Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
Harmadik nekifutásra is WENCZL JÓZSEF KOREOGRÁFUS Ma már csak „ mindenkinek, de nem szem, hogy rosszul esne neki, ha tudná! A jóságos, szép és kedves Erzsébet királyné, Ferenc József hitvese ismét meghódította régi birodalma szívét, az életéről szóló négyrészes tévéfilm és a regény jóvoltából újból rendkívüli népszerűségre tett szert. A napokban is, mit hallok egy pilisvörősvári kis büfében: — Igazán kölcsönadhatnád már a Sissi második kötetét! — De még nem olvastam el! — Űristen, hiszen most olvasod harmadszor! A hetedikes Szegedi Erika, aki harmadszor olvassa a könyvet, kicsit zavarba jön, amikor megkérdem, miért tetszik neki annyira. Nagyon szimpatikusnak találja a főszereplőt, mondja, szeretne hozzá hasonlítani. Ebben nincs egyedül. Nagy Katalin, a „kölcsönkérő” — a közgazdasági szakközépiskola negyedikes tanulója — szintén nagyra becsüli Sissit, belső tulajdonságai miatt: — Jószívű, segítőkész és toleráns volt — sorolja. — Jó lenne olyan megértőnek lenni, mint ő. Kati olvasta már a teljes életrajzot — a hamadik kötetet is. amelyik magyarul még nem jelent meg —, németül! A filmet is németül látta az iskolában. Leleményes nyelvtanára tudta, mivel inspirálhatja diákjait szorgalmasabb tanulásra. Lám, milyen igaza volt, a film után sokan szótárt fogtak és nekiültek a regénynek! A kis társaság harmadik tagja, Nagy Szilvia még csak a filmet látta, de a többiek lelkesedését látva maga is kíváncsi lett a könyvre. Erzsébet királyné tehát újból „beépült” a köztudatba, annak ellenére, hogy nincs sok szerepe a hivatalos tananyagban. A gyerekek egymás kezéből kapkodják ki az életrajzát, meg is vennék, ha nem volna olyan drága! Amikor a pedagógusok arról panaszkodnak, hogy tanítványaik lusták, közömbösek, elhanyagolják a tanulást, és nincs ideáljuk, gondoljanak a „Sissi” sikerére. Talán mégsem mindig a gyerekekben van a A mítosz a hatalmas, ötvagy hétlépcsős mezopotámiai toronytemplomok, a zikkuratok emlékét őrizte meg. Cselekménye: az isten elleni lázadás a történetet a vízözönmítosz rokonává teszi. Lázadása miatt bűnös a vízözön előtt az emberiség, emiatt bűnös a torony építésével is. — A nyelvek sokfélesége élénken foglalkoztatta az ókori népek képzeletét. Sok érdekes mítoszt vagy elképzelést olvashatunk erről különböző ókori íróknál. A leginkább mitikus közülük a héber. Egykor a földön egy nyelv és egyféle beszéd volt. Az emberek pedig elindultak kelet felől, egy termékeny síkságot találtak Sineár földjén, és ott letelepedtek. Így szóltak egymáshoz: — Jertek, vessünk téglát, égessük jól ki, és használjuk fel kő gyanánt. Készítsünk szurkot, és á szurokkal tapasszuk egybe a köveket. — Jertek — mondták mások —. építsünk várost és tornyot, amelynek teteje Filniszalag Szabó István filmrendező nj’erte el az Olasz Filmújságírók Szövetségének idei Ezüst Filmszalag Díját, amit szavazással ítélnek oda minden évben az európai filmművészet valamely kiemelkedő személyiségének. A dijat szombaton adják át a magyar rendezőnek. Szabó István a közelmúltban a berlini filmfesztiválon a zsűri különdíját kapta Édes Emma, drága Böbe című legutóbbi filmjéért. Az olasz kritikusok díját főként Találkozások Vénusszal című filmjének köszönheti. Ezüst eléri az eget, és szerezzünk magunknak hírnevet, hogy el ne széledjünk a föld színén. Isten pedig leszállóit, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet az ember fiai építettek. És így szólt: — Íme, e nép egy, és valamennyien egy nyelvet beszélnek. Ez csak munkájuk kezdete, és bizony mondom, semmi sem gátolja meg őket. hogy mindent véghez ne vigyenek, amit magukban kiterveltek. Nosza, zavarjuk össze nyelvüket, hogy ezentúl ne értsék meg egymás beszédét. És Isten összezavarta az emberek nyelvét. Szóltak egymáshoz, de nem értették egymás beszédét. A csonka toronyból pedig elmenekültek, és szétszéledtek a föld színén. A tornyot pedig Bábel tornyának nevezték, mert itt zavarta össze az Isten az emberek nyelvét, és innen szóródtak szét szerte a földön. — KATT — Sissi, a sztár Sissi99 Juhiba ! cr—ed Régi mítoszok Bábel tornya Új rektora van a Képzőművészetinek KIÁLLÍTÁS ISTOKOVICS KÁLMÁN AKVARELLJEI Nyilvános pályázat alapján a Magyar Képzőművészeti Főiskola Egyetemi Tanácsa három pályázó közül — Konok Tamás festőművész, Maurer Dóra festőművész és Sváby Lajos festőművész — többségi szavazással Sváby Lajos egyetemi tanárt választotta és javasolta rektornak. A rektori kinevezés három évre szók Istokovits Kálmán akva- relljeiből nyílt kiállítás a fenti címmel március 20- án, pénteken, 14 órakor a Hadtörténeti Múzeumban. A tárlaton a művész közel 90 alkotásán az ostrom utáni. 1944-es romos Budapest képei mellett az 1937 körüli, teljes szépségében pompázó, ma romokban heverő Dubrovnik képeit láthatja a közönség. A kiállítást Szabó Lilla művészettörténész rendezte. Látogatható június végéig. ÜL ETI FILMTEGYZ ET ■ Kék Duna keringő Persze, hogy többértelmű a cím. Jancsó Miklós nem lenne Jancsó Miklós, Hernádi Gyula nem lenne Hernádi Gyula, ha többértelműség, ravasz csavarások, áttételek, dupla-, sőt triplafedelű szó- és képbeli jelképek nélkül rendez- ne-írna filmet. Tehát lássuk csak. A Duna, amelyről a Strauss-keringő azt állítja, hogy kék, tehát idillien kedves, szép, bájos, hercig meg minden, egyáltalán nem kék, inkább szürke, zavaros. Tehát itt, errefelé a Duna (a nem kék kék Duna) partján nem idilli, kedves, bájos stb. az élet, hanem szürke, zavaros. Aztán. A keringő, mint zenei forma és tánc, szintén bájos, hercig, gemütlich, hogy pontosabbak le- pvünk. De aki mostanában itt, a nem kék kék Duna partjainál keringőzik, az ugyan táncol, de nem a bálteremben, hanem a politikai parketten. És ez a tánc egyáltalán nem gemütlich, hanem inkább a pankrációra hasonlít: fogd, ahol éred, fogd, amit épp elérsz. Mi több: a politikai tánc olykor haláltáncba vált át. Hát ilyen errefelé a Kék Duna keringő. Jancsóék természetesen ennél a szellemesen egymásra torlasztott magyarázat- és ellenmagyarázat- bravúrkodásnál sokkal többet mondanak. A film általános elvontságához képest meglepően konkrétan is mondják. Nem valahol vagyunk, hanem Budapesten, hiszen az Országhoz nem Katmanduban áll, a Duna nem Szomáliában folyik, és a Lánchíd vagy az Erzsébet híd sem az Amazona- son vagy a Temzén ível át. Ami történik — egy ravaszul kicsinyes, erőszakosan álszent kormányfő megbuktatása, lelövése, egy ellenzéki politikus és a kormányfő közt lévő sokszálú viszony kibontása majd összekuszálódása —, az itt történik, ma'i magyar politikai felhangokkal, jól felismerhető modellek alapján. Politikai szatíra? Hozzászólás a jelen magyar politikai életéhez, helyzetéhez? Is. Ám van itt még valami egyéb is, amit jó, ha észreveszünk. Az tudniillik, hogy a film, hasonlóan Jancsó előző két filmjéhez (Szörnyek évadja, Isten hátrafelé Tolnából a „d ö n gólos” polka Wenczl József koreográfus 15 évig táncolt aktívan a Fáklya nemzetiségi tánc- együttesben és a pilisvö- rösvári német nemzetiségi együttesben. Tíz éve már csak koreográfiával foglalkozik. Külseje •— sötét, göndör haja, erőteljes alakja, tömött bajusza — alapján „tipikus magyar” népi táncosnak hihetnénk, ő azonban svábnak vallja magát. Óvodás koráig jóformán nem is tudott magyarul, otthon svábul beszéltek vele, sváb népdalokra tanították. Gyermekként — az ötvenes években — azt tapasztalta, hogy idehaza nem sokra becsülik a magyarországi németek kultúráját. Akkor foganhatott meg benne a gondolat, hogy ha felnő, be kell bizonyítania e kultúra létjogosultságát. ☆ ® A pilisvörősvári német nemzetiségi tánc- együttes „honnan”, hogyan indult? — 1954-ben, hat táncospár és egy harmónikás részvételével, Hidas György kezdeményezésére alakult. Kezdetben a közismertebb német táncokkal — polkával, keringővei — szerepeltek, később bővült a repertoárjuk. Szerencsére akadtak olyan lelkes koreográfusok, mint Tímár Sándor vagy Maninger György, akik odafigyeltek a régi sváb hagyományokra, színpadra állították az együttes számára az általuk ismert táncokat. Ma az együttes 250 tagot számlái, van gyerek-, kezdő-, utánpótlás- és felnőttcsoportunk, és egy kísérő zenekarunk. 1987-ben elnyertük a Kiváló Együttes címet, 1990-ben nívódijat kaptunk, tavaly, az Operában rendezett nemzetközi táncfórumon a mi együttesünk képviselte a magyarországi német nemzetiséget. Sok helyre hívnak, tavaly 72-szer léptünk fel. idén is túl vagyunk mór a tizenkettedik fellépésen. Legközelebb, pünkösdkor Dél-Tirolban táncol az együttes. 0 Ön mikor kezdett koreográfiával foglalkozni? — 1970-ben elvégeztem egy táncegyüttes-vezetői tanfolyamot, ez adott inspirációt, hogy gyűjteni kezdjem a régi sváb dalokat, táncokat, és színpadra állítsam őket. • Csak Pest megyében végzett gyűjtőmunkát, vagy az ország más tájain is? — Mindenfelé jártam az országban, ahol svábok élnek, gyűjtöttem Baranyában, Báes-Kiskunban, Tolna és Vas megyében és persze Pest megyében is. 0 Érezhető-e különbség a mai németországi népi táncok és az itteni németsváb táncok között? — Hogyne! A magyarországi német táncoknak azért van olyan nagy sikerük a német nyelvterületeken, mert itt, a Kárpát- medencében nagyon sokféle hatást olvasztottak magukba. Itt nálunk, Pest megye északi részén például cseh és szlovák befolyás érződik, a baranyai német táncokban magyar és hor- vát motívumokat találunk, Vas megyében magyar és szlovén hatás érvényesül. A németek nem szoktak szólót vagy „legényest” táncolni, Tolna megyében mégis találtam néhány kivételt, például a „döngö- lős” polkát, amit a férfiak kezdenek, az asszonyok csak később kapcsolódnak be. Egyértelműen felismerhetők benne a magyar verbunk elemei. 0 Foglalkos!ik-e még gyűjtéssel, vagy sikerült már feltárni - a teljes hagyománykört? — Ezt a munkát soha nem lehet befejezni, kiszámíthatatlan, mikor és hol fedezek fel egy új dallamot vagy lépéskombinációt. Előfordult, hogy egy teljes éjszakát végigültem egy lakodalomban anélkül, hogy bármilyen — számomra — izgalmas dolgot felfedeztem volna, de reggel, amikor már a kocsiban ültem, meghallottam egy érdekes dallamot. Visz- szamentem, és az ablakból vettem magnóra. Legutóbb meg Biatorbágyon egy kiváló fúvószenekar koncertjén figyeltem fel egy motívumra. Már hazafelé a buszon az járt a fejemben, mit lehetne vele kezdeni. Hangfelvételt kértem, megírtam rá a koreográfiát — és készen is van! ☆ Wenczl József koreográfiáit nemcsak Magyarországon ismerik, a német nemzetiségi együttesek Franciaországtól Brazíliáig szerte a világon táncolják. Pachner Edit PATYON Minden héten A pátyi művelődési házban csütörtökönként 16 órától várják a néptánc kedvelőit. A program másfél órás időtartama alatt régi dalokkal, táncokkal ismerkedhetnek meg a résztvevők. Ócsai tájház Ismét látogatható megy) meglepő formai újításokkal kísérletezik. Nevezetesen a tévé- és a videokamera szerves beépítésével a történet elmesélésébe. A világot ma szinte szinkronban tükrözi a tévé — mondják Jancsóék. Egyidejűleg látjuk az eseményeket, az öbölháborútól a politikai gyűlésekig, de közben ott van a mi magunk egyéni, személyes történése is. A nagyvilág, a nagypolitika eseményei együtt zajlanak a mi kis magán eseményeinkkel. De ha elég jelentős személyiségek vagyunk, akkor o nagyvilág történései és a saját történéseink egymásra vetülhetnek, egyszerre zajlanak. Mi magunk jelenünk meg a képernyőkön is, egy más szögből, s mi magunk vagyunk jelen a szobában, a lakásban, az utcán, a fogadóteremben, a gyárcsarnokban. Egyszerre vagyunk a tömegkommunikációs rendszerek ala^ nya és tárgya. Roppant izgalmas kísérlet; talán ez a legizgalmasabb az egész filmben. Takács István Kisebb átalakítások után márciustól ismét látogatható az ócsai tájház. A környék népi szokásainak megfelelő életvitelt ábrázoló tárgyak láthatók gyűjteményes formában, amelyek jól tükrözik a század elején itt élt etnikumok mindennapjait. A kirándulásnak is jó programot minden érdeklődő péntektől vasárnapig láthatja, a szervezett csoportok pedig előzetes egyeztetés után a művelődési központtól kapnak belépési engedélyt. Vimola Károly felvételei
