Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

INKOGNITÓBAN A PIACON Ott tál a rácson (II.) öreg, öttonnás Robur mellett állunk meg, két fiatal, nyúzott képű srác burgonyát árul. Ezek is viszonteladók, Szabolcsból ingáznak. Hetek óta nem aludtak tisztességesen, a piaci klotyóra jói nak mos­dani. — Eredetileg szállításra álltunk be, arra szólt a jo­gosítványunk. De Szabolcs­ban szállításból hovato­vább nem lehet megélni. A magánépítkezés pang, még költözködésre Is ritkán szánják rá magukat az em­berek. Nincs pénz. Ezért álltunk rá a krumplira. Van engedélyünk, adunk számlát is, a baj csak az, hoigy lassacskán kifúj, ki­ürülnek a vermek. Tizenhétért adják kiló­ját, nem kérdem, de sej­tem. tízért, maximum 12 forintért veszik Szabolcs­ban. — Maga mennyiért méri majd? — kérdem a „gazdámtól”. — A múlt héten 24-ért ment. EGYTÁLÉTEL 200 FORINTÉRT Vagyis ha így megy fel az ár, május végéig eléri a 30 forintot. Tessék számol­ni, mibe kerül egy négyfős családnak egy paprikás krumpli kolbásszal. (Nejem kapásból kiszámította: krumpli, kolbász, zsiradék, fűszerek, uborka, kenyér — cirka 200 forint.) Egy másik kocsinál al­mát pakolunk, 24 forintért vesszük a goldingot. Ezek is Szabolcsból jöttek, de ezek őstermelők. Olyan roz­zant, összegányolt az ARO- juk, hogy én még Óesáig sem mennék vele elmen­ni. — Jobbra nem telik, az almát meg rpuszáj eladni. Helyben nem kell senki­nek, vagy olyan áron ven­nék meg, hogy a termelés önköltsége sem jönne be — mondja a gazda sóhajtva. # Ezen mennyi lesz az árrés? — Tizenhárom-tizenöt fo­rint. Vagyis 40 forint kilója. Előtte való nap gyönyörű görög narancsot vettem a Blahán 58 forintért. — Sze­rintem bolond az, aki 40 forintot ad az almáért. Én legalábbis nem adnék. — Maga nem. De vidéken direkt keresik. A déligyü­mölcsnek nincs olyan sze­me, mint egy szép, jó szagú almának. A szabad ég alól beme­gyünk a csarnokba. Tolom a négykerekűmet, és jobb- ra-balra köszönök. — Üj embered van, Jó­zsi? — kérdik a „főnök­től”. EZER FORINTTAL ÁTVÁGJÁK — Akiket itt lát, zömük a Bosnyákon kezdett, ott szedte meg magát. Itt egy stand értéke milliókat ér. Ezek az igazi nagyme­nők. Amíg odakint az el­adó van a piacfelügyelők zsebében, itt fordított a helyzet. A felügyelő gazsu- lál a nagykereskedőknek. Ezek úgy vágnak át, úgy csapnak be, ahogy akarnak. Mérés nincs, úgy kell el­fogadni az árut, ahogy ők mondják. Aztán otthon derül ki, hogy egy-egy kar­ton gyümölcsnél 500-800 grammal becsaptak. Ez naponta összejön 1000 fo­rintra, cirka ennyi ráfize­téssel kell számoljak. (Volt, ahol láttam mérleget, de ez nem jelent semmit, hiva­talos ellenőrző mérleg nincs, ami pedig kötelező a piacon). — A számlaadás is köte­lező. Na, figyeljen! — Szevasz, haver. Vin­nék öt karton citromot. Tudsz adni számlát? — Még nem jött az asz- szony, nála van a számla­könyv. Vagy vársz, vagy viszed „úgy”. Mi nem visszük, más vi­szont nem ilyen rigolyós, félóra alatt minden kar­tont elvittek. (A görög ka­mionblokád beleszólt a dé­ligyümölcspiacba.) Alkalmi státusomban és a kiskocsimmal belépést nyerek, ahová újságíróként aligha. Egy maszek tulaj­donos gombatároló hűtő­terébe. Maga a hűtő, ki tud­ja, hány millióba került. Plusz a területbérleti díj. Az árukészlet értékét meg sem tudom saccolni. Több mázsa — ha nem tonna — sampinyon- és laskagomba, amiknek a nagykerára 120—150 forint kilónként. Nem tudom, hol kerül ez a gomba fogyasztói közei­be, én ilyen príma minősé­gű árut még soha nem lát­tam a piacon. # Ezt kistermelők szál­lítják? — kérdem később a „főnöktől”. — Azok is. De — állító­lag — a tulaj jó kapcso­latokat ápol a konzervgyá­ri felvásárlókkal. Azok a kiváló minőségű gombát ide irányítják el. Nyilván nem jószívűségből. VALAKI MONDJA MEG * • Tíz órára végzünk a fel­vásárlással, a kamion meg­rakva zsákokkal, rekeszek­kel, búcsút veszek a kis­kocsitól is, mely visszake­rül a platóra. • Ha nem tévedek, 50- 60 ezer forintot hagyott itt. Krumplit, répát, zöld­séget, káposztát, almát, gombát, déligyümölcsöt vá­sárolt. Mennyi időre elég ez a községnek? (Neveket szándékosan nem írok.) — Maximum két napra. Holnapután újra itt va­gyok. Mondja, mennyire volt tanulságos ez a nap! őszintén szólva nem tu­dom, mert sok mindent nem értek. Nevezetesen azt, hogy a szabolcsi krump­li és alma miért kell „át­utazzon” a pesti „nagyba­nin”? Miért nem szállítják direkt a helyszínre, Tápió- ság esetében Rátára? Ha valaki tudja, mondja meg nekem is. Matula Gy. Oszkár HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Nagyszabású természetrombolás A Pest Megyei Hírlap­ban 1992. február 22-én megjelent „Közszemlén az autópálya” című cikkre szeretnénk reflektálni, amelyben O Szálka Miklós űr, a Pro Űrbe Kft. egyik felelős tervezője elma­rasztalóan nyilatkozik az ürömi önkormányzatról. Tény, hogy az ürömi ön- kormányzat határozatot ho­zott, hogy a község terüle­tén autópálya-építés cél­jára nem ad területfel­használási engedélyt, de a legfőbb indok a termé­szeti környezet védelme, és csak másodlagos, ám szin­tén nem elhanyagolható indok az, hogy a község legszebb és egyben egyet­len, fejlesztésre alkalmas területét foglalná el az autópálya. O A cikknek az a kicsen­gése, hogy mi vagyunk az egyetlen „rakoncátlan gyermekei” Pest megyé­nek, akik az ilyen „hasz­nos” beruházást elutasít­ják. Információkat gyűj­töttünk, amelyek szerint az autópálya ellen budapes­tiek és Pest megyeiek szép számban tiltakoznak. Az 1991. november 8-án a Pest Megyei Hírlapban megjelent „A természetvé­dők jogos aggodalmai” cí­mű cikk sorol fel olyan községeket, amelyek szin­tén elutasítják az MO-s autópályát. Jelen levelemhez mellé­kelem a Nagykovácsi Pol­gári Egylet felhívását, amely széles körű autópá­lya-ellenes mozgalmat indí­tott el. A kiáltvány azért is figyelemre méltó, mi­vel a Nagykovácsit jellem­ző tulajdonságok (katlan­szerű elhelyezkedés, az ökológiai egyensúly meg­bontása stb.) majdnem minden pilisi községre is jellemzőek. Sokat hallottunk arról, hogy Hidegkúton is akció­kat szerveznek, a II. ke­rületiek elmarasztaló vé­leményét a polgármesteri hivatalban kifüggesztett tervekhez mellékelt füzet­ben olvashatják. Tény viszont az, hogy Szálka Miklós úr ragyogó diplomáciai érzékkel meg­áldott tervező, érveit na­gyon hatásosan tudja fel­sorakoztatni. Érvelésében rejlő csapdák többek kö­zött az alábbiak: „Egyedüliség” érve. Már mindenki hozzájá­rult. csak önök nem. Ilyen­kor a községek általában azt gondolják, „kicsi és gyenge vagyok, az erősek úgyis legyőznek”. A fen­tiek alapján ez az érv, mint valótlan, elvethető. „A számítógép" érve. Aki járatos a számítás- technikában, pontosan tud­ja, hogy minden eredmény attól függ, milyen adatok­kal, illetve milyen mo­dell alapján dolgozunk. „A választás lehetősége.” Ez a lehetőség a legna­gyobb csapda. Amikor va­laki előtt több nyomvonal tervét is bemutatják, hogy válasszon, ritkán gondol arra, hogy a bemutatott terveken kívül van még IZZADNAK A FÓLIÁBAN Tiszta vfz és fedél is lesz A fóliában termelt zöld­ségeiről messzeföldön hí­res, alig 2000 lelket számlá­ló Szentlőrinckátán ugyan­csak éjt nappallá téve dol­goznak ilyenkor az embe­rek, hogy időben ott legye­nek primőr termékeikkel az új nagybani, vagy ép­pen a nagykátai piacon. Mi, újságírók, fotósok, többnyire eme heroikus, testet-üelket kipróbáló -munkára figyelünk fel, mi­közben ez a falu is éli a maga hétköznapi — fólián kívüli — életét, mint má­sok. Az itteniek ugyan­úgy szeretnének végre tisz­ta vizet inni, miközben bi­zony azt sem bánnák, ha fedél kerülne valameny- nyiük feje fölé ... Építkeznek Mindezt Szabó Kálmán- né polgármester juttatta eszembe, amikor arról be- szélyt, hogy Lőrinckátán az idén képeztek először pénzügyi alapot az első la­kást igénylők, építők-vá- sárlók megsegítésére. Az önkormányzat 300 ezer fo­rintot különített el a falu költségvetésében erre a célra. A képviselők jól tudták: a pénznek bőven lesz helye. Ám arra még­sem számítottak, hogy már az első nekirugaszkodás­kor 12-en kérelmezik majd a támogatást. Pedig ez be­következett, s bizony a ke­ret, a lehetőségek igencsak kötöttek. Tavaly óta a fa­lu jövője szempontjából sorsdöntő vízmű építésére koncentrálnak, a vezetékes ivóvíz határozza meg a fej­lesztési sorrendet. No meg ki is „zsebeli” alaposan az önkormányzati kasszát, hi­szen 80 millió forintos be­ruházásról van szó. Jó eset­ben 23-24 milliónyi céltá­mogatást kapnak az állam­tól: izgatottan várják hát a Tisztelt Ház e napokban várható döntését az idei 10,8 milliós szentlőrincká- tai igény ügyében. A be­nyújtott javaslatban ott szerepelnek, de az lesz majd a biztos, ha a Köz­lönyben olvashatnak ró­la ... Augusztusban már kezdenék a munkát, hogy év végére legalább néhány házban vezetékből folyjon a víz. Mindenesetre a kivi­telezőt pályázati úton már­egy lehetőség: az MO-s autópálya budai szakaszá­nak teljes elutasítása. A szakasz megépítése többek között azért is fölösleges, mert szinte hetente érte­sülünk a sajtóból, hogy a már megépült szakaszon sincs forgalom. A „sokat dolgoztunk” érve. Ez az egyetlen érv, amelynek valóságtartalma van, hiszen ez alapvető anyagi érdeke a beruhá­zásban részt vevő tervező és kivitelező cégeknek. Így a Pro Űrbe Kft.-nek is. Az MO-s autópálya hosszúságá­tól függ, hogy a kft.-nek hány évre biztosít nem szerény bevételt. Tekintettel arra, hogy az autópályát megvalósí­tani kívánók (és nyilván e témában neon a Pro Űrbe Kft. kompetens) olyan nagyszabású természet­rombolást terveznek meg­valósítani, amely a bős— nagymarosihoz mérhető, javaslom, hogy a Pest Me­gyei Hírlap adjon több tá­jékoztatást minden érin­tett állásfoglalásáról. Dr. Bárdos Péterné önkormányzati képviselő, Üröm ★ A Nagykovácsi Polgári Egylet felhívását a közel­jövőben közöljük. (A szerk.) is keresik, hogy kedvező ajánlat után, pontos számí­tásokkal elkezdődhessék a vízműtársulás szervezése. Ami a mai árak mellett, a sok nyugdíjast figyelembe véve, bizony nem lesz könnyű menet... Szomjúhoznak Szomjúhoznak a tiszta víz után a szentlőrincká- taiak, de — mint előzőleg már jeleztem — sokaknak a „fedél” most a legfonto­sabb. Az első lakások ügyé­ben úgy döntöttek hát a képviselők, hogy egysége­sen legalább 45 ezer forint jusson, azzal tán még le­het kezdeni valamit. Ma­gyarán: vállalják a nép­szerűtlen szelektálást, el­utasítást. Elsősorban azo­kat vették figyelembe, akik lakásvásárlási elő­szerződést vagy építési en­gedélyt tudtak felmutatni. Ily módon 6 kérelmező örül­hetett a kamatmentes köl­csönnek. A kapott összeg felhasználásáról azonban ez év végéig el kell szá­molniuk a polgármesteri hivatalnál. A hetedik ked­vezményezetten vissza nem térítendő kölcsönnel pró­bálnak segíteni. Az eset jól példázza, hogy a családok­kal. állampolgárokkal köz­vetlenül foglalkozó ön- kormányzatoknak időnként olyan ügyeket is tolerálniuk kell. amit a jog a maga módján és eszközeivel már lerendezettnek tekint, de a valóság mindig produkál egyedit, különlegeset. Ál­lami gondozott fiatalem­ber roll van szó, aki szeret­te az őt vállaló szülőket, mindig becsületesen dolgo­zott. Ám a szülők elhaltak, ő pedig munkanélkülivé lett. A kicsapongó mosto­ha testvér mindent elkö­vetett, hogy a szülői ház­ból kirekessze szülei által felnevelt vetélytársát. Te­hette. hisz jogilag elfogad­A biatorbágyi helyi ön- kormányzat február végi testületi ülésén úgy dön­tött, megkezdi a nagyközség közvilágításának és villa- mosenergia-hálózatának korszerűsítését és bővítését. A feladat meglehetősen nagyszabásúnak és költsé­gesnek ígérkezik, ugyanis a település lemaradása e té­ren legalább harmincéves. A mielőbbi változtatás nemcsak a lakosság miatt fontos és sürgős, hanem a település 800. évfordu­lója ünnepségsorozatának kezdetére, május 1-jére már szeretnék néhány fontos helyen megfelelővé tenni a közvilágítást. Az ünnepség­re ugyanis sokféléi, a világ messzi tájairól is szép számú vendégseregletet várnak, s korántsem mind­egy, ők fényes, avagy sötét képet visznek magukkal Biatorbágyról. A három évtizedes lema­radást a korábbi ÉDÁSZ- korszakból örökölte a tele­pülés. Ez a nagy áramszol­gáltató cég 1990 áprilisáig felelt Biatorbágy villamos- energia-ellátásáért. A nagy­község két évvel ezelőtt a budapesti ELMÜ fennható­sága alá került. A váltás mintegy nyitánya volt az azóta kezdődött apránkénti fejlesztésnek. Azóta több tucat transzformátorállo­mást kicseréltek, egyúttal apró javításokat végeztek. Ám nagyszabású fejlesztés­ható végrendelet nem ma­radt hátra. Pereskedés, bí­rósági tárgyalás követke­zett. amelynek során mél­tányolták ugyan az álllami gondozott férfi helyzetét, az eljárás folyamán mégis fedél nélkül maradt. S itt jött a már említett önkor­mányzati segítség. Vissza nem térítendő kölcsönből egy szerény hajlékot vásá­roltak számára, legalább legyen hol meghúznia ma­gát, amíg többre nem telik. Mert viszonylag dicsőn akad ingatlan Szentlőrinc­kátán. Sok az öreg ház, két-háromszáz négyszögö­les telekkel. Nem véletlen az utóbbi 1-2 év kimutat­ható tendenciája: egyre több a városi érdeklődő, itt letelepedni szándékozó család. Jönnek nyugdíja­sok, de a pesti panelházak­ból fiatal, sokgyerekesek is. Ügy vélik, hogy falun tán olcsóbban élhetnek, szu- verénebb módon spórol­hatnak egy kiskerttei, ál­latok tartásával. Gyarapodnak A létszámbeli gyarapo­dás ilyen változatának azonban van egy másik oldala a fóliás faluban. Egy-két évtizeddel ezelőtt sok és hatalmas palotát építettek Szentlőrinckátán. Mára észrevehetően meg­csappant az építkezési hó­rukk, még inkább az erő. Volt dlyan év, hogy húsz használatba vételi enge­délyt adtak ki. Most jó, ha tíz előfordul. Mivel építési engedélyt is csak 4-5 eset­ben kérnek, látható a jö­vő. A hivatal eddig heti egy alkalommal foglalkoz­tatott műszaki előadót.^ Ki­derült: kéthetente bőven elég. Na de majd ezután. Lesz tiszta víz, valahogy fedél is akad, munkában pedig nincs hiány... a fő­re csak mostantól lehet számítani, mivel az önkor­mányzat csak most jutott olyan anyagi helyzetbe, hogy megteheti, és meg is kell tennie, mert az ünnep­ségsorozat vészesen közeleg. A korszerűsítés és bőví­tés kapcsán a településen át vezető három fő közle­kedési út mentén a régi lámpatesteket mindenütt a legkorszerűbb szabványok­nak megfelelő világító al­kalmatosságokra cserélik ki. Minden egyes oszlopra lámpa kerül. A leszerelt, de még viszonylag modern­nek számító lámpatesteket Biatorbágy mellékutcáin szerelik föl, hogy takaréko­san oldják meg a feladatot. KK VÁLLALKOZÓK! Kartól Nagyközség Önkormányzata meghirdeti a község központjában levő, mintegy 764 nm területet, különféle profilú üzletsorok építésére.' Érdeklődni lehet, a megjelenéstől számított egy hónapig, a polgármesteri hivatalban, cím: Kartal, Felszabadulás u. 93. 2173. Telefon: Aszód, 305. lia alatt. Tóth Ferenc •• •• BIATORBÁGY FENYBE ÖLTÖZIK Sötét sikátorok alkonya

Next

/
Oldalképek
Tartalom