Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-05 / 55. szám
tm. rw. in.j,-, sc.cq.TT-U' A BUDAKALÁSZI KÖNYVTARBAN A kölcsönzés ingyenes Két gyönyörű, megtermett nimfapapagáj vitatkozik a közös kalitkában, arrébb csízek pittyegnek, a kanári is hallatja néha a hangját. Csigák úszkálnak a vízi növények között az asztal közepén álló üvegben, melyen meg-megcstl- lan a hatalmas ablakokon beáradó napfény. Hálás ezért a tavaszi fényért a szarvasagancspáfrány és a lantlevelű fikusz is, csakúgy, mint a fél könyvtárat betöltő legyezőpálma. Merthogy könyvtárban vagyunk. Az aranyhörcsög házikója mellett szótárak és lexikonok, a papagájok mögött Bosch-album. A két könyvtáros — Ohóes Erika és Fazekas Borbála — nem tudatosan alakította így munkahelyét. Csakhogy otthon nem fejlődtek a növények, itt meg mintha megtáltosodtak volna. A többi élőlény aztán szinte „jött” magától. Megbecsült könyvek A „kert” nagy vonzerőt jelent a könyvtárnak. Óvodákból, iskolákból jönnek a gyerekek állat- és növénynézőbe, és ez az érdeklődés idővel sok új olvasót is jelent. A budakalászi gyerekek egyébként is szeretnek olvasni. Egy-egy könyvtári óra után olyanok is beiratkoznak, akik addig nem voltak túl jó barátságban a betűkkel. Minden érdekli őket, elsősorban az „állatos” könyveket keresik. A könyvtárosok gondban voltak, mikor megjelentek az első méregdrága színes albumok, ki merjék-e kölcsönözni. Előbb csak helyben olvasásra adták ki ezeket, de később megkockáztatták a kölcsönzést is. Nem kellett csalódniuk, a gyerekek mindig rendesen visszaviszik a könyveket. Nem úgy, mint némelyik felnőtt! Budakalászon nagy az átmenő forgalom; közel a HÉV-megálló, gyakran betérnek a könyvtárba átutazók is, hogy aztán örökre eltűnjenek a kölcsönvett könyvekkel. Elfeledett írónők A könyvtárosok kénytelenek voltak bevezetni, hogy azoktól, akik nem budakalászi lakosok, letétbe kérik a kikölcsönzött könyvek árát. A könyvtári tagság egyébként ingyenes. Ez a jó szokás még a régi tanácsi időkből származik. Kezdetben itt is egy-két forint volt a tagdíj, amikor azonban másutt száz-kétszáz százalékkal felemelték, itt, Kalászon gondolkodni kezdtek, hogy vagy nagyon felemelik az árat — és ezzel nagyon sok olvasót elveszítenek —, vagy ingyenes lesz. Az utóbbit választották. Tavaly 730 olvasót tartottak nyilván, ennek fele gyerek, 10 százaléka nyugdíjas. A huszonháromezer kötetből bőven lehet válogatni, de mindig vannak sikerkönyvek, amit egymás kezéből kapkodnak ki, míg más hasonlóan jó, csak kicsit régebbi könyvek hónapokig árválkodnak a polMűemléki Világnap Ráckevén es Szentendrén is Hazánkban már esztendők óta április 18-án megemlékeznek a műemlékekről, az építészeti örökségekről. Az elmúlt évek során az a gyakorlat alakult ki, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága központi rendezvényt tart, de mellette számos vidéki — így Pest megyei — helyszínen emlékeznek meg helyi rendezvény keretében a világnapról és a műemlékek védelmének fontosságáról. Mint ahogy azt megtudtuk a Zsámbéki-medence számos településén, Ráckeve és Gödöllő térségében, valamint Szentendrén és Visegrádon már készülődnek az eseményekre. Mostanában gyakran hallani, hogy a privatizálás, az ország nehéz gazdasági helyzete fenyegeti a műemléki örökségeinket, éppen ezért is fontos, hogy minél szélesebb rétegek figyelmét Az oktatás • • • // • / //I jovojerol Az érdi művelődési házban március 5-én, csütörtökön délután Az oktatás jövője címmel fórumot tartanak. Az est vendége Kelemen Péter, a Fidesz képviselője. hívjuk fel a műemlékvédelem nélkülözhetetlenségére. Nem maradhat fenn az a nemzet, amely elveszti történelmét, amely nem becsüli a régi korok emberének keze munkáját, ránk maradt építészeti örökségünket. cokon. Mostanában a krimiket és a fantasztikus könyveket olvassák rongyosra, a nők pedig előszeretettel választják a romantikus szerelmi, történeteket. Nagy sikernek örvendenek olyai), korábban betiltott, vagy egyszerűen elfeledett írónők, mint Erdős René, vagy Tutsek Anna. Azért egy — valamivel szűkebb — réteg változatlanul klasszikusokon él, az ő népszerűségi listájukat Dickens, Jókai, Thomas Mann és Dumas vezeti. Budakalász hosszan elnyúló település, sokat kell gyalogolni, mire az ember eljut a könyvtárnak otthont adó művelődési házhoz. Talán ezért is hosz- szabb a kölcsönzési idő, mint másutt, itt négy hétre hat könyvet lehet elvinni. Videokazetták is Idén bővült a választék: műsoros magnókazetták és lemezek kölcsönözhetők, s talán a hely szelleme telte, hogy — némileg — kedvezményes áron sikerült hozzájutniuk 17 darab műsoros videokazettához, de nem ám akármilyenhez! A földrajzot kedvelőknek, akiknek számára fogalom a „National Geographie” című folyóirat, nem kell ecsetelni, milyen csodálatosak lehetnek az általa kiadott videokazetták. A könyvtárosok kicsit csalódtak, mert reklámjaik ellenére eddig csupán egyetlen kazettát kölcsönöztek ki, de ahogy a faluban később kérdezősködtem, kiderült, hogy nem az érdeklődés, hanem a figyelem hiányzik. Az emberek nem olvassák el a reklámokat. A videokazetták kölcsönzése, kivételesen — nem ingyenes, hanem ötven forint egy napra, de még így is lényegesen olcsóbb, mint a videókölcsönzőknél. Jó lenne, mondják a könyvtárosok, ha nekik is lenne videójuk, mint a po- máziaknak, hogy helyben meg lehessen nézni ezeket a fantasztikus természetfilmeket. Ez azonban a jövő zenéje. Addig a csízek, a kanárik és a papagájok zenélnek. . Pachner Edit AZ INARCSI OVODABAN Harminchat év gyerekek között Mennyi új nevelési elv, óvodai és iskolai program szakadt ránk hirtelen! Melyik jobb: a szabad szellem vagy szelíd szigor? A gyerek határozza-e meg napi programját vagy az óvónő? Ahány módszer, annyi válasz. De egy igazi pedagógus mindenféle előírás nélkül, ösztönösen tudja, mi a jó egy gyereknek, mi nem. Az inárcsi Ehrlich Zoltánná, Tériké, harminchat évet töltött gyerekek között. Mint óvónőnek,, jó néhány „központi utasításnak” kellett eleget tennie, melynek végrehajtását szakfelügyelők ellenőrizték. Ugye, még a szó is szörnyű: „végrehajtás"?! Nem az előírások, utasítások jószándékával volt a baj, hanem kötelező jellegével. — Merevek voltak, nem adtak választási lehetőséget az óvónőnek — mondja. Az új programok szabadabb, oldottabb levegőjével egyetért — de ezekkel meg az a baj, hogy a divat kötelez. — Szerintem mindig a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni, a legjobb szándék is visszaüt, ha mindenütt ugyanazokat a módszereket akarják alkalmazni. A gyerekekből, az adott óvoda lehetőségeiből és eszköztárából célszerű kiindulni. A gyereknevelés alapvető kérdéseiben minden valamirevaló pedagógus egyetért. Montessori; Rudolf Steiner vagy az a nyugdíjas tanítónő, akihez még felnőtt tanítványai is visz- szajárnak látogatóba, ugyanazokat az elveket vallja. Mint ahogy Tériké' is: — A pedagógia buktatója, hogy saját tudásunkat akarjuk ráerőltetni a gyerekre. Én mindenképpen azt mondanám, hogy az óvónő próbálja beleképzelni magát a gyerek lelkivilágába. Ne „direktben” tanítsa, hanem vele fedeztesÍHeti filmtegyzbti Hullámok hercege Sok jeles filmsztár előbb- utóbb vágyat érez rá, hogy a kamera elől a kamera mögé álljon. Ügy vélik, megtanultak már annyit a filmről, a film művészi és technikai követelményeiről, ismerik már annyira a szakmát, hogy nekiláthassanak filmet rendezni is. Nem helytelen okoskodás; aki eltöltött pár évtizedet a film világában, ráadásul a legjobb rendezőkkel, operatőrökkel dolgozott együtt, 'az valóban képes lehet rá, hogy a legösszetettebb feladatra, a rendezésre is vállalkozzon. Az aztán más kérdés, hogyan sül el a dolog. Találkoztunk már nagyon sikerült színész-rendezőkkel, s volt részünk teljességgel nézhetetlen színész-rendezői filmekben is. Hogy Barbra Streisand kiváló színésznő, azt minden mozinéző és tévétulajdonos tudja. Az egyetlen olyan filmművész, aki mind az öt fő amerikai díjat (Oscar, Tony, Emmy, Grammy, Golden Globe) begyűjtötte. Filmjei, például a Funny Girl, a Hello, Dolly!, a Mi van, Doki?, a Callgirl ötszázért, meg a többi, nagy közönség- és kritikai sikerek voltak. Azt szokták róla mondani, írni: ö a legszebb csúnya nő a filmsztárok között. Van benne valami. Lófejű, nagyorrú, kicsi szemű, görbe lábú, kicsit csámpás is. Csakhogy a filmvásznon mindezt szinte észre sem lehet venni. Onnan a tehetség sugárzik le, legyen a szerep énekes-táncos vagy drámai. Streisand most rendezőként is bemutatkozik, sőt, ő maga a film producere is, és ő játssza a főszerepet. Rögtön meg kell mondania a bemutatkozás nagyon jól sikerült. Jó sztorit választott (egy bumfordi déli férfi — Nick Nolte, a 48 óra filmek sztárja játssza — New Yorkba megy, hogy beteg húgát istápolja, találkozik a húga pszichiáterével — ezt játssza Streisand —, akivel hamarosan összejön Az inárcsi óvoda egyik dísze: a kavicsszarvas. Szemei csig/iházból, agancsai homokkőből készültek (Petényi István felvétele) se fel a világot. Olyan kérdéseket tegyen fel neki, amivel rávezeti a helyes válaszra! Azt mondja, hogy a szülők sem tudják helyesen nevelni a gyerekeiket, azt hiszik, akkor törődnek vele, ha külön programként kezelik a velük való foglalkozást, amire persze nincs elég idő. A gyerek nem igényli, hogy a szülő leüljön vele „beszélgetni”, ugyanazt a célt éri el, ha mondjuk, mosogatás közben beszélget a gyerekével, sőt, e közberí őt is bevonja a munkába, kezébe ad egy kistányért, mosogasson ő is. Ezzel játékosan rászoktatja a házimunkára is. Tériké a kreatív nevelést is jó néhány évvel korábban bevezette, mint ahogy nálunk divatba jött. A gyerekekkel kavicsokat gyűjtöttek, s egy-egy érdekesebb formájú kavics meglódította a fantáziájukat: „ez olyan, mint egy elefántfül”, „ez meg olyan, mint egy szarvasfej”. Nosza, kerestek hozzá törzsnek, lábaknak, orrnak való kavicsot. Tériké megra- gasztotla az elképzelt állatkákat, ma is ott állnak a kavicsszobrok az óvoda polcain. Az első már legalább tizenöt éves. Tavaly év végén Tériké nyugdíjba vonult, de nem szakadt el az óvodától, már csak azért sem, mert ugyanabban az épületben lakik. Örömmel tölti el, hogy néhány „gyereke” mára maga is óvónő lett, akik a tőle kapott örökséget továbbviszik. Pachner Edit egy furcsa szerelem, mindketten feltárják legbensőbb titkaikat is, de aztán mégsem maradnak egymás mellett, megy mindegyikük a maga útján), s egy jó sztori fél siker. Ez az érzelmes, bolondos, mókás és szomorú történet pontosan alkalmas arra, hogy nagy közönségsikert arasson (két ekkora sztár neve már önmagában is nagy vonzerő), de alkalmas arra is, hogy a színészi tehetséget megcsillogtassa. Streisand elbűvölően okos, vonzó és rejtelmes csúnya-szép nő most is, Nolte pedig meglep érett karakteralkotó képességével. Ami pedig a rendező Streisandet illeti: nagyon megtanulta a szakmát, pontosan tud minden technikai követelményt, nagyon jól pörgeti a cselekményt, jók a beállításai, s nem csak a saját fényké- peztetésével törődik. Egyáltalán: semmi debütánsi bizonytalankodás, semmi görcsösség vagy nagy, lila művészkedés nincs a filmben. Amiként Barbara Streisand eddig is profi színésznő volt, úgy mutatkozik most profi rendezőnek is. Egészen biztos, hogy nem ez az utolsó rendezői vállalkozása. Takács István Letkés Község Képviselő-testülete pályázatot ír ki vezető óvónői állás betöltésére Feltétel: — szakirányú felsőfokú képesítés — ötévi szakmai gyakorlat — részletes önéletrajz és előzetes oktatási-nevelési’ program — erkölcsi bizonyítvány. Az önkormányzat lakást biztosítani nem tud. Bérezés és egyéb feltételek: megegyezés szerint. A pályázatot április 15-éig lehet benyújtani Letkés Község Polgármesteri Hivatalába, cím: Letkés, Dózsa u. 22. Az állás augusztus 1-jén betölthető. Letkés Község Kép viselö-testíSfete páSyaxafat ír ki általános iskola igpugaféi állásának betöltésére A pályázat feltételei: — szakirányú felsőfokú képesítés — tízévi szakmai gyakorlat — részletes önéletrajz és előzetes nevelési-oktatási program — erkölcsi bizonyítvány. Az önkormányzat szolgálati lakást biztosítani nem tud. Bérezés és egyéb feltételek: megegyezés szerint. A pályázatot április 15-éig lehet benyújtani Leikés Község Polgármesteri Hivatalába, cím: Letkés, Dózsa u. 22. Az állás augusztus 1-jén betölthető.
