Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
GYORSAN ES INKOGNITOBAN Megy a gyűrű vándorútra Az egyik végén fogy, a másikon szaporodik a sor — rendületlenül hullámzik nap nap Után. Az üvegablaknál könnyű sóhajjal röpke pillantás a kedves tárgyra; hűvösen koppan a gyűrű, csörren a lánc. Aztán irány a pénztár, ahol a zálogban hagyott érték alapján számolják ki a forintokat. A pénzzavarában kisegített ügyfél megkönnyebbülten mondhatja; viszlát, három hónap múlva. VÉDELMÜKRE A Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. Kinizsi utcai székházában sokan megfordulnak — s nemcsak az elesettek, a tehetősek is. Nem szégyen az, ha valaki értékei ellenében készpénzhez, gyors hitelhez szeretne jutni: a kölcsönnek elfogadott módja ez is. — Mégpedig Mária Terézia óta — mondja a műemlék épület egyik irodájában Szikom Béláné osztályvezető —, s kifejezetten a nagy uzsorakamatok ellenében, egy államilag támogatott tevékenységként, s az állampolgárok védelmére jött létre. S bár azóta sokszor sok minden megváltozott, ez az üzletág maradt. Egyetlenegyszer, az ötvenes-hatvanas években ingott meg alapjaiban, akkor a politikai elvek kérdőjelezték meg létét. Hiába volt azonban a sok ellenérv — a zálogüzletet nem szüntették meg. S azt hiszem, ez így is lesz; nincs az a jólét, amely fölöslegessé tehetné ezt vagy egy ehhez hasonló intézményünket. Amely — tegyük hozzá — formálódóban van: új üzletpolitikai célok megvalósításán dolgozik. A valamikori monopolcég a múlt év végén átalakult: egy olyan zártkörű részvénytársasággá, amelyben az Állami Vagyonügynökség 1,7 milliárd, a Kereskedelmi Bank Rt. háromszáz-, illetve a vállalati dolgozók kétszázmillió forinttal részesednek. A jövőben kereskedelmi és bankszerű tevékenységet is folytatni akarnak, a zálogüzletágban pedig — ahol elveszítve monopolpozícióját ugyancsak versenyhelyzetben van — jelentős nyitást szeretne végrehajtani. BŐVÍTENI — Mindenekelőtt bővíteni kívánjuk a felvehető áruk körét — mondja Dobrocsi Józsefné osztályvezető-helyettes —, március máso- dikától például gépkocsikkal, később pedig bélyegekkel is foglalkozunk. Tavaly óta tart ez a folyamat, ami- Jcor is az értékpapírokat szintén beiktattuk a felvehető cikkek'közé. S ugyancsak a múlt évtől változott meg a futamidő: a hat hónappal szemben három hónapra csökkentettük, vagyis ennyi az elzálogosított tételek érvényessége, plusz egy hónap türelmi idő. A bevett tárgyakért a bizományi átvételi ár felét fizetjük, s éves szinten negyvenszázalékos kamatot számolunk, amely azonban — ha csak mondjuk két hétig őrizzük a tárgyat — időarányosan kevesebb. Az ország húsz zálogifiók- jából tizenkettő Budapesten van. közülük több a főváros peremkerületében található. A megyei lakók elsősorban ezeket keresik fel — a Budapest környéki agglomeráció a városszéli fiókoknál, Erzsébeten, Üjpes- ten, Zuglóban érdekelt. Évente — összesen — másfél millió zálogcédulát állítanak ki, mostanában egyre többet. Csakhogy amíg valamikor kifejezetten a kispénzűek jelentkeztek, ma olyanok is, akiknek nem napi gondjaik enyhítéséhez, hanem — esetleg üzleti — pénzzavaruk áthidalásához kel! .a hitel. A cég egyébként bankhitelből kölcsönöz, s harminchét százalékért kapja a pénzt. Mindenütt a világon bankok állnak a zálogüzlet hátterében, saját forrásból ennek finanszírozása nemigen megy. NAPRAKÉSZEN Arany, ékszer és drágakő; ruhanemű és szőnyeg, sportáru és műszaki cikkek — mindennek helye van itt. amit a BÁV Rt. üzletei értékesíthetnek. A becsüsök szabványok alapján, naprakészen értékelnék, kimérten — ■ és visszavonhatatlanul. Senki sem kérdez semmit, gyorsan és utánajárás nél- -kül ..fizetik a pénzt — inkognitóba rejtve a kölcsönért folyamodó személyt. — vasvári — A CSEMO/ PÉLDA „Rámegy” az energia • r az energiára Az elavult, több évtizeddel ezelőtt született bánya-, s az 1980 óta hatályos atomenergia-törvény korszerűsítése egyre sürgetőbb. Gondok mutatkoznak a táv- hő-szolgúltatásban. Százhalombatta csupán két hétre elegendő kőolajkészlettel rendelkezik — míg a nyugati országokban a tartalék nagy biztonsággal százszáztíz napra elegendő — mindez jelzi; komoly gondok vannak az energiahordozók körül. Nem beszélve arról, hogy egy olcsó villamos erőmű beruházása is kétmilliárd dollárba kerül. Tetézve mindezt, olyan információk is eljutottak hozzánk, miszerint a magyar mezőgazdaságnak előreláthatóan egymilliárd forintot kell az autóadóba fizetnie: holott, miként azt a Középmagyarországi Agrárkamara részéről elmondták, az az agrárium ilyen mértékben nem használja az utakat, hiszen erő- és munkagépei jórészt a határban, a szántókon közlekednek. Azzal a laikusok is tisztában vannak, hogy költséges az energiahordozók kitermelése, s az ehhez szükséges miMÍárdokat az államnak előteremtenie. De készül a koncessziós, valamint az ehhez kapcsolódó ajánlati törvények tervezete, jelezve: a jogalkotók is tisztában vannak az energiatermelés és -szolgáltatás társadalmi, nemzetgazdasági fontosságával. A jelen helyzeten javítani kell, hiszen például Magyarország elektromos távvezeték-hálózata nincs rákötve a nyugati energiarendszerre. Pedig osztrák szomszédainktól legalább az ország nyugati térsége mintegy húsz-huszonöt százalékkal olcsóbban jutna hozzá az áramhoz, mint ahogyan azt a volt Szovjetunió helyén alakult országok számunkra szállítják. Ráadásul ott a kétely, hogy azután meddig és milyen áron?! A különösen nagy energiafalók közé tartozik az építő- és építőanyagipar, a kohászat, s nem utolsósorban a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozó ágazat. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem — történetesen a Csemőn található Rákóczi Termelőszövetkezet — milyen energiagondokkal küzd, milyen felhasználási mutatókkal rendelkezik. A szövetkezet energetikusa által készített összeállítás szerint az elmúlt évi energiafelhasználásuk értéke több mint nyolc százalékkal növekedett az előző évihez képest. Csökkent a szénfelhasználásuk, mert kevesebb szenet vásároltak. Benzin is kevesebb fogyott, de az áremelések következtében nőtt a felhasználás értéke — meghaladta a harmincszázalékos növekedést. Tehergépkocsijaik csak az esztendő első negyedévében üzemeltek. A szövetkezet használatában maradt erőgépekre — a gépi munka mérésére alkalmas — mérőműszereket kívánnak szerelni. A csemői Rákóczi a Démász kezelésében lévő 20 kW feszültségszintű hálózatairól, kapja a villamos energiát, átvételét tizenkét 20/0,04 feszültségszintű transzformátorállomás biztosítja, amelyből négy lakossági, kommunális célokat szolgáló készülék, de a téesznek csatlakozási helye nincs. Ezért döntött úgy a szövetkezet vezetése, hogy ezeket a transzformátorokat felmondja. A csemői példa egyben azt is jelzi, hogy e mezőgazdasági nagyüzem, ahol tudott, takarékoskodott; amire azért is szükség van, mivel az idén az energiahordozók ára még okozhat meglepetéseket. Ha ez a helyzet a továbbiakban sem változik, úgy valóban rámehet minderre a mező- gazdaság energiája. Gyócsi László BEZÁRT A BAZÁR Munka helyett felmondólevél (Folytatás az 1. oldalról.) távol maradt, s a vállalat vezetését V achter Schneider Ferenc project-irodaveze- tő és Süki József, a humán erőforráspk osztályának vezetője képviselte. Bizoíiytalanságbm Az irodavezető elmondta, hogy a vállalat továbbra is teljesen bizonytalan. Még a működőnek neveÉrvényben: 1992. március 4. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem V ételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 135,28 138,08 Ausztrál dollár 58,60 59,84 Belga frank (100) 228.33 232,99 Dán korona 12,11 12,37 Finn márka 17,20 17,60 Francia frank 13,83 14,11 Görög drachma (100) 39,83 40,67 Holland forint 41,74 42,60 fr font 125,61 12821 Japán yen (100) 59,19 60,39 Kanadai dollár 65,38 66.78 Kuvaiti dinár 265,72 271,22 Német márka 46,97 47.93 Norvég korona 12,00 12,24 Olasz líra (1000) 62,68 63,96 Osztrák schilling (100) 667,46 681,96 Portugál escudo (100) 54,65 55,75 Spanyol peseta (100) 74,89 76,41 Svájci frank 51,56 52,64 Svéd korona 12,97 13,23 USA-dolIár 77,99 79.55 ECU (Közös Piac) 96,16 98,12 Márciustól kárpótlás Márciusban megkezdik az első kárpótlási jegyek átadását tulajdonosaiknak — tájékoztatta a sajtó képviselőit Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke Elmondta: mintegy 830 ezer ember adott be kárpótlási kérelmet a hivatalba, a bejelentett igények többsége — majd 3 millió — termőföldre irányul. Ház után 210 ezer, vállalkozás elvétele miatt 77 ezer kérelem érkezett. Sepsey Tamás hangoztatta : a tömegtájékoztatási eszközöknek azt kellene tudatosítaniuk az állampolgárokban, hogy a kárpótlási jegy magántulajdonossá válásra ad lehetőséget. Ezért az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal a közeljövőben egy oktatófilmet készíttet, amelyből a kárpótlásban érintettek megismerkedhetnek az árverések legfontosabb szabályaival. A hivatal vezetője szerint elképzelhető, hogy néhány helyen már a nyáron megtartják az első földárveréseket. Az árverések nagyobb részét várhatóan az ősszel rendezik. Sepsey Tamás kijelentette: a hivatal saját hatáskörében olyan ellenőrzési eljárásokat dolgozott ki, amelyek lehetővé tették — érdemi elbírálás .nélkül is — az alaptalan igények kiszűrését. Hangsúlyozta: országszerte alakulnak az érdekegyeztető fórumok, amelyek segítik és ellenőrzik a szövetkezetek földkijelölési munkáját. Ezeknek a fórumoknak a felelőssége óriási, hiszen most dől el, mely földterületek kerülnek magántula j donba. zett üzemeknek sincs elegendő munkájuk. Egyelőre a megváltó külföldi Vevő, Szalai úr sem tette le a vételárat, a szándékai nem ismertek. Az előírásoknak megfelelően a Csepel Autónak is át kell alakulnia állami tulajdonú részvénytársasággá — úgy tűnik, ez március végéig megtörténik —, s utána elképzelhető, hogy a csődeljárást is megindítják a vállalat ellen. Ha felszámolásra kerül a sor, a dolgozóknak csak az állam által szavatolt hathavi végkielégítés jár — lásd Ózdi Kohászati Üzemek. A mai helyzetben azonban még remény van arra. hogy a kollektív szerződésben rögzített végkielégítést megkaphassák. Süki József hozzátette, hogy eddig 796 dolgozónak mondtak fel, közülük 650-en már leszámoltak, s átvették a végkielégítést is, amit a vállalat hitelből fedezett. Le kell nyelni (!?) Ezek után nem okozott meglepetést, hogy a művezetők a többiek nevében is azt kérték, ha már idáig fajultak a dolgok, ne húzzák tovább az időt, mondjanak . fel. nekik. Le kell nyelni a békát — mondták többen is. A keserű kifaka- dásokból. az indulatos mondatokból kitetszett, az elmúlt hónapok alaposan megviselték az embereket. Bőven jutott kritikai megjegyzés a vezetőknek, sokan kérdezték, minek a sok átszervezés, ha nem tudnak munkát adni az embereknek. Többen felvetették. mi lesz a céggel. ha nem lesz eladható terméke. A kedélyeket alaposan felkorbácsolta az a hír is, hogy bár nincs termelés a gyárban, az irodaépületben mégis volt fizetésemelés. Az embereket az sem nyugtatta meg igazán, hogy Süki József elmondása szerint ez csak bérkorrekció volt, egyeseknek csökkentették a fizetését, s így jutottak mások emeléséhez. Többen sérelmesnek találták azt is, hogy azokban az években, amikor futott a szekér, s túlórázni kellett, gmk-ban dolgoztak, s az ott keresett forintok nem növelték az alapbéreket. Méitányosságbé! A készenléti csoport tagjai a rögtönzött munkásgyűlésen kérték a szakszervezeti bizottság titkárát, hogy vegye fel a kapcsolatot a gazdasági vezetéssel, s próbálja elérni. hogy a végkielégítés összegét méltányossági alapon ne az utolsó egy év alapján — amikor csökkentett fizetést kaptak — számítsák ki. Kérték, vizsgálják meg azt is, hogy az 50., illetve 55. életévüket betöltő dolgozók elmehessenek korengedményes nyugdíjba. A megbeszélés jövő kedden folytatódik, s valószínű, hogy addigra mind a száznegyvenhár- man kézhez kapják a felmondólevelüket. Hargitai Éva