Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

OPERAKALAUZ Orfeusz az alvilágban Köztudott, hogy az úgy­nevezett klasszikus operett és a vígopera nem választ­ható el éles vonallal egy­mástól, és ezt talán leg­jobban éppen az Orfeusz az alvilágban példázza. Offenbach két verziót ké­szített: egy könnyedebbet és egy már-már operakom­pozíciót, komoly hangvé­telű kórustablókkal, Igé­nyes énekszólamokkal. Operaházunk ez utóbbit mutatta be az elmúlt héten az Erkel Színházban. Az Orfeusz az alvilágban zenéjét ragyogó, friss szel­lem, elegancia, könnyed és gunyoros hang jellemzi. A legmaróbb társadalmi sza­tírát, és a legvakmerőbb tiszteletlenséget mindig csak egy lépés választja el a megilletődött érzelmes- ségtől. Az ősbemutató fer­geteges kánkánjából pedig világsláger lett, és a mai napig is az maradt! Egy frankfurti Orfeusz-előadás alkalmával Offenbach ne­vetve mondta az operaigaz­gatónak-. „csak szép nőkről gondoskodj, a többi mellé­kes.’” Nos, a budapesti igazgató erről gondoskodott, a leg­szebbeket küldte hadba, hogy meghódítsák a közön­séget. Nagy Viktor rendező a revüszerű, nagy tablók és kamara jellegű, finom hu­morú, gondosan kidolgozott párjelenetek kellő arányú vegyítésével állítja színpad­ra Offenbach szatirikus operettjét. Kedves ötlet a fehér birkanyájból időn­ként elkóborló fekete bá­rány. Nyílt színi taps ju­talmazza, amikor a pokol­ban fortyogó gőzkazánt szétnyitják, belsejében egy párizsi szépasszony elegáns budoárját láthatjuk, a ke- reveten pihenő hölgy: Eurü­diké. A majoretteknek öl­töztetett „csókrendőrség” is tetszést aratott. Csikós Attila díszletei mutatósak, fényűzően ele­gánsak. Az Olümposz szín­padképe nyílt színi tapsot kapott. Tetszetős az orfeum díszes, emeletes páholyka­réja (III. felv.). Vágó Nelly jelmezei ötletesek. A sokszereplős darabot az Opera két párhuzamos Korongozás a kistarcsai klubbázban A gyermekek táborozásáért Szedheti a sátorfáját A Gyermekek Táborozá­sáért Alapítvány (GYTA) tavaly 37 ezer 445 fiatal nyári táborozásához járult hozzá személyenként átlag 746 forinttal. Erre elsősor­ban azért volt lehetőségük, mivel a Nemzeti Gyermek - és Ifjúsági Alapítvány (NGYIA) — az ifjúsági tu­rizmusra fordítható összeg­ből — 5 millió forintot jut­tatott számukra. A GYTA ez évre ismét kérte az NGYIA támogatását, s no­ha annak turisztikai bizott­sága megszavazott számuk­ra 6 millió forintot, a pénzt — a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány kurató­riumának tavaly októberi felfüggesztése miatt — a Gyermekek Táborozásáért Alapítvány nem kapta meg. Emiatt a vándortáborozás és az erdei sátortáborozás teljes költségét a résztve­vőkre kell hárítania. Mind­ezt kedden a Gyermekek Táborozásáért Alapítvány keddi sajtótájékoztatóján Bersényi Iván, a GYTA igazgatótanácsának elnöke közölte újságírókkal. Elmondta, hogy a támo­gatás elmaradása és az idő­közben bekövetkezett ár­emelések miatt idén a szü­lőknek a tavalyi kétszere­sét kell fizetniük, ha gyer­meküket vándortáborba akarják küldeni. A sátortá­borok térítési díja pedig mintegy 26-27 százalékkal emelkedett. Ennek hatására idén március közepéig csupán 16 ezer gyermek je­lentkezett táborozásra, míg tavaly ilyenkor már 24 ezer jelentkezőt regisztráltak. A sajtótájékoztatón hang­súlyozták: ahhoz, hogy mi­nél több gyermek, aránylag olcsón részesülhessen szín­vonalas, tartalmas nyári pi­henésben, feltétlenül szük­ség van a Nemzeti Gyer­mek- és Ifjúsági Alapít­ványtól korábban számukra előirányzott támogatásra. Erre azonban az alapít­vány illetékeseitől minded­dig nem kaptak megnyug­tató választ. Inárcsi életkép A játék öröme szereposztásban mutatta be ez nem kis teljesítmény! Orfeusz szerepében Rozsos István, illetve Korcsmáros Péter gondosan kidolgozott alakítást nyújtott. Pászthy Júlia, Eurüdiké harmatos báját hangsúlyoz­va kedvesen előadott, egyé­ni „zümmögő” jelenlétével, Kertest Ingrid hangjának Szépségével, erejével és ko- loratúrájával remekel. Takács Tamara (Közvé­lemény) szép hangja mel­lett, humorát karikírozó képességét is bemutatja. parkas Éva Wagner-heroina orgánumával bizonyítja: erős ám a „Közvélemény hangja”. Jupiter szerepében Kő­rizs Béla tiszta, jól érthe­tő szövege a legfőbb erény; Gárday Gábor pergőbb rit­musú Jupiter. A léggyé vál­tozás jelenetében zseniális! llorinai József és Cere­sits Ferenc egyaránt kitű­nő Pluto. Diana igényes énekparti­ját Pitti Katalin és Csőr­iek Etelka kiválóan szó­laltatja meg. Pánczél Éva szép hangú, dekoratív Vé­nusz. (a másik szereposz­tásban Ulbrich Andrea éne­kelt.) ötvös Csilla is, és Gémes Katalin is kedves Cupido. Mindkét napon Styx Jan kő szerepét vendégként, a poentirozás mestere. Kör­mendi János alakította, a bohózat- és kabaréjátszás legnemesebb hagyományait emelve az operaszínpadra. A közönség nevetett, tap­solt. nagyszerűen szórako­zott. A koreográfus Keveházi Gábor a II. felvonásra klasszikus balettet készí tette, de a siker betetőző se a várva várt „sikoltozós kánkán” volt. Az első napon Török Géza a második előadáson Dala Péter vezényelt. Az előadás végén a kö­zönség ütemes tapsait az együttes a kánkán ismétlé­sével köszönte meg. Dr. Viola György Szomorú kis eszpresszó Inárcs központjában. Nap­közben alig tér be egy-egy vendég, csak délután sza­porodnak meg a biciklik a bejárat előtt. Nem idősödő hölgyek törzshelye — ahogy nevéhez illenék —, ahol délutánonként habos kávé­jukat fogyasztják, inkább kocsma. Asszony nemigen fordul meg itt — csak a pult belső oldalán —, a fér­fiemberek pedig nem ereszkednek le holmi üdí­tőhöz, tejeskávéhoz, nekik sör vagy rövidital dukál. Az eszpresszó is halad a korral, egyik sarkában ott állnak a csillogó-villogó játékautomaták, de azokkal nem játszik senki. Minden vendég a lerongyolódott, hepehupás rexasztalt veszi körül, ahol izgalmas mér­kőzés folyik. De mit játsz­hatnak olyan lelkesen? 6 <^éíriun Mert se gomba, se dákó (a rex elengedhetetlen kellé­kei), csak a golyókat lök- dösik. A résztvevők készséggel elmagyarázzák az idegen­nek a játék szabályait és menetét: a hat golyót szo­rosan egymás mellé kell helyezni, összefogni a te­nyerünkkel és nagyot lökni rajtuk. Ahány lyukba bele­esnek, annyi pontot kap a játékos, függetlenül a go­lyók és a lyukak — rexben megállapított — értékétől. Mindannyian biztatják az érdeklődőt, próbálja ki ma­ga is, segítenek neki a go­lyók összefogásában és drukkalnak a gurításnál. „Ne erősen! Csak lazán, fi­noman !” — figyelmeztetik minduntalan. Nem is olyan könnyű, mint első látásra hisszük. Az új játékot úgy egy évesnek saccolják. Itt ta­lálták ki, kényszerűségből, amikor a rexasztal eredeti funkciójának már nem tu­dott megfelelni. (pachner) Színházat is szeretnének Működő programok egye­lőre nincsenek, vagy ritkán szervezhetőek, a tervekben azonban már fesztiválok, színházi előadások, rock­együttesek bemutatkozása, helytörténeti klubélet kör­vonalazódik. Gállá Sándor, a kerepes- tárcsái közművelődési fő­előadó számolt be a gon­dok felsorolása mellett ar­ról, miként szeretnének színes, sokrétű kulturális tevékenységet kialakítani, meghonosítani a kistarcsai klubházban. Mindössze hatvan négyzetméter áll rendelkezésükre, melyet nemrégiben rendezhettek be a polgármesteri hiva­tal támogatásával Három terem van, az egyikben képzőművészeti stúdió kezdte meg működését, a későbbiekben ennek kere­tében gyerekek számára szakköri foglalkozásokat kívánnak beindítani: talán a jövő tanév elejére min­den feltétel adott lesz a munkához. A rajz, festés, agyagozás, korongozás mel­lett művészettörténettel is megismerkedhetnek a fog­lalkozások részvevői. Szombat délelőttönként, kilenc órától játszóház vár­ja a gyerekeket. Ének, ze­ne, drámapedagógiai játé­kok, kézügyességet fejlesz­tő tevékenységek alkotják e program kínálatát. Várakozáson felül sike­rült a néptáneegyüttes szer­vezése. Egy hónapja kezd­te meg működését nagy érdeklődés kíséretében. Amikor meghirdették a tánccsoportot, harminc­ötén jelentkeztek. Ez azt bizonyítja, sokakat vonz a mozgás, a zene. mely a tánc szeretetén túl egy sa­játos közösségi életforma is. Színházi csoportot is szerveznek. A Független Stúdió egyik osztályától ígéretet kaptak, hogy el­jönnek, segítenek egy al­ternatív jellegű színház életre hívásában. Ebbe természetesen bekapcso­lódhatnak majd a helybé­liek, akiket vonz a színpad, a fellépési lehetőség. Úgy tervezik, előadásokat tar­tanának a gyerekeknek, s ezzel kevesebb szervezési gond hárulna egy-egy szín­házlátogatás kapcsán a ta­nárokra, a diákoknak pe­dig nem kellene a fővá­rosba utazniuk. Az ifjúsági mellett kör­nyezetvédő klub is szerve­ződik. Lelkes helybéli szak­emberek mar munkához is láttak; egy csemetekert létrehozását is tervbe vet­ték. A két amatőr rockegyüt­tes tagjai a klubházban gyakorolnak. Egyelőre, mert kilátás nyílt arra, hogy nagyobb épületben folytathatják a kulturális tevékenységet. A Belügy­minisztérium egyik épüle­tét, az étkezdét kapják meg erre a célra. Színpada is van, s igaz, hogy nem ke­vés munkát igényel majd az átalakítás, a közművek leválasztása, a hangtech­nikai eszközök felszerelése, és így tovább, de a polgár- mesteri hivataltól kapnak segítséget. Persze pályá­zatokat is benyújtanak, az­zal együtt már sikerül meg­valósítaniuk elképzelései­ket. Biztató az is, hogy az önkormányzat hajlandó ál­dozni azért, hogy a leendő művelődési ház mihama­rabb megnyíljon. Ami mostanában azért kap nagyobb hangsúlyt, mert az egykor eggyé vált három település — Kere­pes, Kistarcsa és Szilasliget — úgy tűnik, ismét külön utakon szeretne járni. Eh­hez talán szükségük lesz művelődési intézményekre is, ahol külön-külön, a he­lyi hagyományokra építve állhat össze, a lakosok igé­nyei szerint, a műsorok Kí­nálata. —jisz— Egy óvodai tornateremért Jótékonysági koncert A budaörsi kettes számú önálló napközi otthonos óvoda ,.A” épületének ne­velőtestülete és szülői mun­kaközössége jótékonysági koncertet rendez az óvoda tornatermének építésére létrehozott alapítvány javá­ra. A hangverseny, melynek helyszíne a polgármeseri •hivatal nagyterme, március 27-én. pénteken este 18 óra­kor kezdődik, védnöke Wittinghoff Tamás polgár- mester. Fellépnek: Rost Andrea, a Magyar Állami Operaház és a Bécsi Opera énekese, Szily Éva zenetanár, a pe­dagóguskamara első hege­dűse, a Pro Musica kórus, Acs Péter, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközép- iskola hallgatója és Ács Ákos, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Akadémia hall­gatója, zongorán közremű­ködik Haraszdy Miklós és Budai Rita. DUNAU ARASZTI Gyermekműsor Aki másnak vermet ás a címe annak az előadásnak, melyet március 28-án, 14 órai kezdettel tekinthetnek meg Dunaharaszti művelő­dési házában a gyerekek. Huszonkét művész alapította Támogatás nélkül A szentendrei Art-éria Galériát huszonkét szent­endrei kötődésű művész alapította 1986-ban. Akkor sokan kételkedtek életké­pességében, de azóta is si­keresen működik, anélkül, hogy bárkitől is egyetlen fillér támogatást kapna. Pedig kevés olyan mű kap­ható, amelyik egy konszo­lidált polgári otthon dísz­tárgyai közé illene. A for­mák és színek nem állnak össze bájos csendéletekké, tájképekké, férfiszem-legel- tető aktokká, a legtöbb al­kotás elvont meditáció, utalás, kísérlet, forma- és színtanulmány. A hazai közönség jobbá­ra csak nézelődik, a vá­sárlók 75 százaléka kül­földi, elsősorban német és osztrák. S még nem is a fiatalabb korosztályból ke­rül ki, ahogy várnánk, in­kább középkorú gyűjtő. Néha egy-egy kereskedő Is felbukkan, mint nemrég egy szöuli, aki odakint si­keres kiállítást is rende­zett az itt vásárolt szita­nyomatokból. — Kik a legkeresettebb művészek ? — kérdem Wehner Tibor művészet- történésztől, a galéria egyik vezetőjétől. — Változó, milyen ké­pek fogynak. Mostanában Nádler István, Wahorn András, Bukta Imre, Pirk János, ef Zámbó István, Regös István képeit kere­sik. Ha nem szóltam volna közbe, valószínűleg fel­sorolta volna mind a hu­szonkét művészt, vagy legalábbis az összes festőt. Sajnos a szobrok nem ke­lendőek. A hazai gyűjtők­nek talán kevés a helyük, a külföldiek pedig nem akarnak a szállítással bí­belődni. Magyarországot is elér­te a tavaly kezdődött ál­talános műkereskedelmi válság, s ezt a galéria is megérzi. Az árak megle­hetősen magasak, egy kis olajfestmény 112 ezer fo­rint, a sokszorosított gra­fikák 2500—7000 forintba kerülnek. A hazai vásár­lók, ha tehetnék, sem ál­doznak ennyit a művé­szetre, a külföldiek is job­ban megnézik, mibe fekte­tik a pénzüket. A galéria vezetői szerint nem járnak rosszul, akik az ő képei­ket veszik, az itt kiállító alkotók többsége már nem­zetközi hírnévre tett szert, műveik rangos gyűjtemé­nyekben szerepelnek. Szomorú, hogy a válság belső feszültséget kelt a művészek között, pedig az alkotáshoz nyugalom kell. Remélhetőleg a tavaszi­nyári idegenforgalom fel­lendíti a galéria forgalmát is, és helyreállítja a békét. Pachner Edit y//////y //////////// Két alkotás a galéria kí­nálatából : Magyar Gábor „XXXV.” című olajfestmé­nye cs Farkas Ádám bronz­ból készült „Emlékkereső készü!ék”-e <■< m | B - } I% P ,*• *-1 ~ ~ v (Erdősi Ágnes felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom