Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
ÖNKORMÁNYZATOK KILENC TELEPÜLÉS VESZÉLYBEN Közigazgatás Ahol nincs, ott ne keresd A területfejlesztési és környezetvédelmi bizottságnak a legutolsó ülésén hét napirendi pontot kellett megvitatnia. Egyik kiemelendő, a megye vízellátásának és szennyvízelvezetésének jelenlegi helyzetéről készült tájékoztató, amelynek előterjesztője Lovas Antalné főmunkatárs volt. Mint ismeretes, nemcsak megyénkben, hanem országosan is egyre több gondot jelent a jó minőségű ivóvízzel történő ellátás, a vízkészletek elszennyeződése, a közegészségügyi veszélyek, a szennyvízelvezetés, a szennyvízelhelyezés, annak tisztítása és a tisztítás során keletkezett hulladékok. Számtalan feladat hárul mind az önkormányzatokra, mind az üzemeltetőkre, no és természetesen az ellenőrző szervekre isPest megye ivóvízkészletének nagy részét a Duna mentén parti szűrésű vízbázis szolgáltatja. Van azonban néhány település, ahol a talajvízen kívül más beszerzési lehetőség nincs. A tájékoztatóból kiderült, hogy településeink közül 150 rendelkezik közüzemi vízművel, így a lakosság 83 százaléka látható el. A vízhálózatba bekötött lakások száma, az országos átlag és a megyék átlaga alatt jelentősen elmarad. Pest megyében mintegy 200 ezer ember él ellátatlan területen, vagyis olyan helyen, ahol nincs vezetékes vízrendszer kiépítve. Közegészségügyileg veszélyeztetettnek minősül kilenc település, ahol a csecsemőknek palackozott ivóvizet kell biztosítani. Ezek Cse- mő. Csömör, Dánszentmik- lós, Csévharaszt, Ipolytöl- gyes, Mende, Moriori-erdő, Kerepestarcsa és Verseg. Tendenciának kellene lenni, hogy ahol megépítik a vízvezetékrendszert, azonnal megkezdjék a csatornázást és a szennyvíz- tisztítást is, hiszen így lehetne megóvni környezetünket. Ehelyett közcsatornája 39 településünknek van csupán, s ezzel a számmal Pest megye a megyék között az utolsó helyen áll. A csatornahálózatba bekötött lakások aránya 15 százalék, míg az országos átlag eléri a 40 százalékot. Lovas Antalné kiemelte, hogy sok gondot jelentenek a szennyvíztisztító telepek — ahol vannak —, melyeknek legtöbbje bírságolt, bővítésre szorul és iszapelhelyezési gondokkal küszködik. Ugyanakkor örömmel állapította meg, hogy Da- bason hamarosan beindul egy Biomodul 500-as tisztítóberendezés, amely feltehetően javít a gondokon. A szippantott szennyvíz elhelyezése a megye területén gyakorlatilag követhetetlen. Sok helyen erdőbe, patakokba, gödrökbe engedik, holott vannak részben kihasználatlan szippantott szennyvíz-előkezelő berendezéssel felszerelt szennyvíztisztítók. A közelmúltban kezdte meg szolgáltatását a Pest Megyei Tanácsadó Szolgálat, amely az önkormányzati hivatal műszaki irodájának koordinálásával alakult meg és a települési önkormányzatok szakmai útmutatását, segítését kívánja szolgálni. Valamennyi fenti témában, tervek elkészítésénél kérhetik segítségüket az önkormányzatok. A területfejlesztési és környezetvédelmi bizottság tagjai tudomásul vették Lovasné tájékoztatóját, s ki-ki előállt a területén éppen akuttá váló problémával, de világmegváltó ötlete senkinek nem mkadt. Olsvay András bizottsági elnök a napirend tárgyalását azzal zárta le, hogy konstatáljuk rendre... de ez nem segítség! A megye, s valamennyiünk érdekében lépniük kell az ön- kormányzatoknak, oda kell figyelni a működési engedélyek kiadásakor minden vállalkozóra, s ki kell szűrni azokat, akik veszélyes anyagokkal, nehézfémekkel szennyezik vizeinket, földjeinket. Mit mond a jog A megyeházához kötődő Kiss—Tápay—Viszlói Ügyvédi Iroda a pályakezdő közigazgatási dolgozók részére ötnapos szervezett jogi tanácsadást tart. A hivatalok az előadáshoz kapcsolódó területen dolgozó munkatársaikat április 6-ától küldhetik az előadásokra. A témák között szerepel az önkormányzatok működésének jogi szabályozása, a közigazgatási eljárás általános szabályai, ügyvitel, ügyiratkezelés. Hallgathatnak előadást az érdeklődők vagyonügyekben, építésügyi, igazgatási, anyakönyvi, szociális és egészségügyi, valamint földügyi témákban. A Kiss—Tápay—Viszlói Ügyvédi Iroda vezetője dr. Kiss György készíti elő a tanácsadó tanfolyam anyagait (Erdősi Ágnes felvétele) SZÖDLIGET ORSZÁGOS AKCIÓJA ÖKKORIAÁKYZATI AKADÉMIA Kötelező meg helyi Az önkormányzatok önállósága nem teljes körű. Ugyanis hatalommegosztás van a közhatalom központi és helyi szervei között. Az önkormányzat — a törvény keretei között — önállóan szabályoz és igazgat. Ezek az önkormányzati ügyek kétfélék lehetnek: vagy az összállami feladatok helyi érdekű megvalósításához kapcsolódnak, vagy kizárólag a helyi közösség érdekeit érintik. A gyakorlatban ez úgy realizálódik, hogy az összállami feladatok, törvények kötelező végrehajtásához önállóan állapít meg az ön- kormányzat részcélokat vagy részfeladatokat, avagy kialakítja a gyakorlati megvalósítás helyi szokásokat, adottságokat is figyelembe vevő optimális módozatait. Számos olyan terület van, amelyre vonatkozóan még nincs vagy a törvényalkotó nem is szándékozik a jogi szabályozás lehetőségével élni. A magyar önkormányzati rendszer egyik fontos elve ugyanis, hogy az állam csak a leglényegesebb, garanciális kérdések szabályozását tartja fenn magának, s az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeket keretjogszabályként alkotja meg, ezzel is segítve — biztosítva! — a helyi önállóság, kezdeményezés érvényesülését. E keretek között és a törvényekben nem szabályozott területeken az ön- kormányzat szabadot) felléphet, dönthet akár közügyről, akár egyedi — igazgatási jellegű — ügyről van szó. Az ún. központi előírások vagy feladatok sorából ki kell emelni az alapvető közszolgáltatásokat. Ilyen például a közoktatás vagy az egészségügyi ellátás, amelyeket az állam minden területen egyenjogúan garantál, mégpedig úgy, hogy az Országgyűlés törvényben határoz meg a képviselő- testületek által kötelezően ellátandó feladatokat és hatásköröket. A legfontosabb ilyen jellegű feladatokat az önkormányzati törvény tartalmazza, de tartalmaznak ilyen feladatokat az ágazati törvények is. A kötelező feladatokat előíró központi szervnek gondoskodnia kell az általa előírt helyi feladatellátáshoz szükséges feltételekről. A törvényekben foglalt önkormányzati feladatokon túlmenően a működési területen szabadon felvállalhat az önkormányzat minden olyan közügyet, amelyet — mint előbb jeleztük — jogszabály nem utal más szerv feladatvagy hatáskörébe. E feladatvállalásnak csak az szab határt, hogy az nem mehet a kötelező feladatok rovására. Az önkormányzat tehát önállóan dönt egy sor — később részletezendő — kérdésben, amelyeket jogszabály tartalmaz, s dönt azokban is, amelyeket jogszabály nem utal más szerv feladatkörébe. Egyszerűbben fogalmazva: amelyekről nem rendelkezik törvény. Az önkormányzati döntés véglegesnek tekintendő, kivéve azt az esetet, ha jogszabálysértés történt. A „törvényességi felügyelet” a jogszerű helyi cselekvés kikényszerítésével állít korlátokat a helyi autonómia túlzásai elé. Dr. Klemcnt Tamás Bíatorbdgy Nyilvános ülés Képviselő-testületi ülés lesz ma Biatorbágyon. Napirenden szerepel a település gázellátása, a közművelődési intézmény szervezeti rendje és a 800 éves évforduló megünneplését szervező bizottság eddigi munkájáról tájékoztatják a képviselőket. A testületi ülés délután 3 órakor kezdődik. Nyilvános, azon bárki résztvehet. Joguk van a szeretetre TANÁCSELNÖKBŐL LETT POLGÁRMESTER Aszódat szolgálni keli jektív és objektív — prob „Viktor vándortúra ’92 az értelmi fogyatékos fiatalokért” mozgalmat hirdetett a sződligeti szakosított szociális otthon. Sződlige- ten 110 súlyos értelmi fogyatékos felnőttet ápolnak, gondoznak, s foglalkoztatnak. Sajnos a fogyatékosság mellett előfordul, hogy mozgás-, hallás- és látásfogyatékosság is társul az alapbetegség mellé. Az otthon dolgozóinak feladata, hogy a gondozottak életét nyugodtabbá és napfényesebbé tegyék, természetesen a körülményekhez és az értelmi fogyatékosok szintjéhez mérten. Szimler Pálné igazgató és Fónagy István főápoló ötlete volt a Viktor vándortúra ’92 meghirdetése. Ügy tervezik, hogy Fónagy István végigjárná az ország szakosított otthonait, amelyekben hasonló betegeket ápolnak. A sződligeti kezdeményezésről hazánk 39 szakosított otthonába küldtek értesítést, s az intézmények fogadókészséget mutatnak. A vándortúra résztvevőinek szállást és tisztálkodási lehetőséget biztosítanak. Ez a vándortúra, amely a nyárra esedékes, elindítaná, hogy további elképzeléseiket és céljaikat is meg tudják valósítani, nevezetesen azt, hogy a nyár folyamán 5-6 napos gondtalan nyaralást biztosítsanak a betegek részére olyan helyen, ahol fürdési, pancsolási lehetőség is van. A sződíigetiek a költség- vetés terhére nem tudják megvalósítani tervüket, hiszen lakóik zömmel állami eltartottak, és legfeljebb havi 200 forint zsebpénzt kapnak, amely cigarettára, kávéra és édességre is kevés. Az otthon dolgozói szerint ezeknek a fogyatékos felnőtteknek ugyanúgy joguk van a szeretetre, a segítségre, a támogatásra, mint ép embertársaiknak. A mozgalom kezdeményezését az irántuk érzett felelősségtudat és szolgálatkészség vezérelte. Levélben kérték Pest megye ön- kormányzatát, hogy segítsen vándortúrájukat, illetve a betegek nyaraltatását megoldani. Az önkormányzati hivatalon belül a népjóléti iroda foglalkozik a fent leírtakkal, s hamarosan bizottsági ülésen vitatják meg, miként segítik a kezdeményezést, s terveik között szerepel az is. hogy a népjóléti iroda felnőttvédelemmel foglalkozó munkatársai esetleg csatlakoznának a vándortúrához. Pest megyében kevés polgármester mondhatja el magáról, hogy a rendszerváltást megelőzően tanácselnök volt, s abban az időben úgy végezte munkáját, hogy a lakosság bizalmát élvezve tanácselnöki székét polgármesteri székre cserélhette. Bagyin József, Aszód polgármestere, e kevesek közé tartozik. így hát az elmúlt év értékelését sem tudja különválasztani az előző ciklustól. — Valóban nehéz lenne szétválasztani a tanácselnöki, illetve polgármesteri ténykedésemet. Az 1980 és 1990 közötti munkánk arra irányult, hog^ Aszód városi címre érdemessé válhasson, és ezt meg is szerezze. 1991-ben álmunk valóra vált. Az ezt követő több mint egy év alatt a politikai és gazdasági rendszerváltás gondjaival küszködtünk. □ Mii tervezett testületével erre az esztendőre? — Érthető, hogy 1992-ben ni ár többet szeretnénk, mint az előző évben. Akkor az intézmények biztonságos pénzügyi működtetése volt az elsődleges feladata az önkormányzatnak. Egy év tapasztalata után szerény fejlesztési elképzeléseink is vannak, a város arculatának építészeti alakítása. □ Hogyan állnak a kapott önkormányzati vagyon javainak hasznosításával? — Erre röviden válaszolni nagyon nehéz, de úgy vélem, egyelőre az ön- kormányzati vagyonnak csak a terheit viseljük, a belőle származó javakat még nem élvezzük. □ Testületé miként hajtja végre az önkormányzati törvényben előírtakat? — A törvényt nem tudjuk teljes egészében teljesíteni. Ez nem működési és törvényességi lehetetlenséget jelent, hanem azt az ellentmondást, ami a törvényi kötelezettség és annak anyagi fedezetlensége között feszül általában, illetve azon kormányintézkedéseket, amik ellentétesek az alkotmánnyal és az önkormányzati törvénnyel is. Igazságtalan volnék, ha a helyi hasonló — szublémákat nem említeném meg mint akadályokat, az önkormányzati törvény előírásainak betartásánál. □ Aío, amikor egyre nö a munkanélküliek száma, önök hogyan próbálnak ezen enyhíteni, milyen a kapcsolatuk a munkaközvetítő irodával? — Városunkban, Aszódon, jelen pillanatban nem működik munkaközvetítő iroda, ezen minél előbb szeretnénk változtatni. így kijelenthetem, csak eseti kapcsolata van mind az önkormányzatnak, mind a polgármesteri hivatalnak a munkaközvetítő irodával. Ez sem az érintett munka- nélkülieknek, sem az önkormányzatnak nem jó. □ Miben változott a szegények sorsa, illetve nőtt-e számuk Aszódon? — „Szegények”. Sajnos e kategóriába tartozó emberek száma nemcsak nálunk, hanem országosan is nőtt, s az idézőjel használata azért fontos, mert nemcsak a régi értelemben és kategóriában értendő ez emberek csoportjára a szegénység. Véleményem szerint ide tartoznak azok a fiatalok is, akik 3-4 éve építik saját lakásukat, s nehezen haladnak. □ Mit gondol, hogyan érinti a város iskoláinak pedagógusait a várható új oktatási törvény? — Az új közoktatási törvény szerkezetében bizonyára változtatni fogja a jelenlegi iskolaszerkezetet. Aszódon minden bizonnyal továbbra is a hagyományos „iskolaváros” szerep működni fog, és a tantestületeket egzisztenciálisan nem fogja hátrányosan érinteni a törvényi változás. □ Mit tart legnagyobb érdemének, amióta polgármester? — Nem emlékszem kiemelendő érdemre. Aszó- dot kell szolgálnom minden körülmények között. □ S a legnagyobb kudarcnak? — Ebből már hosszú listát tudnék felsorolni, de talán a 18X36 méteres tornacsarnok az egyik, amely nem lett minimum 20X40 méteres. A másik pedig, veszélyeshulladék-lerakó, amit kiemeltek, az, hogy a telep építésének előfeltételeként nem sikerült állami kompenzációt az érintett településeknek elérni. Talán ebben az esztendőben azért ez is sikerülni fog. Az oldalt írta: Árvái Magdolna A felvételt készítette: Erdősi Ágnes
