Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-29 / 51. szám

A ZSÁMBÉKI„PUSZTA" VARÁZSA Kuruc lecke labancoknak Rendezési terv — buktatókkal A MEGEGYEZÉSHEZ? Ha nem láttam volna sa­ját két szememmel, akkor azt mondanám, hogy ámí­tás és olcsó reklám az egész, de amikor a Zsám- béki-medence kellős köze­pén megláttam egy német utazási iroda vendégeit, amint feledve minden hi­deget. állhatatosan nézték a népi ruhába öltöztetett csi­kósok irigylésre méltó be­mutatóiét, akkor végérvé­nyesen eldöntöttem, hogy soha az életben nem fogok hinni firkásztársaimnak, akik oly sokszor írtak le­ereszkedő engedékenység­gel a turistacsalogatás ol­csó magyar trükkjeiről. Nem bizony, mert tudo­másul kellett vennem, hogy egy élelmes magyar vállal­kozó a Zsámbéki-medencé- be tudta varázsolni nagy költőnk pusztáját, annak minden valódi és álroman­tikájával együtt. Hogy az­tán ez mennyit hoz a kony­hára — azaz saját zsebébe —, azt nem tudom, annyit azonban tapasztaltam, hogy a vállalkozás minden bizonnyal sikeres lehet. Tetszettek a mutatvá­nyok, engedelmesen üget­tek hol lassabban, hol gyor­sabban a szép lovak, hogy később általános tetszést arassanak engedelmessé­gükkel. amikor mintegy jel­szóra fejet hajtottak a kí­váncsiak előtt. Hatvan ló rohanásában gyönyörkö­dött a félig megfagyott nagyérdemű, lélegzetet visz- szatartva figyelték a tálcán száguldó pohárnyi vörös bor kifürkészhetetlen sor­sát, és csak akkor oldódott a feszültség, amikor vége A hír igaz, de Zsolt Lász­ló üdülővezető még csak annyit mond el és igazol belőle, amit már biztosra lehet venni. Leányfalun át­alakul a Panoráma szak- szervezeti üdülő. A Magyar Családi Orvosok Társasága veszi bérbe az épületeket, ahol szanatóriumot nyit­nak. Nem lehet pontosan tudni, hogy mikor, de való­színű, hogy fél éven be­lül Rehabilitáció lesz az új intézmény rendeltetése — mondta Zsolt László. — Részben járó betegekkel foglalkoznak, utókezelést folytának. A páciensek má­sik körét a gyógyíthatatla­nok alkotják. Vagyis azok, akiknek a betegségükkel együtt kell élniük.-—Van egy olyan elkép­lett a száguldásnak, és meg­maradt a pohárban a bor. Látni és csodálni is kel­lett volna a lovakon állva lovagló legényke nagy- nagy büszkeségét, aki né­hány percig biztosan Rózsa Sándor valamelyik kései leszármazottjának gondol­ta magát. A nézősereg jól érezte magát mindvégig, csupán akkor volt némi izgalom és riadalom. amikor merev vigyázzállásba vezényelték az egyik bátor hölgyet, és elkezdődött a nagy ostor- csattogtatás. A jó kuruc alaposan meg­leckéztette a labancot. Elő­ször a lábát célozta meg, aztán a labanc derekára feszült az ostor szíja, ké­sőbb a mellére és legvégül a nyakára. Ez már sok volt az idegeneknek is. hiszen az csak nem illik, hogy ve­zelés is — folytatta az üdü­lővezető, hogy idegkime­rültséget, kifáradásos tü­neteket is orvosolnak majd. — Ki. és milyen alapon kerülhet majd be, pénzért kezelik az ide érkező pa­cienseket? — Minden attól függ, hogy a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság hozzájá­rul-e valamennyi pénzzel a fenntartáshoz. A társaság ugyanis felszámolja majd a betegeknek a gyógyítás költségeit, de szerelnénk, ha a tarifát megfizetni nem tudó, kiskeresetű rá­szorulók is hozzájuthatná­nak a lehetőségekhez. A tá­mogatáson kívül, alapít­ványból is megpróbálnak erre a célra pénzt teremte­ni. (Vimola Károly felvétele) rést is kapjanak a lepenge­tett kemény márkájukért! Mondom, már szinte tilta­kozni akartak hangos nem­tetszéssel, ám erre szeren­cséi-e nem került sor, mert a derék labanc uraink és labanc menyecskéik is tud­ták, hogy minden csak já­ték, és az egész a nagyér­deműért történik. Később megjelent egy óriási szekér, ki-ki leült a párja mellé, és csendes ko­cogás közben elfogyasztot­ták a számukra felkínált forralt bort. Ezt követően ettek, ittak, néhányan tánc­ra perdültek, majd pedig elvitte őket az emeletes autóbusz. Hogy mindezt miért ír­tam le? Azért mert manap­ság igencsak sokat beszél­nek a falusi turizmus fon­tosságáról és a vidéki vál­lalkozások szükségességé­ről. Én csupán arra akar­tam felhívni a figyelmet, hogy szabad az út a vállal­kozások előtt. Természete­sen pénzre van szükség, sok-sok pénzre, de az sem árt, ha élelmes az ember, és alaposan megnézi, hogy mibe fekteti pénzét és te­hetségét, Ezen túlmenően, akinek viszont van egy jól kiépített kapcsolatrendsze­re száz bel- és külföldi utazási irodával, akinek történetesen van hatvan lova, no meg egy minden igényt kielégítő vendéglátó­ipari egysége, és aki haj­landó vendégeinek egy po­hár forralt bort adni a lo­vasbemutató után, az bát­ran vágjon bele és hozza létre a maga kis magyar pusztáját. Az sem baj. ha a puszta kellékeit a Mátrá­ba vagy a Gerecsébe szál­lítja el. Aztán fogadjon fel három lovakkal bánni tu­dó legénykét. fizessen meg három szál zenészt, és — fontos! — ne töi’ődjön az­zal, hogy mit össze nem ír­nak az irkászok a népiesch turizmusról, mert az újság­írók csak írnak, de attól nem lesznek gazdagabbak. Papp János KÖZELEBB Fót képviselő-testülete — viharos hangulatú ütésen — a településről új rende­zési tervet fogadott el. Az agglomerációs övezetben fekvő nagyközség korábbi fejlesztési programját ter­vezőkkel átdolgoztatták, hogy ne legyen a jövőben főváros menti alvóváros, annak egyik külterülete. Nem kíván összeépülni a szomszédos Dunakeszivel sem. Az új koncepció lé­nyege, hogy vállalkozásba­rát legyen. így juthát a la­kosság megfelelő jövedel­mekhez, az önkormányzat pedig elegendő adóbevétel­hez. Ezért előtérbe helye­zi a foglalkoztatást, az ipa­ri tevékenységet és a me­zőgazdasági gazdálkodást. A fótiaknak magas szín­vonalú életkörülményeket kíván biztosítani, jóllehet a színvonal ma az országos átlag alatt van. FONTOS LÁNCSZEM Hogyan képzelik a terve­zők Fót jövőbeni fejlődését? Elsősorban egy nemzetköz! rangú bevásárlóközpont lé­tesítésével számolnak a külterületek déli szélén, az M3-as autópályánál, Siká­torpusztán. Itt egyúttal zöld területtel átszőtt iparterü­letek kialakítását is terve­zik: olyan vállalkozások számára, amelyek környe­zetbarát technológiákkal működnének, kicsi víz­igénnyel, csekély szennye­ző anyag kibocsátásával. A fejlődésnek fontos láncszeme lesz a közleke­dés rekonstrukciója. El­terelik a falun átzúduló gépjárműforgalmat, ami már ma is nagyon megter­heli a lakosság tűrőképes­ségét. Alapvető fontossá­gú, hogy 1993-ban Fót és Dunakeszi között elkezdő­dik az M2-es autópálya építése, 1994-ben pedig a község déli határában az MO-s az M3-assaI alko­tandó csomóponttal. A vas­úti közlekedést újra vil­lamosítják. Az idegenfor­galom fellendülését ered­ményezi, ha megvalósul a Fővárosi Állatkert kitelepí­tése Fót területére. A fejlesztés jó kilátáso­kat tartogat a község me­zőgazdaságának is. Kérdés, hol lesznek erre megfele­lően kijelölt földterületek? Az Öreghegy alatt a Nádas­tónál? Miként rendeződnek a tervezett bevásárlóköz­pont és ipari terület he­lyén a ma még szövetkeze­ti kezelésben levő szántó­földek tulajdoni viszonyai? A gazdakör az öregfalu la­kói nevében igényli visz- sza az elvett földeket, ám­bár a szövetkezet köti az ebet a karóhoz, azaz tag­ságra és közgyűlésre hivat­kozik. ELMARADT MEGEGYEZÉS Itt jutott el a képviselő- testület a drámai forduló­ponthoz: a szövetkezet ve­zetősége jó ideje tárgyal egy osztrák céggel, amely a község határában a ke­reskedelmi és ipari terület létesítésében közreműködni kíván. A tárgyalások a kö­zelmúltban döntő szakasz­hoz értek — az önkormány­zat megkerülésével. A kép­viselők a gazdakörrel kar­öltve napokon át tárgyal­tak a szövetkezet vezetői­vel — minden eredmény nélkül. Követeléseik közül kiemelkedő, hogy az el­adandó földek vételárának a tíz százaléka az önkor­mányzatot illesse, ezenkí­vül jusson belőle a föld­jeiktől megfosztott gazdák kárpótlására, s egy Fót kul­turális életét, szociális helyzetének javítását szol­gáló alapítványra. Lapunk február 15-i szá­— Honalapításunk ezer­egyszáz éves évfordulójára gondosan kell készülni, méltó ünnepet kell tartani. Ez Cseke László véleménye. A neves idegenforgalmi szakember és szakíró né­hány évvel ezelőtt Ameri­kában tartott előadásokat kint élő magyaroknak. Ott fedezte fel, hogy a torontói Magyar Házban minden évben Árpád-napokat tar­tanak. így emlékezve hon­foglaló fejedelmünkre. Ilyenkor nemcsak Kana­dából, hanem az USA-ból is idesereglenek a magyarok. Fő szervező a Pest megyei Kemencéről elszármazott Andrejkovits Péter, a ház vezetője. A Visegrádon élő Cseke László szerint itthon kell méltó kereteket adni a megemlékezéshez, melyet ezután minden évben, idén június 27—28-án tartanak meg Ópusztaszeren. Három megye, Bács, Békés és ma „Közelebb a meg­egyezéshez” címmel az osztrák cég sikerrel ke­csegtető közvetítéséről szá­molt be az érdekeltek kö­zött. A megegyezés mégis elmaradt. A bevásárló- és ipari központ földterüle­tének a vételárából a szö­vetkezet vezetői Fót népé­nek semmit nem engednek át. Ezek után a testület tépett. A rendezési tervet elfogadták egy kitétellel: elutasították — egyelőre feltételesen — a szövetke­zet által eladandó földek átminősítését községi bel­területté. ÖNÖS MAGATARTÁS A vitatott területen így egyetlen építkezés sem en­gedélyezhető. Megjegyzen­dő, hogy a képviselő-tes­tület tagjainak nagyobbik részét a községbe a közel­múltban betelepülő lako­sok delegálták. Ám a szö­vetkezeti vezetők önös ma­gatartása miatt kitörő fel­háborodás szinte vala- mennyiüket a kárpótlásra váró őslakosság képviselői mellé állította. Boronkay Péter Csongrád lesz a rendezvé­nyek gazdája, támogatója. Az Árpád Alapítvány és a Nemzeti Emlékpark Alapít­vány kuratóriuma, melynek ő az elnöke, azt tűzi ki célul, hogy ez a rendszere­sen ismétlődő esemény mind az országon belüli, mind a kisebbségben élő szórvány magyarság ünne­pe legyen. Már most hat­száz levél megy öt konti­nensre, s készül az idei program.. Előreláthatólag vezető politikusok is részt vesznek az idei ünnepsége­ken, melyeken ott lesz az ország szellemi elitje. Az előkészületekről és a távolabbi célokról szólva az alapítvány elnöke úgy véli: Az évi rendezvényeknek átmenetet kell jelenteniük az 1990-as méltó megün­neplésig. Ahhoz gyűjtve a tapasztalatokat, alaposan felkészülve az évfordulóra. K. T. I. Panoráma-szanatórium Gyógyi tanak az üdülőben Hatszáz levél öt kontinensre Hazahoztok az Árpád-napokat UOdfJŐ NAgíA LEGYEN Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. 1. Cegléd, Körösi út 61, A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószentrnárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. Nagyhuta, Petőfi S. u. II. Tápiószele, Juhász L. tér 1, Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicshe, Rákóczi út. 61. TápiószecsÖ, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. A^Mf^ueRRr.-reNr^eK'f-&7Yseeic Aranygallér a. S?

Next

/
Oldalképek
Tartalom