Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

Felmentés — kinevezések Göncz Árpád köztársa­sági elnök dr. Gálszécsy András tárca nélküli mi­nisztert e tisztségéből — a miniszterelnök javaslatára — saját kérésére nyugállo­mányba vonulása miatt, érdemei elismerése mel­lett, 1992. február 29-i ha­tállyal felmentette. A köztársaság elnöke 1992. március 1-jei hatály- lyal — a legfőbb ügyész előterjesztésére — a leg­főbb ügyész helyetteseivé nevezte ki dr. Fábián Já­nost és dr. Sátori Jánost. Antall József válaszlevele Marián Calfának Antall József miniszter- elnök válaszolt Marián Cal- fa, a Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság kor­mánya elnökének 1992. ja­nuár 23-án kelt levelére, melyet a dunai vízlépcső- rendszer miatt érzett gond és felelősség hatott át. A magyar miniszterelnök ebben a válaszlevélben rá­mutat arra, hogy a kor­mány ismételten foglalko­zott a bősi vízlépcsőrend­szer ügyében kialakult KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ (Folytatás az 1. oldalról.) diplomáciai kapcsolatok felvétele. Az üzbég minisz­terelnököt fogadja Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügymi­niszter. A kormányszóvivő beszá­molt arról is, hazánk csat­lakozik mind a Nemzetközi Távközlési, mind az Euró­pai Távközlési Műholdas Szervezetekhez. , Mint ahogy Dobos Krisz­tina, a helyettes államtitkár bejelentette: a kormány el­fogadta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium azon tervezetét, mely ma­gyarországi nemzetiségi és etnikai kisebbségek oktatá­sával, művelődésének fej­lesztésével foglalkozik. Ju­hász •Judit kormányszóvivő beszámolt arról, államigaz­gatási felügyelet alá vonják az állami erdő- és fafeldol­gozó vállalatokat. A Győrt elkerülő hatvan kilométeres autópálya, koncessziós meg­építésére kiírt nemzetközi versenytárgyalás a második fordulójához ért: öt pályázó kapott meghívást ajánlat- tételre. Az építkezéshez szükséges terület kisajátí­tási költségeit — a beruhá­zás vonzóbbá tételéért — a magyar fél fedezi. Juhász Judit kormány- szóvivő ezután a Magyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány alapító okiratát is­mertette: az alapítvány ja­vára felajánlott több 10 milliárdos ingatlanvagyon- röl szóló törvénytervezet, amely hamarosan az Or­szággyűlés elé kerül. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványról szóló törvény kihirdetése után 30 nappal megszűnik az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgató­ság, s munkavállalói joggá válik az üdülés. A kormány elfogadta az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény- módosítási javaslatot. F. I. Ä jobb alapellátás záloga „Mint magánember mé­lyen megsértődtem az EDDSZ követelésein, hiszen amíg az orvosoknak 100 százalékos, addig az egész­ségügy többi dolgozójának csak 50 százalékos béreme­lést akar kiharcolni” — mondta Andréka Bertalan népjóléti helyettes állam­titkár az egészségügy és a társadalombiztosítás re­formjával kapcsolatos pén­teki sajtótájékoztatón az MDF székházában. Kis Gyula, az Ország- gyűlés szociális bizottságá­nak elnöke szintén elítélően nyilatkozott az EDDSZ ter­vezett akciójáról, s úgy vé­lekedett: a józan kompro­misszum közelebb visz a megoldáshoz, mint az ut­cai demonstráció. A társa­dalombiztosítás reformjáról szólva kifejtette: az in­gyenes, mindenre kiterjedő és magas színvonalú egész­ségügyi ellátás utópiája he­lyett egy biztosítási alapon járó egészségügyi ellátás kezd kibontakozni. A vál­tozás először az alapellá­tásban lesz érzékelhető — mutatott rá Andréka Ber­talan —, a biztosítási rend­szer nyomán a felnőtt és a gyermek körzeti orvosi rendszerben válik először kézzelfoghatóan is érde­keltté az orvos. Július 1-jétől az orvosok fizetését újabb három szempont is befolyásolja: a szakvizsgák száma és irá­nyultsága, az adott körzet elhelyezkedése és a betegek életkora. A szakellátás és a kór­házak reformjára ezzel szemben csak a jövő évben kerülhet sor — mondta Andréka Bertalan. Nagyobb aranykorona, kevesebb föld!? A java még hátravan (Folytatás az 1. oldalról.) hozzá a kárpótlási törvény 20. paragrafusának 1. be­kezdése szerint, ugyanis a kárpótlási hivatal ezt nem közölte. A megyei TÉSZÖV elnöksége megkérdőjelezi, hogy a felében, harmadá­ban feldolgozott beadvá­nyokból miként vonták le a kárpótlási depresszió és a megváltási ár szerinti mértéket; továbbá a tagi földtulajdonosok tévesen benyújtott, és nagy után­járásokkal kísért igényeit. Elbizonytalanítja a törvény végrehajtóit, hogy a kár­pótlás törvényes végrehaj­tásának felügyeletére lét­rehozott hivatal már az el­ső alkalommal az érintet­tek számára nem teljesen meggyőző adatokat közölt. Az egyébként parázs hangulatú TESZÖV elnök­ségi ülésen a jelenlévők végül is optimista hangon tanácskoztak, remélve, hogy az illetékesek a valós helyzetnek megfelelő tény­adatok meghatározása ér­dekében tovább munkál­kodnak. Elhangzott, hogy igény esetén a szövetkeze­tek saját adatbázisukból készségesen nyújtanak se­gítséget a kárpótlási igé­nyek valódiságának és a szóban forgó .földterületek jelenlegi birtokosainak meghatározásához. Gy. helyzettel. Azzal a súlyos problémával, mely a múlt öröksége. Az építkezés ma­gyar részről történt felfüg­gesztése óta, mód és lehe­tőség volt arra, hogy a víz­lépcsők környezeti hatását áttekintsék, a szükséges, elmaradt vizsgálatok pót­lását megkezdjék. A kor­mányfő ennek birtokában összegezte a legsúlyosabb ökológiai kockázatokat. Mi­közben az építkezés felfüg­gesztése óta a környezeti problémák közös feltárásá­nak igényével, tárgyalások útján kereste a probléma megoldását. A súlyosnak ítélt kérdésekről viszont többször tájékoztatta szó­ban, írásban a cseh és a szlovák tárgyalópartnereit. Sajnos, a cseh és szlovák szakértők eddig még nem ismertettek a magyar kor­mánnyal olyan összeállí­tást, amelyik bizonyítaná, hogy a várható károk, koc­kázatok nem valósak. A Duna egyoldalú elterelésé­re irányuló munkálatokat a cseh és szlovák fél a ma­gyar felfüggesztő döntések­re válaszul — pótmegol­dásként — jelentette be. Véleményezve, hogy a ma­gyar döntések az 1977. évi államközi szerződés meg­szegését jelentik. A kormányfő levelében leszögezi: az építkezés fel­függesztése magyar rész­ről nemcsak elkerülhetet­len, de a nemzetközi jog­gal is összhangban álló lé­pés volt. Ezzel szemben a Duna egyoldalú elterelése a nemzetközi jog több elő­írását is sérti. Hiszen a Duna Pozsonyt elhagyva határfolyóvá váUk, tehát részben magyar? részben cseh és szlovák főhatalom alá kerül. Ebből követke­zik, hogy a közös határfo­lyó sorsáról csak a két ál­lam egyetértésével lehet dönteni. A Duna elterelé­se a közös szakaszról cseh és szlovák területre vinné át a hajózási fővonalat, amely jelenleg a párizsi békeszerződés — közvetve a trianoni békeszerződés — előírásai szerint, a két ál­lam határát képezi. Antall József miniszter- elnök a kialakult helyzet­ben döntő feladatnak tart­ja a feszültség növelése he­lyett: itt, Európa szívében tovább biztosítsuk a békét és stabilitást, a „visegrádi hármak” és országaink együttműködését. Szorosabb együttműködést a frakciók között Szükség van ü ékoalícióra (Folytatás az 1. oldalról.) den olyan kísérlet, amely demagógiával és a közvé­lemény félrevezetésével tagadja a koalíció szükség- szerűségét és létét, alap­jaiban veszélyezteti az or­szágépítő munkát és a visz- szarendeződés érdekeit szol­gálja. A sajtókonferencián Gre- zsa Ferenc MDF frakció­tag, Oláh Sándor FKGP frakcióvezető-helyettes és Gáspár Miklós KDNP frak­cióvezető-helyettes kije­lentették, hogy a megálla­podás értelmében össze- hangoltabbá és harmoni- kusabbá válik a politikai és jogalkotási együttmű­ködés. A tervek szerint március 10-ig a három frakció megalakítja a koa­líciós képviselők egyeztető bizottságát, és a jövőben kö­zös törvény-előkészítő mun­kacsoport-üléseket fognak tartani. Mindez a parla­menti munka felgyorsítá­sát szolgálná. Grezsa Ferenc elmond­ta. hogy az egyeztetőbi­zottságnak a kormányát­alakítás terén is lehet vé­leményezési és javaslatté­teli joga, és egy elhang­zott újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a közel­jövőben nem várható kor­mány-átalakítás. Oláh Sándor véleményé­ben azt hangoztatta, hogy eddig a koalíciós együtt­működésben nem volt meg a zavarelhárítás eszköze, de ezzel immár ez a j?ond is megoldódott. A FKGP frakcióvezető-helyettes azt is elmondta, hogy a múlt szombati nagygyűlés ered­ményeként nagyobb önbi­zalmat kapott a képviselő- csoport, és a koalíción be­lül hitelesíteni tudták ma­gukat. A kisgazdafrakciőnak nincsenek követelései a koalíciós partnerekkel szemben, és igyekszenek továbbra is megőrizni sa­ját politikai arculatukat. Oláh Sándor határozottan elítélte az úgynevezett „kliensrendszert”, és nem értett egvet azzal, hogy bárki politikai Szolgálatait jól fizető állásokkal hono­rálják. Zsíros állásokról lévén szó, természetesen az új­ságírók rákérdeztek arra is, hogy mi a véleménye a kisgazda politikusnak Zsí­ros Géza kisgazda-képvi­selőnek a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatójává történő kine­vezésével kapcsolatban. Oláh Sándor azt vála­szolta, hogy rendkívül ká­rosnak tartaná, ha szak­mailag rátermett emberek sem juthatnának előre, csak azért, nehogy beár­nyékolja őket a „kliens­rendszer” vádja. Grezsa Ferenc ezt követően visz- szautasította azt a feltéte­lezést, hogy az MDF bár­mit is felajánlott volna a 35-nek újabb kisgazda-át- ülések érdekében. Az országgyűlési bizott­sági helyekre vonatkozó döntésekkel kapcsolatban Oláh Sándor hangoztatta, hogy ennek kapcsán szük­ségessé válik néhány olyan politikus kirekesztése, akik egy-egy bizottságban meg tudnák teremteni az ellen­zékiek túlsúlyát. Elhangzott az is a poli­tikustól, hogy bizonyos kérdésekben szükség van hatpárti együttműködésre és előzetes konzultációra. Grezsa Ferenc szerint a jövő héten újabb frakció- vezetői találkozóra kerül sor. P. J. HÉT HIRE FELEBEN Szakmai fórum témája volt a főváros térszekezete. • Nyugdíjasok számára szervezett tejértékesítési ak­cióra került sor Jász-Nagykun-Szolnok megye váro­saiban. • A Miskolci Egyetem adott otthont a Mio roCad nemzetközi számítástechnikai szakkiállításnak. • Pécsett würzburgi építészeti napokat rendeztek. • Nemzetközi hologramtárlat tekinthető meg Békés­csabán. 9 A hét híre az is, hogy a Reklám Világszö­vetség első magyarországi szimpóziumára került sor Budapesten Reklám és média a nyitott társadalom* ban címmel. Nemzetközi bölcs belá­tás párlata a szállóige, amely szerint a reklámra költött összegeknek a fele kidobott pénz, csak éppen senki nem tudja, melyik fele... Bonyolult hatás- mechanizmusok eredménye, avagy kudarca a reklám- ban/mal elért siker vagy bukás. Éppen napjainkban kerekedett csinos botrány a médiákat reklámokkal el­árasztó csomagküldő szol­gálat forgalmazta termékek minősége miatt, azaz ebben az esetben is kiderült, nagy lehet a különbség a híreit és a valóságos áru között. Ennek a különbségnek az érzékelésére nem csupán ez az egyetlen eset kínál fel példákat. Ahogyan sokasod­nak a piacgazdaság hajszál­erei. úgy kerülnek be ebbe a vérkeringésbe a tisztessé­ges kereskedelemtől test­idegen anyagok. A szakem­berek azt mondják, régen árultak annyi bóvlit ha­zánkban, mint mostanában. Amibe pörkölt kávé éppúgy beleérthető, mint ruházati termék, híradástechnikai cikk, szerszám. A főváros után az or­szágban legnagyobb kiske­reskedelmi forgalmat ma­gáénak mondható közigaz­gatási területen, Pest- me­gyében az eladások tavaly — az ún. volumenindex alapján — a korábbi egy­negyedével estek vissza. A jelentős csökkenés lényege­sen megváltozott, és folya­matosan változó vásárlói/ fogyasztói magatartásra mutat. E magatartás formá­lásában fontos szerepe le­het a reklámnak. A szak­emberek éppen az ellenke­zőjét állítják annak, mint amit a laikus hisz. A lai­kus ugyanis azt gondolja, amikor a vásárlások csök­kennek, akkor nem sok ér­telme van a reklámnak. A szakemberek viszont ta­pasztalati tényekből tudják, éppen ilyen helyzetben szükséges a célszerű hírve­rés, az ún. okos reklám, amely a termék használati értékére, takarékos jellegé­re stb. helyezi a hangsúlyt. Az .ilyen reklám ma még meglehetősen ritka a hazai médiában, divatos viszont a semmitmondó harsány- ság. Annak idején, a század első évtizedeiben híveket is meg ellenzőket is felso­rakoztatott a váci Kobrák cipőgyár reklámja: a láb­belik talpába a „Talpra magyar!” feliratot sajtol­ták... Nem ritka eset! A Szent István malátasör va­lamikor, napjaink Kossuth cigarettája egyaránt azt jelzi, a reklám számára, amint a termékelnevezés számára úgyszintén, ritka­ság a tabunak számító te­rület A jól eltalált né* egyenlő a siker reményé­vel, a siker pedig pénz és pénz... A megyében a kiskereskedelmi forgalom most már a 80 milliárd fo­rint közelébe került azt«* nem kis pénzeltről van sző akkor, amikor a reklám va­laminek jó-jobb-legjobb hírét kívánja elhitetni. Bogáncsként ragad rá minden korosztályra az adott időszak legjelesebb reklámjainak egy-egy sza­va. mondattöredéke. A mai időseknek nem cseng ide­genül a Darmol, a Pluma paplan, a Lysoform, amint ez a helyzet az Epedával, a Meister szappannal, avagy éppen Karinthy Frigyes re­meklésével, a Mondja mar­ha, mért oly bússal is; kitö- rölhetetlenek az emlékezet­ből. A magyar fogyasztó sok évtizedes hiánygazdál­kodás után most ismerke­dik a kínálati piac előnyei­vel és hátrányaival, benne a reklám új szerepével. Ez­zel az új szereppel — a be­vezetőbál említettekre utal­va — felében elégedettel* lehetünk, de melyik felével legyünk elégedetlenek? Az- zal a felével, amelyikbe aa erőszakosság, a téves állí­tás, a hamis feldicsérés tar­tozik? A baj az, hogy a megtévesztő reklám követ­kezményei legtöbbször má» csak akkor derülnek ki, amikor hazavittük a* árut... Nincsenek kiépült fogyasztóvédelmi szerveze­tek, mechanizmusok, egy­két állami minőségellenőr­zési cég próbálkozik a le­hetetlennel: az árutömeg megszűrésével. Népes tábort alkotnál* azok, akikről'Robert Musil így írt A tulajdonságok nél­küli ember lapjain: „Az életben egyéb sem kell, mint az a meggyőződés, hogy jobban megy a bol­tunk, mint a szomszédé." A miértre, a meddigre, s a mi lesz a becsapottakkal kérdésekre az így cselekvők nem keresik a feleletet. A piacgazdaság kiépítésének nem csak szorgos munká­sai, hanem gátlástalan vám­szedői is vannak: a rek­lámpiacnak nemkülönben. Aligha vezetne eredményre a vámszedőkkel szembeni hatósági fellépés sürgetése, mert erre csak kivételes és kirívó esetekben nyílik le­hetőség. Marad tehát szá­munkra a mérlegelés, a vá­lasztani tudás, a márkák iránti bizalom... a rek­lámok felében való hit. Mészáros Ottó BEVONUL TŰK MZ ÚJONCOK Szolgálatmegtagadók Szerdán és csütörtökön 23 569 fiatal vonult be sor­katonai szolgálatának tel­jesítésére, közülük 3317-en a határőrséghez — tájékoz­tatta az MTI munkatársát Keleti György ezredes. A HM szóvivője elmond­ta, hogy polgári szolgá­lat iránti kérelmet hárman nyújtottak be, fegyver nél­küli katonai szolgálatra négy fiatal jelentkezett, né­gyen pedig megtagadták mindennemű szolgálat tel­jesítését. Ez utóbbiakkal szemben az illetékes szer­vek büntetőeljárást kezde­ményeztek. A behívásnak nem tett eleget 139 sorkö­teles, közülük 48 igazoltan, 91 pedig igazolatlanul ma­radt távol. Egészségügyi okok miatt 174, szociális és egyéb indokok alapján 103 fiatalt engedtek vissza a bevonulási helyekről. Ha a sorköteles hozzá­tartozója a bevonulás miatt segélyre jogosult, annak intézése a lakóhely szerinti polgármesteri hivatal ha­táskörébe tartozik. A most bevonult újoncok ünnepélyes katonai eskü­tétele a Magyar Honvédség és a határőrség alakulatai­nál március 14-én lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom