Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
Jópofa cégérek Két jópofa ceglédi cégér — ajánljuk a kereskedők, vállalkozók figyelmébe (Apáti-Tóth Sándor felvételei) Városi sportcsarnok Súlyemelő-diákolimpia Mint az utóbbi években mindig, most is Cegléden — a városi sportcsarnokban — rendezik meg a súlyemelő-diákolimpiát. A viadalra három korcsoportban kerül sor. Az elkészült rajtlisták szerint a ceglédi színeket heten képviselik. Közülük EZ NEM TRÉFA Véradás Április 1-jén, szerdán 9- től 12 óráig Abonyban, a József Attila Tsz központjában — a termelőszövetkezet dolgozóinak — véradó napot szerveznek. Az egykori munkatársakat is várják. A jelentkezők a véradás előtt étkezzenek. Mozi A Szabadság filmszínházban március 30-án, hétfőn: Esernyőtrükk (francia vígjáték). Az előadások este 6 és 8 órakor kezdődnek. KÖZLEMÉNY Közlemény! A DÉMÁSZ ceglédi kirendeltsége értesíti fogyasztóit. hogy áramszünet lesz Cegléden, a 6/184-es sz. Honvéd pálya tr. körzetben, 1992. március 31-én 8—15 óráig, hálózat- bővítési munkák miatt. Az áramszünet az alábbi utcákat érinti: Várkonyad István út a Mizsei—Halász út között. Halász—Báthory—Csutak Kálmán — Kertész és Csutak Kálmán utca között. Újváros-szél, Sugár utca, Dessewffy utca. Földvári utca, a Sportpálya és Béla utca között. Kérjük fogyasztóink türelmét, megértését. — (102 054/1 Hi CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. 9 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs; Tamasi Tamás. • Postacím Cegléd. Pt 19. 2701. Telefax és telefon- (20) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetésfelvétel • Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata. Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763. Újvári, Király, Zsiga és Ecseri végezhet a legelőkelőbb helyen. PROGRAM: Március 30. (hétfő) 11 órától kölyök: 36 és 40 kg- os súlycsoport, 14 órától: 44 és 48 kg, 16 órától: 52 és 56 kg. Március 31. (kedd) 11 órától: 60 és 64 kg, 14 órától: 67,5 71,5 és -j-75 kg. Serdülők: 16 órától: 44 és 48 kg (ceglédi induló: Ár- vay). Április 1. (szerda) 11 órától: 52 és 56 kg (Tokaji, Újvári), 14 órától: 60 és 64 kg (Király). 16 órától: 67,5, 71, 75 kg (Zsiga). Április 2. (csütörtök) 11 órától: 82,5, +82,5 kg (Szepesik). Ifjúsági: 14 órától: 48, 52, 56, 60 kg (Ecseri), 16 órától: 67,5, 75 kg. Április 3. (péntek) 11 órától: 82,5, 90, 100 és +100 kg. CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1992. MÁRCIUS 30., HÉTFŐ iikebuda minipatikát kap Kisugárzó ereje van az iskolának A sikeres fegyvertény ináig melengeti a inikebudaiakat. Az iskolaügy megoldása nagy gondot vett le a nyakukról. A községi önkormányzat azon van, hogy megteremtse a kibővített intézmény működési feltételeit. Vass Andrásné polgármester felidézi a kísérlet sikerét. A falubelieket évekig sértette, hogy annak idején önhatalmúlag Albertirsára vitték a felső tagozatos diákokat. Amint lehetőség kínálkozott, vállalták az áldozatot, hogy változtassanak a helyzeten. Lassan vége felé tart az első tanév, és kedvezőek a tapasztalatok. A gyerekek ugyan a kezdeti napok után meglepődtek, mert itt minden napra, minden órára tanulni kell. Megértették, hogy más a helyzet, ahol harminc diák jár egy osztályba vagy ahol csak nyolc-tíz. Mikebudán nem lehet elbújni a tanár elől. Minden áldott nap mindenki felkészültsége mérhető. A hat pedagógus összeszokott. Megismerték az együtt dolgozás örömét, látják a feladat szépségét. Fiatalokról lévén szó, ha valamelyikük kisgyermeke megbetegszik, vállalják a helyettesítéssel járó többletterheket. A lakosság látja, hogy kisugárzó ereje van az iskolának. Máig emlegetik a jól sikerült Mikulás-estet, amelyen ott volt a falu apraja-nagyja. A farsangi karnevál sem maradt „belügy”, valóságos községi népünnepély lett belőle. A március 15-ei ünnepség is jólesően cirógatta az emberek szívét. A tanárok az egész iskolát bevonták az emlékműsorba, maradandó emléket adva diáknak, szülőnek egyaránt. A pedagógusok ötletei az egész települést előbbre mozdítják. A helybeliek örülnek, mert beigazolódott igényük jogossága, valóban szükség volt a megnagyobbított iskolára, és ez a verkli muzsikál. A község erre az évre szánt költségvetése mindössze tizenhatmillió forint. Az iskolabővítés elvitt minden „dugipénzt”. Ebből adódóan jelenleg nincs fejlesztési lehetőség. A céltámogatásokat kell figyelniük, és pályázniuk, ahová lehet. Legfeljebb ehhez kapcsolódó előkészületekre futja a forintjaikból. Az egyik megoldást sürgető gond a szeméttelep és a szemétszállítás rendezése. Nem csúfoskodhat úgy, mint jelenleg. Részben a háztartási hulladék begyűjtését kell rendszeresebbé tenni, részben a felgyülemlett mennyiség szakszerű tárolására illene nagyobb gondot fordítani. Érlelődnek ennek a megvalósítási lehetőségei. Kialakítják a szemétgyűjtés, -tárolás rendjét, s a jövőben ehhez kell igazodni. Az sem csekélység, hogy ebből a szerény költségvetésből az óvoda két csoportját továbbra is sikerül fenntartani. Az egészségügyi ellátásban jelentős fejlődés, hogy egyszerű laboratóriumi vizsgálóeszközökkel el tudnak végezni olyan vér- és vizeletvizsgálatokat, amelyekért eddig Albertirsára vagy Ceglédre kellett utazni. A mai autóbusz- és vonatköltségek mellett nagy szó ez, és az időtakarékosság is számottevő. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ezentúl mini gyógyszertár is lesz a községben, egyértelmű az alapellátás javulása. A munkanélküliség sajnos elérte Mikebudát. A Pemü cipőgyárának kihelyezett részlegét bezárták. Szélnek eresztették az asz- szonyokat. Talán harmincán máig a segélyre fanyalodnak. Az épületet egy kft. vette bérbe, ök is cipőfelsőrészeket gyártanak. Tíz szabászt már visszavettek. A többiek reménykednek, talán ismét szükség lesz a munkájukra. Az erdészetben eddig nem volt tömeges elbocsátás, de az emberek körében nagy a bizonytalanság és a félelem. Jó lenne eltörölni a gondterheltség redőit a homlokukról. T. T. Sárkánytávlat Nagy dolog volt valaha, ha a „seregben” pilóta lett a fiú. Büszke volt rá sógor, koma meg az egész rokonság. A mi történetünk vadonatúj. Egy álmos tél eleji szombat délutánon szórakozottan kipillantva lakótelepi szobám ablakán, különös látványban volt részem. Csak egy röpke pillanatig tartott, s alig hittem a szememnek. Nem sokkal a lapos tetejű házak fölött egy óriásira nőtt bőregérre emlékeztető szerkezet berregett, billegett. Jól látható volt felkapaszkodott utasa is a tartóhevederek között. Kellemes nyári hétvégeken gyakran bámultuk a Dunakanyar szél- lelbélelt pilótáit. A folyó és a visegrádi vár, meg a Prédikálószék gyönyörű látványa órányi bámészkodásra késztette őket. Volt úgy, hogy egyszerre háromnégy gép bravúroskodott a levegőben. Most a sárkányrepülök Cegléd fölött is megjelentek. Nyilván nyársapáti felszállóhelyükről merészkedtek el a város fölé. Mert Mercedese, Vol- vója akárkinek lehet, de a repülés egészen más. A szorgosan pöfögő Tra- bant-motor szárnyakat adhat a vágyaknak, és röpítheti a magasság megszállottjait. Csak olyan hideg ne lenne odafönn. (tamasi) Hosszú évek óta tart Hossszú évek óla tart a ceglédi vasútállomás épületének felújítása. Dicséretes a szándék és a megvalósítás. Reméljük, valamikor a fedett peron korhű megépítésére is sikerül fedezetet találni (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Vízilabda szeretnének nyerni Kitűnő mérkőzést játszott Hódmezővásárhelyen az OB I/B-s vízilabda-bajnokság második fordulójában a Ceglédi VSE együttese. A remek csatát a ceglédiek nyerték, s így pontjaik számát háromra növelték. Hódmezővásárhely—Ceglédi VSE 8-10 (3-3, 0-4, 4-0, 1-3). Cegléd: Pintér — Németh, Bóbis, Bíró (3), Kiss, Varga (2), Lakatos (1), Hasznos (3), Tóth (1), Szemes, Hovanecz, Veres. A kezdés kiegyenlített játékot hozott. A hazaiak vezető góljára előbb Lakatos, majd Bíró válaszolt, később pedig Varga szerzett újra előnyt. Fordulás után úgy tűnt, a CVSE eldönti a találkozó sorsát, hiszen sorban négy gólt lőtt, s így 7-3-ra elhúzott. A folytatásban fordult a kocka. A harmadik játékrészben hódmezővásárhelyi gólok következtek, ugyancsak négy, így végül a negyedik negyed döntött. Ekkor a Vasutas rutinos játékosai, Varga és Hasznos háromszor is betaláltak, melyre a válasz csak egyszer érkezett. Ez pedig győzelmet eredményezett a vendégek számára. A találkozót megelőzően, az egyik foglalkozáson az edző Hasznos Istvántól arról érdeklődtem, hogy mi újság a csapat háza táján. Hogyan és miként készültek a bajnokságra, s azon milyen eredményre számítanak? — A felkészülés folyamán nem voltunk könnyű helyzetben, hiszen az új kút fúrása miatt körülbelül egy hónapig nem volt víz a medencében, azt követően pedig közel három hétig olyan hideg volt a víz, hogy rendszeresek voltak a megfázásos betegségek. Néha Szolnokra utaztunk, de ott kétkapuzásra nem volt lehetőségünk. Ennek pótlására a játéklehetőség kedvéért indultunk el a Téli Kupán, ahol az első meccsen bele is „szaladtunk” egy vereségbe. S ezzel el is értem a város vízilabdaéletének legnagyobb gondjához, a sátortető feltétlen szükségességéhez. A téli hónapokban nem jön el hozzánk senki sem edzőmérkőzésre, nekünk pedig pénzünk nincs arra, hogy rendszeresen vendégeskedjünk. Ha valamit is el akarunk érni, azt sátor nélkül lehetetlennek érzem! — S akarnak? — Persze, hogy akarunk, hiszen különben nem is jöttem volna Ceglédre. Az már más kérdés, hogy vágyainkból a vezetőség mit tud megvalósítani. Nem titkoljuk a célunkat: bajnokságot szeretnénk nyer* ni. — Milyen személyi változások történtek a bajnoki szünetben? — A játékosállományunk változatlan. A két, Tatabányáról igazolt fiú, Németh Ferenc és Bíró Zoltán egyre inkább beépül a csapatba. Velük ütőképesebbek lehetünk. A vezetésből Lakatos István kivált. Véleményem szerint nagy hiba volt, hogy nem tudtuk közöttünk tartani, mert menedzsernek kitűnő volt. Intézte az ügyes-bajos dolgokat. Távollétének a csapat látja kárát. U. L.
