Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
Községatyák programja A közrendtől az Expóig Sülysáp nagyközség legutóbbi önkormányzati ülése — egyéb napirendi témák megtárgyalása mellett — elfogadta az önkormányzat képviselő-testületének 1992. évi munkatervét. Az már bizonyos, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően tizenkét ülést tart a testület, minden hónap első hétfőjén, a polgármesteri hivatal tanácskozójában, 16 órai kezdettel. A majdan terítékre kerülő fontos témákat ismerve bízvást állíthatjuk, bőven lesz tennivalójuk, feladatuk a községatyáknak. Az áprilisi ülésen beszámoló hangzik majd el az 1991-es esztendő költségvetésének végrehajtásáról, további vitatémául szolgál majd a bér- és szolgálati lakásokkal való gazdálkodás helyzete, s nem kevésbé lesz érdekes-izgalmas téma a nagyközség közrendje, közbiztonsága. A májusi ülésen dönt majd a testület a bér- és szolgálati lakások térítési díjának „módosításáról” (sejteni lehet, hogy e megfogalmazás mit is takar...), áttekintésre kerül a helyi hírközlés, tájékoztatás kérdése, s a községbeli iparűzési adó rövid gyakorlatának tapasztalatait is ösz- szegzi majd a képviselő- testület. Akár külön-külön is „fajsúlyos” téma lehetne a júniusi ülés elé kerülő napirendi csomag. Az egészségügy mellett, másik fő témaként, az alsófokú oktatás sok évre szóló koncepciójának a megvitatása, főbb vonalaiban való kidolgozása szerepel majd. Júliusi ülésén a nagyközség kprábbi rendezési tervének „felülvizsgálata” mellett a magánerős lakásépítéshez szükséges telek- parcellázás mikéntjét, s a község infrastrukturális helyzetét értékeli a testület. Napirendi témaként szerepel még — szó szerint idézve — . .az 1996-ban megrendezésre kerülő világkiállításnak helyi aktualitásai ...” Az augusztusi ülés egyik napirendi pontjaként az óvodai-iskolai beruházásokról, a tanévkezdésről hangzik el tájékoztatás. Ekkor kerül sor a polgár- mesteri hivatal új szervezeti felépítésével — működésével — kapcsolatos eddigi tapasztalatok értékelésére is. A szeptemberi ülés fő témájául az első félév költségvetési mérlegének teljesítése, megvonása szerepel. Októberi ülésén az időskorúak ellátásával kapcsolatos tennivalókról, a település általános szociálpolitikai helyzetéről, sokféle feladatáról értekezik a testület. Novemberben a község tűzvédelmi helyzetét, a tűzoltó-egyesület munkáját értékelik. Decemberben az 1993-as esztendő várható költség- vetésének, fejlesztési tennivalóinak főbb célkitűzéseivel ismerkedhet — első olvasatban persze — a sülysápi képviselő-testület. J. I. Színe és fonákja Fenyegetett kalauzok Aki rendszeresen utazik, tapasztalnia kell, hogy a vonatok előkészítésében — ha még nem is mindenütt és mindig — kedvező változások következtek be. Főként az elővárosi vonatokon, a fővárosi agglomerációban közlekedő ingavonatokon tapasztalni, hogy az induló szerelvények tisztábbak, pontosabbak, jóllehet az alumínium magas ára miatt sok kocsiból illetéktelen személyek eltulajdonították a hulladék- és hamutartót, s az ülések vandál módon összevagdalt műbőr borítását is foltok tarkítják. Az utasoknak főként az tűnik fel, hogy szerencsére már nem csak egy jegyvizsgáló teljesít szolgálatot ezeken a vonatokon, akik udvariasabbak, s munkájukat is következetesebben végzik. Remélhetőleg nemcsak átmenetileg, hiszen ez a vasúti szolgáltatásokról alkotott eddigi képet is javíthatja, másrészt a bevételekre is kedvező hatással lehet. Több megállóhelyen szünetel ugyanis rövidebb- hosszabb ideig a jegykiadás, ami önmagában is a jegy nélküli utazásokhoz ad bátorítást. Talán ez — no és a sose nagy örömmel fogadott menetdíjtari- fa-növekedés — az oka, hogy még mindig nem leányálom kalauznak, vezető jegyvizsgálónak lenni. A minap a 2537. sz. vonattal utaztam Vecsésról Pestre. Szolnoki vasúti személyzet szolgált ezen a vonaton. Szőke, fiatal jegyvizsgálónő jött a nemdohányzó szakaszba, s feltűnő udvariassággal üdvözölte az utasokat. Ennek sem örült ám mindenki. „Mit játssza az eszét?” „Minek köszönget itt nekem?”, s ehhez hasonló megjegyzésekkel fogadták. S mikor nem elégedett meg a bérletek felmutatásával, az aláírásokat is ellenőrizte. A kalauznó udvariasan elmondta: nem fontoskodás ez, sokan fénymásolt bérletekkel, kölcsönadott havijegyekkel utaznak újabban, ezért kell ellenőrizni. S öt egyébként is ezért fizeti a MÁV, kötelessége a jegyet kezelni. Az utasok többsége megértette a jegy vizsgálót. Volt azonban egy meglehetősen demagóg, háromtagú férfitársaság, akik elég durva megjegyzéseket tettek. A jegyvizsgáló reagálhatott v'olna indulatosabban is, de végig udvarias maradt. Közben előkerült egy jegy nélküli utas, akinek pótdíjat is kellett fizetni. Ezt használta fel a háromtagú társaság egyik tagja, s felugrott, lekapta kabátját, táskáját a poggyásztartóról, s Kőbánya alsó Kulturális ajánlatok Gyomron hétfőn, 16.45- től autóvezetői és kismotorvezetői tanfolyam, 19.30- tól aerobic. Monoron 13-tól német nyelvtanfolyam és kung-fu- edzés, 19.30-tól aerobic, az Ady Endre utcai iskola tornatermében. A klubmoziban 13 órakor Marhakonzerv-akció (színes, szinkronizált francia krimivígjáték). Az autósmoziban, a Volán-telepen 20 órakor Marhakonzerv-akció. üllőn 15-től a kamarakórus próbája. Úriban 14-től a nyugdíjasklub összejövetele, 16-tól társastánctanfolyam. MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. 71. 9 A szerkesztőség vezetője: Vcreszkí János. 0 Munkatársak: Gér József és Kob- lencz Zsuzsa. 0 Postacím: Monor, Pf. 51. 2201. Telefon: 157. 0 Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől ■ péntekig S-lót 11-lg. előtt — félreérthetetlen rossz szándékkal — durván rálépett a kalauznő lábára, aki továbbra sem hagyta kizökkenteni magát. A jegyvizsgálónő végezte tovább a munkáját, újabb bliccelők — Hosszú- berek-Péteriben és Szeme- retelepen szálltak fel, vagy legalábbis arra hivatkoztak — akadtak fenn a minden utas számára egységes rostán, s volt egy fiatal hölgy, aki nem a saját bérletével utazott. A bérletátruházás problémájának rendezéséhez — az utas személyi igazolványának hiányában — azonban már a Nyugati pályaudvari rendőrök segítségére is szükség volt. Mindez a Vecsés—Bp.- Nyugati pályaudvar közötti rövid szakaszon ' történt, vajon mennyi indulat kíséri a hosszabb távolságon közlekedő vonatok jegyvizsgálóinak tevékenységét? Pedig ők is csak a munkájukat végzik. Orosz Károly A szerkesztő számára már önmagában is ■ szívderítő, ha tudja, hogy olvassák az általa gondozott lapot. De, mintha hájjal kenegetnék, amikor egy- egy levél, telefon, netán utcai megjegyzés jelzi, hogy együtt gondolkodnak, vagy éppen vitatkoznak vele. Hát ha még valakit arra inspirálnak a megjelent sorok, hogy maga is megossza gondját, örömét a redakcióval... A pilisi polgármester, dr. lllanicz György olyan ember, aki körül mindig vibrál a levegő. Lehet szeretni, nem szeretni, vitatkozni vele, de ettől függetlenül tény, hogy mindenütt jelen van. S mindenre van ideje, minden apró részletre kiterjed a figyelme. Pedig egy nem túl régi rádiós portréműsorban ma- [ ga is elismerte, hogy ő bi- | zony egy kicsit hipochon- 1 der ... Persze ha valóban csak képzelt beteg lenne, aligha kellett volna végigszenvednie jó néhány műtétet, nem kellett volna igénybe vennie különböző kórházak vendégszeretetét. M Obi o RI XXXIV. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1992. MÁRCIUS 30., HÉTFŐ Kutyasereg a Telesben A doktor úr sintér is Tényleg van abban valami, hogy a rosszai hamarabb észrevesszük, mint a jót. Volt idő, hogy hosszú sirámokat és rövid dühöket eregettünk a városban és környékén randalírozó kóbor kutyák miatt, most meg egy szót sem sziltan!:, hogy a helyzet változott. Pedig egy éve már, hogy Monornak, Monori-crdőnek, Maglódnak és üllőnek közös gyepmesíere van. Az úgy volt — meséli Aranyi János —, hogy munkanélküli lett, ki kellett találnia valami vállalkozást. Szereti az állatokat, tudta, hogy a környéken már régóta nem képesek megoldani a kóbor kutyák gondját, gondolta: majd ő. ÜRES ZSEB A főállatorvos, dr. Varga János pártolta az ötletet, így a gyömrői Tövesma- jorban létrejöhetett a telep. Tény, hogy nem az igazi. Épphogy csak be van kerítve, s a kerítésen belül hordókban, ilyen-olyan házi tákolmányokban találnak maguknak fedelet a kutyák. Aranyi János csak annyira képes fejlesztésre gondolni, amennyire a zsebe engedi — márpedig az a zseb majdnem hogy üres. A vállalkozás első nyolc hónapjának pénzügyi mérlege azt mutatja, hogy havonta négyezer forint marad a gyepmesternek. Amiből ő maga sem élhet nagy lábon, meg a befogott ebek sem. Azért Aranyi János állítja: az ebek húson élnek, csirkelábon, csirkefejen, nyesedéken. Zöld IZS- zsel jár a gyepmester, szedegeti az utcára vert állatokat. Azt mondja, van belőlük jócskán, most meg, hogy közeledik az eboltás ideje — ami az idén ismét pénzbe kerül —, félő, hogy még többen eresztik szélnek megunt, fölöslegesnek ítélt házőrzőjüket, ö nyolc napig lenne köteles tartani őket, de némelyiket úgy sajnálja, hogy kezdettől eteti. Igaz, ha már túl sok összejön belőlük, gondot jelent az élelmezésük is, egy injekcióval szép csendben elaltatja őket. Nem áll kapcsolatban semmilyen kisérleti intézettel — mondja —, arra nem vinné rá a lelke, meg különben is csak ingyen vennék át az állatokat, s a szállítás is az ő zsebét terhelné. Mindenesetre szeretné felhívni az ebtartók figyelmét: ne lökjék az utcára kutyáikat. Ha már nagyon útban van otthon az állat, hívják őt, csekély díjazás ellenében intézkedik, sőt ha nagy szegénységet tapasztal a kutyás portán, akár saját zsebből is állja a költségeket. ZSINÓROS PULI A tövesmajori telepen egyébként a szökött ebeket is meg lehet találni. Ha a gazdájuk nem jelentkezik, akárki vihet az „árvákból”. Most kölyke- zett egy zsinóros puli a menhelyen, de örökbefogadásra vár egy gyönyörű aranyspaniel, tacskó, német juhász is. Gyomron nem kis meglepetést keltett annak idején, hogy az önkormányzat által felvett új körzeti állatorvos, dr. Vetési Ferenc napi munkája mellett vállalta a kóbor ebek befogását is. Emlékszem, a mellettem ülő egyik érdeklődő, még meg is jegyezte, hogy nem lesz-e rangon aluli ez a munka a doktor úrnak. Egy év telt el azóta, ám ennyi idő még nem elegendő a tapasztalatok leszűrésére. Mindenesetre dr. Vetési Ferenc azóta már otthonosan érzi magát a Lengyel utca 4. szám alatti rendelőjében. Ami a kóbor kutyák befogását illeti. ezen a téren még szerények az eredményei. Az önkormányzati újság legutóbbi számában például a doktor úr hasznos, jó tanácsokkal látja el az ebtulaj- donosokat. Felhívja a kutyatartók figyelmét, hogy jó, ha az ebeken nyakörvet helyeznek el, továbbá egy bilétát, amelyen a tulajdonos neve és címe szerepel. Ebben az esetben, ha a kóbor kutyák között lelnek rá ilyen „felszerelt” állatra, ingyen hazaszállítják a tulajdonos lakására. OLTÁS ELŐTT Amióta dr. Vetési Ferenc a kóbor kutyák befogásával is foglalkozik, Gyomron valóban kevesebb állatot lehet látni az utcákon. Ám ez nem elég a jövőben sem. A kutyatulajdonosok lelkiismeretessége is kellene ahhoz, hogy a kötelező oltások előtti napokban se csapják ki az utcára, dobják ki a kocsiból a szegény állatokat. Mert azok is élni szeretnének, még ha a legalacsonyabb nívón is. Gyomron egyébként április 10-én, 13-án, 14-én és 16-án lesz a kötelező eboltás, a jól megszokott helyszíneken: a túzoltószertár- nál, az Eskü téren és a Pe- töfi-telepen. G. J. — K. Zs. Utcakereszteiő Más nevek A héten közöltük a második lépcsőben megváltoztatott monori utcaneveket — némi hibákkal. Elnézést kérünk érte. Helyesen: a Knurr Pálné utcából lett Brassó utca, a Költői Anna utcából Kolozsvári utca, a Rosenberg házaspár utca pedig ezentúl Fónyad Dezső nevét viseli. Az infarktust pedig végképp nem lehet „színlelni” csupán. Olyankor a vészcsengő valóban megszólal. Vagyis, a pilisi polgármesternek minden oka meglenne rá, hogy elsősorban magával és a neki bizalmat szavazott település gondjaival, bajaival törődjön, s szabadidejében — ha marad — teniszezzen, fusson: az egészségéért. Ám dr. lllanicz ráadásul — a többi ráadás mellett — előveszi az újságot (természetesen a Pest Megyei Hírlapot), és végigböngészi az utolsó, legapróbb hírig. S felkapja a telefont. örül a szívem, mondja, hogyha valamihez olyan erkölcsi megerősítést kapok, ami bizonyítja, hogy a mi önkormányzatunk jól gondolkodik, és abban nincs egyedül. Mert én is elbüszkélkedhetek vele: a gyömrőiekhez hasonlóan, a mi képviselőink is szívükön viselik a helyi egyház- községek sorsát. Még egy hónapja sincs, hogy egyhangúan arról döntöttünk, összesen 1 millió 990 ezer forintot utalunk át a pilisi egyesületeknek, kisközösségeknek, társadalmi szervezeteknek. A különböző egyházközösségek közül — létszámarányosan — az evangélikusok 200 ezer, a katolikusok 100 ezer, a reformátusok 50 ezer, a baptisták pedig 30 ezer forint támogatást kapnak a költségvetésünkből. S ezeknek a summáknak a felhasználásáról természetesen maguk döntenek. A polgármester „véletlenül” azt is tudja — lévén maga is presbiter —, hogy a pilisi evangélikus egyházközösség elhatározta: ismét üzembe helyezi a 4-es müút melletti szép templomnak a toronyóráját, és megoldják az épület, valamint az I. és II. világháborús emlékművek megvilágítását. Nemcsak az egyházközösség, hanem az egész település büszkesége lesz a csodálatos látvány! — lelkendezik a polgár- mester, aki úgyszólván semmiről nem tud távolságtartó hűvösséggel, félszívvel beszélni. Hát még, ami teljességgel szívügye. Persze lehet, másoknak ez nem nagy ügy. Nekik más okoz örömet, más boldogítja őket. .. Csak jusson mindannyiunknak egy csöppnyi — bármiféle — boldogság, talán hamarabb tudunk majd örülni —■ együtt is. Mint a pilisiek. V. J. Api ó örömök Toronyóra fénnyel
