Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-25 / 72. szám
LESZ E JÖVŐJÜK HIBÁS A TÖRVÉNY? Bukdácsoló kisvállalkozók Az egyéni sorsokkal nem számoltak Manapság sok ember munkahelye kerül végveszélybe. A válaszúton döntenie kell: munkanélküliként állami eltartott lesz, vagy összekuporgatott tartalékait is bevetve valami vállalkozásba kezd. Ez a folyamat már egy-két éve tart. Lapunk megkeresett Foton, a főváros tőszomszédságában néhány kisembert, miként működik vállalkozása a piacgazdaságra való áttérés időszakában. NAGY TERHEK ' A leggyakrabban ez áll a cégtáblán: palaokozott italok, üdítők, kannás borok. A vállalkozó fiatalasz- szony, akinél tájékozódtunk, azonnal a számok nyelvén beszél. A családi házban működő elárusító helyen az árak az állami boltokéhoz képest mérsékeltebbek. A vállalkozásban működtetett forgótőke körülbelül félmillió forint. Ebből 278 ezer az OTP-től felvett vállalkozói hitel, a többi saját erőből való hozzájárulás. Lássuk hát, milyenek is a hitelfelvétel feltételei a mai „vállalkozás- barát” gazdaságpolitikai környezetben! A hitelt a vállalkozó tavaly júniusban vette fel 1993. februári törlesztési hatállyal, 35 százalékos kamatra. A hitelszerződés ide vonatkozó frontjai szerint a havi törlesztés összege 13 260 forint. Ehhez az adósságszolgálati teherhez jön még a negyedévenként fizetendő kamat. Ez a felmutatott csekkek szerint 20—22 ezer forint. így a hitel visszafizetésén kívül jövő év februárjáig kamatteherként mintegy 100 ezer forintot kell kigazdálkodni. VERSENYBEN Közben a környéken megjelent a konkurencia. A fiatalasszony a környező utcákból több kereskedőt is megnevez, akik nálánál később váltottak ipart. Az erős verseny miatt kicsi a forgalom, a mérsékelt árak után befolyó szerény hasznot pedig elviszi a hitel törlesztése és a magas kaVilágbaái pályázatot nyert a Mechanikai Művek Chipkáriyás teÖ&ioseok (Folytatás az 1. oldalról.) A jelenlegi gazdasági helyzetben a Mechanikai Művek nem gondolhatott önálló fejlesztésre, ezért technológiaátvételt, licenc- honosítást készítettek elő. Az elmúlt négy évben több mint 10 jelentős gyártó cég bemutatóját és készülékeinek vizsgálatát szervezték meg Budapesten. Több külföldi tanulmányút, azaz cégvizsgálat után választották ki partnerüket. A Monetel Crezot céggel pedig alapos technikai és piaci elemzés után nyújtották be közös pályázatukat, amellyel végül is elsők lettek. Kasza Károly hozzátette, hogy a Monetel SA — amely a France Telcom felügyeleti rendszerét tervezte, s a francia kártyás telefonok 60 százalékát Szállította — jelezte, hogy kész részt venni a Mechanikai Művek privatizálásában. Lehetőséget látnak arra is. hogy kooperációban gyártsák a kártyás fizetést is lehetővé tevő eladóhelyi terminálokat, * az új metróvonalhoz jegykezelő rendszereket készítsenek. A világkiállításra pedig az albertville-i téli olimpiához hasonlóan, az elektronikus sajtóközpont berendezéseit, valamint a kártyás beléptető rendszereket szállítanák. Az igazgató hangsúlyozta, a vállalat számára fon-, tos, hogy a chipkártyás telefon honosítását sikerrel oldják meg. Ez segíthet abban is, hogy a még ütőképes fejlesztőgárdáját a Mechanikai Művek megtarthassa. A sikeres pályázattal 500 millió forint értékű megrendelés. 12 ezer kártyás telefon, plusz 980 ezer dollár értékű tartalék alkatrész, valamint közel 100 ezer dollár értékű részegységszállítás alapjait teremtik meg. H. É. Érvényben: 1992. március 24-én VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 136.88 139,68 Ausztrál dollár 60,73 61,97 Belga frank (100) 231,82 236,48 Dán korona 12,28 12,54 Finn márka 17,49 17,89 Francia frank 14,07 14,35 Görög drachma (100) 41,00 41,84 Holland forint 42,39 43,25 ír font 127,71 130,31 Japán yen (100) 59,50 60,70 Kanadai dollár 66,89 68,29 Kuvaiti dinár 269,61 275,11 Német márka 47,72 48,68 Norvég korona 12,16 12,10 Olasz líra (1000) 63.50 64,78 Osztrák schilling (100) 677,76 691,36 Portugál escudo (100) 55,44 56,54 Spanyol peseta (100) 75,73 77,25 Svájci frank 52,56 53,64 Svéd korona 13,16 13,42 USA-dollár 79,81 81,37 ECU (Közös Piac) 97,60 99,56 mat. A bezárás gondolatával foglalkozik. Megkerestünk más vállalkozót is. A község épülő új központjánál egy új vegyeskereskedés nyílt. Zöldséget, gyümölcsöt és minden egyéb élelmiszert árul. A környéken eddig nem volt üzlet. Közel a vasútállomás, az orvosi rendelő és a gyógyszertár. Most épül az új posta. így megvan a remény, hogy a boltnak megfelelő forgalma lesz. A tulajdonos érdeklődésünkre elmondta, a környéken csupa kispénzű ember él, az olcsó áruk beszerzési helye pedig — a budapesti Nagykőrösi út — messze van. A bolt indításánál szerencsére nem vettek fel kölcsönt, de mivel pici a forgótőke, az árukészlet feltöltésére sűrűn kell beszerző útra menni, s ez elég nagy szállítási költséget jelént. Azért reméli, hogy talpon maradhat a jövőben. ÚJ PROFILLAL Betértünk egy másik zöldségeshez is az egyik főútvonalon. A tulajdonos a helyiségben egy-két évvel ezelőtt még lakatos bedolgozóként működött. Amikor a munkalehetősége megszűnt, takarmányt, terményt kezdett árulni. Később zöldséggel, gyümölcscsel bővítette a profilt. Sőt kapható már nála csomagolt élelmiszer és mosószer is. De ha ma tápért jönnek hozzá, csak int. Egy hónapja nem foglalkozik már vele. Sok új konkurens jelent meg a környéken, ezért abbahagyta. A bolt profilja egyre bővül, de a forgótőkéje nem. Vajon miért? A tájékozódás itt akár be is fejezhető. A kiút vállalkozók és vásárlók számára csakis a gazdasági élet általános felélénkülése lehet. Boronkay Péter Tovább (art a szövetkezeti törvény és az annak végrehajtására megszavazott átmeneti törvény körüli felháborodott vita. Az Érdekegyeztető Tanács helyi fórumaihoz tiltakozások, levelek tömege érkezett, mivel az immáron munkanélkülivé lett szövetkezeti tagok nem értenek egyet az Szvt. 65., és ragrafusával. A munkaügyi kormányzat intézkedése nyomán 1992: február 16-tól — a szövetkezeti törvény hatályát mintegy visszamenőlegesen kiterjesztve — a megyei munkaügyi központok megszüntették a már korábban megállapított, és folyamatosan fizetett munkanélküli-járadék folyósítását, és visszavonták (az általuk jóhiszeműen szerzett jogokra vonatkozó) korábbi államigazgatási határozatot. Megoldhatatlan E két paragrafus következményei beláthatatlanok. Ugyanis, ha a szövetkezetek élnének a munkaügyi kormányzat azon javaslatával, hogy a munkaviszonyát szüneteltető tagnak felmondjanak, vagy munkaviszonya közös megegyezéssel szűnjön meg, a gazdálkodószervezetekre háruló anyagi teher — a felmondási időre járó átlag- kereset és végkielégítés — kifizetése megoldhatatlan finanszírozási problémák elé állítaná a szövetkezeteket. Mindez olyan helyzetben keletkezne, amikor a foglalkoztatási törvény által szabályozott viszonyok között változatlanul fennáll a munkaviszonyban levők és a munkáltatók szolidaritásijárulék-fi- zetési kötelezettsége. az átmeneti törvény 55. paA szakemberek úgy vélik, a jogalkotás hibás, annál is inkább, mivel többféleképpen is értelmezhetik a rendelkezéseket. Itt van mindjárt az Szvt. 65. paragrafusa, amely úgy határoz, hogy a szövetkezet és a tagja között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyt a munka törvény- könyve alapján kell átalakítani. Ugyanakkor — amikor a parlamentben beterjesztették az átmeneti törvényt — nem kérték ki a munkaügyi szakjogászok véleményét. A munkavállalók foglalkoztatásának átmeneti szüneteltetése számos községben lehetetlen helyzet elé állítja a szövetkezetek vezetőségét. Ha ugyanis megszüntetik az alkalmazott munkaviszonyát akkor nem hívhatják be idénymunkára, mert a munkanélkülisegély folyósítása ezt eleve kizárja. „Egymczzanatos* Február 16-a óta mást se hallani, mint azt, hogy az átmeneti törvényt megalkotó csupán a tulajdonviszonyok átalakítására koncentrált. Az egyén sorsát pedig teljesen figyelmen kívül hagyták. A helytelen értelmezés egyértelműen abból adódik, hogy a jelenlegi tagsági munkamegállapodások újfajta szerződéssé történő átalakulását — a hivatkozásul szolgáló Átv. 55. paragrafusa — úgynevezett „egymozzanatos” intézkedésként tételezi feL Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az átalakulás az egyik szerződési formából a másikba — szervesen kötődik az átmeneti törvény által meghatározott feladatok végrehajtásához. Ennek során meg kell határozni a szövetkezetnek a szervezeti felépítésben bekövetkező változásokat, magyarán átszer- veztetéseket. így tudni lehet majd, hogy hány emberre van szükség, illetve hány embernek szűnik meg a szerződése a íélmondatos munkakönyvi „munkaviszonya szünetel” bejegyzés