Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
Előny helyett elsőbbséget? HIÁBA KÍNÁLJA - NEM KELL A konkurencia győzelme sohasem kellemes, és nincs kínosabb, mint az erkölcsi veszteség okozta tüske. Ha például egy település ön- kormányzata az általa megrendelt munkát nem a — szinte szomszédjában — működő gyár bevonásával végzi, emez kissé sértődötten konstatálja a tényeket. Mert hát pontosan azt a termékféleséget kínálja, amit a munkához máshonnan szereznek be. Nem csoda, ha megkérdezi: mint a helyi adók tisztességes befizetőjét, az elsőbbség miért nem őt illeti? Ma is helytáll A Szentendrei Betonáru- gyár nem felháborodottan ugyan, de meglepődve tapasztalt hasonlókat. Történt ugyanis, hogy a városi ön- kormányzat megbízásából, a Pannónia-telep szennyvízcsatorna hálózatának kivitelezésére — az Exinvest Real Beruházó és Szolgáltató Kft. által — kiírt pályázati felhívásban következetesen olyan alapanyag szerepelt, amely drágábban, tetemes szállítási költséggel más cégtől szerezhető be. Holott — állítja dr. Bocskói György, a Szebe- ton igazgatója — az általuk kínált beton csatornacsövek olcsóbbak, megbízhatóbbak, s főleg nem szennyezik és veszélyeztetik a környezetet, mint a fel- használásra kerülő azbesztcsövek. (Ez utóbbiak Nyugatról már réges régen ki- tiltattak ...) Magától értetődik tehát a kérdés, az olcsóbb helyett miért jobb a drágább? Megkeresésünkre Tegzes László, a szentendrei polgármesteri hivatal város- üzemeltetés: és -fejlesztési irodavezetője készségesen felelt. Mint mondta, az Uvaterv által 1987-ben készített dokumentációt a múlt évben felülvizsgálták, s alapvetően a mai körülmények között is helyénvalónak találták. Annál is inkább, lévén az üzemeltető — a váci Dunamenti Regionális Vízművek — ragaszkodik az azbesztcsövekhez. A drága olcsóbb Szakmai érvek húzzák ezt alá: talaj vizes területen történik a munka, könnyen beszerezhetők a tartozékok, s távlatilag nagyobb biztonságot ad. A betoncsövek esetében hosszabb időtartamú, s különlegesen gondos szerelésre van szükség — de vajon van-e erre garancia? A perek sokasága bizonyítja, évek múltán kibogozhatatlan, hogy a hányaveti munka, a szerelés hiányossága, avagy a betoncsövek minőségi hibája Üzleti kilátások Erdélyben Szerencsét hozhat a lóhere A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat magyar, osztrák, német vállalkozókkal, erdélyi társakkal karöltve a közelmúltban megalakította Marosvásárhelyen a Trifoljum Kft.-t. Maga az elnevezés lóherét jelent, s ha ez történetesen „négylevelű”, akkor szerencsét hozhat az alapítóknak. A kft. cégbejegyzése megtörtént Romániában, s az 1 millió lejes alaptőkében 650 dollárt tesz ki a megyei tejipari vállalat által bevitt valuta. Tóth Zsiga Miklós, a KMT igazgatója a vállalkozással kapcsolatban elmondta, hogy azt alapos előkészítés előzte meg. Marosvásárhelyen találtak olyan helyet, ahova a tejipari vállalat használt, de még működőképes berendezéseit telepítik majd, s készítenek segítségükkel tejipari termékeket. Mielőtt az üzemet beindítják, előtte a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat nagykereskedést is folytat. Ebben az évben két rakomány árut szállítottak Marosvásárhelyre, ami pillanatok alatt vevőkre talált! Tóth úr utalt a beszélgetés során arra, hogy várhatóan még további 500 ezer- 1 millió lejt kell a társaságnak letennie a román törvényeknek megfelelően ahhoz, hogy az üzlet valóban beinduljon. A KMT üzleti elképzeléseihez jól igazodnak a határainkhoz közeli térség magyarok lakta területeivel történő gazdasági kapcsolatteremtő vállalkozások. (gyócsi) Érvényben: 1992. március 25. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 137,18 139,98 Ausztrál dollár 60,64 61,88 Belga frank (100) 232,96 237,62 Dán korona 12,34 12,60 Finn márka 17,61 18,01 Francia frank 14.14 14,42 Görög drachma (100) 41,14 41,98 Holland forint 42,56 43,42 ír font 127,56 130,16 Japán yen (100) 59,52 60,72 Kanadai dollár 66,72 68,12 Kuvaiti dinár 268,42 273,92 Német márka 47,96 48,92 Olasz líra (1000) 63,66 64,94 Norvég korona 12,22 12,46 Osztrák schilling (100) 681,22 694,82 Portugál escudo (100) 55,66 56,76 Spanyol peseta 75,92 77,44 Svájci frank 52,74 53,82 Svéd korona 13,22 13,48 USA-dollár 79,46 81,02 ECU (Közös Piac) 98,03 99,99 okozza-e a bajokat. A szentendrei önkormányzat a szakmai érvek előtt meghajolva, biztonságra törekedve igyekszik a kivitelezést „levezényelni”, még akkor is, ha esetleg rosszalja ezt a betonárugyár. Hasonlóképpen a biztonságra hivatkozik a DMRV műszaki osztályának vezetője, Szíj jártó Tibor is, aki meggyőződéssel állítja: távlatilag a drága az olcsóbb. S bár nem határozott kikötése a vállalatnak, hogy csak és kizárólag a megjelölt típusú csövekkel kell a csatornázást elvégezni, a tervezőnek nyilván nyomós oka volt ezt kikötni. Mindenesetre a betoncsőtechnológia — talajvizes területen — semmiképpen sem javasolható, nem beszélve arról: ha egyáltalán megvannak a hozzá szükséges bekötőidomok, azok ára csöppet sem olcsó. Ami pedig a környezeti kifogásokat illeti, ezeket lehet így is, és úgy is magyarázni. Értik az érvet A Szebeton vezetői természetes' i értik az érveket. egy valamit azonban mégsem fogadnak el. Miért történhetett, hogy a partnerek semmiféle hajlandóságot sem mutattak a kölcsönösen előnyös megoldások megkeresésére? Az a háromezer méter betoncső, amit tőlük megrendelhetnének, a gyá- számára nem egy jelentős üzleti tétel — nem ettől várják a megváltást. Az azonban mégiscsak furcsa, hogy míg az út egyik oldalán termékét kínálja a gyár, a másik oldalon a hasonlót messziről hozatják. Vajon valóban így kell ezt tenni? Va. fi. Piacváltás és pénzügyi támogatás Elvesztett jövedelmek (Folytatás az 1. oldalról.) gazdaságának egyharmada a csőd szélére jutott. Több szövetkezet is kénytelen felkészülni a felszámolási procedúrára. A GATÉ-n rendezett fórumon Szöllősi Endre, a Földművelésügyi Minisztérium Közgazdasági főosztályának vezetője előadásában vázolta a kormány intézkedési programját a mezőgazdasági szervezetek tavaszi működőképességének elősegítésére, s ebben egyebek között kitért arra a csomagtervre, amelyben szerepel az ágazat 20 milliárdos támogatósa. Az említett koncepcióban szeretjei az adósságkönnyítési program, valamint az agrárprivatizáció elősegítése. Rögzítve lettek az állami terményfelvásárlási akciók. Az FM főosztályvezetője ez utóbbira példát is említett. Elmondta, hogy 200 ezer tonnányi ókukoricától szabadulhatnak meg a termelők, méghozzá tonnánként 6 ezer 800 forintos áron. Előnyös termékértékesítési szerződéskötések adnak majd további könnyítéseket a gazdaságoknak a tavaszi lelegzetvételhez, s a további munkákhoz. Az mindenesetre megnyugtató, hogy az őszi vetésterület csökkenések ellenére biztató terméskilátásokra számíthatnak a szövetkezetek, Ez egyúttal azt is jelenti, hogy például a búza és a kukorica idén biztonsággal eladható lesz. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben az élelmiszer- ipari cégek sem. Esetükben, szögezte le, Szőllősi Endre, a forgótőke javítására van Tisztességtelen értékesítések ellen Erőfölény a piacon A közelmúltban az Országgyűlés eltörölte a hatósági áras termékek kategóriáját. Ezen intézkedéstől függetlenül továbbra sem szabad az árakat tisztességtelenül alakítaniuk a termelőknek és a kereskedőknek. A Gazdasági Versenyhivatal lapjának legutóbbi számában, a Versenyfelügyeleti Értesítőben, tanulmány jelent meg Bodócsi András tollából Az érintett piac és a gazdasági erőfölény egyes kérdései a mezőgazdasági termékértékesítésnél címmel. Ebben kiemeli a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXIV. törvény (a versenytörvény) jelentőségét és időszerű meghatározásait. Az úgynevezett „érintett piac”, azt fejezi ki, hogy a verseny, s így a versenysártés (például gazdasági erőfölénnyel való visszaélés) általában nem, hanem mindig adott és egymást ésszerűen helyettesítő áruk piacán és meghatározott földrajzi környezetben zajlik. A törvény értelmében együttesen figyelembe kell venni azokat az egymást helyettesítő árukat, amelyek bizonyos fogyasztási igény kielégítésére szóba jöhetnek elfogadott alternatívaként. Földrajzi területenként pedig arra kell figyelni, amelyeken kívül a fogyasztó már nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tud vásárolni, illetve — ennek fordítottjaként — az eladó értékesíteni. Ez a terület lehet az egész ország. Egyes szolgáltatások vagy nagy szállítási igényű termékek esetében még szűkülhet is a piac. Ha például egy vevővel szemben vetődik fel a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja, akkor azt, hogy egyáltalán az illető cég vagy termelő gazdasági erőfölényben van-e az említett piacon, úgy lehet megállapítani, hogy megfigyelik: az eladóknak milyen szóba jöhető vevői vannak vagy voltaic a vizsgált időszakban. Mint a szerző írja, a versenytörvény értelmében az árukör meghatározásánál valamennyi elemet figyelembe kell venni. Majd ismerteti azokat a jellegzetességeket, melyek a mezőgazdasági- termény-értékesítésben jelentkeznek. Jellegzetes példákat sorol fel, mi történik akkor, ha a terményértékesítési szerződés megkötése és annak teljesítése között hosszabb időszak telik el. Mi a helyzet akkor, ha bármelyik fél — mind az eladó, mind a vevő — szerződést akar módosítani? Erre mód van, de ugyanakkor egyik fél sem kényszerítheti rá akaratát a másikra — a gazdasági erőfölényre hivatkozva. Ha ez megtörténik, minden esetben szükségessé válhat az érintett piac és az erőfölény újbóli vizsgálata, meghatározása. I. M. mielőbb szükség. Az ezen a területen beindult privatizáció is indokolja, hogy ez az ágazat stabilabb pénzügyi pozíciót alakítson ki maga körül. A gödöllői fórum résztvevői betekintést nyertek az agrárágazat szervezeti- szerkezeti átalakítását segítő reorganizációs programba is. Az elnevezés valójában a szövetkezetekben lévő kihasználatlan vagyontárgyak újrahasznosítására utal. A közös gazdaságok jó része minden bizonnyal él azzal a pályázati lehetőséggel. amelynek az a célja, hogy a reorganizációs programra elkülönített 2 milliárd dolláros keretből valamicskét megkaparintson. Az FM-ben működő tárcaközi bizottság hivatott arra, hogy a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban eldöntsék, vajon azok valóban a reorganizációt szolgálják-e!? Az értékelés április elsejétől folyamatos lesz, hogy minél előbb segíthessék az eredményesen pályázóknak a hitelkihelyezést. (gyócsi) Öncsőd az MGM-nél Leépítés Diósdon is Néhány nap múlva, március 31-én lejár a csődtörvényben előírt 90 nap. s az ezt követő nyolc napon belül minden olyan cégnek öncsődöt kell kérnie, amely — január elseje előtt — esedékes tartozását nem rendezte. Az öncsőd nem egyenlő a felszámolással, hiszen az eladósodott vállalatnak még marad esélye arra, hogy a 90 nap alatt megegyezzen hitelezőivel. Az öncsőd elmulasztása viszont azzal járhat, hogy a hitelezők megindítják a fel- számolási eljárást, s akkor az adós cég rosszabb helyzetbe kerülhet. A Magyar Gördülőcsapágy Műveknél mindenesetre nem várták meg az április 8-át, s már e héten bejelentették az öncsődöt. Dr. Antall Sándor vezérigazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy a vállalat veszteségei tavaly már 1,3 milliárd forintra rúgtak, s tetemes az adósságuk is, hiszen 1,1 milliárdra tehető a hitelállományuk, s egvmilliárd körüli a tartozásuk. A vállalat vezetői abban reménykednek, hogy a hitelezőikkel sikerül megegyezniük, s talpon maradhat a cég. Bizakodásra adhat okot az is, hogy exportmegrendeléseik vannak, ezeknek a teljesítéséhez viszont szükségük lenne tőkére is. Hogy ezek a bizonyos hitelezői tárgyalások milyen eredménnyel zárulnak, még nem lehet tudni, az ügy friss, az öncsőd bejelentése még a Közlönyben, hivatalosan nem is jelent meg. Az azonban már biztos, hogy az öncsődöt egy leépítés is kíséri. A vállalat központjából, Debrecenből ezer embert bocsátanak el, de a karcsúsítás érinti a cég diósdi gyárát, is. A főváros közeli községben azonban lényegesen kisebb — száz embert érintő — lesz a mértéke. Hogy pontosan kik kapják kézhez a munkakönyvüket. az az elkövetkező napokban dől el, mint megtudtuk, a diósdi gyáf vezetői még a helyi érdek- védelmi szervezetekkel folytatnak tárgyalásokat. A vezérigazgató elmondta, hogy a leépítés után a megmaradóknak elegendő munkát tudnak biztosítani, s április elsejétől ismét vissza- állnak az ötnapos munkahétre. H. fi. Tanácskoztak a megyei iparosok Közgyűlésre készül az Iposz E hét végén tartja idei soros közgyűlését az Ipartestületek Országos Szövetsége, melyen áttekintik az Iposz elnökségének tavaly végzett munkáját, s megtárgyalják az idei évre tett programjavaslatot. A közgyűlést megelőzően a Pest, Nógrád és Komárom megyei ipartestületek képviselői tegnap regionális értekezletet tartottak a fővárosban, ahol az iparosságot érintő aktuális problémák kerültek terítékre. Pest megyében jelenleg 27 ipartestület működik az egyes városokban, községekben, a központi megyei szervezet viszont már csak formálisan létezik. A helyi testületeknek éppen elég gondot jelent az is, hogy a befolyó tagdíjakból saját magukat fenntarthassák. A gazdasági recesszió hatására jó néhány vállalkozó kénytelen bedobni a törülközőt. különösen a szolgáltatóiparban tevékenykedő'" re járnak rossz napok, szalukra. úgy tűnik, nagy konkurenciát jelentenek a munkanélkülivé válók, akik sok esetben elviszik előlük a kínálkozó üzletet. A helyi ipartestüleleknél csak a tagság fele számít stabilnak, a többieknél — akik kiváltják, illetve visszaadják az ipart — nagy a fluktuáció. Munkát, piacot persze a községi, városi szervezetek sem tudnak, a kezdő vállalkozóknak viszont támogatóst jelenthet, hogy segítenek eligazodni a jogszabályok sokszor átláthatat- lannak tűnő dzsungelében. A kisiparosok nem titkoltan abban is reménykednek — ha sikerül átvészelniük az előttük álló 1-2 évet, akkor — a világkiállítás, elsősorban a szolgáltató- és építőiparban tevékenykedőknek, munkaalkalmat teremthet. H. fi.
