Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

§NKMtMÁKYZATI AKADÉMIA Felelősségi CÚZSBA KÖTVE TÁKCOtMAK A nagy eszmecsere elmaradt A megyei önkormányzat nemzetiségi és társadalompoli­tikai bizottsága az elmúlt másfél évben több olyan fó­rum szervezője volt, mely munkáját segítette, széle­sebb kitekintést tett lehetővé, s biztosította az éppen ak­tuális információk és tapaszalatok cseréjét. Az önkormányzatok a Választók bizalmából lát­ják el a településsel kap­csolatos közösségi felada­tokat. Ez azt jelenti, hogy széles körű felelősség ter­heli; nagyszámú helyi köz­ügyét kell átfognia és a hatáskörébe tartozó helyi közügyeket el kell intéznie. Intézkedése során a ve­zérlő elv, hogy a közügye­ket a területi komplexitás követelményei alapján old­ja meg. Ez azt jelenti, hogy szabadon oldja meg a he­lyi problémákat, de mérle­gelnie kell a különböző szektorú helyi közszolgál­tatások között. Teliát: a jogtalan vagy irreális igé­nyekkel kapcsolatban a vizsgálat és döntés után az a feladata, hogy az eluta­sítást alaposan indokolja és úgy tájékoztassa a közvéle­ményt. A „nem"’ vagy az, hogy „nincs rá pénz” nem elegendő indok a lakos­ság számára (főként, ha például helyi adók is van­nak). S most vegyük a második kategóriát: a kérés, az igény reális, csak az a baj, hogy nem egy, hanem akár tucatnyi van belőlük. Ek­kor az önkormányzatnak valamennyit alaposan meg kell vizsgálnia — szakér­tők bevonásával is — ösz- szevetni — a többi között — a pénzügyi lehetőségek­kel. S a döntésnél nem is biztos, hogy azt kell elfo­gadni, amit a lakosság többsége javasol, mert nem biztos, hogy a település jö­vője szempontjából az az ésszerű. Kissé egyszerű példával: ha egy település egyik ol­dalán van folyó, mellet­te egy fürdő, strand két medencével, a másik olda­lon, ahol négyszer ennyi ember él, nincs ilyen, tehát kérik, hogy épüljön náluk is fürdő, mert „az adózó ál­lampolgárok pénzéből...”. Az önkormányzat viszont úgy dönt, hogy nem uszo­dát épít, hanem a már megkezdett — vagy el sem kezdett — csatornázást, ivóvízvezetést folytatja. Igaz ugyan, hogy a „több­séggel” ellentétes döntés született, de aligha vonha­tó kétségbe, hogy az egész település szempontjából ez a helyes. Harmadsorban — de ez az első! — az önkormány­zatnak vannak kötele­zően ellátandó feladatai. Ezek a helyi szolgáltatások fogalomkörébe tartoznak, Ilyen a településfejlesztés és településrendezés, az épített és természeti kör­nyezet védelme, a lakásgaz­dálkodás, a vízrendezés és csapadékelvezetés, a csa­tornázás, a köztemető, a közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömeg- közlekedés és a település tisztaságának biztosítása. A helyi önkormányzat­nak közre kell működnie a helyi energiaszolgálta­tásban, a foglalkoztatás megoldásában, gondoskod­nia kell a helyi tűzvéde­lemről, a közbiztonság he­lyi feladatainak ellátásáról, gondoskodni kell továbbá az óvodákról, az alapfokú nevelésről, az oktatásról, az egészségügyi és szociális ellátásról, a közművelődé­si, a tudományos és művé­szeti tevékenységről, támo­gatnia kell a sportot, biz­tosítania kell a helyi nem­zeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését. Hosszú a lista? S még nem is teljes! Kérem, ol­vassa el még egyszer, s ak­kor érti meg igazán, mit jelent az önkormányzat fe­lelőssége. Dr. Klemen! Tamás Az elmúlt hét végén a megyében működő parla­menti pártok képviselőivel szerveztek kerekasztal-be- szélgetést. A bizottság azt várta volna, hogy az egy­begyűltek kicseréljék ta­pasztalataikat az önkor­mányzati törvény érvénye­süléséről. A fórum nem nevezhető sikeresnek, hiszen a meg­hívott hat párt képviselői­ből mindössze ketten jelen­tek meg, Rácz Ivánná, az MDF Pest megyei szerve­zője és dr. Nacsa János, az MSZP elnöke. így hát a világmegváltó nagy eszme­csere elmaradt. Pest megye önkormány­zatának elnöke, dr. In- czédy János a kerekasztal- beszélgetésen elmondta, hogy bár tökéletes törvényt alkotni nehéz, de a ma ér­vényben levő önkormány­zati törvény az Európai Chartának megfelel. Na­gyobb jogokat ad a telepü­léseknek, mint ez más or­szágaikban van, ezt az Eu­rópa Tanács legutóbbi ülé­sén hallotta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy jó volna, ha lenne egy középszintű irányítás. vagy ez alakulgatna ha­záinkban, hiszen kell hogy valahogy összefogják, koor­dinál jáik a településeken folyó munkát. Bodrogi Györgyné tanács­nok, a bizottság elnöke nemcsak képviselői minő­ségében. hanem mint gya­korló polgármester is vé­leményt mondott a tör­vényről. Ügy gondolja, hogy fontos a súlyok és az el­lensúlyok képzése, hiszen ez az önkormányzatok mű­ködéséhez elengedhetetlen. Ügy érzi, a központi hatal­mat semmi nem ellensú­lyozza, a döntések a köz­pont felé, felfelé csúsztak, az elosztandó pénzeikről olyan szinten döntenek va­lahol fent a ködben, ahol kevés az információ, s ne­héz kibogozni, milyen ala­pon születik meg egy-egy összeg odaítélése. A me­gyék ereje csökken, és így gyakorlatilag minden me­gyének gúzsba kötve kell táncolnia. Akadt bizottsági tag, aki visszasírta a régi tanács- rendszert, s jobbnak tar­totta az akikori szisztéma szerinti vezetést. Ugyan­akkor megjegyezte, öröm. hogy a kijárásos módszer megszűnt. Az MDF képviseletéiben megjelent Rácz Ivánná ér­demiben nem tudott hozzá­szólni, de ígéretet tett ar­ra, hogy a megjelenésben akadályozott vezetőinek be­számol a megyeházán hal­lottakról, és az illetékesek írásban közlik észrevéte­leiket. Nem tartotta szakértőnek önmagát dr. Nacsa János sem, az MSZP színeiben felszólaló vendég. Elmond­ta, hogy ha most születne a törvény, minden bizony­nyal egészen más lenne. Szerinte vannak önkor­mányzatok, amelyekben politikailag is, gazdasági­lag is, nagy gondokkal Dabason, ha nem is bársony­székben, de a polgármesteri hivatal legmagasabb székében ott ül Horváth István, akitől — levélben — megkérdeztük, hogy értékeli eddigi munká­ját, s miként érzi magát szé­kében. válaszait alább közöl­jük. küszködnek. Ö is úgy véli, külön kelti választani a te­lepülési és területi önkor­mányzatokat. Az önkor­mányzati törvényben fog­laltaik végrehajtását sok esetben az is nehezíti, hogy a működőképesség határán van a költségvetési keret. Kifejtette véleményét arról is, hogy Pest megye hely­zete más, mint a többi, me­gyeszékhellyel rendelkező önkormányzaté. Ha egy 100 éves polgárosodást köve­tően jutottunk volna el oda, hogy a megye megszűnik hatóság lenni, akkor ki­alakult volna egy belső automatizmus, amelynek hiányát most érezzük. Van­nak törvényi lemaradások, amelyek sújtják a tisztség- viselőket. És nemcsak az a baj, hogy korlátozzák bi­zonyos tekintetben az ap­parátust, hanem az is, hogy bizonytalanságban tartják. Véleménye szerint a me­gye által korábban ellátott szerepre igenis szükség van. A négy meg nem jelent párt véleménye is feltehe­tően sok érdekességet adott volna a képviselőknek, akik változatlanul bíznak abban, hogy előbb-utóbb időt sza­kítanak rájuk az illetékes párt vezetők. zökkenőmentes-e az együtt­működés? — Egy épületiben dolgo­zunk, a munkaközvetítő iro­da dolgozóinak nagy része korábban hivatalunk dol­Dobos polgármesterének nincs programja Horváth úr szomorú Indexre tett ellenzék (II.) AjaSollah, klánok, gyökerek Ä Szecsői Tükör februá­ri száma a felelős kiadóra hivatkozva nem közölte le a helyi ellenzék néthány írását. A kisgazdák felhá­borodtak, a szociáldemok­raták vezetője inkább szem­rehányóan panaszkodott. A márciusi számot már min­denesetre bojkottáiták a „sértettek”. Előző alkalom­mal a Tükör „felszínét”, a foncsor kopását mutattuk be. Most megpróbálunk le­hatolni a mélyedésbe. — Hogy értik a kisgazdák az idő megállását Tápió- szecsőn? — kérdeztem Mé­száros Istvánt, a párt helyi szervezetének vezetőjét, zöldségkereskedő-vállalko­zót. — Mi még a rendszer- váltás előtt vagyunk, jólle­het hivatalosan itt is meg­történt, De csak ennyi. Eb­ből erednek a bajok, örö­kös elégedetlenségeink. Minket levegőnek néznek, holott a szociáldemokraták mellett mi vagyunk csak folyamatosan működő párt. — Nem az a bajuk, hogy lemaradtak a választások alkalmával, az önkormány­zatot viszont — a polgár­mesterrel együtt — a falu állította az élre? — Megválasztották, de hogyan? Bepaliztak ben­nünket, tapasztalatlanok voltunk még. Oda nyúlnak vissza a dolgok, hogy van egy „nagy öregje” Szecsö- nek, aki egyébként magam is tisztelek, szeretek, ö itt az ajatollah! Szerteágazó családja uralja a falut, de a klánok, összefonódások sem hiányoznak. A választást ezek a körök döntötték el. A képviselők közül 6-an az önkormányzati intézmé­nyek dolgozói, akik függe­nek a polgármestertől. Cso­da-e, hogy döntéseik . előtt szűk körből tájékozódnak? A kisebbség támogatja őket. — A többség választotta őket... — Ez igaz. De ha már így adódott, alaposabban fel kellene készülniük a gyakorlatból, az életből. Szecsőből. Ráadásul a pol­gármester — nem azért, mert tanácselnök volt, ha­nem ő ilyen — egy despo- ta, aki mindent maga csi­nál, kézzel vezérel. Miköz­ben nem nyúl bele a dol­gokba: arra megy ki a já­ték, hogy mindenkinek megmaradjon a munkahe­lye. összefonódások, kis helyi rendszerek. Ki kapja a szemétszállítást, ki az önkormányzati munkákat? Pozíció a hivatalnál, kony­havezető, anyagbeszerző, fix zöldségesek . .. ilyen egy láncolat. Amibe kívülről nem lehet belekerülni, le­gyél jobb, olcsóbb ... Nincs versenyhelyzet, ami kifej­leszthetné a rendszerváltás hajszálgyökereit... A teljes képhez hozzá­tartozik, hogy Mészáros Istvánnal hosszasan beszél­gettünk. Több, általa sé­relmesnek vélt esetet sorolt fel, hozzátéve: ezúttal már nem hajlandó egyezkedni a polgármesterrel. Szóvá tesz mindent, ami nem tetszik. Személyesen kerestem, kér­tem Lénárd Lászlót is, nyi­latkozna, válaszolna a fel­vetésekre. A tárgyilagos­ság miatt: mert a kisgaz­dák mégiscsak vannak, ha tetszik neki, ha nern. — Minket választottak, miénk a „hatalom” és a felelősség még két évig. S nem vagyok hajlandó „be­kiabálásokra” hallgatni, magyarázkodni... szemtől szembe mondjuk meg egy­másnak bajainkat, s ne üzengessünk. Az indexügyben érintett László Béla szociáldemok­rata vezető — mellesleg a Pest megyei választmány elnöke — ugyancsak a mélybe hatolt véleményé­vel. — Van, amiben egyetér­tünk a Mészárossal, van amiben nem. Ö hajlamos a túlzásokra, a problémák kiélezésére. Ott a gond, hogy a polgármester is ke- ményfejű magyar gyerek, könnyen átmegy diktatúrá­ba. Az önkormányzat meg hagyja, bár nem rossz az a testület, csak nyitna már kifelé! — Tényleg nem válto­zott semmi Tápiószecsőn? — így nem igaz. De Mé­szárosnak bólintok, amikor a pályázati rendszert hiá­nyolja. Az intézmények élén minden változatlan maradt, Nem kellene levál­tani senkit, csak megverse­nyeztetni, ki nyújt többet alapon. A művelődési há2 például az aradi utak szer­vezésén kívül mit csinál, azt is kinek á zsebére? Vagy: a szemétszállításra írtak ki pályázatot, a mi emberünk nyert. Aztán vissza az egész, másképp csinálják. Ilyen nincs, a játékszabályokat be kell tartani. — A Szecsői Tükör, s a „betiltás” rhiatti vitákból milyen tanulságot vont le? — A problémákat meg kell tárgyalni, s nem sza­bad azonnal csőre tölteni... Lénárd Lászlóval sokad­szor sem tudtam beszélni, majd telefonon kijelentet­te: láthatóan a másik ol­dallal foglalkozik a me­gyei újság tollnoka. Ezért többet nem nyilatkozik ■ a Pest Megyei Hírlapnak. S lecsapta a készüléket. Még jó, hogy nem ő a kiadónk... Tóth Ferenc — Munkám értékelése nem az én feladatom. A vá­lasztópolgárokat és a kép­viselőket kell megkérdezni. Én nem a szék miatt, ha­nem a rendszerváltás vé­gett vállaltam. Ez utóbbi, elmaradása. árnyaltabban fogalmazva lassúsága miatt, a Kádár-bürokrácia tovább­élése. a vagyon átmen tések, új törvények hiánya, sok keserűséget okozott és okoz ma is. Szeretném megje­gyezni, hogy az önök bol- sevista irányítású (Bárd András) lapja is mindent meglett annak érdekében, hogy kibillentsen a székem­ből, de a képviselő-testület mindig kiállt mellettem és ez erőt adott nekem. — Ha ilyen stabilan iü a székében, kérem, mondjon valamit ez évi programjá­ról! — Nincs 1992-es progra­mom. A testületnek viszont van, azt kell végrehajtanom. Fő vonalakban: iskola, óvo­da. szennyvíztisztító és út­építés, intézmények műkö­dőképességének biztosítása. —- Miért jó Dabasnak a kapott önkormányzati va­gyon, mit kezdenek vele? — A kérdésre nem tudok válaszolni, mert nem tu­dom, mire gondol, ugyanis semmit nem kaptunk. — Hogyan tudják végre­hajtani az önkormányzati törvény által előírtakat? •— Az önkormányzati törvényben előírtak végre­hajtását a hiányzó törvé­nyek hátráltatják. A tör­vény végrehajtásához igen sok feltétel hiányzik. Küsz­ködünk. *— Milyen a kapcsolatuk a munkaközvetítő irodával. gozója volt. Az együttmű­ködés jó, ez persze nem old­ja meg a problémát. — Mi a helyzet a szegé­nyekkel, nűtt-e a számuk? — A szegények szegé­nyebbek és többen lettek, a gazdagok gazdagabbak. A régi pártelit elment a gazda­ságba és ragyogóan él. Ez elszomorít, de ez országos ügy, amit máshol :— fen­tebb — kell forszírozni. A párt, amelynek tagja va­gyok, máig is küzd — egy­előre hiába — a gazdasági elszámoltatásokért. Aki ma ezt merészeli, szélsőjobbos­nak nevezik. (Lásd liberális médiák.) Mi akkor tudnánk tenni valamit, ha az adó­beszedést nem mitliárdokért kiépített, jól fizetett köz­ponti adminisztráció intéz­né, hanem mi itt helyben. Az igazságos köztehervise­lés egyelőre csak szólam , — Mit gondol, az új ok­tatási törvény milyen hatás­sal lesz a városában dol­gozó pedagógusokra? — Erről akkor nyilvání­tok véleményt, ha elkészül. Egyébként civilben pedagó­gusiként dolgoztam. A TOK szerepét kell korlátok közé szorítani. Pénzt is kérünk a törvény végrehajtásához. — Mit tart a legnagyobb érdemének? — Komolyan vesszük a rendszerváltást, egyéni ér­demem nincs. — Mi volt a legnagyobb kudarca? — Az, hogy mások máshol viszont nem veszik komo­lyan a rendszerváltást. ★ Horváth István polgármes­ter nyilatkozatát nem kívá­nom kommentálni. Dr. Tallós Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom