Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
Az „arany részvénypakett” Ái&Stskaié éieímiszer-geszdssság — Az éleim: szer-termelés hazánkban sokkal fontosabb szerepet tölt be, mint a fejlett nyugati országokban, hiszen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adja a magyar GDP mintegy negyedét, és ugyanez vonatkozik a magyar exportra is. Arról nem is szólva, hogy az aktív foglalkoztatottak közel egynegyede is ezen a területen működik — mondotta Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a minap egy nemzetközi befektetési konferencián. HUSZONÖT SZÁZALÉK A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt álló legfontosabb feladat jelenleg a privatizáció, amely több vonalon is fut. A folyamat egyik legfontosabb eleme a tulajdonosi struktúraváltás a termelőszövetkezeteknél, itt a kormányzat célja nem a termelőszövetkezetek szétbontása, hanem az új típusú szövetkezések megteremtése. Ezzel párhuzamosan zajlik az állami gazdaságok privatizációja. Az FM illetékese elmondta: az átlagosan 8 ezer hektárnyi földdel rendelkező mintegy 120-130 állami gazdaságból a kormányzat huszonkettőt kíván megtartani kizárólagos állami tulajdonban. Ezek többsége erdőgazdaság. További 14 állami gazdaságban 51 százalékos tulajdoni hányadot rendel magának az állam, és 10 olyan gazdaság van, ahol az úgynevezett „arany részvénypakettet” tartja meg. Ez utóbbi a részvények 25 százalékát plusz egy részvényt jelent. Az állami tulajdon fenntartására azoknál az állami gazdaságoknál kerül sor, amelyek kutatási feladatokat látnak el, szaktanácsadói munkát végeznek, vagy tevékenységük a biológiai alapok fenn,tarlósához kapcsolódik. Így tehát a közeljövőben 83 állami gazdaság privatizációjára kerül majd sor. Az első lépés, amit a minisztérium megtett, hogy államigazgatási felügyelet alá vonta ezeket az állami gazdaságokat. Jelenleg folynak az előkészületei érv olyan kiadványnak, amely összesíteni az eladásra kerülő állami gazdaságokat, feltüntetve azok legfőbb gazdasági adatait. Ezt a jegyzéket eljuttatják maid a befektetni szándékozókhoz, hogy felgyorsítsák az eladás folyamatát. A „HINGARICUM” VÉDELME Az élelmiszer-ipari vállalatok közül csupán négy vállalatnál kívánja a kormányzat hosszabb távon is fenntartani az állami tulajdonrészt. A négv vállalat közül kettő szalámigyártással, kettő pedig fűszerpaprika-feldolgozással foglalkozik. Ebben az állami gazdaságokhoz hasonlóan szintén egy arany részvénypakettet Műholdas adatátviteli rendszer Földi állomás Gödöllőn — A legmodernebb telekommunikációs igények kielégítésére alkalmas műholdas adatátviteli rendszerét mutatta be kedden és szerdán a BankNet Kft. Budapesten az East-West trade Centerben. A VSAT alapú távközlési rendszer potenciális felhasználói — államigazgatási, pénzügyi és ipari szervezetek — szemináriumokon és bemutatókon ismerkedhettek meg a rendszer felhasználási lehetőségeivel és gyakorlati hasznával. Dávid Gábor, a aBnkNet képviselője az MTI tudósítójának elmondta, hogy olyan szolgáltatást kívánnak megvalósítani Magyar- országon, amely lehetővé teszi a műholdon keresztül történő elektronikus adatcserét, az információ szétosztását, illetve begyűjtését. Kormányzati szervek, bankok, pénzintézetek, kereskedelmi és iparvállalatok megrendeléseire számítanak. A szolgáltatáshoz szükséges magas színvonalú eszközöket és technológiát Nyugatról hozzák be. A BankNet már aláírt egy sok millió dolláros szerződést műholdas földi állomásának létrehozására, amelyet Gödöllőn terveznek felállítani. A vállalat jelenleg egy portugáliai földi állomást használ, amelyen keresztül Európa nagy részével tudnak kapcsolatot teremteni Írországtól Moszkváig, illetve Skandináviától Afrika északi részéig. A BankNet készen áll szolgáltatásainak bevezetésére, amint megszületik a távközlési törvény — mondta Dávid Gábor. ÜZEMZAVAR UTÁN Változatlan sugárzás Országunkban nincs szükség különleges egészségvédelmi intézkedésekre a Szentpétervár melletti atomerőműben kedden bekövetkezett üzemzavar nyomán, így ítélte meg a Népjóléti Minisztérium, miután szerdán megbeszélést tartott erről a Külügyminisztérium és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képviselőivel. Miként az MTI-t a Népjóléti Minisztérium tájékoztatta, a hazai mérések — a várakozásoknak megfelelően — megerősítették: sem a környezeti sugárzás szintjében, sem a környezetben található sugárzó anyagok koncentrációjában kimutatható változás nem következett be. A minisztérium szakintézetével közvetlen kapcsolatot tartó szentpétervári-. helsinki, és stockholmi intézetek egyöntetűen azt jelentették, hogy a környezet-ellenőrző hálózatok az egész régióban nem mutattak ki változást a sugárzási viszonyokban a háttér- szinthez képest. kíván fenntartani magának az állam, mivel itt olyan, úgynevezett „hungaricu- mokról” van szó, amelyeknél a márkavédelem igen fontos nemzeti érdek. Az összesen 142 élelmiszer-ipari vállalat, közül eddig már 19 került részben vagy egészben magánkézbe. Ezek a vállalatok elsősorban élvezeti cikkeket gyártanak, illetve a cukoripar és a hűtőipar üzemei, 20 vállalatnál már megtörtént a társasággá alakulás, 40 pedig hamarosan átalakul. Átalakulásukkal párhuzamosan folyik a privatizáció előkészítése is. A magyar élelmiszer-ipari vállalatok jelenleg igen nehéz helyzetben vannak, elsősorban pénzügyi problémáik miatt. Ez annak a következménye, hogy tevékenységükhöz igen komoly forgóeszköz-állományra lenne szükségük, amivel azonban nem rendelkeznek. így ezeket az eszközöket hitelből kell beszerezniük és a jelenlegi kamatlábak jelentősen meghaladják az üzemek jövedelmezőségét. NYÍLIK AZ AGRÁROLLÓ Az élelmiszer-ipari vállalatokat is, akárcsak az egész agrárágazatot sújtja az a jelenség, hogy az ipari termékek árai sokkal nagyobb ütemben emelkednek, mint a mezőgazdasági termékeké. Az elmúlt évben a mező- gazdaság áltail vásárolt ipari termékeknél az áremelkedés mintegy 30 százalékos vott, míg a mezőgazdasági termékek árai nem emelkedtek. Az állam lehetőségei e probléma megoldására igen korlátozottak, hiszen a mezőgazdaságban működő vállalkozások többfelé is tartoznak. Komoly terhelést jelent a körbetartozás, amelynek megszüntetésére nincsenek megfelelő pénzügyi eszközök. Az állam csak a bankok és a társadalombiztosítás után következik a hitelezők sorában, így az az elhatározás, hogy az állam elengedi a mezőgazdasági üzemek tartozásait, csak viszonylag kis körnek jelent elegendő segítséget. P. P. ASZÓD-GALGAMÁCSA Helyszíni szemlén a T. Ház környezetvédelmi bizottsága Lassan mindnyájunk előtt közismert: hétfő-kedd Országgyűlés — szerdán pedig a parlamenti bizottságoké a „szó”.- Ekkor készülnek fel a soron következő ülésre. A törvény- tervezeteket alaposan megvitatják, s javaslatukkal ellátják: alkalmasnak tartják-e arra, hogy a T. Ház megvitassa. Tegnap, szerdán bizottságok sora tartotta meg ülését. Európai szintűnek ítélte az aszód—galgamácsai ve- szélyeshulladék-lcrakótele- pet az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, amely szerda reggel helyszíni szemlét tartott a telepen. Nem a teljes bizottság ismerkedett itt a lerakási technológiával és a biztonsági megoldásokkal, hanem elsősorban azok a tagjai, akik a tavalyi szemlén nem vettek részt. A II. kategóriába tartozó veszélyes hulladékot befogadó telepen dr. Bagyin László, a telephely vezetője mutatta be a létesítményt, beszámolva a gondokról is. Ezek egyike a fizetőképes kereslet hiánya: sok vállalatnak nincs pénze arra, hogy behozza a telepre veszélyes hulladékait, inkább átmeneti tárolókban maga tárolja-őrzi. A környezetvédelmi bizottság tagjai, a rövidre szabott ismerkedés után, Aszódról Püspökszilágyra, a radioaktív hulladékf el dolgozó és tároló telepre utaztak. Ez a telep több száz munkahelyről gyűjti a hulladékot. és mint dr. Fehér László, a telephely vezetője elmondta, a bizottság tagjainak, működése semmiféle környezeti problémát nem okoz. Az atomhulladék-temető- bén tett látogatás szintén ismerkedés jellegű volt, a környezetvédelmi bizottság tagjai elsősorban nem szakmai, hanem a biztonsággal összefüggő kérdéseket tettek fel. Megelégedéssel és megnyugvással vették tudomásul, hogy a radioaktív hulladék ezen a telepen biztonságban van. (Valószínűleg, kevésbé volt megelégedett a község polgármestere, aki a helyszíni szemlére nem kapott meghívót, és a bizottsági látoAz Á VÜ igazgatótanácsának ülése Példaértékű privatizáció Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa szerdán áttekintette a kárpótlási jegyek felhasználhatóságával kapcsolatos feladatokat az erről szóló, és a kormány elé kerülő előterjesztést. A testület döntött a Helvéciái Állami Gazdaság privatizációjáról is, amelyet példaértékűnek szánnak. Az állami gazdaság ágazatait, tehát az állattenyésztést, a gyümölcstermesztést, a szőlősterületet külön-külön egységként kívánják értékesíteni, mégpedig meghatározott menetrend szerint. Ennek révén pedig az év végére megszűnik a Helvécia. A 360 millió forint tartós vagyonnal és 800 millió forint értékű eszközzel rendelkező állami gazdaságot főként a magyar magánbefektetőknek kívánják értékesíteni. Máris érkezett ajánlat a szőlő- és borágazatra egy kft.-től. A nyílt pályázatot április végéig hirdetik meg. gatásról is csak annak időpontjában értesült...) Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának programja Vácrátóton, az MTA ökológiai és Botanikai Kutatóintézetében folytatódott, ahol tájékoztatót hallgattak meg az intézet tevékenységéről. (B.) ☆ Az Országgyűlés költség- vetési, adó- és pénzügyi bizottságának szerdai ülésén . az Állami Számvevőszék 1991. évi beszámolóját vitatták meg. Az Állami Számvevőszék vizsgálatainak középpontjába a törvényesség, a szabályszerűség és az eredményesség ellenőrzését állították — mondta Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke. Tavaly 36 témát vizsgált meg, ezenkívül 17 párt gazdálkodásának törvényességét ellenőrizte az ÁSZ. ☆ Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága általános vitára alkalmasnak tartja a politikai felelősséget vizsgáló bizottság felállítására vonatkozó határozattervezetet. A bizottság szerdai ülésén született állásfoglalást a liberális ellenzék képviselői nem szavazták meg, mert úgy ítélték: meg kellene várni azt a feltehetően hasonló tartalmú előterjesztést, amelynek benyújtását a közelmúltban jelezte a köztársasági elnök. Az ellenzék részéről többen azért is elhamarkodottnak vélték a határozati javaslat parlamenti tárgyalását, mert — mint mondták — azzal kapcsolatban figyelembe kellene venni az igazságtételre vonatkozó újabb Zétényi-féla törvényjavaslatot. A kormánypárti képviselők azonban arra hivatkoztak, hogy a jelenlegi előterjesztés egyértelműen a politikai felelősség tisztázását szorgalmazza az elmúlt négy évtized vizsgálatával, míg a Zétényi-féíe tervezet a büntetőjog területét érinti. Interpellációkat hallgatni külön élvezet. Mert ugye, akár tudatában van ennek az interpelláció, akár nincs, az interpelláció — mint bizonyos kérdés formájában kifejtett felszólalás — az újságírás nyak- és szótekerő mutatványaival leginkább rokonságban álló produkció. Külön műfaj — tömörsége és célratörő vehemenciája nem csupán formai, hanem nyelvi szempontokból is egyénit:. Akár azt is kijelenthetjük, hogy e műfaj a politikai újságírás fenegyereke különösképpen az arra termett (talán helyesebben: rátermett) politikus kezében. Nem mellékes kelléke, tehát kellékes melléke sem az interpellációnak: a demokratikus szópárbaj játékszabályainak az ismerete. Mint ilyen, e műfaj elsősorban a mindenkori ellenzék padsoraiban kedvelt; azért, mert hiszen a zavarbahozásnak, a sarok- baszorításnak. a lejáratásnak az eszköze is lehet. Persze a ri poszt — a válasz — nem kevésbé. A szellemiség pecsétje címen, avagy tárgyában, amint képviselőéknél szokás, Fodor Tamás SZDSZ- es választott interpellációval fordult a művelődési és közoktatási miniszterhez egy nem is olyan régen visszavont (tehát jóváhagyó Képes beszéd A korrekció kötelezettsége pecsétet nem kapott) történelemkönyv ügyében. E látványosságoktól nem mentes felszólaláshoz az adott apropót, hogy egy tv-inter- júban illetékes minisztériumi szóvivő szájából állítólag politikai — mondjuk ki: MDF-es — elvárások fognak érvényesülni az új magyar tankönyvek megítélésekor. És ahogyan az illik, elhangzott a kérdés: minő szellemiség pecsétjéről is volna szó? Nos, a szakminiszter válaszát, a nem kevésbé blikkfangost, de kimértet és magabiztosat — már ismeri a T. Olvasó. Mégis: nem tartom fölösleges hivatkozásnak, ha az alapindoklásra emlékeztetünk: 1956 megítélésében a Köztársaság téri események kulcsfontosságúak, súlyuk és fontosságuk döntő; természetesen annak a parlamentnek, amely ’56 szellemiségét teszi magáévá, nem lehet mindegy, hogy a művelődési minisztérium ráüti-e a pecsétjét a magyar népfelkelést igazságtalan megvilágításban tárgyaló tankönyvre, vagy sem ... Tiszta beszéd. Mert hiszen a jövő tisztasága ennek a feltétele. Vagy nem hiányoztak elégszer eddigi történelemkönyveinkből azok a biztos, be- mocskolhatatlan fogódzók, amelyek egy népet képesek megéltetni, hosszú generációkon keresztül? Jól tudom, hiányozni fognak nevek, perek, kis nyomorúságok ezután is. hiszen a történelmünk csak mi- bennünk lehet teljes. Kétlem, hogy annak a Lídia Vidajevitz nevű lengyel diáklánynak a neve fellelhető lesz-e a lapok közt, akit hatalmas géppisztollyal ábrázolnak a világot járt ’56-os fotók, s akit 1959-ben Kádár-tisztek tettek el láb alól (hasonlatosan azokhoz a magyar áldozatokhoz, amelyeket az ugyancsak világot járt Köztársasági téri felvételek alapján szedtek össze és gyilkoltak le az utolsó szálig ...) Mert a koronatanúk írmagját is ki kell irtani — jól tudták a diktatúrák. Nem hagy nyugton a gondolat — talán egy külön interpellációt érdemelne meg —, hogy vajon ki fogja megejteni a becsületesség és igazság korrekcióit például az erdélyi diákok történelemkönyvében, amidőn az erdélyrészi ’56-osok- ról és ’57-esckről esik maid szó? Mert esik... Igaz, a Királyhágón túl jórészt íratlanok a történelemkönyvek, és ennek következtében súlyosabb a rajtuk díszelgő pecsét, de hogy a szellemiség, amelyben születtek, nem romboló — arra akár mérget lehet venni. Ha valaha interpellálhatnék ama történelemkönyvügyben, a meghurcolt zilahi pap. a Duna-csatornát járt kolozsvári irodalmár, avagy a Szamosfalván megkínzott író barátom nevének az elmaradása miatt: isten bizony nem a tiszteletdíjtól elesett lektorért dühöngenék. Bágyoni Szabó István
