Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

Az „arany részvénypakett” Ái&Stskaié éieímiszer-geszdssság — Az éleim: szer-termelés hazánkban sokkal fontosabb szerepet tölt be, mint a fej­lett nyugati országokban, hiszen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adja a ma­gyar GDP mintegy negye­dét, és ugyanez vonatkozik a magyar exportra is. Ar­ról nem is szólva, hogy az aktív foglalkoztatottak közel egynegyede is ezen a terü­leten működik — mondotta Szerdahelyi Péter, a Föld­művelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a minap egy nemzetközi be­fektetési konferencián. HUSZONÖT SZÁZALÉK A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló legfontosabb feladat jelen­leg a privatizáció, amely több vonalon is fut. A fo­lyamat egyik legfontosabb eleme a tulajdonosi struk­túraváltás a termelőszövet­kezeteknél, itt a kormány­zat célja nem a termelőszö­vetkezetek szétbontása, ha­nem az új típusú szövetke­zések megteremtése. Ezzel párhuzamosan zajlik az ál­lami gazdaságok privatizá­ciója. Az FM illetékese el­mondta: az átlagosan 8 ezer hektárnyi földdel rendelke­ző mintegy 120-130 állami gazdaságból a kormányzat huszonkettőt kíván megtar­tani kizárólagos állami tu­lajdonban. Ezek többsége erdőgazdaság. További 14 állami gazdaságban 51 szá­zalékos tulajdoni hányadot rendel magának az állam, és 10 olyan gazdaság van, ahol az úgynevezett „arany rész­vénypakettet” tartja meg. Ez utóbbi a részvények 25 százalékát plusz egy rész­vényt jelent. Az állami tu­lajdon fenntartására azok­nál az állami gazdaságok­nál kerül sor, amelyek ku­tatási feladatokat látnak el, szaktanácsadói munkát vé­geznek, vagy tevékenységük a biológiai alapok fenn,tar­lósához kapcsolódik. Így te­hát a közeljövőben 83 álla­mi gazdaság privatizációjá­ra kerül majd sor. Az első lépés, amit a minisztérium megtett, hogy államigazga­tási felügyelet alá vonta ezeket az állami gazdaságo­kat. Jelenleg folynak az elő­készületei érv olyan kiad­ványnak, amely összesíteni az eladásra kerülő állami gazdaságokat, feltüntetve azok legfőbb gazdasági ada­tait. Ezt a jegyzéket eljut­tatják maid a befektetni szándékozókhoz, hogy fel­gyorsítsák az eladás folya­matát. A „HINGARICUM” VÉDELME Az élelmiszer-ipari válla­latok közül csupán négy vállalatnál kívánja a kor­mányzat hosszabb távon is fenntartani az állami tu­lajdonrészt. A négv vállalat közül kettő szalámigyártással, ket­tő pedig fűszerpaprika-fel­dolgozással foglalkozik. Ebben az állami gazdasá­gokhoz hasonlóan szintén egy arany részvénypakettet Műholdas adatátviteli rendszer Földi állomás Gödöllőn — A legmodernebb tele­kommunikációs igények ki­elégítésére alkalmas mű­holdas adatátviteli rendsze­rét mutatta be kedden és szerdán a BankNet Kft. Budapesten az East-West trade Centerben. A VSAT alapú távközlési rendszer potenciális felhasználói — államigazgatási, pénzügyi és ipari szervezetek — szemináriumokon és bemu­tatókon ismerkedhettek meg a rendszer felhaszná­lási lehetőségeivel és gya­korlati hasznával. Dávid Gábor, a aBnkNet képviselője az MTI tudósí­tójának elmondta, hogy olyan szolgáltatást kíván­nak megvalósítani Magyar- országon, amely lehetővé teszi a műholdon keresztül történő elektronikus adat­cserét, az információ szét­osztását, illetve begyűjtését. Kormányzati szervek, ban­kok, pénzintézetek, keres­kedelmi és iparvállalatok megrendeléseire számíta­nak. A szolgáltatáshoz szük­séges magas színvonalú eszközöket és technológiát Nyugatról hozzák be. A BankNet már aláírt egy sok millió dolláros szer­ződést műholdas földi ál­lomásának létrehozására, amelyet Gödöllőn tervez­nek felállítani. A vállalat jelenleg egy portugáliai földi állomást használ, ame­lyen keresztül Európa nagy részével tudnak kapcsola­tot teremteni Írországtól Moszkváig, illetve Skandi­náviától Afrika északi ré­széig. A BankNet készen áll szolgáltatásainak beve­zetésére, amint megszületik a távközlési törvény — mondta Dávid Gábor. ÜZEMZAVAR UTÁN Változatlan sugárzás Országunkban nincs szük­ség különleges egészségvé­delmi intézkedésekre a Szentpétervár melletti atomerőműben kedden be­következett üzemzavar nyo­mán, így ítélte meg a Nép­jóléti Minisztérium, miután szerdán megbeszélést tar­tott erről a Külügyminisz­térium és a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium képviselőivel. Miként az MTI-t a Népjóléti Mi­nisztérium tájékoztatta, a hazai mérések — a várako­zásoknak megfelelően — megerősítették: sem a kör­nyezeti sugárzás szintjében, sem a környezetben talál­ható sugárzó anyagok kon­centrációjában kimutatha­tó változás nem következett be. A minisztérium szak­intézetével közvetlen kap­csolatot tartó szentpétervá­ri-. helsinki, és stockholmi intézetek egyöntetűen azt jelentették, hogy a környe­zet-ellenőrző hálózatok az egész régióban nem mutat­tak ki változást a sugárzá­si viszonyokban a háttér- szinthez képest. kíván fenntartani magának az állam, mivel itt olyan, úgynevezett „hungaricu- mokról” van szó, amelyek­nél a márkavédelem igen fontos nemzeti érdek. Az összesen 142 élelmi­szer-ipari vállalat, közül ed­dig már 19 került részben vagy egészben magánkézbe. Ezek a vállalatok elsősor­ban élvezeti cikkeket gyár­tanak, illetve a cukoripar és a hűtőipar üzemei, 20 vállalatnál már megtörtént a társasággá alakulás, 40 pedig hamarosan átalakul. Átalakulásukkal párhuza­mosan folyik a privatizáció előkészítése is. A magyar élelmiszer-ipari vállalatok jelenleg igen nehéz helyzet­ben vannak, elsősorban pénzügyi problémáik miatt. Ez annak a következménye, hogy tevékenységükhöz igen komoly forgóeszköz-állo­mányra lenne szükségük, amivel azonban nem ren­delkeznek. így ezeket az eszközöket hitelből kell be­szerezniük és a jelenlegi kamatlábak jelentősen meg­haladják az üzemek jöve­delmezőségét. NYÍLIK AZ AGRÁROLLÓ Az élelmiszer-ipari válla­latokat is, akárcsak az egész agrárágazatot sújtja az a jelenség, hogy az ipari ter­mékek árai sokkal nagyobb ütemben emelkednek, mint a mezőgazdasági termékeké. Az elmúlt évben a mező- gazdaság áltail vásárolt ipa­ri termékeknél az áremel­kedés mintegy 30 százalé­kos vott, míg a mezőgazda­sági termékek árai nem emelkedtek. Az állam lehe­tőségei e probléma megol­dására igen korlátozottak, hiszen a mezőgazdaságban működő vállalkozások több­felé is tartoznak. Komoly terhelést jelent a körbetar­tozás, amelynek megszünte­tésére nincsenek megfelelő pénzügyi eszközök. Az ál­lam csak a bankok és a tár­sadalombiztosítás után kö­vetkezik a hitelezők sorá­ban, így az az elhatározás, hogy az állam elengedi a mezőgazdasági üzemek tar­tozásait, csak viszonylag kis körnek jelent elegendő se­gítséget. P. P. ASZÓD-GALGAMÁCSA Helyszíni szemlén a T. Ház környezetvédelmi bizottsága Lassan mindnyájunk előtt közismert: hétfő-kedd Országgyűlés — szerdán pedig a parlamenti bizott­ságoké a „szó”.- Ekkor ké­szülnek fel a soron követ­kező ülésre. A törvény- tervezeteket alaposan meg­vitatják, s javaslatukkal ellátják: alkalmasnak tart­ják-e arra, hogy a T. Ház megvitassa. Tegnap, szer­dán bizottságok sora tar­totta meg ülését. Európai szintűnek ítélte az aszód—galgamácsai ve- szélyeshulladék-lcrakótele- pet az Országgyűlés környe­zetvédelmi bizottsága, amely szerda reggel hely­színi szemlét tartott a te­lepen. Nem a teljes bizott­ság ismerkedett itt a lera­kási technológiával és a biztonsági megoldásokkal, hanem elsősorban azok a tagjai, akik a tavalyi szem­lén nem vettek részt. A II. kategóriába tartozó veszélyes hulladékot befo­gadó telepen dr. Bagyin László, a telephely vezetője mutatta be a létesítményt, beszámolva a gondokról is. Ezek egyike a fizetőképes kereslet hiánya: sok válla­latnak nincs pénze arra, hogy behozza a telepre ve­szélyes hulladékait, inkább átmeneti tárolókban maga tárolja-őrzi. A környezetvédelmi bi­zottság tagjai, a rövidre szabott ismerkedés után, Aszódról Püspökszilágyra, a radioaktív hulladékf el dol­gozó és tároló telepre utaz­tak. Ez a telep több száz munkahelyről gyűjti a hul­ladékot. és mint dr. Fehér László, a telephely vezetője elmondta, a bizottság tag­jainak, működése semmi­féle környezeti problémát nem okoz. Az atomhulladék-temető- bén tett látogatás szintén ismerkedés jellegű volt, a környezetvédelmi bizottság tagjai elsősorban nem szakmai, hanem a bizton­sággal összefüggő kérdése­ket tettek fel. Megelégedés­sel és megnyugvással vet­ték tudomásul, hogy a ra­dioaktív hulladék ezen a telepen biztonságban van. (Valószínűleg, kevésbé volt megelégedett a község pol­gármestere, aki a helyszíni szemlére nem kapott meg­hívót, és a bizottsági láto­Az Á VÜ igazgatótanácsának ülése Példaértékű privatizáció Az Állami Vagyonügy­nökség igazgatótanácsa szerdán áttekintette a kár­pótlási jegyek felhasznál­hatóságával kapcsolatos feladatokat az erről szóló, és a kormány elé kerülő előterjesztést. A testület döntött a Hel­véciái Állami Gazdaság pri­vatizációjáról is, amelyet példaértékűnek szánnak. Az állami gazdaság ága­zatait, tehát az állatte­nyésztést, a gyümölcster­mesztést, a szőlősterületet külön-külön egységként kí­vánják értékesíteni, mégpe­dig meghatározott menet­rend szerint. Ennek révén pedig az év végére megszű­nik a Helvécia. A 360 mil­lió forint tartós vagyonnal és 800 millió forint értékű eszközzel rendelkező állami gazdaságot főként a magyar magánbefektetőknek kí­vánják értékesíteni. Máris érkezett ajánlat a szőlő- és borágazatra egy kft.-től. A nyílt pályázatot április vé­géig hirdetik meg. gatásról is csak annak idő­pontjában értesült...) Az Országgyűlés környe­zetvédelmi bizottságának programja Vácrátóton, az MTA ökológiai és Botani­kai Kutatóintézetében foly­tatódott, ahol tájékoztatót hallgattak meg az intézet tevékenységéről. (B.) ☆ Az Országgyűlés költség- vetési, adó- és pénzügyi bi­zottságának szerdai ülésén . az Állami Számvevőszék 1991. évi beszámolóját vi­tatták meg. Az Állami Számvevőszék vizsgálatainak középpont­jába a törvényesség, a sza­bályszerűség és az eredmé­nyesség ellenőrzését állítot­ták — mondta Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke. Tavaly 36 témát vizsgált meg, ezenkívül 17 párt gazdálkodásának törvényes­ségét ellenőrizte az ÁSZ. ☆ Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága általános vitára alkalmasnak tartja a politikai felelősséget vizs­gáló bizottság felállítására vonatkozó határozatterve­zetet. A bizottság szerdai ülésén született állásfogla­lást a liberális ellenzék képviselői nem szavazták meg, mert úgy ítélték: meg kellene várni azt a felte­hetően hasonló tartalmú előterjesztést, amelynek be­nyújtását a közelmúltban jelezte a köztársasági el­nök. Az ellenzék részéről töb­ben azért is elhamarko­dottnak vélték a határoza­ti javaslat parlamenti tár­gyalását, mert — mint mondták — azzal kapcso­latban figyelembe kellene venni az igazságtételre vo­natkozó újabb Zétényi-féla törvényjavaslatot. A kor­mánypárti képviselők azon­ban arra hivatkoztak, hogy a jelenlegi előterjesztés egyértelműen a politikai felelősség tisztázását szor­galmazza az elmúlt négy évtized vizsgálatával, míg a Zétényi-féíe tervezet a büntetőjog területét érinti. Interpellációkat hallgatni külön élvezet. Mert ugye, akár tudatában van ennek az interpelláció, akár nincs, az interpelláció — mint bi­zonyos kérdés formájában kifejtett felszólalás — az újságírás nyak- és szóteke­rő mutatványaival legin­kább rokonságban álló produkció. Külön műfaj — tömörsége és célratörő ve­hemenciája nem csupán formai, hanem nyelvi szempontokból is egyénit:. Akár azt is kijelenthetjük, hogy e műfaj a politikai újságírás fenegyereke kü­lönösképpen az arra ter­mett (talán helyesebben: rátermett) politikus kezé­ben. Nem mellékes kelléke, tehát kellékes melléke sem az interpellációnak: a de­mokratikus szópárbaj já­tékszabályainak az ismere­te. Mint ilyen, e műfaj el­sősorban a mindenkori el­lenzék padsoraiban ked­velt; azért, mert hiszen a zavarbahozásnak, a sarok- baszorításnak. a lejáratás­nak az eszköze is lehet. Persze a ri poszt — a vá­lasz — nem kevésbé. A szellemiség pecsétje címen, avagy tárgyában, amint képviselőéknél szo­kás, Fodor Tamás SZDSZ- es választott interpelláció­val fordult a művelődési és közoktatási miniszterhez egy nem is olyan régen visszavont (tehát jóváhagyó Képes beszéd A korrekció kötelezettsége pecsétet nem kapott) törté­nelemkönyv ügyében. E lát­ványosságoktól nem men­tes felszólaláshoz az adott apropót, hogy egy tv-inter- júban illetékes minisztériu­mi szóvivő szájából állító­lag politikai — mondjuk ki: MDF-es — elvárások fog­nak érvényesülni az új ma­gyar tankönyvek megítélé­sekor. És ahogyan az illik, elhangzott a kérdés: minő szellemiség pecsétjéről is volna szó? Nos, a szakminiszter vá­laszát, a nem kevésbé blikkfangost, de kimértet és magabiztosat — már isme­ri a T. Olvasó. Mégis: nem tartom fölösleges hivatko­zásnak, ha az alapindoklás­ra emlékeztetünk: 1956 megítélésében a Köztársa­ság téri események kulcs­fontosságúak, súlyuk és fontosságuk döntő; termé­szetesen annak a parla­mentnek, amely ’56 szelle­miségét teszi magáévá, nem lehet mindegy, hogy a mű­velődési minisztérium rá­üti-e a pecsétjét a magyar népfelkelést igazságtalan megvilágításban tárgyaló tankönyvre, vagy sem ... Tiszta beszéd. Mert hiszen a jövő tiszta­sága ennek a feltétele. Vagy nem hiányoztak elég­szer eddigi történelemköny­veinkből azok a biztos, be- mocskolhatatlan fogódzók, amelyek egy népet képesek megéltetni, hosszú generá­ciókon keresztül? Jól tudom, hiányozni fog­nak nevek, perek, kis nyo­morúságok ezután is. hiszen a történelmünk csak mi- bennünk lehet teljes. Két­lem, hogy annak a Lídia Vidajevitz nevű lengyel diáklánynak a neve fellel­hető lesz-e a lapok közt, akit hatalmas géppisztollyal ábrázolnak a világot járt ’56-os fotók, s akit 1959-ben Kádár-tisztek tettek el láb alól (hasonlatosan azokhoz a magyar áldozatokhoz, amelyeket az ugyancsak vi­lágot járt Köztársasági téri felvételek alapján szedtek össze és gyilkoltak le az utolsó szálig ...) Mert a ko­ronatanúk írmagját is ki kell irtani — jól tudták a diktatúrák. Nem hagy nyugton a gondolat — talán egy külön interpellációt érdemelne meg —, hogy vajon ki fog­ja megejteni a becsületes­ség és igazság korrekcióit például az erdélyi diákok történelemkönyvében, ami­dőn az erdélyrészi ’56-osok- ról és ’57-esckről esik maid szó? Mert esik... Igaz, a Királyhágón túl jórészt íratlanok a történelemköny­vek, és ennek következté­ben súlyosabb a rajtuk dí­szelgő pecsét, de hogy a szellemiség, amelyben szü­lettek, nem romboló — ar­ra akár mérget lehet ven­ni. Ha valaha interpellálhat­nék ama történelemkönyv­ügyben, a meghurcolt zila­hi pap. a Duna-csatornát járt kolozsvári irodalmár, avagy a Szamosfalván meg­kínzott író barátom nevé­nek az elmaradása miatt: isten bizony nem a tiszte­letdíjtól elesett lektorért dühöngenék. Bágyoni Szabó István

Next

/
Oldalképek
Tartalom