Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-23 / 70. szám

TxmsEzm, .de mmőí Csak a piac ítélhet Sorsukról maguk dönthetnek A Földművelésügyi Mi­nisztériumban már tavaly létrehozták a pénzintézeti és vállalkozásfejlesztési fő­osztályt, amelynek osztály- vezetőjével, Szilvássy Gá­borral a privatizáció esz­közrendszeréről és a me­zőgazdasági vállalkozók ál­tal igénybe vehető külön­féle pénzügyi támogatá­sokról, hitelekről beszél­gettünk. — Két korábban ígére­tesnek beharangozott hitel­fajta, az Egzisztencia-hitel és a Start-hitel nem vál­totta be a reményeket. Előbbi nem bizonyult jó konstrukciónak, utóbbi pe­dig — mint az egyik leg­kedvezőbb feltételekkel rendelkező hitelfajta — csak az igénylők töredéké­hez jutott el. 1992-ben már érezhetők lesznek a pénz­piacon azok az alapvető változások, amelyek a mi gazdálkodószervezetein­ket, kezdő vállalkozóinkat is a korábbinál jobban se­gítik a termelés megszer­vezésében, s a piacra kerü­lésben. Az Egzisztencia­hitelt például összevonták az MNB privatizációs hi­telével. Csökkent a fel­vett kölcsönök kamata, és gyorsan kiépülő országos hitelgarancia-hálózat is csatlakozik hozzá. Nem vé­letlenül, mert ezt a hitel­fajtát szánjuk a privatizá­ció fő forrásának. Kamata évi 16,5 százalék, ami iga­zán kedvező. A felvehető összeg eddig 50 millió fo­rintban megjelölt felső ha­tárát is eltörli a rendelet. Az E-hitel egyébként dol­gozói részvényvásárlásra is kérhető. Ehhez a Munka- vállalói Résztulajdonosi Program — MRP — elfo­gadásával újabb kedvező privatizációs lehetőség kap­KIVETKEZIK A FEUENDÜIÍS!? A gazdaságos tartás esélye . A magyar baromfiterme­lő és -feldolgozó ipart ta­valy 5 milliárd forint vesz­teség érte. A KGST-piac összeomlása miatt nehéz volt a hajdanvolt partne­reket pótolni. A termelési költségek növekedése és a fizetőképes kereslet csök­kenése szinte csődhelyzet­be hozták a termelők je­lentékeny részét. A barom­fi tenyésztés sajátossága a gyors tőkeforgás és meg­térülési idő, valamint az, hogy a nagy válságokat rendszerint fellendülés kö­veti, mégis arra biztatták a termelőket, hogy meg­fordulhat a kocka, s ami tegnap hátrány volt, az holnap előnnyé változhat. Hazánkban Bábolnán működik az egyik legje­lentősebb baromfitenyész­tő cég. Értesülések szerint a héten Bábolnán kezdődött kétnapos nemzetközi broj­lerkonferencián elhangzott, hogy a környező orszá­gokban legalább annyira létkérdés a lakosság élel­miszer-ellátása, mint ha­zánkban a brojleripar új­bóli fellendítése. A bábolnai székhelyű magyar—amerikai vegyes vállalat a Bábolna-Arbor Acher Kft. a jövőben meg kívánja honosítani a világ egyik legkorszerűbb hús­hibridjét. az arbon-acres csirkefajtát. Pest megye hazánk azon térsége közé tartozik, ahol mindössze néhány nagyobb cég foglalkozik nagyüzemi módon baromfitenyésztés­sel. A kistermelők a drága tápanyagárak és energia- költségek miatt elkedvet­lenedtek a szárnyasok tar­tásától. Talán, ha a kis­termelők is hozzájuthat­nának a leggazdaságosabb baromfifajtákhoz, meg­jönne a tenyésztési ked­vük, és hozzájárulnának az adott térség választékosabb élelmiszer-ellátásához. VADÁSZOK VIZSGÁZTAK Rend a lelke mindennek Vadban, halban bővellce- döek a magyarok — írták már évszázadokkal ezelőtt a hazánkat felkereső uta­zók, írástudók, Jelenkori világunkban már egy sza­bályozott vad- és halgaz­dálkodásról lehet számot adni, hiszen a természet ezen adományai részei nemzeti kincseinknek. S a törvény, a jog kényszerítő erejének köszönhetően a természetben található ér­tékeink különösen becsben tartottak. A minap az FM megyei földművelésügyi hivatalá­nak szervezésében, mint­egy 40-en tettek vadász- vizsgát, állami bizottság előtt; általános vadászati és jogi ismeretekből, vala­mint vadászati etikából kellett bizonyítaniuk. Nem legyilkolni kell a vadat, hanem együttműködve a természettel kell elősegíte­ni az egészséges szelekciót f- mondotta a témával kap­csolatban a megyei föld­művelésügyi hivatal veze­tője. A helyi vadásztársasá­gok eleddig a földműve­lésügyi tárcának fizettek bérleti díjat, ezentúl vi­szont a helyi önkormány­zatoknak. Természetesen nem kell horribilis össze­gekre gondolni, de kétség­telen, hogy az önkormány­zatok számára minden fo­rint jól jön. Pest megyében hétezer vadászt tartanak számon, akik között a fővárosban élők is megtalálhatók. Egy­re többen folyamodnak va­dásztársaságokba történő felvételi kérelmekért. So­kan azért, hogy több időt tölthessenek a természet­ben, tehát számukra a va­dászat egyfajta egészséges kikapcsolódást is jelent. A sikeres vadászvizsgák azonban még nem jelentik azt, hogy most már aztán minden rendben, s irány az erdő, a mező, a nádas. A következő állomásként a helyi vadásztársaságok tag­jainak a fegyverhasználati engedélyt is meg kell sze­rezniük, s ez a procedúra már a rendőrségen folyta­tódik. Gy. L. SZÁMADÁS - FÉLELMEKKEL' csolódik majd, különösen az élelmiszeriparban. A Start-hitelről azonban nem tudok biztatót monda­ni: az idei keretösszeg csak fele a tavalyinak. Ezért fel­merült, hogy az 1993—94-es keretösszegek korábbi le­hívását is lehetővé kellene tenni. Mindenféle benyújtott igényt alávetnek a piac várható értékítéletének. Akár leendő farmer, kezdő élelmiszer-ipari vállalkozó, akár pedig mamuttáblá­kon gazdálkodó szervezet, vagy jelentős gyár fordul a bankokhoz, tudnia kell: egyikük sem számíthat helyzetéből adódó preferen­ciára. Ítéljen közöttük a piac, döntsék el valódi ver­senyszempontok, hogy jár-e neki, vagy pedig meg kell tagadni a támogatást. Mind­egyik támogatáshoz, ked­vezményes hitelfajtához gondosan összeállított és szövegezett feltételrend­szert tesz közzé a pénzin­tézet és vele párhuzamo­san mi is. — Meggyőződésem, hogy a magántulajdon megjele­nése a mezőgazdaságban szinte robbanásszerű tudati változásokat hoz magával. A régi beidegződéseket, reflexeket, azt, hogy „majd megmondják helyettünk, hogy mit kell tennünk” — gyorsan el kell felejteni. Tudom, nem lesz könnyű, de máris vannak jó pél­dák az új és csakis helye­selhető gondolkodásra. Pél­dául a regionális feldolgo­zó és értékesítési szövetke­zetek. Alapítóik rájöttek arra (például Hódmezővá­sárhelyen), hogy az indo­kolatlanul magas fogyasz­tói ár a tejforgalmazás szervezetlenségének és a feldolgozás pazarlóan ma­gas költségeinek róható fel. Miért életképes ez for­ma? Mert kiindulási pont­ja: a piac. Tehát azt taná­csolhatom, először mindig a piac oldaláról világítsák át a kezdő vállalkozók, hogy mit érdemes csinálni és persze azt is mérjék fel, hogy mire képesek. Schöffer Jenő Miképpen másfelé, úgy Tápiósaentmártonban sem vidáman masíroztak har­minc évvel ezelőtt nagy­üzembe az emberek. Alig­hogy megízlelték az egyéni tulajdonlás örömét, küzdel­meit, máris jött a fentről elrendelt kollektivizálás. „Most — mire megszoktuk a közöst, s együtt szerény jólétet izzadtunk ki — most ugyanez ismétlődik, csak éppen fordítva?” A levegő­ben a kérdések, kételyek eme tömör summázata fe­szült, amely kendőzetlen módon néhányszor ki is buggyant az Aranyszarvas Tsz hétvégi közgyűlésén. Összefogás Pedig szokványosán in­dult az elmúlt három év­tized szövetkezeti tevékeny­ségére visszatekintő ese­mény. Noha a teljes átala- kukís előtti erőgyűjtési, ön­bizalom-erősítési szándék sem hiányzott a hangulat­ból. Ez utóbbira — mint utólag kiderült — nagy szükség lesz az elkövetke­zendő hetekben. Szabó János elnök — egyúttal a Teszöv elnöke — a tényeket vázolta múlt­idéző beszámolójában. A Kossuth és a Rákóczi Tsz 1961-ben alakult meg Szent- mártonban. Az 1474 fős tel­jes tagság ennyi és ennyi lovat, ekét, szekeret, istál­lót vitt be a tsz-be. Kez­detben olyan fogalmakkal kellett megbarátkozni, mint a munkacsapat, munkaegy­ség. Nehezen, de fokozato­san oldódtak a görcsök, a kényszerek: a tagok egyre inkább felismerték az ösz- szefogásban rejlő erőt, új lehetőségeket. A Iloíherr- traktorokat. cséplőgépeket nagy teljesítményű gépek­kel cserélték le, munlcaegy- ség helyett a havi bérezést vezették be. Mérföldkőnek számított az 1975-ös év, amikor a két tsz Arany- szarvas néven egyesült, Örökölt paraszti rafinériá­val 1978 óta végeznek ipari melléktevékenységet, leg­alább 100 munkahelyet te­remtve ezzel. Az egyesült tsz a legutóbbi zárszámadá­sig mindig nyereséggel zárt, több mint 1000 embernek adott kenyeret. Munkanél­küli-segélyre a mai napig nem küldtek el senkit. Az elmúlt 30 év alatt össze­nőtt a tsz és a község: óvo­dát építettek, iskolát, szo­ciális otthont bővítetlek. Üzemi orvosuk, strandjuk van, kereskedelmi egységeik nélkülözhetetlenek a helyi ellátásban, — Mindezt a szentmárto- ni emberek szorgalmával közösen értük el — fejez­te be vázlatos visszatekin­tését az elnök, majd hozzá­tette: most a szövetkezetek teljes átalakításáról tör- vénykeztek az arra illetéke­sek. Sok mindennel nem ér­tünk egyet, hátrányaink is vannak. Mégis: eltérően a kollektivizálástól, most vég­ső soron mi döntünk saját sorsunkról. Az Arany- szarvas pedig felkészült a változásra! Félelmek Szabó János hangsúlyoz­ta: a 260 milliós vagyont a következő hetekben fel kell osztani. A téeszt érintő kár­pótlási igény 45 ezer arany­korona, ami kiváló földjeik lévén is 1500 hektárra rúg. A tagság jelzései alapján úgy számoltak, hogy a 4300 hektáros szántóból 2600-at 1993-ban is együtt fognak művelni. A szántást-vetést tán még alaposabban vé­gezték, mint máskor, mert tudják: hozzányúlni, oszta­ni csak ahhoz lehet, ami megterem. Elnökük optimizmusát ne­hezen vették át a jelenlevő tagok, mintegy 400-an, So­kan hozzászóltak, s aggá­lyaiknak, a jövőtől való fé­lelmeiknek adtak hangot — Esztergályos vagyok a tsz-ben: nem értek én a gazdálkodáshoz, hisz másra álltam rá. Most tanuljam meg 3 évvel a nyugdíj előtt? Építsek ólat, istállót? Kitaníttattam a gyerekemet, 3 szakmája van: egy éve nem tud elhelyezkedni. Nem erre neveltem fel! Kapok 3 hektárnyi földet, mit csi­nálnék ón egyedül vele, mi­közben élnünk is kellene? Csillapítás Az ily módon kibuggyanó indulatokra Farkas Gábor országgyűlési képviselő igyekezett nyugtató hangon reagálni. Am szavaiból ki­derült: ő is inkább hisz ab­ban. hogy az árakat például a valós piac fogja majdan szabályozni. Nehezményezte a tömegtájékoztatás pesszi­mizmust sugalló, hangulat- keltő manipulációit a mező- gazdasági átalakulás ügyé­ben. Egy, a „nagy fizetésű pesti embereket” név sze­rint emlegető hozzászólónak címezve kénytelen volt sa­ját képviselői jövedelmi viszonyait kiteregetni. Őszinteségét, szerénységét a tsz-tagok tapssal honorál­ták. A feszült, ám beletörő­dő légkörben szükség volt dr. Gyovai Pálnak, a Teszöv titkárának türe­lemre intő mondataira is. A kedélyek lecsillapítását mégis leginkább Szabó Já­nos zárszava érte el. — Megtaláljuk az egyetértést, a legjobb megoldást — mondotta. Bejelentette: a háztájit biztosítják, a nyug­díjas tagok pedig egyszeri segélyben részesülnek. Hétfőtől már felvehetik. Számukra ennyi a biztos ... egyelőre. (tóth) KONCEPCIÓ VÁLSÁGKEZELÉSRE Pest megye is rászorulna... A gazdaság átalakulása közben egyre többször be­szélünk a válságjelenségek­ről. Ennek egyik eleme a mind jobban növekvő munkanélküliség. Az ipari­lag, de már a mezőgazda­ságilag fejlett térségekben munkanélkülivé vált embe­rek gondját is egyre kevés­bé tudják megoldani. A gazdasági kabinet regioná­lis munkabizottsága előter­jesztést készített, amelyben a válsághelyzetek kezelésé­re külön koncepciót dolgo­zott ki. Ezt rövidesen az érdekegyeztető fórumok elé terjesztik. CSŐDBE MENT IPAR A szakemberek a problé­mák feltárása során többek között megállapították: a nagyvárosok feldolgozóipari körzeteiben fokozódott a válságállapot. Ez összefügg a nagyvállalatok elhúzódó csődeljárásaival. Ugyanakkor a kedvezőt­len adottságú mezőgazdasá­gi területeken már érezhe­tő az agrár munkanélküli­ség. összefüggő régiót alko­tó kiskörzeteket, illetve lo­kális döntően kistérségi válsághelyzetet különböz­tetnek meg a téma kezelé­sével foglalkozó szaktárcák. Azt valamennyien leszö­gezik: az elmaradott terüle­tek fejlesztésére ma nincs új, korszerű felfogás és program. A gazdaságfej­lesztésben az egyik leg­fontosabb elemnek azt tart­ják, hogy felzárkóztassák az infrastruktúrát, illetve az önkormányzatoktól sze­rezzenek céltámogatásokat. Noha tavaly két eszközt is bevetettek a munkahely- teremtés ösztönzésére — vállalkozási nyereségadó- kedvezményt és a közvetlen beruházási támogatást —, azok mégsem hozták meg a kívánt eredményt sem a beruházásokhoz, sem a vál­lalkozásokhoz. A munka- nélküliek vállalkozóvá vá­lását csak részben lehet elősegíteni a Foglalkoztatá­si Alapból. Voltaképpen ily módon csak a tartósan munkanélküliek foglalkoz­tatását tudják elősegíteni. RÉTEGSPEÜFWUSAN Megállapították, hogy a tavalyi eszközrendszerből hiányoztak a valóban kriti­kus foglalkoztatási hely­zetben levő térségekben o normatívákon felül igénybe vehető aktív és passzív eszközök, valamint az át­meneti, vagy a tartós fog­lalkoztatási krízishelyze­tek enyhítésére alkalmas, speciális beavatkozási meg­oldások. Ezt az Alap köz­ponti részéből meghirde­tett pályázati rendszerben működő és alapvetően ré­tegspecifikus támogatások sem pótolták. A közvetlen területfej­lesztési és beruházási támo­gatási pályázati rendszert egyoldalúan centralizáltan működtetik, ma még — az értékhatártól függetlenül — tárcaközi bizottság dönt az egészen apró helyi fejles? tések és az országosan ; jelentős beruházások tá­mogatásáról. Az elmaradott térségek kategóriáinak meghatáro­zásakor általában az egy főre jutó GDP (bruttó nemzeti össztermék) mérté­két, és az ezt kiegészítő, vagy helyettesítő mutató­kat veszik figyelembe: a munkanélküliségi rátát, va­lamint a tartósan és a pá­lyakezdő munkanélküliek arányát. Noha Pest megye azon regionális körzetbe tarto­zik, ahol meggyorsult a feldolgozóipar, illetve a tisztán ipari vállalatok csődje, az előterjesztés mégsem sorolja az úgyne­vezett depressziós körzetbe. Lehetséges, hogy a főváros közelsége még mindig ele­gendő ahhoz, hogy a tartó­san munkanélküliek is munkát találjanak. MEDDIG MARAD Kérdés, hogy ez a folya­mat meddig marad ezen a szinten? A munkaügyi kor­mányzatnak talán azon sem ártana eltöprengenie, hogy ne csak az elmaradott tér­ségekben segítsék központi pénzekkel a mezőgazdasági tulajdonváltást. Erre Pest megye is rászorul, hiszen a lakosok zöme nem a fővá­ros határához közel él, ha­nem olyan falvakban, aho­vá csak naponta kétszer megy a távolsági autóbusz. I. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom