Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-25 / 72. szám

1 Fidesz megmutatja magát tt NEM A SIHEDEREK PARTJA ff Az idei esztendő a poli­tikai pártok számára bizo­nyos fokig már az 1994. évi választásokra történő felkészülés nyitánya. Így van ez a Fiatal Demokra­ták Szövetségénél is. A párt Lendvay utcai köz­ponti hivatalának Pest me­gyei irodájában elsősorban szőkébb régiónk szemszö­géből érdeklődtünk a Fi­desz tervei felől. — Országosan közel 500 csoportban több mint 13 ezren vagyunk. Pest me­gyében a 750 fős tagságunk 50 csoportot alkot, képvi­selőink 26 településen ju­tottak be az önkormány­zatokba. Általában frakció­ként működnek. A 10 ezer lakos feletti településeken ez a jellemző, míg a ki­sebb községekben új cso­portok alakítására törek­szünk — sorolta a tényeket bemutatkozásként Ferjan- csics László megyei iroda­vezető, önkormányzati kép­viselő. — Érden, Pomá- zon, Tápiósze-nt már Ionban alpolgármestereink is van­nak. A helyi testületekben szakértőink számát szeret­nénk tovább növelni. Me­gyei szinten rendszeresen kapunk meghívót a köz­gyűlésekre, ahová ugyan­csak szakértőket delegá­lunk. A megyei területi koordinációs tanácsban — amolyan összekötő kapocs ez helyi csoportjaink és a Fidesz országos tanácsa között — minden szerve­zetünk képviselteti ma­gát. A testület egy-másfél havonta ülésezik. □ A február eleji kong­resszus nyomán vannak-e új feladataik? — Nem egészen űj, de felerősödött, hogy a Fidesz lényegében liberális nép­párt, pontosabban azzá akar válni — mondta Sei­meczi Gabriella, az orszá­gos választmány tagja, bu­daörsi önkormányzati kép­viselő. — A néppárt nem azonos a tömegpárttal. Ki­csi, profi apparátussal, szakértőkkel megerősítve, minden rétegnek liberális alternatívát kívánunk nyújtani. Épp a napokban készítünk egy új irodakon­cepciót, amely rögzíti mind­ezt. Egyre többen fordul­nak felénk, tőlünk várnak bajaikra megoldást. Nem okozhatunk nekik csaló­dást. — Azt is figyelembe kell venni — vélekedett Bacsó Mihály, a Fidesz központi hivatal önkormányzati iro­dájának vezetője —, hogy 35 százalékos népszerűségi index mellett tovább már nem érdemes a létszámot, a szervezeteket növelni. Inkább tudatos szavazóbá­zis kialakítása a fontos. Amely képes visszautasíta­ni az olyan megnyilvánu­lásokat, ami szerint mi csu­pán a diákok, a sihederek pártja vagyunk, amely ösz- szevissza vagdalkozik. Pártoló tagságra viszont nagy szükség van, ide bár ki beléphet. □ Vagyis a Fidesz ki egyensúlyozott politikai erő akar lenni... — Igen. A liberalizmus szerintünk olyan fogalom amely kizárja a szélsősé­geket, a néppárt jelleg pe­dig a centrum felé mutat Mi kormányképes pártnak deklaráljuk magunkat, mert ezt akarjuk bebizo­nyítani. Végiggondoljuk, megkeressük a legjobb le­hetőségeket. Az önkor­mányzatokban való tevé­kenykedés pedig minden hez kiváló gyakorlótér. Itt élesben, lentről látjuk a kormány szerintünk rossz önkormányzati politiká­ját, következményeit, a gondok lefelé való áthárí­tását. Ilyen volt például a vízdíj, vagy a melegvíz-díj árának megállapítási joga. E hálátlan lépést „oda­passzolták” az önkormány­zatoknak. Nekünk viszont éreztetnünk kell a válasz­tópolgárral a saját megol­dási alternatívánk elő­nyeit. — A választásokig még van két évünk — vette vissza a szót Selmeczi Gab­riella —, addig szeretnénk jobban megjelentetni a köztudatban, hogy a Fidesz nem egyszemélyi vezetésű párt. Az életben — az ön- kormányzati munka erősí­tése mellett — program­jainkkal szeretnénk újabb és újabb híveket szerezni. Ilyen lesz például április 22-én a Föld napja ren­dezvénysorozat. Vácott, Da- bason, Vecsésen, Százha­lombattán föltétlen meg­mutatjuk majd magunkat. Reméljük, sokan ott lesz­nek. .. (tóth) Az Ítélkezést nem érinti Lemondott a bírói tanács Mint arról már korábban tudósítottunk, a Pest Me­gyei Bíróság bírói tanácsá­nak elnöke; Hrabéczy Bé- láné dr. 1992. március 16-án bejelentette, hogy lemond elnöki tisztségéről és bírói tanácsi tagságáról is. Ezt követően még négyen visz- szaléptek. A bírói tanács legutóbbi ülésén újabb lemondások következtek; a húsztagú testületből (tizenegy állan­dó és kilenc póttag) mind­össze ketten maradtak. A testület így működéskép­telenné vált. Mit jelent ez a gyakorlatban ? Az ítélke­ző tevékenységet természe­tesen nem érinti, de igazga­tási szempontból megbé­nítja a munkát, mert a bí­rói tanács egyetértése szük­séges egyebek között a bí­rák és a helyi bírósági el­nökök kinevezéséhez, a költségvetés elosztásához, így rövidesen sor kerül a bírói tanács újraválasztásá­ra, ami nem kis munka, hiszen a megválasztandó jelölőbizottságnak a több mint száz bíró javaslatát kell megkérdeznie a jelölé­sekről, és újabb összbírói értekezletre is sor kerül. A lemondások tiltakozást jelentenek egyrészt az el­len, hogy az igazságügymi­niszter a Pest Megyei Bí­róság elnökének kinevezé­sénél nem vette figyelembe az 1992. február 20-i össz­bírói értekezlet véleményét az alkalmasságra vonatko­zóan. Másrészt, a miniszter az őt ért támadásokra vá­laszolva az MTI-nek úgy nyilatkozott: „A sajtóban megjelent állásfoglalások politikai és közjogi infan- tilizmus és analfabétizmus keverékei, melyek a szak­mai minimumot is nélkü­löző jogi véleményekkel ötvöződnek.” FARMOS Polgármestert választottak Az érvénytelen első for-; dúló után ismét időkö­zi polgármester-választást tartottak Farmos község­ben március 22-én, vasár­nap. A 2679 választópolgár 31 százaléka, azaz 828 fő jelent meg az urnáknál. A három induló közül idős Gecse János kapta a legtöbb szavazatot, szám szerint 326-ot Előnye mindössze 30 voks a második helyezett Szegedi Szilveszterrel szemben. Garancsy Zoltán 177 szavazatot tudhat ma­gáénak. Az új polgármester be­iktatását a március 31-i képviselő-testületi ülésen tartják, ahol megállapítják a fizetését is. Várhatóan ekkor döntenek a jegyzői állás betöltése ügyében. A kiírt pályázat határideje március 10-én lejárt; érte­sülésünk szerint 2 személy nyújtotta be személyi anya­gát. Veszélyben a környezet Repülj, , ha lehet Hazánkban a környezet- védelem egyre inkább a figyelem középpontjába ke­rül. Az erdők és mezőgaz­dasági területek intenzív vegyszerezése és hasznosí­tása egyre kevesebb élet­teret hágj' az élővilágnak, és egyre több veszélyt rejt az emberek számára. Fo­lyóink, tavaink, felszín alatti vizeink szennyezett­sége egyre elviselhetetle­nebb méreteket ölt. Rá kell döbbennünk, hogy a természet egészének vé­delme, megőrzése vala­mennyiünk kötelessége és alapvető érdeke — erre figyelmeztet a Magyar Ma­dártani és Természetvédel­mi Egyesület. A közérdekű természet- védelmi tevékenységre lét­rehozott szervezetet 18 év­vel ezelőtt alapították az­zal a céllal, hogy felkelt­sék az emberek érdeklődé­sét a természetvédelem iránt. A madarak és más állatfajok védelmére el­kötelezett szervezetnek ma 4 ^£Ma már 17 ezer tagja van, így hazánk legnagyobb termé­szetvédelmi egyesületévé Vált. Az alföldi füves pusz­ták, az ártéri erdők vé­delmén és a védett madár­fajok vonuláskulatásán kí­vül többek között a túzok, a kék csőrű réce, a gólya, a ragadozó madarak, a de­nevér és a hüllők védel­mét is felvállalta a szerve­zet. Élőlények milliói pusz­tulnak el az utakon, a távvezetéknek ütközés miatt, mérgezés következ­tében. Fontos tehát a fel­lépés az olyan tevékenysé­gek ellen, amelyek sértik a természetvédelem érdekeit. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü­let hétvégi küldöttgyűlésén történelmi esemény zaj­lott le: megalakították a Madártani Kutatóintézetet. Bár Magyarországon jövő­re százéves a madártani kutatás, az elmúlt évtize­dekben az alapkutatás nem volt összehangolva. Ebből az indíttatásból és a száz­éves évfordulóra készülve döntöttek úgy a tagok, hogy létrehozzák a kuta­tóintézetet, amely a tudo­mányos hátteret fogja biz­tosítani az egyesület mun­ka jáho" MÁNYOZNAK MÉG JOGOT A VÁLASZTÓPOLGÁRNA Egy-egy önkormányzat normális működéséhez, mint azt a szakemberek mondják, elengedhetetlen, hogy legyen szervezeti és működési szabályzata. Eze­ket a több tízoldalas, min­denre kiterjedő munkákat a legtöbb önkormányzat hó­napok alatt készítette el. Aztán az önkormányzás so­rán sokuk imitt-amott mó­dosításokat hajtott végre benne. A köztársasági megbízotti hivatalban dr. Petrik János hivatalvezetőtől megtud­tuk, hogy az elmúlt év vé­gén Pest megj'ében még hu­szonöt településnek nem volt szmsz-e. Az pedig, hogy 56 településnek nincs a népszavazáisról semmiféle rendelete a szabályzatban, szintén elkeserítő. Ugyanis amelyik településen a kép­viselők nem fogalmazzák meg. hogy a lakosság, illet­ve ők maguk miképpen kez­deményezhetnek népszava­zást, a választópolgár jog­gal érezheti, hogy nem él­het demokratikus jogával. Meg kell adni a jogot min­den választónak, hogy kép­viselőjén keresztül érvénye­sítse akaratát, vagy csopor­tosan, ehhez azonban a ren­delet mindenképpen szüksé­ges. Petrik úr a megye pol­gármesterei előtt kijelentet­te, hogy a jövőben szigo­rúbban fogják a két fent említett területet ellen­őrizni. Érdekesség a lakosság és a hivatalok számára, hogy eddig a közterületi haszná­lati díjakat központilag ha­tározták meg, s ez az in­tézkedés a közeljövőben ha­tályát veszti, minden önkor­mányzat maga fog rendel­kezni a díjak emeléséről, illetve csökkentéséről. Ugyanez vonatkozik a be­építési kötelezettséget elő­író jogszabályra is. A zaj-, a rezgés- és természetvéde­lem szabályozása is a helyi önkormányzatok hatásköré­be tartozik. A polgármesteri értekez­leten több mint tíz, közel­múltban kiadott kormány- rendelet értelmezését segít­ve szólt az előadó, a me­nekültüggyel, a katasztrófa- helyzetekkel, polgári véde­lemmel kapcsolatos kérdé­sekről. Külön téma volt a tűz elleni védekezés, hiszen megyénkben 147 önkéntes tűzoltószervezet helyett ma már csak kilencven műkö­dik. Ezek a köztársasági megbízotti hivatal segítsé­gével végrehajtható rende­letek körébe tartoznak. Kényes-fényes úri szalonkák Csőre töltenek a spanyolok is Sokan azt hiszik, Pest megye vadászati szempont­ból afféle futottak még ka­tegóriába sorolható. Pedig ha tudnák, hogy éppenség­gel az ország tizenkilenc megyéje közül ezen a vi­déken a legélénkebb a va­dászélet, talán kedvet kap­nának egy kis úri passzió­nak számító szalonkázásra vagy a szegényebbek által is elérhető fácánozásra. Még mielőtt' mérgesen odébb löknék a cikkem, mondván, ne jöjjek én ilyen bosszantóan óhéber szöveg­gel, hogy a vadászatot aka­rom megkedvelteim a ma­gyarokkal, miközben még a havi villanyszámlájukat se tudják kifizetni és a gye­rek iskolai menzájára is alig futja. Bevallom, én a vadak pártján állok. Évekig mor­cosán bedugtam a fülem, ha a vadászatról esett szó, és sose mulasztottam el hogy alkalomadtán egy ele­gáns oldalvágással, logikus érvelései kiálljak a szegény legyilkolandó vadak mel­lett a marcona és véres ke­zű-lelkű vadászokkal szem­ben. Velük szemben érzett ellenérzésem másik oka anyagi természetű, s az igazsághoz tartozik, hogy ez továbbra is él bennem. Mert ugye a valódi vadász­nak, aki nem csak holmi bányászcsizmából és kőmű- vespufajkából szalajtott ko­cavadász, annak legalábbis tisztességes lőfegyvere s hozzá annak rendje és módja szerint vadászöltö­zéke, -nadrágja, -kiskabátja Apadó forrásokJ Szegény a Vöröskereszt A legutóbbi, VII. kong­resszus óta eltelt időszak­ban a Pest Meg>-ei Vörös- kereszt 15,5 millió doboz C-vitamint és 53 ezer üveg Béres-cseppet osztott ki a megye területén. Sajnála­tos módon csak az adomá­nyokban és segédekben ré­szesültek száma növekedett meg, olyannyira, hogy míg 1987-ben csupán 2013 em­ber kapott segélyt, addig tavaly számuk felugrott 16 536-ra. Ezzel szemben nagymértékben megcsap­pant a megyei alapszerve­zetek száma (mintegy 400- zal működött kevesebb ta­valy), és csaknem a felére esett vissza a taglétszám: több mint 36 ezer ember lépett ki a Vöröskereszt kötelékeiből. Hasonló tendenciát mu­tatnak a tanfolyamok. Alig öt év alatt az évi 721-bői csak 135 került megszerve­zésre. A megcsappant tan­folyamokra még kevesebb volt a jelentkező, a részt­vevők nj-olcszor keveseb­ben voltak, mint 1987-ben. A hanyatlásnak induló folyamat majdnem biztos következményeként köny­velhető el, hogy míg öt év­vel ezelőtt 4533-ra volt te­hető az új véradók szá­ma, addig az elmúlt évben csak 2762 új név került föl a listára. Talán ez az oka annak, hogy közel 3000 li­terrel kevesebb vért vettek le 1991-ben a megye terü­letén. Nem csekély a változás az aktivisták névsorában sem, csaknem 14 ezer fővel kevesebben szerepelnek rajta. Természetesen ez a ne­gatív irányzat érződik a megyei szervezet gazdasági mérlegén is, ugyanis az 1987-ben regisztrált 894 ezer forint helyett csak 431 ezer forintot söpörhettek be a kasszába tagdíjbevétel címen. A* elveszített anya­giakat kiadványok értéke­sítésével is megpróbálják egyensúlyba hozni. Papp Anionéba és -kalapja is van. Ez pe­dig, mint tudjuk, pénzbe kerül, s nem is kevésbe. Hát kinek van ma Magyar- országon erre pénze? A több mint 50 Pest me­gyei vadásztársaság közül 25 a Pegazus Vadászatszer­vező Kft.-hez tartozik. A vadásztársaságok mind­egyike önálló gazdasági alapokon működő cég, így tehát maguk döntenek va­dászati életükről. A másik meglepő vadászati adat Pest megyéről, hogy szá­mos kisebb területén folyik vadászat, át meg átszőve az egész területet. Igaz, közülük mindössze a bör­zsönyi rész és az Öcsa kör­nyéki úgynevezett Láperdő a számottevő, ez utóbbi egyúttal természetvédelmi terület is. Ismerve a lakos­ság romló anyagi helyze­tét, azon már meg se le­pődünk, hogy a Pest me­gyei vadásztársaságok szol­gáltatásait élvezők mint­egy 90 százaléka gazdag nyugati vendég. Főként Németországból és Auszt­riából érkeznek továbbra isiidéi új fejlemény, hogy erőteljesen érdeklődnek irántunk a korábban alig- alig mutatkozó spanyol va­dászok is. Jelenlétük jóté­konyan színesíti ezentúl a Pest megyei vadászati pa­lettát, amelyen az olaszok­nak is jut hely. A vadá­szok tíz százaléka magyar, ők úgynevezett bérlövök, akiknek csak fegj'verük van, de vadászterületük nincs. A mostani tavasz évről évre visszatérő slágere a megye területén gyakori erdei szalonka lesz, mely­nek vadászati szezonja március 1-jéíől április 20-áig tart. A titokzatos és élettani szokásairól alig is­mert erdei szalonkáról egyelőre igen keveset tud­nak az ornitológusok és a vadászok is. Annyit azért érdemes tudni róla, hogy reggeli és esti vadászatkor egy vadász mindössze két madarat lőhet. Aki szereti a tűzdelt szalonkát, vagy csupán a vadászat örömét, vagy csupán friss levegőre és egy kis jóízű mozgásra, vidám vadászlakomára vá­gyik, ne kerülje el a hal- ban-vadban gazdag Pest megyei vidékeket. No per­sze egy föltétellel buzdí­tom őket: csak degesz pénz­tárcával merészkedjünk a vadásztársaságoknak még a tájékára is. Koesis Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom