Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-09 / 58. szám
Pataki diák nagy szerelme A KONTINENS LEGSZEBB Olyan színvonalú királyi »ár sehol sem volt Európában, mint Visegrádon, az Anjou-királyok idejében. Állítja Cseke László idegen- forgalmi szakíró, a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal egykori igazgatója, később a visegrádi iroda vezetője. Hivatalosan ma már nyugdíjas, de nyughatatlan, mindig munkálkodó. Visegrádi dolgozószobájában környezete árulkodik az emberről, akit történelmi emléktárgyak, nehéz páncélruhák, falnak támasztott csatabárdok vesznek körül. Persze, a Szent György-lovagrend kellékei, mert annak létrehozásán is bábáskodott, névadója volt. Ölembe Picúr kéredzkedik, a borzas farkú különleges cicafajta, akit bárhogy is figyelmeztetnek, túláradó dorombolással nyilvánítja ki vendégszeretetét. Könyvek a Dnna-tájróf Ebben a környezetben születhettek a pályán szerzett, nagy tapasztalatokat összegző művek. Az idegen- vezetők kézikönyve, a Dunakanyarról és Visegrádró! szólók, az angol és német nyelven is megjelent Dunakanyar útikönyv, az Észak- Magyarország gyógyfürdőiről, Esztergomról, arról a Zolnay Lászlóról szóló könyv, akinek nevéhez fűződik a budai szoborleletek megtalálása. A kézirat már megvan, most szerkesztik kötetbe a Medicina-Panoráma Kiadó gondozásában hamarosan megjelenő, nyolc országot tárgyaló: A Duna című kézikönyvet. A folyó és vidéke jelenti «zámára a nagy szerelmet. Tartályból vagy Készült róla széppróza, melynek műfaját a szerző tájleíró lírának mondhatná leginkább. A fiatal tanárember, a történész a keleti országrészben született. Tiszántúli ember létére honnét ez a nagy rajongás? — érdeklődöm kíváncsian. Tervek tsz Expóra — Talán sokat megmagyaráz ebből, hogy pataki diák voltam. Az iskola szellemén túl is nagy hatást gyakorolt rám a város, a Bodrog, a Tisza, az egész táj. Már akkor elhatároztam, hogy hasonló vidéken igyekszem megtelepedni. Ahol együtt van a folyó, a hegyvidék. Budapesti munkásságom idején kaptam én lakást Pesten is, de sohasem költöztünk be. Itt szeret élni a család is. Viseg- rád, Esztergom, a Dunakanyar, az ország történelmi háromszöge. Közismert, hogy 973-tól Géza fejedelem Esztergomot tette meg fővárosnak, amely európai mértékkel mérve is híresen szép volt. Aztán 1323-tól 1408-ig Visegrád lett a központ. Cseke László az, aki sokakkal ellentétben állítja, s bizonyítja, hogy Zsigmondi korában élte fénykorát a vár, Mátyás ritkábban tartózkodott itt. Mostanában tárták fel azokat a falmaradványokat, melyek alapján 760 milliós helyreállítási munkák elvégzését kéz-, deményezik. Talán a világ- kiállításra sikerül is életre kelteni a nagyvonalú tervet. Olyan látványt tárnj a látogatók elé, amilyen ma nincs ezen a kontinensen. vezetéken gaz, hogy egyelőre hiányuk a pénz, azt még meg kell szerezni. Látogatásomnak az ad aktualitást, hogy egy kis szünet után „Laci bácsi", a Dunakanyar Intéző Bizottság volt tagja, ismét ott ül a KDIB testületében. Főmunkatársa lett a Dunakanyar című időszaki folyóiratnak, vezetője a kulturális és propaganda-szakbizottságnak. lássa a vendég — Mit kell propagálnia ennek a munkacsoportnak? — Amit a legutóbbi ülésen előterjesztettem. Olvasom. Magvas, részletes ellaborátum ez, ami szerint: Népszerűsíteni kell a számításba jöhető vendégek körében a vidéket. Plakátok. leporellók, videofilmek, sajtótájékoztatók, a tájról és népéről szóló kiadványok kellenek hozzá. Meg az, hogy az ide érkező turisták jó benyomásokat szerezzenek. Ügy is, hogy amit keresnek, megtalálják. Ehhez ki kell dolgozni a helyi és regionális tájékoztató rendszereket, alkalmazni kell az egységes piktográfiái. jeleket. Mert ugye, amin keresni akarunk, arra először költenünk kell — vonom le a tanulságot. Vendéglátóm a kapuig kísér. Abban a korban van már, amikor az ember test- magassága nem nő, inkább kisebbedik, ám a tudása, bölcsessége gyarapodik, mélyül, közkinccsé lesz. Napi tizennégy órát dolgozik. Ez tartja erőben. Meg aztán a Duna — gondolom —, melynek halványkék tükrére még elköszönőfélben is vethetek egy pillantást. Kovács T. István Mikor lesz gáz a szigeten Szénnel, fával, elvétve talán hőtárolós villanykályhával fűtik a lakásokat a Szentendrei-sziget falvaiban. Nem lehet itt olcsó a hagyományos megoldás. Hisz némi kerülő megtétele után drágább a fuvar, mint a Duna másik két partján. Ráadásul ott már jószerével kiépültek a földgáz- vezetékek. — Reménykedhet-e a sziget lakossága egy majdani moder nizáció ban? Bertalan Béláné, Pócsme- gye- polgármestere tudomása szerint a szentendrei vezetékrendszerhez lehetne csatlakozni. Külön tanulmányozást igényelne, hogy esetleg a szigeten egy külön átkapcsoló állomás létesítésével oldanák meg ezt. Ugyanis van már gázvezeték Budakalász és Dunakeszi között. Távlati dolog ez, amit a térség összefogásával sikerülne megvalósítani. Szendi Pált, a Tigáz gödöllői üzemigazgatósága igazgatóját kicsit meglepte az állítás, nem tudott arról, hogy a szigeten lenne már gáz. Szerinte nerh lesz vezetéképítés, mert a Duna alatti átvezetés nagyon drága lenne. — Más a javaslatunk — közölte. — Úgynevezett kis- tartályos propán-bután tartályok alkalmazását ajánljuk. Ezt lehet házanként és tömbönként rendszeresíteni. A lakásokba ugyanolyan vezetékek szállítanák a hőenergiát, mint az utcai földgázhálózatról. Tartály- kocsi járna körbe, folyamatosan cserélve a 2-3 köbméteres palackokat. E rendszerek kiépítésével a PB. Koop. Kft. foglalkozik. Április végén alakul meg a másik cég, a Prímagáz Kft. — De ha a falvakban mégis a földgázhoz ragaszkodnának? — A múlt év végén körlevelet küldtünk az önkormányzatoknak. Kértük, hogy ahol igény van rá, ott készítsenek tanulmányterveket. Ha a földgázszolgáltatás bizonyíthatóan gazdaságos lesz, akkor a hatóságok megadják rá az engedélyt. Ismeretes, hogy 1992. január 1-jétől változtak a személygépkocsi-átalányra (költségelszámolásra) vonatkozó szabályok. Sike Olgától, az APEH osztály- vezetőjétől azt kérdeztük, mennyiben érinti ez a munkavállalókat. Ha magánszemély a kifizetőtől (munkaadótól) saját gépkocsi használatáért költségtérítést, költségátalányt kap, akkor az a magánszemélynél bevétel — ebben nincs változás. Azonban eddig úgy volt, hogy jogszabályban meghatározott mértékű költségtérítés esetén ezt az összeget a magánszemély minden igazolás nélkül elszámolhatta költségként, azaz nem kellett utána adóznia. Január 1-jétől annyi változás történt, hogy a jogszabályban meghatározott mértékű költségtérítésről csak akkor lehet szó, ha azt kormányrendelet, vagy ennél magasabb szintű jogszabály határozza meg. Ez jelenleg a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gépkocsiátalány csak akkor vonható le igazolás nélkül költségként, ha a munkaviszony létesítésének feltétele volt a saját személygépkocsi használata. Ez esetben a jelenlegi rendelkezések szerint maximum 1000 km-re kapott átalány számolható el adómentesen. Ha a munkaviszony létesítésének nem volt feltétele a saját személygépkocsi használata, de a munkáltató fizet gépkocsiátalányt, A TEHENEK NEM D Saját érdekek és közös utak Sokan állnak a községháza folyosóján, várnak a titkárságon. Talán rám is Szólnának, hogy várjak a soromra. Megelőzöm azzal, hogy sietek közölni: — Tizenegyre beszéltünk meg találkozást a polgármester úrral. Az adóbevallások ideje jött el. Ezenkívül Tahi tótfalun is most jelentik be sokan az igényüket telefon- vonalra. Szentendre modern központja révén a szigeten is kaphat, aki kér, méghozzá a korábbiakhoz képest olcsón, harmincezer forintért, kétszeri fizetésre. Ez is része a Dunakanyar fejlődésének. Budai Mihály polgármester újdonsült tagja a Közép- Duna-vidéki Intéző Bizottság területi csoportjának. Ám arról, hogy ebben a minőségben mit szeretne tenni, még korainak tartaná nyilatkozni. Azt viS2»nt megjegyzi: a sziget községeinek polgármesterei eddig is ösz- szejártak, hogy megbeszéljék a terveiket, kikérjék egymás tanácsait. Ezután még inkább így lehet. EGYETLEN GAZDA Nem árt együtt elemezni a mai, átalakulóban lévő világot, melynek azonos vonásait egyebek közt a gaz- daság alakította ki errefelé. A Szentendrei-sziget kétezer hektárnyi termőföldjén a hatvanas évektől egyetlen szakszövetkezet, a tahitót- falui Kék Duna gazdálkodott. Ebből most kiválnak a kisorosziak, de ettől az általános gazdasági tendenciák még nem változnak. A népesség jelentősebb és jórészt fiatalabbik hányada időközben ipari munkás, bejáró dolgozó lett. Most viszont, ha rövidebb, vagy hosszabb ideig is,. de növekszik a munkanélküliek aránya. Ez befolyásolja a foglalkozások alakulását. Bővülhet a szolgáltatásokra vállalkozók köre, több lesz a kismester, a kereskedő, de még jobban elterjedhet a fizetővendég-szolgálat is. Erről diskurálunk, miközben eszembe jut a táj híressége, a zamatos ízű földieper. Arról meg az, hogy az elmúlt években már nem számított a jövedelem szempontjából piros aranynak. Csökkent a kereslet, gyengült a fizetség, fokozódott a kiábrándultság. NÉGYLÁBÚAK SÓHAJA Körbejárjuk a kibontakozás lehetőségeit, szóba hozzuk az állattartást. Annak meg az a neheze, hogy a papírforma szerint ólban, udvarban kell leélnie sanyarú életét a rétek, mezők, legelők után sóvárgó jószágnak. A sziget növényvilágát ugyanis védettnek nyilvánították. Büntetés nélkül nem szakíthatok le azok a nemes, ki ne mondjuk, hogy micsodák, amik a két Duna között pompáznak. Kéri a polgármester úr, hogy ne csináljunk reklámot, mert a mai világban mindjárt népes kiránduló had esik nekik, tépni, szaggatni. Ezért tiltanak a tág határból lovat, tehenet is, hisz olyan pedagógus még nem született, aki diszting- válni tanítaná a marhákat. A védettséget persze még a megyei tanács mondta ki. nem a szigeti falvak önkormányzatai határoztak erről. A kimondónak pedig finanszíroznia is kell a védekezés költségeit. A növényeken kívül igaz, még egy nyomós ok játszott szerepet. A parti szűrésű, Budapestnek vizet küldő kutak megléte. Ha tehát itt vendégforgalmat akar a község, bevételi forrást — mert muszáj neki — a 74 millió forintos évi költségvetés fedezetéül, akkor rengeteg kérdésre kell választ találni, hogy jól járjon. Tahitótfalu főtere például ma még nem barátságos. Komor, gondozatlan épület- homlokzatok, romos porták hagynak kedvezőtlen benyomást az erre utazóban. Itt tehát segíteni kell a tulajdonosokat, meg kell fiatalítani a környezetet. Mert csak a turizmus hozhat pénzt a közös és a családi költségvetés számára kicsiben, s nagyobb irányban. — Ha javul a gazdaság helyzete, segítjük a nagyobb üdülők, kempingek létrehozását, működését is — mondja bizakodva a jövő iránt Budai Mihály. ÉRTHETŐ, HELYES Aztán mégiscsak rágondol új szerepére is, az intéző bizottsági tagságára. — A környék érdekelt vezetőivel még jobb együttműködésben, egymás érdekeinek tiszteletében, sok jó közös ötlet születésében bízom — mondja. — Szakértők segítségére is számíthatunk, például a közterület és az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztésében. Aztán sok életrevaló megoldás közös megvalósításán is dolgozhatnánk. Igaz, hogy ma mindenki az önállóságra törekszik. A maga helyén ez érthető és helyes. Ám nem mindig jó, ha szétforgácso- lódik az erő, nem lenne hasznos, ha szétmorzsolódna a társadalom. K. T. I. GÉPKOCSIÁTALÁNY Megfelel bármilyen füzet abban az esetben a munka- vállalónak igazolnia kell a költségeket. Igazolás hiányában ugyanúgy kell adóznia a gépkocsiátalányból származó bevétele után, mint más jövedelem után. A költségek elszámolásának két módja van: a tételes költségelszámolás, vagy a hivatali célú használatra vonatkozó rendelkezések szerinti díj alkalmazása. Személygépkocsi esetén a második elszámolási forma az egyszerűbb, magánszemélyeknek inkább ezt tanácsolja az APEH. A hivatali célú használatra vonatkozó rendelkezések szerinti díjat, valamint a gépkocsi üzemanyagnormáját jogszabály határozza meg. Az 1992. március 31-ig érvényes elszámolási norma kilométerenként 6,50 forint, és a gépkocsinak a megtett kilométerekre eső szabvány szerinti fogyasztása. A 6,50 forintos tétel magába foglalja a gépjármű egy kilométerre eső beszerzési, fenntartási, javítási, felújítási költségét. Tehát, ha valaki 500 kilométer után kap gépkocsiátalányt, annak összege 500X6,50, plusz a gépkocsinak 500 kilométerre eső szabvány szerinti fogyáséfása szorozva a benzin árával. Ha a gépkocsiátalánnyal szemben a magánszemély igazolni akarja költségeit (tehát nem akar utána adózni), útnyilvántartást kell vezetnie. Az útnyilvántartás lényege, hogy napra pontosan fel kell tüntetni benne a hivatali célból megtett utat, ezzel igazolva, hogy a személy- gépkocsi hivatali célra történt használata miatt merült fel a költség. Az útnyilvántartás vezetéséhez nem készült szabványnyomtatvány, megfelel erre a célra Dármilyen füzet. Azoknak a tartalmi követelményeknek kell megfelelnie, amelyeket a törvény előír. A füzetbe a következő rovatokat kell felírni: az utazás időpontja; honnan hová történt az utazás; hány kilométer volt a megtett út; az utazás célja; a felkeresett partner megnevezése. Az útnyilvántartást nem kell sehová beadni, csak megőrizni öt évig, mint minden más adózással kapcsolatos papírt, és amikor az adóhatóság azt ellenőrizni akarja, kötelező bemutatni. Ha valaki az útnyilvántartás szerint nem tette meg azt a távolságot, amelyre a gépkocsiátalányt kapja (tehát nem tud az egész bevétellel szemben költséget igazolni), akkor a nem igazolt rész adóköteles jövedelemnek minősül. A munkáltató meghatározhatja, hogy a gépkocsi- köitség-átalányt mire fizeti. A gépkocsi használatát korlátozhatja a főváros területére, valamelyik megye területére, de lehet úgy is, hogy az átalányt az egész országra kapja valaki. Ha a költségátalány az egész országra szól, akkor külön kiküldetési díjat nem lehet felvenni. De ha mondjuk a munkáltató a főváros területére adja a gépkocsiátalányt, akkor, ha a munkavállalót egy másik városba elküldik, a megtett út után el kell számolni vele. Az így elszámolt ösz- szeg a személyi jövedelem- adó szempontjából nem számít bevételnek, mert ez olyan költség megtérítése, amit a kifizető utólag tételes elszámolás alapján megtérít dolgozójának. Egyébként a munkaadót jogszabály kötelezi a kiküldetési díj kifizetéséibe. A kiküldetési díjat ilyenkor a kifizető (a munkaadó) saját költségei között számolhatja eL
