Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-05 / 55. szám

GYORSAN ES INKOGNITOBAN Megy a gyűrű vándorútra Az egyik végén fogy, a másikon szaporodik a sor — rendületlenül hullámzik nap nap Után. Az üvegab­laknál könnyű sóhajjal röp­ke pillantás a kedves tárgy­ra; hűvösen koppan a gyű­rű, csörren a lánc. Aztán irány a pénztár, ahol a zá­logban hagyott érték alap­ján számolják ki a forinto­kat. A pénzzavarában kise­gített ügyfél megkönnyeb­bülten mondhatja; viszlát, három hónap múlva. VÉDELMÜKRE A Bizományi Kereskedő­ház és Záloghitel Rt. Ki­nizsi utcai székházában so­kan megfordulnak — s nem­csak az elesettek, a tehető­sek is. Nem szégyen az, ha valaki értékei ellenében készpénzhez, gyors hitelhez szeretne jutni: a kölcsönnek elfogadott módja ez is. — Mégpedig Mária Teré­zia óta — mondja a mű­emlék épület egyik irodá­jában Szikom Béláné osz­tályvezető —, s kifejezetten a nagy uzsorakamatok elle­nében, egy államilag támo­gatott tevékenységként, s az állampolgárok védelmére jött létre. S bár azóta sok­szor sok minden megválto­zott, ez az üzletág maradt. Egyetlenegyszer, az ötve­nes-hatvanas években in­gott meg alapjaiban, akkor a politikai elvek kérdője­lezték meg létét. Hiába volt azonban a sok ellenérv — a zálogüzletet nem szüntet­ték meg. S azt hiszem, ez így is lesz; nincs az a jólét, amely fölöslegessé tehetné ezt vagy egy ehhez hasonló intézményünket. Amely — tegyük hozzá — formálódóban van: új üzletpolitikai célok megva­lósításán dolgozik. A vala­mikori monopolcég a múlt év végén átalakult: egy olyan zártkörű részvénytár­sasággá, amelyben az Ál­lami Vagyonügynökség 1,7 milliárd, a Kereskedelmi Bank Rt. háromszáz-, illet­ve a vállalati dolgozók két­százmillió forinttal része­sednek. A jövőben kereske­delmi és bankszerű tevé­kenységet is folytatni akar­nak, a zálogüzletágban pe­dig — ahol elveszítve mo­nopolpozícióját ugyancsak versenyhelyzetben van — jelentős nyitást szeretne végrehajtani. BŐVÍTENI — Mindenekelőtt bővíteni kívánjuk a felvehető áruk körét — mondja Dobrocsi Józsefné osztályvezető-he­lyettes —, március máso- dikától például gépkocsik­kal, később pedig bélyegek­kel is foglalkozunk. Tavaly óta tart ez a folyamat, ami- Jcor is az értékpapírokat szintén beiktattuk a felve­hető cikkek'közé. S ugyan­csak a múlt évtől változott meg a futamidő: a hat hó­nappal szemben három hó­napra csökkentettük, vagyis ennyi az elzálogosított té­telek érvényessége, plusz egy hónap türelmi idő. A bevett tárgyakért a bizo­mányi átvételi ár felét fi­zetjük, s éves szinten negy­venszázalékos kamatot szá­molunk, amely azonban — ha csak mondjuk két hétig őrizzük a tárgyat — időará­nyosan kevesebb. Az ország húsz zálogifiók- jából tizenkettő Budapesten van. közülük több a fővá­ros peremkerületében talál­ható. A megyei lakók el­sősorban ezeket keresik fel — a Budapest környéki agg­lomeráció a városszéli fió­koknál, Erzsébeten, Üjpes- ten, Zuglóban érdekelt. Évente — összesen — más­fél millió zálogcédulát állí­tanak ki, mostanában egy­re többet. Csakhogy amíg valamikor kifejezetten a kispénzűek jelentkeztek, ma olyanok is, akiknek nem napi gondjaik enyhítéséhez, hanem — esetleg üzleti — pénzzavaruk áthidalásához kel! .a hitel. A cég egyéb­ként bankhitelből kölcsönöz, s harminchét százalékért kapja a pénzt. Mindenütt a világon bankok állnak a zá­logüzlet hátterében, saját forrásból ennek finanszíro­zása nemigen megy. NAPRAKÉSZEN Arany, ékszer és drágakő; ruhanemű és szőnyeg, sportáru és műszaki cikkek — mindennek helye van itt. amit a BÁV Rt. üzletei értékesíthetnek. A becsüsök szabványok alapján, napra­készen értékelnék, kimérten — ■ és visszavonhatatlanul. Senki sem kérdez semmit, gyorsan és utánajárás nél- -kül ..fizetik a pénzt — in­kognitóba rejtve a kölcsö­nért folyamodó személyt. — vasvári — A CSEMO/ PÉLDA „Rámegy” az energia • r az energiára Az elavult, több évtized­del ezelőtt született bánya-, s az 1980 óta hatályos atomenergia-törvény kor­szerűsítése egyre sürgetőbb. Gondok mutatkoznak a táv- hő-szolgúltatásban. Százha­lombatta csupán két hétre elegendő kőolajkészlettel rendelkezik — míg a nyu­gati országokban a tartalék nagy biztonsággal száz­száztíz napra elegendő — mindez jelzi; komoly gon­dok vannak az energiahor­dozók körül. Nem beszélve arról, hogy egy olcsó villa­mos erőmű beruházása is kétmilliárd dollárba kerül. Tetézve mindezt, olyan in­formációk is eljutottak hoz­zánk, miszerint a magyar mezőgazdaságnak előrelát­hatóan egymilliárd forintot kell az autóadóba fizetnie: holott, miként azt a Közép­magyarországi Agrárkama­ra részéről elmondták, az az agrárium ilyen mérték­ben nem használja az uta­kat, hiszen erő- és munka­gépei jórészt a határban, a szántókon közlekednek. Azzal a laikusok is tisz­tában vannak, hogy költsé­ges az energiahordozók ki­termelése, s az ehhez szük­séges miMÍárdokat az állam­nak előteremtenie. De ké­szül a koncessziós, valamint az ehhez kapcsolódó ajánla­ti törvények tervezete, je­lezve: a jogalkotók is tisz­tában vannak az energiater­melés és -szolgáltatás társa­dalmi, nemzetgazdasági fontosságával. A jelen hely­zeten javítani kell, hiszen például Magyarország elekt­romos távvezeték-hálózata nincs rákötve a nyugati energiarendszerre. Pedig osztrák szomszédainktól legalább az ország nyugati térsége mintegy húsz-hu­szonöt százalékkal olcsób­ban jutna hozzá az áram­hoz, mint ahogyan azt a volt Szovjetunió helyén ala­kult országok számunkra szállítják. Ráadásul ott a kétely, hogy azután meddig és milyen áron?! A különösen nagy ener­giafalók közé tartozik az építő- és építőanyagipar, a kohászat, s nem utolsósor­ban a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozó ágazat. Érdemes tehát megvizsgál­ni, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem — történetesen a Csemőn található Rákóczi Termelőszövetkezet — mi­lyen energiagondokkal küzd, milyen felhasználási mutatókkal rendelkezik. A szövetkezet energetiku­sa által készített összeállí­tás szerint az elmúlt évi energiafelhasználásuk érté­ke több mint nyolc száza­lékkal növekedett az előző évihez képest. Csökkent a szénfelhasználásuk, mert kevesebb szenet vásároltak. Benzin is kevesebb fogyott, de az áremelések következ­tében nőtt a felhasználás értéke — meghaladta a har­mincszázalékos növekedést. Tehergépkocsijaik csak az esztendő első negyedévében üzemeltek. A szövetkezet használatá­ban maradt erőgépekre — a gépi munka mérésére alkal­mas — mérőműszereket kí­vánnak szerelni. A csemői Rákóczi a Démász kezelé­sében lévő 20 kW feszült­ségszintű hálózatairól, kap­ja a villamos energiát, átvé­telét tizenkét 20/0,04 fe­szültségszintű transzformá­torállomás biztosítja, amely­ből négy lakossági, kommu­nális célokat szolgáló ké­szülék, de a téesznek csat­lakozási helye nincs. Ezért döntött úgy a szövetkezet vezetése, hogy ezeket a transzformátorokat fel­mondja. A csemői példa egyben azt is jelzi, hogy e mezőgaz­dasági nagyüzem, ahol tu­dott, takarékoskodott; ami­re azért is szükség van, mi­vel az idén az energiahor­dozók ára még okozhat meglepetéseket. Ha ez a helyzet a továbbiakban sem változik, úgy valóban rámehet minderre a mező- gazdaság energiája. Gyócsi László BEZÁRT A BAZÁR Munka helyett felmondólevél (Folytatás az 1. oldalról.) távol maradt, s a vállalat vezetését V achter Schneider Ferenc project-irodaveze- tő és Süki József, a humán erőforráspk osztályának vezetője képviselte. Bizoíiytalanságbm Az irodavezető elmond­ta, hogy a vállalat tovább­ra is teljesen bizonytalan. Még a működőnek neve­Érvényben: 1992. március 4. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem V ételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 135,28 138,08 Ausztrál dollár 58,60 59,84 Belga frank (100) 228.33 232,99 Dán korona 12,11 12,37 Finn márka 17,20 17,60 Francia frank 13,83 14,11 Görög drachma (100) 39,83 40,67 Holland forint 41,74 42,60 fr font 125,61 12821 Japán yen (100) 59,19 60,39 Kanadai dollár 65,38 66.78 Kuvaiti dinár 265,72 271,22 Német márka 46,97 47.93 Norvég korona 12,00 12,24 Olasz líra (1000) 62,68 63,96 Osztrák schilling (100) 667,46 681,96 Portugál escudo (100) 54,65 55,75 Spanyol peseta (100) 74,89 76,41 Svájci frank 51,56 52,64 Svéd korona 12,97 13,23 USA-dolIár 77,99 79.55 ECU (Közös Piac) 96,16 98,12 Márciustól kárpótlás Márciusban megkezdik az első kárpótlási jegyek át­adását tulajdonosaiknak — tájékoztatta a sajtó képvi­selőit Sepsey Tamás, az Or­szágos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke Elmondta: mintegy 830 ezer ember adott be kár­pótlási kérelmet a hiva­talba, a bejelentett igények többsége — majd 3 millió — termőföldre irányul. Ház után 210 ezer, vállal­kozás elvétele miatt 77 ezer kérelem érkezett. Sepsey Tamás hangoztat­ta : a tömegtájékoztatási eszközöknek azt kellene tu­datosítaniuk az állampolgá­rokban, hogy a kárpótlási jegy magántulajdonossá vá­lásra ad lehetőséget. Ezért az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal a kö­zeljövőben egy oktatófil­met készíttet, amelyből a kárpótlásban érintettek megismerkedhetnek az ár­verések legfontosabb szabá­lyaival. A hivatal vezetője szerint elképzelhető, hogy néhány helyen már a nyá­ron megtartják az első földárveréseket. Az árveré­sek nagyobb részét várha­tóan az ősszel rendezik. Sepsey Tamás kijelentet­te: a hivatal saját hatáskö­rében olyan ellenőrzési el­járásokat dolgozott ki, amelyek lehetővé tették — érdemi elbírálás .nélkül is — az alaptalan igények ki­szűrését. Hangsúlyozta: or­szágszerte alakulnak az ér­dekegyeztető fórumok, amelyek segítik és ellenőr­zik a szövetkezetek földki­jelölési munkáját. Ezeknek a fórumoknak a felelőssége óriási, hiszen most dől el, mely földterületek kerülnek magántula j donba. zett üzemeknek sincs ele­gendő munkájuk. Egyelőre a megváltó külföldi Vevő, Szalai úr sem tette le a vételárat, a szándé­kai nem ismertek. Az előírásoknak megfelelően a Csepel Autónak is át kell alakulnia állami tu­lajdonú részvénytársaság­gá — úgy tűnik, ez már­cius végéig megtörténik —, s utána elképzelhető, hogy a csődeljárást is meg­indítják a vállalat ellen. Ha felszámolásra kerül a sor, a dolgozóknak csak az állam által szavatolt hathavi végkielégítés jár — lásd Ózdi Kohászati Üzemek. A mai helyzetben azonban még remény van arra. hogy a kollektív szer­ződésben rögzített végki­elégítést megkaphassák. Süki József hozzátette, hogy eddig 796 dolgozónak mondtak fel, közülük 650-en már leszámoltak, s átvet­ték a végkielégítést is, amit a vállalat hitelből fedezett. Le kell nyelni (!?) Ezek után nem okozott meglepetést, hogy a műve­zetők a többiek nevében is azt kérték, ha már idáig fajultak a dolgok, ne húz­zák tovább az időt, mond­janak . fel. nekik. Le kell nyelni a békát — mondták többen is. A keserű kifaka- dásokból. az indulatos mondatokból kitetszett, az elmúlt hónapok alaposan megviselték az embereket. Bőven jutott kritikai meg­jegyzés a vezetőknek, so­kan kérdezték, minek a sok átszervezés, ha nem tudnak munkát adni az embereknek. Többen fel­vetették. mi lesz a céggel. ha nem lesz eladható ter­méke. A kedélyeket alaposan felkorbácsolta az a hír is, hogy bár nincs termelés a gyárban, az irodaépületben mégis volt fizetésemelés. Az embereket az sem nyug­tatta meg igazán, hogy Süki József elmondása szerint ez csak bérkorrek­ció volt, egyeseknek csök­kentették a fizetését, s így jutottak mások emelésé­hez. Többen sérelmesnek találták azt is, hogy azok­ban az években, amikor fu­tott a szekér, s túlórázni kellett, gmk-ban dolgoz­tak, s az ott keresett forin­tok nem növelték az alap­béreket. Méitányosságbé! A készenléti csoport tagjai a rögtönzött mun­kásgyűlésen kérték a szakszervezeti bizottság titkárát, hogy vegye fel a kapcsolatot a gazdasági vezetéssel, s próbálja el­érni. hogy a végkielégítés összegét méltányossági alapon ne az utolsó egy év alapján — amikor csök­kentett fizetést kaptak — számítsák ki. Kérték, vizs­gálják meg azt is, hogy az 50., illetve 55. életévüket betöltő dolgozók elmehes­senek korengedményes nyugdíjba. A megbeszélés jövő kedden folytatódik, s valószínű, hogy addigra mind a száznegyvenhár- man kézhez kapják a fel­mondólevelüket. Hargitai Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom