Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-28 / 50. szám
fCY VÁLLALKOZÁS TANULSÁGAI Elmaradt a remélt haszon Előnyben a „kicsik ” Számok mögé bújtatott közérzet Elmúlt már három éve annak, hogy közel tucatnyi cég Szentmártonkátán megalakította a Káta-Text Kft.-t. Alapításában az akkor nyugatnémet Innova Technologie-Transfer Service GmbH közreműködésével Pest megyei mezőgazdasági és takarékszövetkezetek is részt vettek. A társaság törzstőkéje, akkori árfolyamon számolva meghaladta a 2 millió nyugatnémet márkát. Már az első hónapok után kitűnt, hogy az Innova céggel nem jó lóra tettek az alapítók, a speciális könnyűipari termékek forgalmazásával megbízott angol üzletember is egyre- másra vesztette el hitelét a társaság szemében. Különösen, amikor hetekig, sőt hónapokig nem érkeztek meg a messzi Tajvanról a gyártáshoz szükséges alapanyagok. Vagy ha igen, azok minősége vált kérdésessé. Érthetően egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a vállalkozás nemcsak döcög, de égjük pillanatról a másikra a csőd szélére sodorja a Káta-Text Kft.-t. Mindinkább beigazolódott a gyanú, hogy a társasági szerződésben foglaltakat, köztük a Weisafe és Snug- fit márkanevű kórházi matracvédő takarók forgalmazását az ígért tőkés piacon az Innova nem tudja végrehajtani. Pedig világmárkaként jellemezték, s mint egyedi terméket kívánták az igényes nyugati piacon bevezetni. Az események az elmúlt év nyarán kezdtek felgyorsulni, amikor is a Káta-Text alapítói felmentették tisztségéből a kft. ügyvezető igazgatóját, dr. Vida Tamást, akinek nem sikerült a céget úgy irányítania, hogj' az kilábaljon a hullámvölgyből, egyben kötelezték arra, hogy lokomotív gyorsasággal adjon túl az eladatlan matracvédő takarókon. A manőver végül is sikerült, hiszen a termékek egy része Dél-Afri- kába került, de találtak vevőket hazánkban is. A Pest megyei alapítók között öt takarékszövetkezet is található. Ezek Uborka Kárpátalján ? Üzletkötés még nem volt Tápiószentmártonban, a helyi Arany Szarvas Termelőszövetkezetben már évek óta eredményesen termesztik a számrendszeres, esepegtetős rendszerű termesztési technológia segítségével az uborkát. Olyannyira sikeresen, hogy a tápiószentmártoniak eredményeire felfigyeltek a Kárpátalján is. Három Ung megyei termelőszövetkezet meg is kereste a tápió- szentmártoniakat, mondván, ők is megpróbálkoznának az uborkatermesztéssel. Szabó János, áz Arany Szarvas Tsz elnöke elmondta, hogy megküldték a technológiai leírásokat tartalmazó dokumentumot a kárpátaljaiaknak, de a konkrét üzletkötésre még eddig nem került sor. Utalt arra, hogy az Ung megyeiek háromszor három hektáron próbálkoznának az uborkatermesztéssel, amely hektáronként legalább ötven családnak biztosítana munkát. Az Arany Szarvas elnöke nem hallgatta el, hogy a számrendszeres, csepeg- tetős rendszer önmagában kevés a sikerhez. A termesztés során gondolni kell a hatékony növényvédelemre is, így például a lisztharmat elleni védekezésre, ami nem biztos, hogy megoldható az Ung megj'eieknél. Mindenesetre Tápiószentmártonban várják az Ung megyeiek jelentkezését, hiszen közeleg a tavasz, a mezőgazdasági munkák időszaka. Gy. I,. Érvényben: 1992. február 27. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 136,01 138,81 Ausztrál dollár 58.40 59,64 Belga frank (100) 229.16 234,12 Dán korona 12,11 12,43 Finn márka 17.22 11,62 Francia frank 13,88 14,16 Görög drachma (100) 40,11 41,01 Holland forint 41,94 42.80 Ír font 125,19 128,39 Japán yen (100) 60,04 61,24 Kanadai dollár 65,73 61,13 Kuvaiti dinár 264,43 269,93 Német márka 41,20 48,16 Norvég korona 12,05 12,29 Olasz líra (1000) 62.91 64,19 Osztrák schilling (100) 610,58 684.18 Portugál escudo (100) 54,91 56,01 Spanyol peseta (100) 15,30 76,82 Svájci frank 52,00 53,08 Svéd korona 13,04 13,30 USA-dolIár 11,G1 79,11 ECU (Közös Piac) 96,63 98,59 egyenként 2,2 millió forinttal, azaz akkori devizaértéket tekintve 80 ezer nyugatnémet márkával vettek részt az ígéretesnek tűnő vállalkozásban. Zarka Béla. a Pilisvö- rösvár és Vidéke Takarék- szövetkezet elnöke érthető módon keserűen nyilatkozott erről a balul sikerült vállalkozásról, s mint elmondta, nem tagadja, az előjelek egy ragyogó üzleti vállalkozást sejtettek. Azonban. mint minden vállalkozásban, úgy ebben az üzletben is nagy volt a kockázat. A továbbiakban arról beszélt, hogy kezdetben kevés információ jutott el hozzájuk. S így még nem érzékelhették a készülődő vihart. Aztán amikor beütött a baj, érthetően ő is az asztalra csapott, hiszen több mint 2 millió forintjuk bánta. A harcot, a reményt azonban nem adták fel, S mint megjegyezte, a legutóbbi taggyűlésen úgy döntöttek, hogy legalább nullszaldósra kell megmenteni ezt a vállalkozást. A szentmártonkátai Kossuth Tsz által a vállalkozásba bevitt gazdasági épületet időközben már kiadták a Lishtreklame Kft.-nek, amely egy osztrák—magj’ar vállalkozás. Végül a takarékszövetkezet elnöke elmondta, hogy veszíteni érthetően semmi szín alatt sem szeretnének. Ezért céljuk az, hogy az üzemet, az épületet a jövőben is hasznosítsák, bérlemény formájában üzemeltessék. A tanulságokat mindenkinek le kell vonnia, aki ebben a vállalkozásban részt vett. Ugyanis érdemes olyan szakembereket megbízni egy nemzetközi vállalkozás tető alá hozására, akik tájékozottak, ismerik az alapvető jogi szabályokat, s az sem egy elhanyagolható szempont, ha nemzetközi, piaci ismeretekkel is rendelkeznek. Gyócsi László A gazdálkodók közérzetéről nyilatkozni — á gazdálkodókat illeti. Minden feltevésnél meggyőzőbb saját helyzetértékelésük: piaci pozíciójuk — eredményeikben tükröződő — mérlegelése. A Kopint-Datorg Rt. (Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Részvénytársaság) éppen e közérzetről ad képet kiadványában; a gyártók által kitöltött teszt információinak tükrében mintegy elénk tárva a konjunktúra-barométert. Hatásos módszer a jelenlegi gazdasági helyzet, s a várható kilátások mérlegelésére, s bár jórészt csak tendenciákat tükröznek a válaszok, azok ösz- szesítése mégis megbízható jelzésekkel szolgál a gazdasági folyamatok változásait illetően. Január 15-ig közel félezer termelő cég töltötte ki a tesztet, képviselve az összes ipari foglalkoztatott mintegy huszonkét százalékát. A válaszadók között voltak állami vállalatok, gazdasági társaságok és szövetkezetek; összesen kilenc ipari ágazatot prezentálva. önmaguk helyzetéről és kilátásairól ugyanazt nyilatkozták, amit az országos statisztika is jelez, nevezetesen: rendkívül rossz helyzetben van az építőanyag-ipar, a gépipar és a kohászat, kevésbé érzik rosszul magukat az élelmiszer- és könnyűipar cégei, s valamivel kedvezőbben minősítik pozíciójukat a vegyipari vállalatok. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét viszont a megkérdezettek több mint hetven százaléka ítéli rossznak, s csupán hét százalékuk szerint javulnak a feltételek az elkövetkező félévben. A többség szerint a továbbiakban sem lehet látványos fejlődésre számítani, s bár ez meglehetősen pesszimista ítélet, az egy évvel ezelőtti prognózishoz képest valamivel remény teljesebb: alacsonyabb a romlást, magasabb a javulást, illetve a stagnálást várók aránya. Az értékesítés és a beszerzés témakörében elhangzott válaszok ugyancsak némi fellendülésre engednek következtetni, a megkérdezettek ugyanis a belföldinél feltűnően kedvezőbben ítélik meg a keleti exportkilátásokat, s a nyugati piaci értékesítés bővülésével is jóval többen számolnak, mint a csökkenéssel. A belföldi és külpiaci értékesítési elképzelések összhangban állnak a jelzett rendelésállománynyal, s jóllehet ez az őszi állapothoz képest lefelé mozdult, a megkérdezettek több mint fele megfelelőnek tartja a nyugati megrendeléseket. Kedvezőtlen tendenciák regisztrálhatók viszont a foglalkoztatásban: a cégek hatvanöt százaléka csökkenést, míg csupán öt százaléka jelez növekedést. És a kilátások sem biztatóak, a válaszMa már nem az a fő probléma a hazai kis- és középiparban, hogy kevés a vállalkozó. Ám a magyar vállalkozók — összehasonlítva külföldi társaikkal —■ kevesebb foglalkoztatottnak adnak munkát, a cégek teljesítménye és versenyképessége alacsony, az állami tulajdon pedig még mindig jelentős a szektorban. Ezt állapította meg a Magyar Kisvállalat Társaság Elnöksége abban az állás- foglalásban, amely programja is a szervezetnek. A társaság, amely a magyar kisvállalkozások beindításának és megerősödéadóknak csupán négy százaléka tervezi a foglalkoztatottak számának emelését. Végül érdekes a „nagyok” és a „kicsik” helyzetének összehasonlítása, azaz a tekintélyes cégek és a kevésbé jelentősnek ítélt gyártók, illetve vállalkozások viszonyainak meghatározása. A felmérés azt bizonyítja, hogy az elkövetkező hat hónapban tovább romlik az előzőek státusa, nem áll meg a piacvesztés folyamata, főleg a belföldi, s a keleti piacok zárulnak be a nagyok előtt. Ugyanakkor a fejlődő kisvállalkozások közül sem mind mondhatja sikeresnek a maga mögött hagyott évet — csupán egyharmaduk- nál váltak valóra az év eleji várakozások. Első félévi kilátásaik azonban nem rosszak: termelésük és értékesítésük élénkülésére várnak, helyzetük jobbra fordulásában bíznak. Va. E. sének támogatását tűzte kí célul, szerdán sajtótájékoztatón mutatta be frissen megjelent kiadványát. Ez lényeivel, tájékoztató információival és összehasonlító elemzéseivel segítségére lehet a vállalkozásban érdekelteknek. A könyv közreadását a vállalatalapítási láz indokolta, amelynek eredményeként ma mintegy 400 ezer, legfeljebb ötszáz dolgozót foglalkoztató kis-, Illetve középvállalkozás van Magyarországon. Nemzetközi összehasonlításban már nem maradunk el a hasonló méretű és lakosságú országok mögött. Kis- és középipar Vállalatalapítási láz SZINTE KÖVETELIK A HASZNOSÍTÁST Energiái ad abiomassxais Szervesen illeszkedik a Földművelésügyi Minisztérium megyei földművelésügyi hivatalának rendezvényei sorába a mezőgazdaság energiafelhasználásának, saját energiatermelési lehetőségeinek áttekintése. Mind gördülékenyebb az ágazat belső szervezeti átalakulása, rendre kikristályosodnak a kárrendezéssel, földhasznosítással kapcsolatos teendők, s közben, miként azt dr. Tunyogi András, a megyei földművelés- ügyi hivatal vezetője megemlítette egy beszélgetés során, a termőföldet művelni kell. Ehhez pedig egyebek között energiahordozókra is szükség van. Nos, csütöriökön az energiaellátás országos helyzete került terítékre azon a tanácskozáson, amelyet a megyeházán tartottak. ELHIBÁZOTT DÖNTÉSEK Dr. Szűcs István mérnök, parlamenti képviselő bevezető előadásában arról beszélt, hogy a pártállam elhibázott energiapolitikai döntései a mai napig éreztetik hatásukat. A kormányra mind erőteljesebb társadalmi nyomás nehezedik, hogy egy valóban életképes, a lakosság, a nemzet- gazdaság számára előnyös energianyerési és -hasznosítási program szülessen. Elemezte a szénbányászat helyzetét, utalt arra, hogy régen politikai megfontolásokból különválasztották a bányákat és az erőműveket. Pedig a cél egyre inkább ezek egymásra épülő hasznosítása. A magyar bányászat, mondotta, negyvenmilliárdos vagyont testesít meg, de ez a tetemes összeg nem az állam, hanem a hitelezők kezében van. S hogy milyen kellemetlenségek adódhatnak a szovjet importra alapozott kőolaj-felhasználásban? A széteső birodalom helyén megszülető utódállamok olajexportja bizonytalan. Földgáz egyelőre van, de hosszabb távon könnyen gondok adódhatnak. Ez esetben szintén az egykori Szovjetunióból származó szénhidrogének biztonságos beszerzésére célzott. S bár a március elsejétől emelkedő termelői energiaárak megnehezítik az állam és polgárai tűrőképességét, de a megszületendő új energiapolitikai tervezet minden bizonnyal megnyugtató megoldásokat teremt. NEM ADJÁK „INGYEN” Elismerte, nem egyszerű dolog a magyar mezőgazdaság energiaellátása, mégpedig a likviditási, pénzügyi okok miatt. Kérte a jelen lévő agrár szakembereket, energetikusokat, adják közre ötleteiket, elképzeléseiket az eddig elfeledett vagy méltánytalanul kevésbé hasznosított energiahordozókról. Annál is inkább, mert az alakuló kis- és farmergazdaságok számára sem mellékes, hogy milyen áron jutnak hozzá az általuk igényelt energiaféleségeikhez. Az FM jelen lévő munkatársa a biomassza-energiát említette, mondván, ezekre viszonylag könnyen szert tehetnek a gazdaságok. Szólt a fűrészpor, a faforgács, az erdei aprítékök továbbhasznosításáról, energiaszolgáltató szerepükről. Ezt a gondolatot erősítette meg dr. Tunyogi András, mondván, hogy az erdőművelés, a faipari melléktermékek hasznosítása, a faenergia nyerése egyre inkább felkerül az energia- hordozók bővülő palettájára. A KUTAKRA IS KIVETIK Kriska István a MOSZ képviseletében aggályait fejezte ki, amikor arról lelt említést, hogy a termálvizet felhasználó közös gazdaságoknak a száz Celsius-fok alatti kutakra elég jelentős adót vetnek ki. Szólt arról is, hogy a homok- és sóderbányáknál is lesznek ilyen intézkedések, bár ezeknél az energia a bányaművelésnél alkalmazott gépek üzemeltetését jelenti. A tanácskozás tanulságos volt: lehetővé tette a szakemberek számára véleményeik, meglátásaik közreadását, s egyben kritikai észrevételeiket is. (gyócsi)