miatt. A jogászok azt tartják hibának, hogy mindezek csak az ipari szövetkezeteknél maradnak hatályban, és nem terjednek ki a tsz-ekre. Csökkentik Az 1992. évi II. törvény 55. paragrafusa az Érdekegyeztető Tanács szociális partnerei véleményének kikérése nélkül került az Országgyűlés elé. Arról nem is szólva, hogy a felmondási illetmény és a végkielégítés összegeinek a szövetkezetek által történő viselése messzemenően sérti a vagyonnevesítésben érintettek érdekeit. E két elem lényegesen csökkenti a vagyont, a jogosultak kisebb értékű vagyonhoz juthatnak. Végiggondolták mindezt a törvényt készítő jogászok? Ilonka Mária Liszt a FAK-ba' Vitaminok, tápok Romániába Dobra verik az egyetlen cigányszövetkezetet Az elmúlt év első félévében olyan magasak voltak a Budapesti — és Pest Megyei Malomipari és Gabonaforgalmi Vállalat készletei, hogy komoly gondot okozott azok külpiaci forgalmazása. Idén azonban nagyot fordult a kocka! Az év első hónapjaiban közel 5 ezer 300 tonnányi lisztet exportálhatott a cég a Független Államok Közösségébe. Igen biztatóak a tárgyalások két román kereskedő társasággal is, tudtuk meg Csonka Tibortól, a megyei gabonaforgalmi vállalat igazgatójától. A románoknak a különböző táptakarmányok előállításához szükségük van vitaminokra, premix adalékanyagokra. Ez utóbbiakat a dabasi Vitafort Kft.-n keresztül tudják biztosítani, hiszen ebben a vállalkozásban az alapító hernádi Március 15. Tsz melleit a megyei vállalat a legfőbb részvényes. Mivel hazánkban erősen megcsappant az állattartási kedv, így a táptakarmányokat előállító üzemek több helyütt is kapacitáskihasználási problémákkal küszködnek. Tehát adott a lehetőleg a tápok gyártásához szükséges anyagok exportálásához. Csonka Tibor utalt arra is, már ott formálódnak egyes vegyes vállalat alapításának körvonalai Ukrajnával. Mi tagadás, szükség is van a külpiaci térnyerésre, hiszen ez a tőkeerős nagy múltú vállalat az esztendő második felében egv meg nem nevezett nyugati cég bevonásával részvénytársasággá alakul át. Miközben a készletektől kíván szabadulni a megyei gabonaforgalmi vállalat, természetesen nem feledkezik meg legfőbb hazai partnereiről, a mezőgazdasági nagyüzemekről sem. Kedvező hitelfeltételek mellett biztosította a megye gazdaságai számára a kiváló minőségű vetőmagot, a műtrágyákat, hogy legalább a fejtrágyázás időszakában javítani tudják a nem éppen legjobb minőségű vetéseket. Javában tartanak a szerződés- kötések, hogy az aratáskor valóban minden kenyér- és takarmánygabona után megkapják a pénzt a gazdaságok. (gyócsi) Megkondult a lélekharang az ország manapság már egyetlen cigányszövetkezete fölött: felszámolják a nógrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Kisszövetkezetet. Az egy éve még több mint száz, ez idő szerint már csak 34 cigányt foglalkoztató kisszövetkezet a tavalyi 20,5 millió forintos árbevételt terhelő 8 millió forint veszteségből adódóan nem kerülhette el sorsát. Jellegzetes színfolt tűnik el vele a hazai gazdaság palettájáról. Csaknem 40 éven át prosperált a megyeri szegkovácsokként ismert színroma szövetkezet. Első elnöke az országos tekintélyt élvező vajda, Rácz Béla volt, aki legalábbis sajátosnak mondható módszerekkel szoktatta rá a fegyelmezett munkára a javarészt Rácz és Botos dinasztiából kikerült, s rendszeres szorgosságot korábban nem gyakorló munkásokat. A kezdetben sínszöget, lópatkószöget s az errefelé szenesrampának mondott széntárolót készítő szövetkezet híre messze a határokon túlra is eljutott: a hetvenes években például maga Fellini forgatott Nóg- rádmegyerben a cigányok letelepedéséről szóló dokumentumfilmjéhez, tíz évre rá pedig japán filmesek keltettek nem csekély érdeklődést a kicsiny nógrádi faluban. Miután szögekből, csatornatartó vasakból és vontatókapcsokból már bajos volt a megélhetés, beszerezték az akkoriban csak „csodamasinaként” emlegetett nagy teljesítményű automata alumíniumpro- fil-hajlító gépet, melyen hőszigetelt ablakokhoz készítettek alkatrészeket. Ez a gép lett a vesztük, teljesítőképességét az építőipari pangás miatt alig-alig tudták kielégíteni, hasznot nem hajtott a gép, a költségeket viszont „ette”. így nem maradt más hátra, mint dob* ra verni a megmaradt vagyont, s lefolytatni a jogutód nélküli felszámoláshoz szükséges eljárást. Wirten, 5
