Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-09 / 58. szám
M#C M®SmY©GMAK^IS Nem kerültek szerepzavarba Siker. Áhított magasság, ahová a kevesek eljutnak, a többség nem. Amiért keményen és kitartással kell küzdeni mindenkinek — de mint sokan hiszik —, a nőknek jottányival többet. Áll-e ez a feltevés a vállalkozó hölgyek körében? — kérdeztük Singer Petemét, a Vállalkozó Nők Magyar- országi Egyesületének elnökét. — Én azt hiszem — mondja —, egyenlő esélyekkel indulunk férfi társainkkal a siker felé, legfeljebb bennünk nagyobb a hajtóerő: az önmegvalósítás szándéka. Érdemes megfigyelni egyébként a motivációk átalakulását: évekkel ezelőtt a nők elsősorban azt akarták bizonyítani, többre hivatottak, mint hogy egy vállalat ezredik beosztottjaként dolgozzanak. Később megjelentek az anyagi indítékok, ma pedig a szükség: egyre többen elveszítik munkahelyüket, s valamit csinálni kell. —■ A kényszer nem eredményez félresikerült vállalkozásokat? — Sajnos, ilyen is van. Ha hiányzik a megfelelő tájékozottság és háttér az induláshoz, gyakran kudarcba fullad a kísérlet. Mi tavaly novemberben éppen azért határoztuk el egyesületünk létrehozását, hogy valamilyen segítséggel bátorítsuk az indulókat, s persze a jól startolt vállalkozókat is. Egyik legfontosabb szándékunk az Információszolgáltatás, s az üzleti lehetőségek felkutatása és közvetítése. Ahhoz képest, hogy harmincnyolc alapító taggal kezdtünk, ma már kétszázan vagyunk, az ország minden pontjáról — Pest megyéből is. Gödöllőről, Monorról, Vecsésről vannak jelentkezőink: rendkívül büszkék vagyunk például Köves Kata pomázi vállalkozó munkáira, aki gyönyörű bébiruhákat varr. Ma már tehát felvetődött a vidéki szekciók létrehozásának gondolata is. — Volt minta arra, hogy miként kell ezt az egyesüFerihegy III épül Kiskunlacházán? Kedvezményes bánásmóddal Az országos problémák — mint a munkanélküliség kérdése vagy a csökkenő munkahelyek — hasonlóképpen gondot okoznak Kiskunlacházán. A város lélekszáma 8 és fél ezer, ennek a fele aktív kereső — lenne. A háztáji gazdaságok segítenek valamelyest a munkanélküliek gondjain, de hosszabb távon nem ez jelenti a biztos kenyérkereső megoldást. A lacháziak — a főváros közelsége miatt is — szerencsés helyzetben vannak. A szovjet csapatok kivonulása után „ajándékba” kaptak egy 3 milliárd forintot érő repülőteret, amelyről a szakértők úgy gondolják, alkalmas arra, hogy itt épüljön fel a Ferihegy III. Kocsis Mihály polgármester bizakodik, hogy a repülőterük a világkiállításra elkészül, annál is inkább, mivel kétezer munkahelyet tudnának teremteni ily módon. A lakosok jelenleg a környező falvakba és Budapestre járnak dolgozni. A hazai és a külföldi befektetőknek olcsón tudnának ingatlanokat értékesíteni, de a hiányzó közművek (gáz, csatorna) miatt nem áll az érdeklődés középpontjában ez a község. A kiskunok szorgalmas és kitartó emberek. Ez azonban kevés a gazdasági megújuláshoz. Érdekesség, hogy ezzel szemben a helyi vállalkozói kedv növekedni látszik. Az igazgatási előadó, Lender Sándorné mégis menekülésnek nevezi ezt a jelenséget. Arról van szó, hogy senki sem akar munka nélkül maradni, tehát ezért vállalkoznak. Két esztendő alatt több mint háromszáz magánvállalkozói engedélyt adtak ki a községházán. Kevés azoknak a száma, akik a sikertelenség miatt bedobják a törülközőt. A község polgárai élelmiszer-ellátásának javítására még az önkormányzat is vállalkozik. Az ő támogatásukkal építették fel a kenyérgyárat, így mindennap helyben készült friss zsemle és cipó kerül a lacháziak asztalára. Arról nem is szólva, hogy a helybeliek munkához jutottak a pékségben. A vállalkozókat nem ked- vetlenítik el, s így még nem döntöttek arról, egyáltalán kivessék-e és mikor a helyi iparűzési adót. Talán ennek köszönhetően emelkedik azoknak a Száma, akik Kiskunlacházát jelölik meg vállalkozásuk, illetve telephelyük irányítási központjaként. A kedvezményes bánásmód kiterjed az épületek bérbe adására is. Az ingatlanok olcsósága miatt az üdülőkörzetben is szaporodik a hétvégi házak száma. A község arculatáért aggódó falubelieknek továbbra sem •kell félniük, hogy a helység köré települő ipari üzemek elrontják a jó levegőt. A környezetvédelem előnyben részesül, a leendő reptér mellé zajvédő erdő- sávot fognak építeni. Így mindenki nyugodtan alhat és álmondhat a „gazdagabb” jövőről. Vajon mikor következik el? Ilonka Mária leti munkát csinálni, szervezni? — Elgondolásunkat az amerikai üzletasszonyok, s a Vállalkozó Nők Világbankjának elnök asszonya is megismerte, s rendkívül sok tanácsot kaptunk, ösztöndíjra is lehetőségünk nyílik, októberben három vállalkozó nő mehet hat hétre az Egyesült Államokba. Mindez persze nem azt jelenti, hagy ne magunknak kellett volna kidolgozni céljainkat és munkamódszereinket — ezekről mi határoztunk. Tulajdonképpen azt próbáljuk nyújtani, amiről — saját tapasztalataink alapján — tudjuk, hogy kell: aktuális ismereteket szeretnénk átadni. Tavaly előadás hangzott el az adó- és számviteli törvényről, de járt nálunk C. Molnár Emma pszichológus és Csanádi Agnes a Kisvállalkozás Fejlesztési Irodától. Szerveztünk divatbemutatót és kozmetikai tanácsadást — ami a nőket érdekelheti. — Hogyan látja, miben gyengék a vállalkozó nők? — A kezdő vállalkozókat elsősorban a piaci, marketingmunkában kell járatossá tenni, ugyanakkor mindenkinek szüksége van nyelvismeretre, s fel kell készülni bizonyos változásokra is, mégpedig, hogy hamarosan a falvakban, az iparban, s az egészségügyben is várható a női vállalkozók megjelenése. Egyelőre a szolgáltatásban vannak túlsúlyban, s két-három alkalmazottal dolgoznak. Mi mindig arra ösztönözzük őket, ne elszigetelten, hanem közös platformon igyekezzünk érdekeink érvényesítésére. — Mely korosztályra jellemző a vállalkozói kedv? — A harmincas-negyvenesekre, akik már felnevelték a gyerekeket, s a család nem köt le olyan hatalmas energiákat. Az ugyanis hamis állítás, miszerint a vállalkozó nő csak vállalkozik — ezek az asszonyok családanyák is. Szerencsére többségük nem került szerepzavarba, jóllehet, a régi normák már nem élnek, az újak pedig most vannak alakulóban. Ennek ellenére a nők sikeresen vállalkoznak, kitartóak, és bíznak önmagukban. S a legtöbben minden teher mellett — mosolyognak. Va. É. Áruház e ráüt mentén AMIHEZ KELL EGY KIS BÁTORSÁG Míg olcsóbb volt a közlekedés, kevésbé tűntek fel a falvak hiányzó szolgáltatásai. Indult a busz, az emberek utaztak a közeli városba, vásárolni. Bár igaz, akkor sem volt kényelmes a súlyosabb árucikkeket hazacipelni. Ha lett volna helyben szaküzlet, szívesebben vásárolták volna hazai boltosnál az emberek. Ifjú Bereczki Zoltán, a leányfalui vasbolt vezetője, bérlője úgy készletez, ahogy tud. Igazánban viszont már nem tud versenyezni a közelebbi, mondjuk szentendrei üzletekkel a kicsi, nehezen megközelíthető, felvonulási épületre emlékeztető szaküzletben. Nagyot és merészet gondolt, hogy segítsen magán és a vásárlóin, nem utolsósorban üde színt varázsoljon a Dunakanyar jobb partjának kereskedelmi palettájára is. Kétszintes áruházat épít fel saját tőkéből, fele hitelből a főútvonalon, 700 négyzetméter alapterületen. Serényen dolgoznak már a mesterek a tető alá hozott épületben, ahol, ha minden jól megy, ha egy kis haladékot kap az ön- kormányzattól a parkoló kiépítésére, akkor talán június, július táján meg lehet tartani az első vevőfogadó napot. Az új bevásárlóközpontban helyet kap a vasbolt is, megtartva profilját, bővítve a választékát. Az összes többi helyre viszont bérlőket toboroz a tulajdonos. Egy-egy vállalkozó legyen minden áruféleség eladására, tartja fő szempontnak a bérbeadó. Legyen cipő-, fehérnemű-kereskedő, órás és kulcsmásoló, meg ■ más egyéb, amihez várják a jó ötleteket, hogy megnyílhassanak a 30 négyzetméteres kis szekciók. A szomszédban pedig a takarékszövetkezet nyit fiókot olyan együttműködés céljából, hogy elkerülve a bürokráciát, az ide- oda járkálást, helyben intézhessék az emberek a hitellevéllel kapcsolatos ügyeket, a részletvásárlást. — Gondolom, ez döntő változás lesz Leányfalu kereskedelmi ellátásában, s betérhetnek ide a Dunakanyarba utazó, kiránduló turisták, telektulajdonosok is. Kérdés persze, hogy a privát beruházónak nem túl nagy-e a bátorsága? Bízik-e abban, hogy biztos lesz az amortizáció? — Ha nem bízunk, akkor semmi sem teremtődik. Feltételezem, hogy pár év múlva rendbe jön a gazdasági élet, és lesz vásárlóerő. Én pedig kijövök a bérleti díjakból, meg a vasbolt forgalmából, és tudom törleszteni a kölcsönöket. A lényeg az, hogy javuljon az ellátás ebben a községben is. K. T. I. VITA ARÉSZIETEKRŐL MRP-hitelkonstrukciót A Munkavállalói Résztulajdonosi Programot elfogadni látszik az Országgyűlés, noha a honatyák élénken vitáznak a részletekről. Ez érthető, hiszen nem mintegy, milyen részarányra és hitelformára kell szerződniük az MRP-t igénybe venni akaróknak. Nem árt tudni, milyen banki konstrukciókat vettek alapul e program létrehozásához a pénzügyi szakemberek: az Egzisztencia- és a privatizációs hitel kondícióiból indultak ki. Ez utóbbi konstrukció elvben bármilyen privatizációra alkalmazható, hiszen ugyanúgy lehet vásárolni vele, mint fizikai vagyontárgyakat. Mindenképpen előnyös az igénylőknek, hogy a kamata a mindenkori banki refinanszírozási" kamatláb 75 százaléka. A privatizációs hitel igénybevételekor saját részt kell befizetni, amely általában 25 százalék. Ha valaki értékpapírt vásárolt, akkor 50 százalékra változik a saját részarány. A privatizációs hitelösszegnek nincs felső korlátja, tehát bármilyen nagyságrendben felvehető. Az Egzisztencia-hitel felvételei részben hasonlítanak a privitizációs hitelhez, bizonyos mértékű eltérés mégis tapasztalható. Az E- hitel is a banki refinanszírozási hitelkonstrukcióra épül. A refinanszírozási hitelkamatláb 75 százalékát számítják alapul, pluszként rátesznek a bankok 5 százalék jutalékot. Ez összességében 21,5-22 százalék kamat-visszafizetést jelent. Az E-hitel elsődlegesen fizikai vagyon megvásárlására adható, célzottan pedig az előprivatizáció elősegítését szolgálja. Az E-hitel esetében is van sajátrész- befizetési kötelezettség, de ez attól is függ, milyen nagyságrendű hitelt vesz fel az igénylő. Ha a hitelt felvevő maximum 5 millió forintot kér, akkor 100 ezer forintot fizet be 2 százalék saját részként, továbbá a teljes privatizációs költséget is neki kell vállalnia. Ma szó sem lehet arról, hogy egy vállalkozásba úgy kezdjen bele valaki, hogy nincs komolyabb pénztartaléka. Ez annál inkább igaz, mivel a vállalkozás forgóeszköz- szükségletét is neki kell fedeznie. A leendő MRP-hitel a Munkavállalói Résztulajdonosi Programban — a mai elgondolások szerint — kizárólag részvényvásárlást tenne lehetővé. Az ezzel szembenálló vélemények szerint a programnak üzletrészek vásárlására is ki kell terjednie — elsősorban azért, mivel a hazai vállalatok igen jelentős része korlátolt felelősségű társaságként működik az átalakulást követően. Az MRP az állami tulajdon privatizálásakor kedvezményes hitelkonstrukcióként jelenne meg a kereskedelmi bankokban. Fontosnak tartják a szakemberek, hogy az MRP-hitel illeszkedjen a már létező, privatizációt segítő hitelkonstrukciók feltételeihez. A tervek szerint ezt az új hitelkonstrukciót az MRP-t lebonyolító szervezet veheti majd fel, ő törleszti majd a visszafizetendő hitelt. Remélhetően a honatyák arra szavaznak, hogy ez a konstrukció megkaphassa a kellő adókedvezményt, hiszen a dolgozók csoportos privatizációja nem jöhet létre enélkül. I. M. BUGYIN KELL A KÁPOSZTA. enyhesegnek, visszajöhet a hideg. Ezért is szedik föl Bugyi határában a háztáji földből a tárolásra leszántott kelkáposztát. Vagy háromszázötven mázsa várta ki így a telet, melynek nagy részét már eladták a piacon. Van most rá kereslet, jó az ára, mondta a gazda, miközben családjával együtt tisztították, zsákolták a zöldséget. Nemsokára ez is a piacra kerül. (Hancsovszki János felvétele) Diabetikus italok A hazánkban forgalmazott különbözőfajta szörpök negyven százalékát a Szobi Szörp Rt. állítja elő, míg a belföldi igény fennmaradó részét hatvan kisebb hazai cég biztosítja. Az elmúlt év különösen sikeres volt a szobiak számára, hiszen a sűrítményeket előállító üzem tartós sikereket ért el termékeivel a nyugat-európai piacon, s így egyúttal piacváltás is történt, hiszen az USA helyett Nyugat-Európára koncentrálódott a szörpszállítás, A hatvankilenc százalékban francia és harmincegy százalékban magyar, szövetkezeti érdekeltségű részvénytársaság ebben az évben várhatóan 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolíthat le, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy mintegy 16-17 ezer tonna szörp kerülhet a fogyasztók asztalára. A Szobi Szörp Rt. termékei előállításához változatlanul számít az import és hazai alapanyagokra. Izraelből a narancssűrítményhez szükséges anyagokat kapják, s mint megtudtuk, a kólaszörphöz szükséges alapanyag szállítója egy szintén nyugati, meg nem nevezett cég. Újdonságnak számítanak a műanyag kiszerelésű flakonokba töltött szörpök, amelyekre a gom« ba mód szaporodó kiskereskedelmi boltok tartanak igényt. Az elmúlt év decemberében kezdték forgalmazni azt a 6-8-féle terméket, amelyet egy üvegszerű anyagba töltve hoznak forgalomba. Hozzáláttak a szobiak a diabetikus termékek készítéséhez is. Hétféle szörpről van szó, amelynek kizárólagos gyártási és forgalmazási jogát sikerült megszerezniük a Vitai Kft.-től. Ez évben várhatóan 700 tonnányit állítanak elő. Gy. L.
