Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-02 / 79. szám

ÚJ CÉGÉR A RÉGI HELYÉN? Hullámzó húskereslet Könnyek a jogszabály miatt Nemcsak a legutóbbi fo­rintleértékelés után, de már sokkal előbb érezhet­ték az emberek: a pénz vá­sárlóértéke a kétévi ezer forinthoz viszonyítva csu­pán 300 forintra csökkent. Megértjük tehát- hogy a taksonyi Attila u. (volt De­mokrácia u.) 7. szám alatt élő Stark Flóriánné miért indított harcot egy olyan jelenség ellen, amelyért le­hetséges, hogy a jogalkotás a felelős. A dunayarsányi Petőfi Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben — mint tag — tizenhat esztendeig volt munkaviszonyban, az ipari melléküzemágban. Miután felszámolták, az embereknek úgy adtak ob- sitot, hogy a munkaköny­vükbe bejegyezték: a fog­lalkoztatás szünetel. Mivel a tsz-nek nem volt arra pénze, hogy állásidőt fizes­sen, így a Foglalkoztatási Alapból kapták a járadékot a dolgozók. Az érdekeltek már kívül­ről fújják a sok keserűsé­get okozó jogszabályt. Az átmeneti törvény 55. pa­ragrafusa miatt azonban ezt a munkaviszony jellegű jogviszonyt február 16-a után csaknem minden ter­melőegységnek fel kellett mondania ahhoz, hogy to­vábbra is pénzt tudjanak adni az embereknek. Stark Flóriánné is megkapta az elbocsátó, ám egyáltalán nem jó hírrel szolgáló le­velet, amelyben tájékoztat­ták a felmondás okáról. Nevezetesen arról, hogy létszámcsökkentést kell végrehajtani, a törvény a felmondásról rendelkezik. Azt is megígérték, hogy március 30-ig megkapja az őt megillető 50 ezer forint végkielégítést. Tartozás 2000 utón Félbehagyott ház, temér­dek ÖTP-kölcsön (amelyet 2030-ig fizetnek vissza), csípőficam miatt ötször műtött főiskolás eltartását szont paragrafus írja elő, ha a munkavállaló leszá­mol, egy összegben kell ki­fizetni a végkielégítést. Beszélgetésünk végén meg­jegyzi: meglehetősen fur­csa és ellentmondásos sza- badversenyes kapitalizmus alakult ki nálunk az or­szágban. Itt ugyanis nincs, a kapitalizmusban van munka. VÁLLALKOZÓK i Xartal Nagyközség Önkormányzata meghirdeti a község központjában levő« mintegy 764 nm területet különféle profilú üzletsorok építésére. Érdeklődni lehet, a megjelenéstől számított egy hónapig, a polgármesteri hivatalban, cím: Karfa!, Felszabadulás u. 93. 2173. Telefon: Aszód, 305. Soron kivitt támogatja Stark Flóriánné országgyű­lési képviselőhöz fordult (Erdősi Ágnes felvétele) kell megoldaniuk férjével, aki épphogy a létmini­mum fölött keres, vagyis bruttó tízezer forintot. interpelláció a parlamentben Starkné tisztában van vele, hogy sorsa nem egye­di, általános jelenséget tük­röz. Mégis ágaskodik az önérzete, mivel úgy érzi, méltánytalanul bántak ve­le. A Szigetszentmiklóson székelő munkaügyi köz­pontba hetente utazik — munkáért. Aztán gyakran megkapja — a kijelölt he­lyen —, mit akar maga, ha ötvenegy éves. Eddig na­ponta 200 forint úszott el az oda-vissza utazgatásra. Elkeseredésében Kuncze Gábor országgyűlési képvi­selőhöz fordult, aki már interpellált a parlament­ben. Starknénak nincs mit ve­szítenie, hiszen az eddig kapott jövedelme, a 7000 ezer forint is csupán arra volt elegendő, hogy kifizes­sék a havi OTP-tartozást, a kamatmentes vállalati és a korábban felvett tanácsi kölcsönt. Nincs olyan nap, hogy elkeseredésében és a kilátástalanságtól való fé leimében ne csordulna ki a könnye. A dunavarsányi Petőfi Tsz munkaügyi főosztály- vezetője, Molnár Sándor sem tud biztatóbb informá­ciót adni. A melléküzem- ágak veszteséges termelése, meg az időközben megszü­letett hatályos jogszabály miatt 60 embernek mond­tak fel az utóbbi két hó­napban. Rendkívül nagy a tsz kintlevősége. Nekik tar­toznak, mert azok a cégek is fizetésképtelenek, akik nek munkákat vállaltak. Tudják, rendkívül kelle­metlen, főként a nyugdíj előtt álló embereknek, ha csökken a járandóságuk De értsük meg, nem tud­nak munkát adni. Azt vi­A taksonyi polgármester Nyeste István megígérte, ha Stark Flóriánnénak szo­ciális segélyre van szüksé­ge, az önkormányzat soron kívül támogatja ezt a ké­relmet. Honivá Mária Üj jelenségre figyeltek fel a Pcst-Nógrád Megyei Ál­lat-forgalmi és Húsipari Vál­lalatnál, miszerint fizetési időszakokban ugrásszerűen növekszik a kereslet a hús­ipari termékek iránt, s az­tán egyik napról a másik­ra elapadnak az üzletek pultjainál a vásárlók sorai. Ebből is látszik, mind szé­lesebb azoknak a köre, akiknek az életszínvonala tovább romlik. A belföldi ellátás tehát zavartalan, s a Penomahnak nincsenek exportgondjai sem. A cég Cegléden mű­ködő modem, külpiacra termelő üzeméből idén több ezer tonnányi speciáli­san csomagolt termék jut az USA-ba. Remény van friss, fagyasztott termékek szállítására is, Svédország­ba. A vállalat nem hagyta veszni az egykori KGST- piacot sem, s ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a volt szocialista régióba, s ezen belül is az orosz pi­acra ebben az esztendőben, közel 2 ezer tonna hasított félsertést exportálnak. Mátyus Ferenc, a Peno- mah igazgatója elmondta, hogy a mind biztatóbb ex­port mellett stabil belpiaci ellátásra törekednek minő­ségben és választékban egy­aránt. örvendetes az élén­külő sertéshizlalási kedv, s szeretnének mind több alapanyagot felvásárolni, ámbár jelenlegi pénzügyi helyzetük erősen korlátozza hogy a közeli jövőben töb­bet kínáljanak az állattar­tóknak a szerződésekben rögzítetteknél. A hazai konkurenciától semmiképpen sem keli tar­Mintegy száz vegyes vállalat Hol fektessenek be az angolok? Brit—magyar kamarai megbeszélést rendeztek Londonban. A dr. Tolnay Lajos MGK-elnök vezette magyar küldöttség tagjai előadásokat tartottak körül­belül ötven brit üzletember­nek — vállalati és bankve­zetőknek, üzleti tanácsadó, könyvvizsgáló és jogi cégek képviselőinek a magyar gazdaságról. — A mi összesítésünk szerint mintegy száz ma­gyar—brit vegyes vállalat működik, és a Magyarorszá­gon befektetett külföldi tő­ke 8 százaléka brit eredetű. De még sok lehetőség van, és ezért most elmondhattuk vendéglátóinknak, hogy el­sősorban az élelmiszeripar­ba, a bankokba, a szállo­dákba és az idegenforga­lomba, a világkiállítás léte­sítményeibe, az energetiká­ba és a környezetvédelem­be várunk brit befektetése­ket — mondta dr. Tolnay Lajos. Érvényben: 1992. április 1. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 137,04 139,84 Ausztrál dollár 60,81 62,05 Belga frank (100) 233,65 238,31 Dán korona 12,38 12,64 Finn márka 17,59 17,99 Francia frank 14,18 14,46 Görög drachma (100) 40,82 41,66 Holland forint 42,69 43,55 fr font 128,42 131,02 Japán yen (100) 59,10 60,30 Kanadai dollár 66,66 68,08 Kuvaiti dinár 269.02 274,52 Német márka 43,09 49,05 Norvég korona 12,24 12,48 Olasz líra (1000) 63,75 65,03 Osztrák schilling (100) 683,04 696,64 Portugál escudo (100) 55,73 56,83 Spanyol peseta (100) 75,88 77,40 Svájci frank 52,67 53,75 Svéd korona 13,25 13.51 USA-riollár 79,31 80,87 ECU (Közös Piac) 98,21 100,17 tárniuk, Amíg több húsipari vállalat 10-20 százalékos kapacitással üzemel, a Pe- nomahnál ez az arány lé­nyegesen kedvezőbb: meg­közelíti a 65-70 százalékot. Újpesti gyáruknak például reménye lehet kapcsolataik bővítésére a jó hírű Julius Meinl csemegecéggel. Ar­ról, hogy valójában mekko­ra szállítandó tétel jöhet számításba, üzleti megfon­tolásokra hivatkozva, nem közölt adatokat az igazgató. A Pest-Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is felkészült a pri­vatizációra. A gazdasági át- szerveződés első fázisában részvénytársasággá alakul­nak át, s majd külső műkö­dő tőke bevonásával szüle­tik végső döntés arróil, hogy milyen cégér kerül a régi cégtábla helyére. (gyócsi) Érkeznek tsz acfóbevallásdki Igazi roham Néhány napja, március 20-án járt le a határidő, ameddig az adóbevalláso­kat el kellett küldeni az APEH-hoz. Az APEH Pest Megyei Igazgatóságán elmondták, hogy az év elején 133 ezer egységcsomagot küldtek ki, s a személyi jövedelem- adózás alá kerülők 130 ezer bevallást juttattak el az adóhivatalhoz. A vállalko­zóktól 45 ezer bevallást vártak, s eddig 35 ezret küldtek el az igazgatóság­hoz. Az adatok nem véglege­sek, sokan csak március 20. után adták postára az adójukat, s a küldemé­nyek még naponta folya­matosan érkeznek a hiva­talba. A határidőt leké- sőknek már számolniuk kell azzal is, hogy késedel­mi pótlékot fizetnek, mely­nek mértéke a késéssel idő­arányosan növekszik. A beérkezett egységcso­magok feldolgozása már január óta folyamatosan tart, természetesen az iga­zi roham most érte el a hivatalt, hiszec a legtöbben az utolsó pillanatig vártai« az adóbefizetéssel. Április­májusra várható, hogy az adatok feldolgozása befe­jeződik, annyi azonban már most is látható, hogy sok a hibás, rosszul kitöltött adó­bevallás. H. £. KÉT MÁSODPERC IS SZÁMÍT A posta nem hibás? A Pest megyei lakosok közül egyre többen kifogá­solják: ha drágább lesz az utazás, legalább telefonálni tudnának. Rablásnak tart­ják, hogy Szigetszentmik- lósról 3 percenként 45 fo­rintért tudják felhívni Ha­lásztelken lakó ismerősü­ket. Ezzel kapcsolatos egyik olvasónk levele is, amely­ben kritizálja a Budapest Vidéki Távközlési Igazga­tóság díjtarifáit. Mint ír­ja, a Bem digitális telefon- központokban a távhívás számlálása úgy történik, hogy a körzetszám tárcsá­zása után egy automata be­sorolja az impulzusszám­lálót. A jelzőóra a díjkör­zeteknek megfelelően 15, 20, 60 másodpercenként ad egy impulzust. Kedvezmé­nyes időszakban, vagyis éjszaka, 30, 40, 60 másod­percenként teszi ugyanezt. Mint állítja, 0—25 kilomé­teres távolságig percenként 5 forintot mér a számláló, 25—100 kilométerig 20 má­sodpercenként 5 forintot kellene mérni, ám mégsem ez történik, mert 2 másod­perccel előbb már ugrik az impulzusmérő. Magyarul 18 másodpercenként számol 5 forintot a készülék. Az utcai és a lakásról történő hívástól függetlenül műkö­dik. Ha a honpolgár meg­próbálja stopperrel mérni az időt, vagy korszerű számlálókészüléket szerel fel, a posta nem fogadja el bizonyítékként. Tájékoztatást kértünk Sál Zsuzsannától, a Buda­pest Vidéki Távközlési Igazgatóság szolgáltató és marketingosztály-vezetőjé­től. Mint mondja, már ré­gen nem kilométertől füg­gő díjszabást alkalmaz a posta. A távbeszélő-állo­mások tulajdonosai, vagy­is a lakosok maguk is el­lenőrizhetik, mennyit be­széltek, ha vari a tulaido- nukban góckörzeti, illetve díjövezeti táblázat. Ha Ha­lásztelken belül hívnak fel valakit, akkor helyi beszél­getésnek számít a telefoná­lás, ezért 3 percenként 5 forintot fizet a hívó. Ha ugyanebből a helységből Szigetszentmiklóst tárcsáz­zák, az még mindig góckör­zeten belül van, és az I-es díjövezetbe tartozik. Hat­van másodpercenként 5 fo­rintot nyel el az automata. Ha Halásztelekről Csepellel szeretnének beszélni, akkor 3 percért 45 forintot fizet az érintett fél. Olvasónk azt állítja, hogy nem 20 másodpercenként, hanem 18 másodpercenként ugrik az impulzusszámlá­ló. Vajon mit tehet a pos­ta? Tudnak-e a műszaki hibákról, hová fordulhat­nak a panaszosok? Sál Zsuzsanna úgy véli, amennyiben hibák kelet­keznének a digitális tele­fonközpontokban, akkor mindenképpen értesülné­nek erről. A műszaki szak­emberek meglehetős rend­szerességgél karbantartják a központot. A számlapa­naszt a Dél-Pest Megyei Üzemigazgatósághoz lehet benyújtani, 30 napon be­lül választ kap az ügyfél. Januárban a kormány el­készítette a távközléspoliti­kai koncepcióját, melynek alapján új törvény készül­ne a távközlésről. Intézmé­nyesen kívánják szabályoz­ni a magyar telefonhelyze­tet, amely nem biztos, hogy a nyugatihoz hasonló szin­tet érhet el az ezredfordu­lóra. A törvénytervezet versenyhelyzetet kíván te­remteni a vállalkozóknak. Kérdés azonban, ha már most két másodpercet „csalhatnak” a hagyomá­nyos és modern digitális telefonközpontok, akkor mi lesz a törvény elfogadása után? I. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom