Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-23 / 70. szám
SZAKÍTÓPRÓBA ÁPRILIS 4-EN Falugyűlés a város sxélén Izzó hangulatú, a hajdani görög népgyűlésekhez hasonlatos lakossági fórumot tartottak a hét végén Vác város külterületének Naszály hegy alatti agyagbányájában. A szombatra virradó hideg éjszakában nehéz lett volna megállapítani a résztvevők számát. Annyi bizonyos: a bánya ebédlőjében nem fértünk el. Közfelkiáltással tehát az udvarra, a szabad ég alá vonult ki a „nép”, s a középen elhelyezett asztal körül legalább 250-en figyelték a fejleményeket. Az alkalmi pulpitus mellett — mint nagyjából kiderült: nem a másik felén — Vác város polgármestere, jegyzője, a terület képviselője s mások álldogáltak, toporogtak. KEVEREDŐ ÉRVEK Olyan szerteágazó, bonyolult, időben visszanyúló ügyben jöttek össze valamennyien, aminek már az előzményeit sem könnyű összefoglalni. Ráadásul még az a veszély is fenyegeti a tudósítót, hogy az események, tények csoportosításával „megbillenhet" valamerre, s ezzel a szembenéző érdekek valamelyikét segíti, vagy hozza hátrányosnak vélt helyzetbe. Márpedig a „kihegyezett” indulatok közepette nincs ennél kockázatosabb dolog egy szigorúan tárgyilagosságra törekvő újságíró számára. De nézzük, miről van szó — korántsem a teljesség igényével. Annál is inkább, mert a Váci Hírlap már több alkalommal beszámolt e históriáról. Ennek pedig az a lényege, hogy Vác város Naszály hegy alatti külterülete, az ott élők egy csoportja Vácnaszály néven önálló falu létrehozására tett kezdeményezést még az elmúlt év első jelében. A leválást szorgalmazók aláírásokat gyűjtöttek, s népszavazás kiírására szólították fel a városi önkormányzat képviselő-testületét. Szó szót követett, gyarapodtak az érvek és ellenérvek, keveredtek az érzelmi, racionális, jogi, személyi-emberi szempontok. Nem csoda, hiszen a város északkeleti zártkerti és külterülete mintegy 359 hektáron fekszik, ahol szétszórtan találhatók meg a hétvégi házak, szerszámoskamrák és régebben lakott tanyák. Az állandó lakosok száma a gyermekekkel együtt 400 fölött van. A szép fekvésű vidék mindig is a város része volt érzelmileg és közigazgatásilag egyaránt. Ám ez a tudat kevés az itteniek egy részének, hiszen a városban élőkhöz képest sok tekintetben rosszabb a helyzetük. Ök úgy vélik: főleg a mai viszonyok között többre mennének egy önálló falu létrehozásával. Bővülhetne, növekedhetne az életterük az építkezési jogszabályok változtatásával. A családi vállalkozások kifejlődésének csökkennének az akadályai, miközben a település életét is képesek lennének megszervezni. A faluszervezők ennek megfelelően tehát osztottak, szoroztak, agitáltak. A városi képviselő-testület tavaly júniusban a népszavazás ellen foglalt állást azzal az indoklással, hogy „a kialakítani kívánt új község adottságaira a kötelezően ellátandó feladatok megszervezésére nem képes.” Az ügy az Alkotmány- bíróság elé került: a testület ez év január 20-án iktatott határozata kötelezi Vác város önkormányzatát a népszavazás kiírására az első területi igény figyelem- bevételével. Mert időközben az elszakadni akaró terület nagysága is vitát váltott ki a felek között. A két pólus pedig háromra gyarapodott. mert a közel 100 faluszervezővel szemben másfélszáz ellenző lépett a ringbe egy önkormányzathoz benyújtott beadvánnyal. Jellemző az elmérgesedett hangulatra, hogy a faluszervezők még az ellenzők ez üggyel kapcsolatos aláírási jogosultságait is megkérdőjelezik. Ezek után tényleg nem maradt más hátra, mint kiírni a népszavazást: a kijelölt nap pedig április 4-e szombat. VITATOTT TERÜLET Erre való tekintettel hívott össze Csereklye Károly képviselő, lakossági fórumot március 20-ra, péntek este 6 órára. Ezen Bartos Ferenc Vác polgármestere hangsúlyozta: a népszavazást megelőző körülményeket, az idevezető utat már kár firtatni, legfeljebb a tények átvilágítása miatt érdemes visszatekinteni. Az érintett polgárok azonban legyenek tisztában a szavazás technikájával, s döntésük előtt legyenek érveik a mérlegeléshez. Ezért vázolta Vác város éves költségvetését. a vitatott terület miatt befolyó pluszbevételt. illetve a visszajuttatott kiadást. Tájékoztatta a jelenlévőket a leendő falu Letelt a bejelentési határidő Fogyókúrára fogott gépkocsik „Lassan már a feleségem súlyára is adót fizettetnek!” — hallottam keseregni a minap egy férfit. Ez természetesen irreális dolog, de annál aktuálisabb a széles néplömegek elégedetlenségét kiváltó gépkocsisúlyadó. Hallottunk róla, tudomásul vettüli, de a bejelentési és természetesen befizetési határidő lejárta után is még sokan nem jelentkeztek a polgármesteri hivataloknál, hogy eleget tegyenek kötelezettségüknek. Sajnos (?) az illetékes hivatal még nem tud ér4 xJfírinn demlegesen fellépni az ügy érdekében, mert az adóköteles gépkocsi-tulajdonosok neveit feltüntető BM-lista vagy nem érkezett meg, vagy pedig régi és használhatatlan adatokat tartalmaz. • Tehát, egyelőre mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy még most, a határidő letelte után 60 napon belül jelentkezik, és csekély, 5 százalékos büntetést fizet, vagy pedig kivárja a hatvan napot, és utána, nagyobb pénzösszeg ellenében teszi meg bejelentését. Hogy ez mennyit tesz ki? A megkérdezett önkormányzati hivatalok illetékesei nem tudtak pontos választ adni. P. A. működési költségeiről, a várható kiadásokról. Kijelentette : a város nem az itt- lakók ellen lép fel, inkább a tisztánlátást igyekszik segíteni. A választópolgárok április 4-i döntését tiszteletben fogják tartani. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindenki menjen el voksát leadni, nehogy egy szűk kisebbség szava mondja ki a végső szót. A népszavazás után a köztársasági elnök joga szentesíteni vagy elvetni az új falu létrehozásának tervét. DÖNTŐ TÖBBSÉG A fórumon a faluellen- zök voltak döntő többségben, ezt jelezte az agyagbánya ebédlőjének bejáratánál elhelyezett „Nem kell falu!” felirat is. A legfőbb faluszervező Bódiné Bencze Éva állítólag direkt bojkot- tálta az összejövetelt. Helyette a bizottság másik tagja, Papp János próbált kezdeményezésük mellett kiállni. Tóth Ferenc Oköllel, sprayjel támogatott érvek? NEHEZEN SZÜLETŐ DEMOKRÁCIA Március 16-án a korai órákban a dabas—sári közösségi ház előtt két fiatalember, Ricsii János és Bukovszki Jenő, a március 15-én megrendezett ifjúsági demonstráció transzparenseit olvasták, amikor megjelent két helyi kisgazdapárti prominens, akik előbb provokálták (gorombán szidalmazták), majd tettlegesen bántalmazták a két fiatalt, sőt Ricsiit lefújták bénító sprayjel. A sértettek még aznap jelentették az esetet a Dabasi Rendőrkapitányság szolgálatos tisztjénél. Hogy történt-e jegyzőkönyvezés és hivatalból megejtett feljelentés, ennék most jár utána Kőszegi Zoltán, a Dafi megbízott vezetője. Az ügy kapcsán szerkesztőségünket is Kőszegi Zoltán kereste fel két másik dabasi fiatal társaságában. # Kérem mindenek előtt tisztázzuk, mi az a Dafi? — Dabasi Fiatalok Szervezete, mely 1990 őszén alakult. A dabasi fiatalok szerBIZALMATLANSÁG Napsütéses szép vasárnap, délidő. Az utca kihalt, mindenki ebédel, az SZTK ügyeletes portása is. Magas, vékony fiatalember támolyog fel a lépcsőn, szinte rádől a rendelő csengőjére, látszik rajta, hogy nagyon rosszul van. Az arca egészen lila. A portás résnyire nyitja ki az ablakát és egykedvűen hallgatja, ahogy a fiú, levegő után kapkodva rémülten panaszolja, hogy felment a vérnyomása, iszonyatosan dobog a szíve, attól fél, hogy infarktust kap! A portás szó nélkül visszacsukja az ablakot. Egy járókelő felfigyel a jelenetre, ő is becsönget. Felháborodva kérdi, miért nem engedi be a portás a beteget, miért nem ülteti le valahová, de az éber őrt nem lehet kizökkenteni nyugalmából. „Nem engedhetek be senkit” — jelenti ki. Azért hozzáteszi, hogy éppen hívni készült a mentőket. Elővigyázatos, ez természetes. Mostanában annyi a szélhámos, sose lehet tudni, milyen trükkel próbálkoznak. Abból nem lehet baj, ha nem enged be senkit. Legfeljebb a beteg esik össze az orvosi rendelő előtt! er—ed vezettsége kettős. Ha a helyi közélet problémáiba kívánunk belefolyni, akkor a Dafi színeiben tesszük. Viszont országos vagy nemzetközi vonatkozásban felzárkózunk a Fideszhez. Én személy szerint a Fidesz Pest megyei koordinációs tanácsban képviseltem a dabasiakat. • Vagyis a Dafi nem politikai szervezet? — Sokáig nem az volt. Ma viszont egyre többen várják tőlünk, hogy a politika eszközeivel is képviseljük a lakosság érdekeit. És ezt nemcsak a fiatalok igénylik, hanem a közép- és idősebb korosztály egyaránt. 0 Mi váltotta ki a március 15-i demonstrációt? — Tavaly elkészült a sári közösségi ház, melynek vezetésére pályázatot írt ki az önkormányzat. A feltételeket a jegyző és Weisz Lajos sári képviselő dolgozta ki, s mint az a Pest Megyei Hírlapban is megjelent, három feltételt jelöltek meg: agilis, menedzser- típus és helyi ismeretekkel rendelkező. A szakirányú képzettséget direkt kihagyták, mert akkor nem pályázhatott volna a Weisz jelöltje. 9 Nevezetesen? — Jankulár Iván, Bo- zsik István sári képviselő veje. Szlovákiából települt át, tehát nem „csontig sári" mint én. # Vagyis ön is pályázott? — Igen. Mert megfeleltem a feltételeknek, főisko- kai végzettségem van, ha nem is szakirányú. A közoktatási és művelődési bizottság mindkettőnkkel elbeszélgetett, majd 7:2 arányban engem javasolt. Közben kiszivárgott a Jankulár körül folyó ügyködés, mire a fiatalok szerkesztettek egy petíciót, amit elküldték Nagy Ferenc képviselőnek 420 aláírás kíséretében. Ezt Nagy úr ismertette a testülettel, jelezve, hogy a bizottság továbbra *is engem támogat, azzal a kikötéssel, hogy egy éven belül beiskoláznak egy szakirányú főiskolára. Ennek ellenére néhány sári és gyóni kisgazdapárti képviselő kiharcolta egy új pályázat kiírását, melyben a szakképesítés már feltétel. Ha Jankulár nem lehet vezető, ne legyen Kőszegi sem! 9 Erre hirdették meg maguk a március 15-i demonstrációt? Szerintem nem a legalkalmasabb időpontot választották, mondhatnám úgy is, apolitikus. — Ellenkezőleg! Emlékeztetem, három évvel ezelőtt, március 15-ét pont arra használták fel az új pártok, hogy tüntessenek a pártállam ellen. Ügy éreztük, hogy ugyanezt kell tegyük mi is a helyi hatalmasok önkényeskedései ellen. A demonstráció célja az volt, hogy felhívjuk az emberek figyelmét egy sor olyan döntésre, mely hátrányosan érinti a sáriak érdekeit, és lehetetlenné tesz minden olyan próbálkozást, amely a fiatalság kibontakozására irányul. Bármit teszünk, mondunk, Weisz Lajos mindenkit le- kommunistáz, holott ő az, aki a pártállam ideje terro- risztikus módszerekkel vég- hezviszi, ránk erőszakolja a maga egyéni és baráti körének érdekakaratát. A Ricsii és Bukovszki elleni atrocitás pregnánsan bizonyítja, ez az érdekcsoport az ököljog eszközeitől sem riad vissza. Epilógus: A Dafi nem kíván élni hasonló módszerekkel, sőt. Március 20-án lakossági fórumot rendeztek a sári általános iskola nagytermében. Erre a polgármestert és a helyi képviselőket is meghívták, lehetőséget adva nekik, hogy tájékoztassák a lakosságot az eddigi döntéseikről. Kíváncsian várjuk a résztvevők véleményét, köztük a városatyákét, melynek szívesen adnánk helyet lapunkban. Matula Gy. Oszkár KÉNYES KÉRDÉSEK A STATISZTIKÁBAN Az információ hataiom Ha el tudnák hinni az emberek, hogy a statisztika nem öncél, hanem az ország vezetői felhasználják azt munkájukban, akkor kisebb lenne az ellenállás az adatszolgáltatással szemben, és nem lenne olyan ellenszenves a statisztikus. Nincs olyan ország, ahol statisztika, információ nélkül meg tudnak élni. Az információ hatalom — mondta dr. Kővári Lajos, a KSH Pest megyei igazgatója. A változások a Központi Statisztikai Hivatalt is elérik. Az a tény, hogy a gazdaságban az óriás vállalatok felbomlanak és sok kisvállalat lesz belőlük, valamint az országszerte létrejövő különböző vállalkozások és gazdasági szervezetek közvetlen hatással vannak a hivatal munkájára. összesen 4400 adatszolgáltatót tartottak nyilván december 31.-én, egy év alatt 63 százalékkal nőtt a számuk. A hivatalnak ez óriási többletmunkát jelent. Arra kényszerülnek, hogy az 50 főnél kisebb egységek között csak reprezentatív adatgyűjtést végezzenek, teljes körűre nincs lehetőségük. Minden szervezet, intézmény köteles megküldeni adatait a statisztikai hivatalnak. A statisztikusok legnagyobb problémája az, hogy az állampolgári fegyelem nagymértékben fellazult, és ez kihat az adatszolgáltatásra is. A statisztikai törvény ugyan előírja a kötelező adatszolgáltatást, de a hivatal nem szeretne a törvény szankciójával fellépni. Ezért személyesen keresik fel munkatársai az adatszolgáltatót, hogy meggyőzzék az adatgyűjtés fontosságáról. Hangsúlyozzák, hogy a hivatal egyedi adatokat nem használ fel, csak ösz- szesítettet. Készül az új statisztikai törvény, amely nagyobb biztonságot nyújt az adat- szolgáltatónak. Akár egyéni, akár vállalati adatról van szó, kötelező az egyedi adatok védelme. A szankciókat is szigorítja a törvény. Ma, ha valaki nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét, 3000 forintra büntethető. Az a felemás helyzet alakult ki, hogy olcsóbb ezt kifizetni, mint fenntartani egy embert a statisztika elkészítésére. A lakosság körében végzett adatgyűjtés reprezentatív. A vállalatokkal szemben a magánszemélyek adatszolgáltatása nem kötelező. Olyan felmérések készülnek, amelyek az élet- színvonalra, életvitelre adnak választ, és ennek feltárása a lakosságnak is érdeke. Folyamatos annak vizsgálata, hogy milyen a lakosság fogyasztása. Ebbe minden beletartozik, a gázfogyasztástól kezdve a hűtőszekrények számáig. 1991-ben még próbaképpen indították be, azonban ma már rendszeresen figyelik, hogy milyen a foglalkoztatottság és a munkanélküliség helyzete a megyében. ötévenként egyszer vizsgálják a lakosság jövedelmi helyzetét, és ez a munka éppen most márciusban aktuális megint. Ezenkívül kiegészítő felméréseket is csinálnak, például megnézik, mivel töltik az emberek az idejüket. Próbálkozik a hivatal vallási és pártstatisztikák készítésével is, de ezek ma még Magyarországon kényes kérdések. A Pest megyére vonatkozó adatok közül kiemelhető, hogy rohamosan növekszik a munkanélküliség. Korábban kevésbé sújtotta a megyét ez a probléma. A lakosság infrastrukturális ellátottsága az ország megyéi közül változatlanul a legrosszabbak közé sorolható. A legtöbb területen lényeges az elmaradás a népesség számaránya szerint indokolt mértéktől. Dr. Kővári Lajos ennek okát abban látja, hogy a megye a 60-as, 70-es években nagyon gyorsan gyarapodott. A falvakban a téeszesítés miatt munkaerő-felesleg keletkezett, a kedvező fővárosi munka- lehetőségek idevonzottak az embereket. A hatvanas években annyi ember telepedett le Pest megyében, amennyien egy Győr nagyságú városban élnek. Csak a lakosság lélekszáma növekedett, a víz-, gáz-, és csatornahálózat nem fejlődött, nem épültek új iskolák, óvodák, bölcsődék, szociális otthonok, nem bővült a telefonhálózat. A megye a költségvetésből képtelen volt kigazdálkodni ennyi embernek az ellátását. H. Cs.
