Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

Harmadik nekifutásra is WENCZL JÓZSEF KOREOGRÁFUS Ma már csak „ mindenkinek, de nem szem, hogy rosszul esne ne­ki, ha tudná! A jóságos, szép és kedves Erzsébet ki­rályné, Ferenc József hitve­se ismét meghódította régi birodalma szívét, az életé­ről szóló négyrészes tévé­film és a regény jóvoltából újból rendkívüli népszerű­ségre tett szert. A napokban is, mit hal­lok egy pilisvörősvári kis büfében: — Igazán kölcsönadhat­nád már a Sissi második kötetét! — De még nem olvastam el! — Űristen, hiszen most olvasod harmadszor! A hetedikes Szegedi Eri­ka, aki harmadszor olvassa a könyvet, kicsit zavarba jön, amikor megkérdem, miért tetszik neki annyira. Nagyon szimpatikusnak ta­lálja a főszereplőt, mondja, szeretne hozzá hasonlítani. Ebben nincs egyedül. Nagy Katalin, a „kölcsön­kérő” — a közgazdasági szakközépiskola negyedikes tanulója — szintén nagyra becsüli Sissit, belső tulaj­donságai miatt: — Jószívű, segítőkész és toleráns volt — sorolja. — Jó lenne olyan megértőnek lenni, mint ő. Kati olvasta már a teljes életrajzot — a hamadik kö­tetet is. amelyik magyarul még nem jelent meg —, né­metül! A filmet is németül látta az iskolában. Lelemé­nyes nyelvtanára tudta, mi­vel inspirálhatja diákjait szorgalmasabb tanulásra. Lám, milyen igaza volt, a film után sokan szótárt fogtak és nekiültek a re­génynek! A kis társaság harmadik tagja, Nagy Szilvia még csak a filmet látta, de a többiek lelkesedését látva maga is kíváncsi lett a könyvre. Erzsébet királyné tehát újból „beépült” a köztudat­ba, annak ellenére, hogy nincs sok szerepe a hivata­los tananyagban. A gyere­kek egymás kezéből kap­kodják ki az életrajzát, meg is vennék, ha nem volna olyan drága! Amikor a pedagógusok arról panaszkodnak, hogy tanítványaik lusták, közöm­bösek, elhanyagolják a ta­nulást, és nincs ideáljuk, gondoljanak a „Sissi” sike­rére. Talán mégsem min­dig a gyerekekben van a A mítosz a hatalmas, öt­vagy hétlépcsős mezopotá­miai toronytemplomok, a zikkuratok emlékét őrizte meg. Cselekménye: az isten elleni lázadás a történetet a vízözönmítosz rokonává teszi. Lázadása miatt bűnös a vízözön előtt az emberi­ség, emiatt bűnös a torony építésével is. — A nyelvek sokfélesége élénken foglal­koztatta az ókori népek képzeletét. Sok érdekes mí­toszt vagy elképzelést ol­vashatunk erről különböző ókori íróknál. A leginkább mitikus közülük a héber. Egykor a földön egy nyelv és egyféle beszéd volt. Az emberek pedig el­indultak kelet felől, egy ter­mékeny síkságot találtak Sineár földjén, és ott lete­lepedtek. Így szóltak egy­máshoz: — Jertek, vessünk téglát, égessük jól ki, és használ­juk fel kő gyanánt. Készít­sünk szurkot, és á szurokkal tapasszuk egybe a köveket. — Jertek — mondták má­sok —. építsünk várost és tornyot, amelynek teteje Filniszalag Szabó István filmrendező nj’erte el az Olasz Filmúj­ságírók Szövetségének idei Ezüst Filmszalag Díját, amit szavazással ítélnek oda minden évben az euró­pai filmművészet valamely kiemelkedő személyiségé­nek. A dijat szombaton ad­ják át a magyar rendező­nek. Szabó István a közel­múltban a berlini filmfesz­tiválon a zsűri különdíját kapta Édes Emma, drága Böbe című legutóbbi film­jéért. Az olasz kritikusok díját főként Találkozások Vénusszal című filmjének köszönheti. Ezüst eléri az eget, és szerezzünk magunknak hírnevet, hogy el ne széledjünk a föld szí­nén. Isten pedig leszállóit, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet az ember fiai építettek. És így szólt: — Íme, e nép egy, és va­lamennyien egy nyelvet beszélnek. Ez csak munká­juk kezdete, és bizony mondom, semmi sem gá­tolja meg őket. hogy min­dent véghez ne vigyenek, amit magukban kiterveltek. Nosza, zavarjuk össze nyel­vüket, hogy ezentúl ne ért­sék meg egymás beszédét. És Isten összezavarta az emberek nyelvét. Szóltak egymáshoz, de nem értették egymás beszédét. A csonka toronyból pedig elmenekül­tek, és szétszéledtek a föld színén. A tornyot pedig Bábel tornyának nevezték, mert itt zavarta össze az Isten az emberek nyelvét, és in­nen szóródtak szét szerte a földön. — KATT — Sissi, a sztár Sissi99 Ju­hiba ! cr—ed Régi mítoszok Bábel tornya Új rektora van a Képző­művészetinek KIÁLLÍTÁS ISTOKOVICS KÁLMÁN AKVARELLJEI Nyilvános pályázat alap­ján a Magyar Képzőművé­szeti Főiskola Egyetemi Tanácsa három pályázó közül — Konok Tamás fes­tőművész, Maurer Dóra festőművész és Sváby La­jos festőművész — többsé­gi szavazással Sváby Lajos egyetemi tanárt választot­ta és javasolta rektornak. A rektori kinevezés három évre szók Istokovits Kálmán akva- relljeiből nyílt kiállítás a fenti címmel március 20- án, pénteken, 14 órakor a Hadtörténeti Múzeumban. A tárlaton a művész kö­zel 90 alkotásán az ostrom utáni. 1944-es romos Buda­pest képei mellett az 1937 körüli, teljes szépségében pompázó, ma romokban heverő Dubrovnik képeit láthatja a közönség. A kiállítást Szabó Lilla művészettörténész rendez­te. Látogatható június vé­géig. ÜL ETI FILMTEGYZ ET ■ Kék Duna keringő Persze, hogy többértel­mű a cím. Jancsó Miklós nem lenne Jancsó Miklós, Hernádi Gyula nem lenne Hernádi Gyula, ha többér­telműség, ravasz csavará­sok, áttételek, dupla-, sőt triplafedelű szó- és képbe­li jelképek nélkül rendez- ne-írna filmet. Tehát lás­suk csak. A Duna, amelyről a Strauss-keringő azt állítja, hogy kék, tehát idillien kedves, szép, bájos, hercig meg minden, egyáltalán nem kék, inkább szürke, zavaros. Tehát itt, errefe­lé a Duna (a nem kék kék Duna) partján nem idilli, kedves, bájos stb. az élet, hanem szürke, zavaros. Az­tán. A keringő, mint ze­nei forma és tánc, szin­tén bájos, hercig, gemüt­lich, hogy pontosabbak le- pvünk. De aki mostanában itt, a nem kék kék Duna partjainál keringőzik, az ugyan táncol, de nem a bálteremben, hanem a po­litikai parketten. És ez a tánc egyáltalán nem ge­mütlich, hanem inkább a pankrációra hasonlít: fogd, ahol éred, fogd, amit épp elérsz. Mi több: a politi­kai tánc olykor haláltánc­ba vált át. Hát ilyen er­refelé a Kék Duna kerin­gő. Jancsóék természetesen ennél a szellemesen egy­másra torlasztott magya­rázat- és ellenmagyarázat- bravúrkodásnál sokkal töb­bet mondanak. A film álta­lános elvontságához képest meglepően konkrétan is mondják. Nem valahol va­gyunk, hanem Budapesten, hiszen az Országhoz nem Katmanduban áll, a Duna nem Szomáliában folyik, és a Lánchíd vagy az Erzsé­bet híd sem az Amazona- son vagy a Temzén ível át. Ami történik — egy rava­szul kicsinyes, erőszakosan álszent kormányfő meg­buktatása, lelövése, egy ellenzéki politikus és a kormányfő közt lévő sok­szálú viszony kibontása majd összekuszálódása —, az itt történik, ma'i ma­gyar politikai felhangokkal, jól felismerhető modellek alapján. Politikai szatíra? Hozzászólás a jelen ma­gyar politikai életéhez, helyzetéhez? Is. Ám van itt még valami egyéb is, amit jó, ha észreveszünk. Az tudniillik, hogy a film, hasonlóan Jancsó elő­ző két filmjéhez (Szörnyek évadja, Isten hátrafelé Tolnából a „d ö n gólos” polka Wenczl József koreográ­fus 15 évig táncolt aktívan a Fáklya nemzetiségi tánc- együttesben és a pilisvö- rösvári német nemzetiségi együttesben. Tíz éve már csak koreográfiával foglal­kozik. Külseje •— sötét, göndör haja, erőteljes alak­ja, tömött bajusza — alap­ján „tipikus magyar” népi táncosnak hihetnénk, ő azonban svábnak vallja magát. Óvodás koráig jóformán nem is tudott magyarul, otthon svábul beszéltek ve­le, sváb népdalokra taní­tották. Gyermekként — az ötvenes években — azt ta­pasztalta, hogy idehaza nem sokra becsülik a ma­gyarországi németek kul­túráját. Akkor foganhatott meg benne a gondolat, hogy ha felnő, be kell bi­zonyítania e kultúra létjo­gosultságát. ☆ ® A pilisvörősvári né­met nemzetiségi tánc- együttes „honnan”, hogyan indult? — 1954-ben, hat táncos­pár és egy harmónikás részvételével, Hidas György kezdeményezésére alakult. Kezdetben a közismertebb német táncokkal — polká­val, keringővei — szere­peltek, később bővült a re­pertoárjuk. Szerencsére akadtak olyan lelkes ko­reográfusok, mint Tímár Sándor vagy Maninger György, akik odafigyeltek a régi sváb hagyományok­ra, színpadra állították az együttes számára az álta­luk ismert táncokat. Ma az együttes 250 tagot szám­lái, van gyerek-, kezdő-, utánpótlás- és felnőttcso­portunk, és egy kísérő ze­nekarunk. 1987-ben elnyer­tük a Kiváló Együttes cí­met, 1990-ben nívódijat kaptunk, tavaly, az Operá­ban rendezett nemzetközi táncfórumon a mi együtte­sünk képviselte a magyar­országi német nemzetisé­get. Sok helyre hívnak, ta­valy 72-szer léptünk fel. idén is túl vagyunk mór a tizenkettedik fellépésen. Legközelebb, pünkösdkor Dél-Tirolban táncol az együttes. 0 Ön mikor kezdett ko­reográfiával foglalkozni? — 1970-ben elvégeztem egy táncegyüttes-vezetői tanfolyamot, ez adott ins­pirációt, hogy gyűjteni kezdjem a régi sváb dalo­kat, táncokat, és színpadra állítsam őket. • Csak Pest megyében végzett gyűjtőmunkát, vagy az ország más tájain is? — Mindenfelé jártam az országban, ahol svábok él­nek, gyűjtöttem Baranyá­ban, Báes-Kiskunban, Tol­na és Vas megyében és persze Pest megyében is. 0 Érezhető-e különbség a mai németországi népi táncok és az itteni német­sváb táncok között? — Hogyne! A magyaror­szági német táncoknak azért van olyan nagy si­kerük a német nyelvterüle­teken, mert itt, a Kárpát- medencében nagyon sokfé­le hatást olvasztottak ma­gukba. Itt nálunk, Pest me­gye északi részén például cseh és szlovák befolyás ér­ződik, a baranyai német táncokban magyar és hor- vát motívumokat találunk, Vas megyében magyar és szlovén hatás érvényesül. A németek nem szoktak szólót vagy „legényest” táncolni, Tolna megyében mégis találtam néhány ki­vételt, például a „döngö- lős” polkát, amit a fér­fiak kezdenek, az asszo­nyok csak később kapcso­lódnak be. Egyértelműen felismerhetők benne a ma­gyar verbunk elemei. 0 Foglalkos!ik-e még gyűjtéssel, vagy sikerült már feltárni - a teljes ha­gyománykört? — Ezt a munkát soha nem lehet befejezni, ki­számíthatatlan, mikor és hol fedezek fel egy új dal­lamot vagy lépéskombiná­ciót. Előfordult, hogy egy teljes éjszakát végigültem egy lakodalomban anélkül, hogy bármilyen — szá­momra — izgalmas dolgot felfedeztem volna, de reg­gel, amikor már a kocsi­ban ültem, meghallottam egy érdekes dallamot. Visz- szamentem, és az ablakból vettem magnóra. Legutóbb meg Biatorbágyon egy ki­váló fúvószenekar koncert­jén figyeltem fel egy mo­tívumra. Már hazafelé a buszon az járt a fejemben, mit lehetne vele kezdeni. Hangfelvételt kértem, meg­írtam rá a koreográfiát — és készen is van! ☆ Wenczl József koreográ­fiáit nemcsak Magyaror­szágon ismerik, a német nemzetiségi együttesek Franciaországtól Brazíliáig szerte a világon táncolják. Pachner Edit PATYON Minden héten A pátyi művelődési ház­ban csütörtökönként 16 órától várják a néptánc kedvelőit. A program más­fél órás időtartama alatt régi dalokkal, táncokkal is­merkedhetnek meg a részt­vevők. Ócsai tájház Ismét látogatható megy) meglepő formai újí­tásokkal kísérletezik. Ne­vezetesen a tévé- és a vi­deokamera szerves beépíté­sével a történet elmesélé­sébe. A világot ma szinte szinkronban tükrözi a té­vé — mondják Jancsóék. Egyidejűleg látjuk az ese­ményeket, az öbölháború­tól a politikai gyűlésekig, de közben ott van a mi magunk egyéni, személyes történése is. A nagyvilág, a nagypolitika eseményei együtt zajlanak a mi kis magán eseményeinkkel. De ha elég jelentős személyi­ségek vagyunk, akkor o nagyvilág történései és a saját történéseink egymás­ra vetülhetnek, egyszerre zajlanak. Mi magunk je­lenünk meg a képernyő­kön is, egy más szögből, s mi magunk vagyunk jelen a szobában, a lakásban, az utcán, a fogadóteremben, a gyárcsarnokban. Egyszer­re vagyunk a tömegkom­munikációs rendszerek ala^ nya és tárgya. Roppant iz­galmas kísérlet; talán ez a legizgalmasabb az egész filmben. Takács István Kisebb átalakítások után márciustól ismét látogatható az ócsai tájház. A környék népi szokásainak megfelelő életvitelt ábrázoló tárgyak láthatók gyűjteményes for­mában, amelyek jól tükrözik a század elején itt élt etni­kumok mindennapjait. A kirándulásnak is jó programot minden érdeklődő péntektől vasárnapig láthatja, a szer­vezett csoportok pedig előzetes egyeztetés után a műve­lődési központtól kapnak belépési engedélyt. Vimola Károly felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom