Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

M#C M®SmY©GMAK^IS Nem kerültek szerepzavarba Siker. Áhított magasság, ahová a kevesek eljutnak, a többség nem. Amiért ke­ményen és kitartással kell küzdeni mindenkinek — de mint sokan hiszik —, a nők­nek jottányival többet. Áll-e ez a feltevés a vállal­kozó hölgyek körében? — kérdeztük Singer Petemét, a Vállalkozó Nők Magyar- országi Egyesületének elnö­két. — Én azt hiszem — mondja —, egyenlő esélyek­kel indulunk férfi társaink­kal a siker felé, legfeljebb bennünk nagyobb a hajtó­erő: az önmegvalósítás szándéka. Érdemes megfi­gyelni egyébként a motivá­ciók átalakulását: évekkel ezelőtt a nők elsősorban azt akarták bizonyítani, többre hivatottak, mint hogy egy vállalat ezredik beosztottja­ként dolgozzanak. Később megjelentek az anyagi indí­tékok, ma pedig a szükség: egyre többen elveszítik munkahelyüket, s valamit csinálni kell. —■ A kényszer nem ered­ményez félresikerült vállal­kozásokat? — Sajnos, ilyen is van. Ha hiányzik a megfelelő tájé­kozottság és háttér az in­duláshoz, gyakran kudarc­ba fullad a kísérlet. Mi ta­valy novemberben éppen azért határoztuk el egyesü­letünk létrehozását, hogy valamilyen segítséggel báto­rítsuk az indulókat, s per­sze a jól startolt vállalkozó­kat is. Egyik legfontosabb szándékunk az Információ­szolgáltatás, s az üzleti le­hetőségek felkutatása és közvetítése. Ahhoz képest, hogy harmincnyolc alapí­tó taggal kezdtünk, ma már kétszázan vagyunk, az or­szág minden pontjáról — Pest megyéből is. Gödöllő­ről, Monorról, Vecsésről vannak jelentkezőink: rend­kívül büszkék vagyunk például Köves Kata pomázi vállalkozó munkáira, aki gyönyörű bébiruhákat varr. Ma már tehát felvetődött a vidéki szekciók létreho­zásának gondolata is. — Volt minta arra, hogy miként kell ezt az egyesü­Ferihegy III épül Kiskunlacházán? Kedvezményes bánásmóddal Az országos problémák — mint a munkanélküliség kérdése vagy a csökkenő munkahelyek — hasonló­képpen gondot okoznak Kiskunlacházán. A város lélekszáma 8 és fél ezer, en­nek a fele aktív kereső — lenne. A háztáji gazdaságok segítenek valamelyest a munkanélküliek gondjain, de hosszabb távon nem ez jelenti a biztos kenyérke­reső megoldást. A lacháziak — a főváros közelsége miatt is — sze­rencsés helyzetben vannak. A szovjet csapatok kivonu­lása után „ajándékba” kap­tak egy 3 milliárd forintot érő repülőteret, amelyről a szakértők úgy gondolják, alkalmas arra, hogy itt épüljön fel a Ferihegy III. Kocsis Mihály polgármes­ter bizakodik, hogy a re­pülőterük a világkiállításra elkészül, annál is inkább, mivel kétezer munkahelyet tudnának teremteni ily mó­don. A lakosok jelenleg a környező falvakba és Buda­pestre járnak dolgozni. A hazai és a külföldi be­fektetőknek olcsón tudná­nak ingatlanokat értékesíte­ni, de a hiányzó közművek (gáz, csatorna) miatt nem áll az érdeklődés közép­pontjában ez a község. A kiskunok szorgalmas és ki­tartó emberek. Ez azonban kevés a gazdasági megúju­láshoz. Érdekesség, hogy ezzel szemben a helyi vál­lalkozói kedv növekedni látszik. Az igazgatási elő­adó, Lender Sándorné mégis menekülésnek neve­zi ezt a jelenséget. Arról van szó, hogy senki sem akar munka nélkül marad­ni, tehát ezért vállalkoz­nak. Két esztendő alatt több mint háromszáz ma­gánvállalkozói engedélyt adtak ki a községházán. Ke­vés azoknak a száma, akik a sikertelenség miatt be­dobják a törülközőt. A köz­ség polgárai élelmiszer-ellá­tásának javítására még az önkormányzat is vállalko­zik. Az ő támogatásukkal építették fel a kenyérgyá­rat, így mindennap helyben készült friss zsemle és cipó kerül a lacháziak asztalára. Arról nem is szólva, hogy a helybeliek munkához ju­tottak a pékségben. A vállalkozókat nem ked- vetlenítik el, s így még nem döntöttek arról, egy­általán kivessék-e és mikor a helyi iparűzési adót. Ta­lán ennek köszönhetően emelkedik azoknak a Szá­ma, akik Kiskunlacházát jelölik meg vállalkozásuk, illetve telephelyük irányí­tási központjaként. A ked­vezményes bánásmód ki­terjed az épületek bérbe adására is. Az ingatlanok olcsósága miatt az üdülő­körzetben is szaporodik a hétvégi házak száma. A község arculatáért ag­gódó falubelieknek tovább­ra sem •kell félniük, hogy a helység köré települő ipa­ri üzemek elrontják a jó le­vegőt. A környezetvédelem előnyben részesül, a leendő reptér mellé zajvédő erdő- sávot fognak építeni. Így mindenki nyugodtan alhat és álmondhat a „gazdagabb” jövőről. Vajon mikor követ­kezik el? Ilonka Mária leti munkát csinálni, szer­vezni? — Elgondolásunkat az amerikai üzletasszonyok, s a Vállalkozó Nők Világ­bankjának elnök asszonya is megismerte, s rendkívül sok tanácsot kaptunk, ösz­töndíjra is lehetőségünk nyílik, októberben három vállalkozó nő mehet hat hétre az Egyesült Államok­ba. Mindez persze nem azt jelenti, hagy ne magunk­nak kellett volna kidolgozni céljainkat és munkamód­szereinket — ezekről mi ha­tároztunk. Tulajdonképpen azt próbáljuk nyújtani, amiről — saját tapasztala­taink alapján — tudjuk, hogy kell: aktuális ismere­teket szeretnénk átadni. Tavaly előadás hangzott el az adó- és számviteli tör­vényről, de járt nálunk C. Molnár Emma pszichológus és Csanádi Agnes a Kisvál­lalkozás Fejlesztési Irodá­tól. Szerveztünk divatbemu­tatót és kozmetikai tanács­adást — ami a nőket érde­kelheti. — Hogyan látja, miben gyengék a vállalkozó nők? — A kezdő vállalkozókat elsősorban a piaci, marke­tingmunkában kell járatos­sá tenni, ugyanakkor min­denkinek szüksége van nyelvismeretre, s fel kell készülni bizonyos változá­sokra is, mégpedig, hogy hamarosan a falvakban, az iparban, s az egészségügy­ben is várható a női vál­lalkozók megjelenése. Egye­lőre a szolgáltatásban van­nak túlsúlyban, s két-három alkalmazottal dolgoznak. Mi mindig arra ösztönözzük őket, ne elszigetelten, ha­nem közös platformon igye­kezzünk érdekeink érvé­nyesítésére. — Mely korosztályra jel­lemző a vállalkozói kedv? — A harmincas-negyve­nesekre, akik már felne­velték a gyerekeket, s a csa­lád nem köt le olyan ha­talmas energiákat. Az ugyanis hamis állítás, mi­szerint a vállalkozó nő csak vállalkozik — ezek az asszonyok családanyák is. Szerencsére többségük nem került szerepzavarba, jólle­het, a régi normák már nem élnek, az újak pedig most vannak alakulóban. Ennek ellenére a nők sike­resen vállalkoznak, kitar­tóak, és bíznak önmaguk­ban. S a legtöbben minden teher mellett — mosolyog­nak. Va. É. Áruház e ráüt mentén AMIHEZ KELL EGY KIS BÁTORSÁG Míg olcsóbb volt a közle­kedés, kevésbé tűntek fel a falvak hiányzó szolgáltatá­sai. Indult a busz, az em­berek utaztak a közeli vá­rosba, vásárolni. Bár igaz, akkor sem volt kényelmes a súlyosabb árucikkeket hazacipelni. Ha lett volna helyben szaküzlet, szíve­sebben vásárolták volna hazai boltosnál az emberek. Ifjú Bereczki Zoltán, a leányfalui vasbolt vezető­je, bérlője úgy készletez, ahogy tud. Igazánban vi­szont már nem tud verse­nyezni a közelebbi, mond­juk szentendrei üzletekkel a kicsi, nehezen megköze­líthető, felvonulási épület­re emlékeztető szaküzlet­ben. Nagyot és merészet gondolt, hogy segítsen ma­gán és a vásárlóin, nem utolsósorban üde színt va­rázsoljon a Dunakanyar jobb partjának kereskedel­mi palettájára is. Kétszintes áruházat épít fel saját tőkéből, fele hi­telből a főútvonalon, 700 négyzetméter alapterüle­ten. Serényen dolgoznak már a mesterek a tető alá hozott épületben, ahol, ha minden jól megy, ha egy kis haladékot kap az ön- kormányzattól a parkoló kiépítésére, akkor talán jú­nius, július táján meg lehet tartani az első vevőfogadó napot. Az új bevásárlóközpont­ban helyet kap a vasbolt is, megtartva profilját, bővítve a választékát. Az összes többi helyre viszont bérlő­ket toboroz a tulajdonos. Egy-egy vállalkozó legyen minden áruféleség eladásá­ra, tartja fő szempontnak a bérbeadó. Legyen cipő-, fe­hérnemű-kereskedő, órás és kulcsmásoló, meg ■ más egyéb, amihez várják a jó ötleteket, hogy megnyílhas­sanak a 30 négyzetméteres kis szekciók. A szomszédban pedig a takarékszövetkezet nyit fiókot olyan együttműkö­dés céljából, hogy elkerül­ve a bürokráciát, az ide- oda járkálást, helyben in­tézhessék az emberek a hi­tellevéllel kapcsolatos ügye­ket, a részletvásárlást. — Gondolom, ez döntő változás lesz Leányfalu ke­reskedelmi ellátásában, s betérhetnek ide a Dunaka­nyarba utazó, kiránduló turisták, telektulajdonosok is. Kérdés persze, hogy a privát beruházónak nem túl nagy-e a bátorsága? Bízik-e abban, hogy biztos lesz az amortizáció? — Ha nem bízunk, akkor semmi sem teremtődik. Feltételezem, hogy pár év múlva rendbe jön a gazda­sági élet, és lesz vásárló­erő. Én pedig kijövök a bérleti díjakból, meg a vas­bolt forgalmából, és tudom törleszteni a kölcsönöket. A lényeg az, hogy javuljon az ellátás ebben a község­ben is. K. T. I. VITA ARÉSZIETEKRŐL MRP-hitelkonstrukciót A Munkavállalói Résztu­lajdonosi Programot elfo­gadni látszik az Országgyű­lés, noha a honatyák élén­ken vitáznak a részletekről. Ez érthető, hiszen nem mintegy, milyen részarány­ra és hitelformára kell szerződniük az MRP-t igénybe venni akaróknak. Nem árt tudni, milyen banki konstrukciókat vet­tek alapul e program létre­hozásához a pénzügyi szak­emberek: az Egzisztencia- és a privatizációs hitel kondícióiból indultak ki. Ez utóbbi konstrukció elvben bármilyen privatizációra al­kalmazható, hiszen ugyan­úgy lehet vásárolni vele, mint fizikai vagyontárgya­kat. Mindenképpen előnyös az igénylőknek, hogy a kamata a mindenkori ban­ki refinanszírozási" kamat­láb 75 százaléka. A priva­tizációs hitel igénybevétele­kor saját részt kell befizet­ni, amely általában 25 szá­zalék. Ha valaki értékpa­pírt vásárolt, akkor 50 szá­zalékra változik a saját részarány. A privatizációs hitelösszegnek nincs felső korlátja, tehát bármilyen nagyságrendben felvehető. Az Egzisztencia-hitel fel­vételei részben hasonlíta­nak a privitizációs hitelhez, bizonyos mértékű eltérés mégis tapasztalható. Az E- hitel is a banki refinanszí­rozási hitelkonstrukcióra épül. A refinanszírozási hi­telkamatláb 75 százalékát számítják alapul, pluszként rátesznek a bankok 5 szá­zalék jutalékot. Ez összes­ségében 21,5-22 százalék kamat-visszafizetést jelent. Az E-hitel elsődlegesen fi­zikai vagyon megvásárlásá­ra adható, célzottan pedig az előprivatizáció elősegíté­sét szolgálja. Az E-hitel esetében is van sajátrész- befizetési kötelezettség, de ez attól is függ, milyen nagyságrendű hitelt vesz fel az igénylő. Ha a hitelt felvevő maximum 5 millió forintot kér, akkor 100 ezer forintot fizet be 2 százalék saját részként, továbbá a teljes privatizációs költséget is neki kell vállalnia. Ma szó sem lehet arról, hogy egy vállalkozásba úgy kezd­jen bele valaki, hogy nincs komolyabb pénztartaléka. Ez annál inkább igaz, mivel a vállalkozás forgóeszköz- szükségletét is neki kell fe­deznie. A leendő MRP-hitel a Munkavállalói Résztulajdo­nosi Programban — a mai elgondolások szerint — ki­zárólag részvényvásárlást tenne lehetővé. Az ezzel szembenálló vélemények szerint a programnak üz­letrészek vásárlására is ki kell terjednie — elsősorban azért, mivel a hazai válla­latok igen jelentős része korlátolt felelősségű társa­ságként működik az át­alakulást követően. Az MRP az állami tulaj­don privatizálásakor ked­vezményes hitelkonstruk­cióként jelenne meg a ke­reskedelmi bankokban. Fontosnak tartják a szak­emberek, hogy az MRP-hi­tel illeszkedjen a már léte­ző, privatizációt segítő hi­telkonstrukciók feltételei­hez. A tervek szerint ezt az új hitelkonstrukciót az MRP-t lebonyolító szervezet veheti majd fel, ő törleszti majd a visszafizetendő hi­telt. Remélhetően a hon­atyák arra szavaznak, hogy ez a konstrukció megkap­hassa a kellő adókedvez­ményt, hiszen a dolgozók csoportos privatizációja nem jöhet létre enélkül. I. M. BUGYIN KELL A KÁPOSZTA. enyhesegnek, visszajö­het a hideg. Ezért is szedik föl Bugyi határában a háztáji földből a tárolásra leszántott kelkáposztát. Vagy háromszázötven mázsa várta ki így a telet, melynek nagy részét már eladták a piacon. Van most rá kereslet, jó az ára, mondta a gazda, miközben családjával együtt tisztították, zsákolták a zöldséget. Nemsokára ez is a piacra kerül. (Hancsovszki János felvétele) Diabetikus italok A hazánkban forgalmazott különbözőfajta szörpök negyven százalékát a Szobi Szörp Rt. állítja elő, míg a belföldi igény fennmaradó részét hatvan kisebb hazai cég biztosítja. Az elmúlt év különösen sikeres volt a szo­biak számára, hiszen a sűrítményeket előállító üzem tar­tós sikereket ért el termékeivel a nyugat-európai piacon, s így egyúttal piacváltás is történt, hiszen az USA he­lyett Nyugat-Európára koncentrálódott a szörpszállítás, A hatvankilenc százalék­ban francia és harmincegy százalékban magyar, szö­vetkezeti érdekeltségű rész­vénytársaság ebben az év­ben várhatóan 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolít­hat le, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy mintegy 16-17 ezer tonna szörp kerülhet a fogyasztók asztalára. A Szobi Szörp Rt. termé­kei előállításához változat­lanul számít az import és hazai alapanyagokra. Iz­raelből a narancssűrítmény­hez szükséges anyagokat kapják, s mint megtudtuk, a kólaszörphöz szükséges alapanyag szállítója egy szintén nyugati, meg nem nevezett cég. Újdonságnak számítanak a műanyag ki­szerelésű flakonokba töltött szörpök, amelyekre a gom« ba mód szaporodó kiskeres­kedelmi boltok tartanak igényt. Az elmúlt év de­cemberében kezdték for­galmazni azt a 6-8-féle ter­méket, amelyet egy üveg­szerű anyagba töltve hoz­nak forgalomba. Hozzálát­tak a szobiak a diabetikus termékek készítéséhez is. Hétféle szörpről van szó, amelynek kizárólagos gyár­tási és forgalmazási jogát sikerült megszerezniük a Vitai Kft.-től. Ez évben várhatóan 700 tonnányit ál­lítanak elő. Gy. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom