Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

Ki védi meg az országot Bemények és veszélyek között is Lesz itt közönség? Emiatt egy kicsit láthatóan izgultak a szervezők. Felesleges volt. A kérdés után negyedórá­val majdnem teljesen meg­telt a szentendrei városháza díszterme. Magyarországon nem ál­lomásoznak idegen csapa­tok. Az ország független. Ám kérdés, hogy adott eset­ben meg tudjuk-e védeni magunkat? Vajon az ország határain túl fel-fellobbanó tüzek nem terjednek-e át hozzánk is? Az ilyen és ha­sonló kérdések ma nagyon sok embert foglalkoztatnak, bár nem könnyű rájuk vá­laszolni. Dr. Für Lajos honvédelmi miniszter, a Magyar Demok­rata Fórum ügyvezető elnö­ke mint pártpolitikus és ál­lami vezető beszélt Ma­gyarország biztonságpoliti­kájáról a párt városi szer­vezetének péntek esti ren­dezvényén. Egész napos tár­gyalás után érkezett a hely­színre. mint említette: a vi­segrádi hármak képviselői­vel többórás megbeszélésen kerültek szóba a térségün­ket és Európát érintő kérdé­sek. Mint arról .értesülhettünk, gondosan elemezték a Bal­kán eseményeit, a jólétben élő másik Európa és a NATO mai szerepét, orszá­gaink belső viszonyait, fegyveres erejét. Remények és veszélyek között, geopo­litikai, történelmi helyze­tünk, az átmeneti állapot viszonyai között élünk — mondta ki helyzetelemző véleményét a miniszter. Eh­hez igazodva, biztonságpo­litikánk a külkapcsolatok, a beláő biztonság és a fegy­veres erő rendszerének há­rom alappillérén nyugszik. A külpolitikai diplomácián túl katonapolitikai diplomá­ciára, regionális és konti­nentális együttműködésre törekszünk szomszédainkkal és távoli országokkal. A NATO-hoz való viszo­nyunkról szólva Für Lajos azt mondta, hogy az ma a világ legszervezettebb, leg­erősebb katonai hatalma, amely nélkül Európa jövő­je nehezebben alakulna. Egyelőre a jó együttműkö­dés kialakításánál tartunk. Közép- és Keleí-Európa országait együttműködési tanácsba próbálják bevonni. Ki kell érlelni azt a pilla-- natot, amikor megszilárdul a demokrácia, mert ez, és a belső biztonság feltétele a teljes jogú tagságnak. Az előadó szavaiból az csendült ki, hogy szerinte jó úton haladunk a cél felé. Szavatosság, jótállás A fogyasztó védelme (Folytatás az 1. oldalról.) is hibás volt, bár ezt — rejtett hibáról lévén sző­ném ismerhette fel. Ha vi­szont a jótállás ideje alatt •— amit az eladó vállal —, elromlik a termék, az el­adónak kell vállalnia a fe­lelősséget. Ez alól csak ak­kor mentesül, ha bizonyít­ja, hogy a vevő rendelte­tésellenesen használta, vagy szakszerűtlen javítást kí­sérelt meg az árun. A jótállási kötelezettség esetén a vásárló kérheti a hibás termék kijavítását, árának leszállítását, az áru kicserélését, s végső soron visszavételét. A visszavé­tel kivételével a többi le­hetőség közül a vásárló sza­badon választhat a Ptk. sze­rint. Jótállási kötelezettséget az eladó önként vállalhat, de erre jogszabály is kötelez­heti. amely meghatározza a jótállás alá tartozó ter­mékek körét, és megálla­pítja a jótállás legkisebb mértékét. Ez általában 12 hónap, esetenként 24 hó­nap, de az eladó, vagy a gyártó önként vállalhat en­nél hosszabb jótállási időt is. A jótállásról szóló koráb­bi rendeletek a kijavítást állították a jótállási jogok középpontjába, és a termék cseréjét csak kivételes ese­tekben választhatták a vá­sárlók. E nemrégiben al­kotmányellenesnek minő­sített feltételrendszerbe tartozott, hogy a vásárló a kicserélést csak akkor kérhette, ha a hibás ter­méket nem lehetett kijaví­tani, ha a javítás 60 nap­nál — kölcsönkészülék biz­tosítása- nélkül 30 napnál — hosszabb időt vett igény­be, vagy ha a terméket már legalább öt esetben «javították, és ezután újra meghibásodott. Személy­gépkocsinál még a köl- csönjármű biztosítását sem írta elő a rendelet. Az új kormányrendelet, amely immár fél éve élet­be lépett, jobban figyelem­be veszi a fogyasztói érde­keket. és a korábbinál szi­gorúbb jótállási felelőssé­get ró a gyártókra és a ke­reskedőkre. A rendelet ugyan a jótállási jogokat nem szabályozza, de az el­adónak mindenkor a pol­gári törvénykönyvben elő­írtakhoz kell tartania ma­gát. 'Jó tudni azt is, hogy az általános szabály, mi­szerint a tartós használat­ra szánt termék árának az 1000 forintot meg kell ha­ladnia, tehát az úgyneve­zett eldobható kategóriájú olcsó termékek nem esnek a rendelet hatálya alá. A személygépkocsiknál vi­szont megszűnt a korábbi futásteljesítményhez iga­zodó korlátozás, az a bizo­nyos 10 ezer kilométer. A jótállási idő legkisebb mértéke egységesen 12 hó­nap lett, amit igen kevesen tudnak. Honvédségünknek meg kel­lett küzdenie azzal az örök­séggel, hogy a Varsói Szer­ződés érvényessége alatt idegen érdekek szolgálatába állították. Ám a szovjet csapatok kivonulása után a katonák rádöbbentek súlyos történelmi felelősségükre, kialakult belső tartásuk, el­szántságuk. A külkapcsola- tokra, a belső biztonságra és a fegyveres erőre ala­pozva megvan a feltétele annak, hogy a veszélyekkel szemben a remények telje­süljenek. Meg kell tanul­nunk múltunkkal azono­sulni és változni, hogy emelkedjék a nemzet — mondta ki ez iránti bizal­mát a honvédelmi minisz­ter, majd több kérdésre vá­laszolva, egyebek közt meg­jegyezte: — Volt idő, ami­kor magam is szívesen bíz­tam benne, hogy egyszer örök béke lesz. Ám mint történész tudom, hogy ez le­hetetlen. Esetleges konflik­tusokra mindig fel kell ké­szülni. K. T. I. ★ A visegrádi csúcstalálko­zón 1991. február 15-én kezdeményezett együttmű­ködési folyamat részeként, annak szerves elemeként a Magyar Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság és % Lengyel Köz­társaság honvédelmi mi­niszterei 1992. március 6-án Budapesten megbeszélést folytattak. Egyetértettek abban, hogy a három ország közötti kap­csolat fejlesztésével elősegí­tik térségünk stabilitásának és az európai biztonság erősítését a párizsi char­tában foglalt elvek és kö­zös értékek alapján. Megerősítve korábbi ál­láspontjukat, kijelentették, hogy együttműködésük nem irányul egyetlen ország el­len sem, nem céljuk zárt csoportosulás létrehozása, találkozóikon a párbeszéd és az egyeztetés rendszeres­sé tételéi-e törekszenek. Kijelentették, hogy a szerződés kulcsfontosságú eszköze a stabilitás és a közbiztonság erősítésének a közép-kelet-európai térség­ben, érdekük, hogy a szer­ződés mielőbb életbe lépjen, és megkezdődjön annak tel­jes mértékű végrehajtása. Áttekintették a biztonsági partnerség és együttműkö­dés azon új lehetőségeit, amelyek az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ke­retében tárulnak fel. EDDIG MINDEN MEGÉRKEZETT KarossMékböi vásárolni Megvetette lábát, és már- már hódít a home shop­ping, a vevőcsábítás leg­korszerűbb, nálunk alig is­mert módszere. Arra a kér­désre, mit hozott a kony­hára a vállalkozás első két hónapja, az első magyar „áruház” tulajdonosának egyike így válaszol: „Hál’ istennek, nincs okunk pa­naszra”. Vincze Gábor, a Tele­shop hátterét alkotó ma­gyar—svájci vegyes válla­lat, a Televital Kft. ügyve­zető igazgatója egy kicsit bőbeszédűbb. Tőle tudtuk meg, hogy a tévében és a sajtóban hirdetett árucik­kek piaca ebben a próba- időszakban „várakozáson felül” kedvező eredményt produkált, különösen a Po- cinix nevű fogyasztóalkal­matosság bizonyult sláger­cikknek Magyarországon. A Teleshop, elsősorban a Pocinixnek köszönhetően, napi egymilliós bevételt ért el a csúcsidőszakban, s ez kitűnő eredmény, még akkor is, ha a karosszékből történő vásárlás az eladó cégek számára sokkal na­gyobb költségekkel jár a többi kereskedelmi techni­kánál. Itt meg kell fizetni a tévéreklámot, a posta- költséget, s persze az árut magát is importból kell beszerezni, mert ilyen ma­gas önköltség mellett az el­adó nem kockáztathat. A Teleshop eddig három áru­cikkel próbálkozott a pia­con (a Pocinix mellett a Didiseven elnevezésű uni­verzális tisztítószert és egy virágakváriumot ajánlottak a magyar közönségnek), s mindhárom bevált, mert Nyugat-Európában már ki­próbált televíziós kínálat­ból választották őket. A nagyobb kockázat más szempontból is veszélyes. A Home Shopping elnevezésű cég éppen a napokban ke­rült .látványos konfliktusba a Kermivel. Ez a cég ed­dig csak a lapokban hir­dette házhoz küldendő áruit, s nem egészen a va­lóságnak megfelelő tulaj­donságokkal ruházta fel őket. A vatelines „bombá­zódzsekiről” kiderült, hogy hiányzik belőle a vatelin, az edények, melyekben ál­lítólag teljesen zsírmente­sen sül a hús, nem tudták teljesíteni az irántuk kel­tett várakozásokat. A Teleshop-reklámot in­dító Televital Kft. a követ­kező hetekben új területen — az írott sajtóban is el­indul. Hirdetései új torna­szereket, kozmetikai cikke­ket és konyhai eszközöket kínálnak majd. Ezek rész­letesebb bemutatásától e helyütt etikai okokból tar­tózkodnunk kell, de egy biztos: a Nyugat-Európá­ban igen népszerű kereske­delmi technika elterjedő­ben van, s ez előrelátható­lag nemcsak a fogyasztónak jó, aki így jut kényelmes, meglehet egyáltalában nem olcsó vásárlási lehetőség­hez: jó a magyar vállala­toknak is, amelyek előbb- utóbb bekapcsolódhatnak a vásárolj otthon mozgalom­ba, s ha a hazai piacon az általuk ajánlott árucikkek kapósnak bizonyulnak, ki­használhatják azt a lehető­séget is, ami a vegyes vál­lalatok külföldi piacaiban rejlik. Home shoppinggal Ma­gyarországon ma még csu­pán három cég foglalkozik. A szokásos kockázatok mellett, extra kockázatok­nak tekintik a jellegzetes hazai infrastrukturális és kommunikációs problémá­kat. Mindazonáltal a Tele­shop igazgatójának némi meglepetésére eddig egyet­len olyan eset sem fordult elő, hogy a Magyar Posta ne kézbesítette volna a te­lefonon rendelt csomagot (Atlantic) Elkelt a Pestvidéki Gépgyár Eldorado vagy valaki más (Folytatás az 1. oldalról.) két keresett. Vegyes válla­latot kívánt létrehozni első. ként a hitelezők közremű­ködésével. Ezt azonban egy hitelező kivételével elutasí­tották, többen pedig választ sem adtak a kezdeménye­zésre. Az Országgyűlés hon­védelmi bizottsága foglal­kozott a témával, de nem emelt kifogást az ellen, hogy a felszámolás alatt le­vő Pestvidéki Gépgyárat ér­tékesítsék. Ezek után hirdettek pá­lyázatot, amelyre hárman is jelentkeztek. Az amerikai partner 3 millió dollárt ajánlott fel a PG valameny- nyi vagyontárgyára. Egy másik -350 millió forintot plusz áfát, a harmadik készletek nélkül 331,5 millió forintot plusz áfát ajánlott. Az amerikai ajánlattevő nem jelent meg a nyilvános értékesítési tárgyaláson. A két magyar partner közül licitáláskor az egyik beje­lentette, hogy 420 millió fo­(Folytatás az 1. oldalról.) ségügyi ellátásban a mai napon sem történhet sem­mi fennakadás. Megemlí­tette, hogy az egészségügyi szakdolgozók átlagbére bruttó 11 200 forint, míg egy kezdő nővéré 8000 fo­rint. A székház előtt még további hozzászólások kö­vetkeztek, leginkább az alacsony bérek tarthatat­lanságát hangsúlyozva. Ezután az EDDSZ veze­tőségével az élen, a transz­parensektől, kék színű lég­gömböktől tarkálló tömeg átvonult az Arany János utcába, a Népjóléti Minisz­térium elé. Itt újabb beszé­dek hangzottak el, köztük a legélesebb hangú dr. Eberling György kanizsai orvosé, aki Surján László népjóléti minisztert figyel­meztette arra, két éve még ő is a ma tüntetőkkel ha­sonló cipőben járt. Ezt követően került sor az EDDSZ petíciójának át­adására. Ebben a szervezet követeli a tárcával való tárgyalások újra kezdését. A bérkövetelés minden egészségügyben dolgozónak azonnali. 50 százalékos béremelést ír elő. Ezenkí­vül az EDDSZ a dologi ki­adásokra szánt 5 százalé­Egészségügyi dolgozók tüntetése Húszmilliárd hiányzik kos emelés helyett az inf­láció mértékének megfele­lőt követel. A petíció el­hangzása után Surján László rövid válaszában megígérte, hogy még hét­főn újrakezdik a tárgyalá­sokat. Ennél többet itt a helyszínen azonban nem ígérhet. M. G. I * Az egészségügyben dol­gozók szombati tiltakozó demonstrációját követően sajtótájékoztatót rendeztek a Népjóléti Minisztérium­ban. Surján László mi­niszter mindenekelőtt kö­szönetét fejezte ki a tünte­tést lebonyolítók munká­jáért. Ugyanakkor úgy vé­lekedett: a problémákat nem a téren és nem is csak a minisztériumban, hanem elsősorban helyben, az egészségügyi intézmények­ben kell megoldani. Az 50 százalékos bérkövetelés éves szinten 20 milliárd forint többletköltséget je­lentene, ezzel az összeggel pedig nem terhelhető a magyar lakosság. A mi­nisztérium azonban annak a megoldásnak a híve, hogyha nem is tudnak so­kat adni, legalább egy ke­veset adjanak. Ügy remé­lik ezért, hogy a társada­lombiztosítás költségvetési keretein belül „lehet talál­ni hol ezt, hol azt, hol amazt” — mondta a mi­niszter. Az Egészségügyben Dol­gozók Demokratikus Szak- szervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy „ez a mai nap bebizonyította”: az időt húzó taktikák ideje lejárt. Ezek után a minisz­tériumon a sor. Műst az ő lépésüket várják, nekik kell szembe nézniük a szakma dolgozóival. Azok­kal — mondta —, akik a várakozásokat felülmúló számban voltak jelen a budapesti megmozduláson, és egészségügyi dolgozóhoz méltóan, fegyelmezetten vettek részt az egészség- ügyiek első nagyszabású megmozdulásán — hangoz­tatta Gulyás Judit. ★ A Keresztény Orvoska­mara elnöksége közle­ménye szerint: „tisztában van azzal, hogy rendkívül súlyos gondjai vannak az egészségügyben dolgozók­nak is.” Ugyanakkor nem ért egyet a jelenlegi köve­telés időzítésével, módsze­rével és mértékével sem. Módszerét tekintve erköl­csi értékrendükkel teljes­séggel összeegyeztethetet­len. A követelés mértéké­nek teljesítése inflációs la­vinát vagy munkanélküli­ségi hullámot indítana el. A Keresztény Orvoskama­ra úgy véli: hogy az alap­ellátásban dolgozók jöve­delmének növekedése nem a szakszervezeti demonst­ráció, hanem a kormány eddigi intézkedéseinek kö­vetkezménye lesz. rint plusz áfánál többet nem képes fizetni. A másik partner 430 millió form» plusz áfát ajánlott, készle. tek nélkül. Végül is e part. nerrel kezdődtek a tárgya­lások a szerződések meg­kötéséről és a készletek ér­tékesítéséről. A készletekre — bele nem értve az állam tulajdonát képező készlete­ket — további 400 millió forintot, plusz áfát ígért a vevő. Az összesen 830 millió forint plusz áfa vételárról a szerződést már alá is ír­ták, 580 millió forint átuta­lása március 9-én esedékes. A vételár hátralevő ré­szét, mintegy 250 millió fo­rintot a vevő legkésőbb 1992. december 31-ig fizeti ki. Mindez azt is jelenti -* mondotta Kovács Ferenc —* hogy a jogos hitelezői kő. vetélések a vételárból és a PG eredményes gazdálkodá­sából 100 százalékig kifi­zethetők. A vevő nevét, amely K sajtóban már napvilágot lá­tott (Eldorádó Alapítvány)-, a Reorg sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt haj. landó, mondván: rövidesen sajtótájékoztatón jelenti ba maga a vevő az ügyletet. Esélyes MÁV-pélyázat! Jó eséllyel pályázik a MÁV az EK és a Független Államok Közössége közötti tranzitszerepre a segély- szállítmányok eljuttatásá­ban — jelentette ki az In­tertrigo nemzetközi vasúti szervezet vezérigazgatója. Az EK 2 milliárd ECU ér­tékű segélyszállítmányt, va- lámint az általa adott hi­telből vásárolt jelentős mennyiségű árut szeretne eljuttatni vasúton a Füg­getlen Államok Közösségé­hez tartozó országokba. Ezért most sorra felkeresik a szóba jöhető kelet-európai államokat, hogy dönthesse­nek az útvonal kijelölésé­ről. hírfán 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom