Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-28 / 50. szám

LELKES NÉPMŰVELŐK ÜRÖMÖN >■' " ' ■ HU - - ' ~t S Szerencsés pályázók PROGRAMOK EGESZ HEERE Eégi, földszintes, belső udvaros épület ad otthont az ürömi művelődési ház­nak. Amikor Bereute Ilo­na, mint új igazgató, 1990. nyarán átvette, jóformán üres volt. Nem telt felújí­tásra, sem közönséget von­zó programok szervezésé­re. Annak idején, gyerek­korában voltak még itt bá­lok, filmvetítések, gyerek­műsorok, de a hetvenes évektől hanyatlásnak in­dult a helyi kulturális élet, egyre kevesebben látogat­ták a művelődési házat. A szőke fiatalasszonynak nem kellett egy év sem, hogy fellendítse a földszin­tes kis ház életét. Igaz, so­kat dolgozott, és a szerve­zésbe családját is bevonta, de munkája nyomán meg­szaporodtak a programok, új szakkörök és tanfolya­mok indultak. Egy éve, mióta megszü­letett második gyermeke, Nagyné Kovács Anna he­lyettesíti. mint megbízott igazgató, ö is ugyanolyan szívügyének érzi a műve­lődési ház sorsát, mint Be­reute Ilona. Tovább foly­tatta az elindított progra­mokat és folyamatosan újakat próbál szervezni hozzájuk. Zsúfolásig telt a heti terv: népi tánc, színjátszó kör. nyugdíjasklub. ter­— Ha egy író könyve ma megjelenik, kapható, sőt élfogyottnak tekinthető, ak­kor szerzője éppenséggel elégedett is lehetne önma­gával. Számomra az igazi elégedettséget mégis az je­lentené, ha a könyvben megfogalmazott üzenet le­hetőleg mindenkihez el­jutna — vallotta Nemes- kürty István író azon a mély érdeklődéssel kísért előadáson, mely az MDF- akadémia szervezésében hangzott el a Bem téren. A szóban forgó könyv — „A bibliai örökség. — A magyar küldetéstudat története” — a közismert szerző legújabb kötete. Mi a tartalma annak az üzenetnek, amelyről— Ne- meskürty István szerint — nem lehet eleget beszélni? Elsősorban az, hogy a ma­gyarság talpon maradásá­hoz ezeréves történelme során mindig kapcsolható valamilyen eszme, mely a nemzetnek erőt, bátorságot kölcsönzött. A múlt század közepéig élt, s erősítette a magyarságban a küldetés­tudatot az Attila hun ki­rályhoz fűződő legenda. Ez a küldetés tudat szemmel láthatólag a Bibliából köl­csönzött volt, hisz miként Mózesnek a Kánaán föld­jén, úgy ígérte meg az Is­ten a legenda szerint Atti­lának a Kárpát-medencét. A válosztottságnak ez a hite volt képes azután a sok szenvedés, viszály elle­nére életben tartani a ma­gyar nemzetet. A múlt század közepé­től a tudományok előretö­rése a hun mítosz hanyat­lását, újak keletkezését je­lentette. — Ma, az újjáépítés kez­detén eszmei válságban mészetjárás, zongoraokta­tás, nyelvtanítás szerepel a „menüben”. A fel-felbuk- kanó kezdeményezések sor­sa kiszámíthatatlan, de leg­gyakrabban a szűkös anya­gi háttér fagyasztja be az új ötleteket. A ház vezetői félreteszik, hátha egyszer, jobb idők beköszöntővel újra elő lehet őket venni. Ha valaki azt állítaná, hogy manapság nem kez- deményezőek az emberek, itt az ellenpélda. A kisma­maklub megalakítását maguk a kismamák kezde­ményezték — köztük is el­sősorban egy agilis óvónő —, hogy ne az utcán, a közért vagy az óvoda előtt kelljen beszélgetniük. Má­sik, hasonlóan „kívülről” jövő kezdeményezés a na­pokban induló bibliakör. Az ötletek egymásból nő­nek ki, a bibliakörből pél­dául talán hamarosan nép­főiskola lesz. Csak hát a pénz. Soha nincs elég. Mi lesz a zon­goraoktatással, amely már úgyis elég drága — a szü­lőknek —, a tanárokat vi­szont egyre nehezebb meg­fizetni. Elvégre ők is a piacról élnek. Sikerül-e új­jáéleszteni a hasonló okok miatt szünetelő életreform- klubot? Mi lesz a számító­gépes tanfolyammal? Az élünk. Mára egyetlen iga­zi megtartó erő maradt, mely a reformáció kezde­tétől napjainkig a legna­gyobb szolgálatot tette a nemzetnek, és ez a magyar nyelv, megmaradásunk zá­loga — hangsúlyozta elő­adásában Nemeskürty Ist­ván. 1860. április 7-ről 8-ra virradó éjjel a Bécs mel­letti Döblingben pisztollyal öngyilkos lett gróf Szé­chenyi István. Halálának pillanatától élni kezdett a legenda róla és a haláláról is. Nem ült el mindmáig a kétely: az elmegyógyintézet védett falai mögül is nagy hatással politizáló grófot el­tétette láb alól Bécs, mert külföldön álnév alatt meg­jelentetett munkáiban oly megcáfolhatatlanul leplez­te le a Habsburg-birodalom belső konfliktusait, a ma­gyar szabadságharcot kö­vető, az élet minden terü­letére kiterjedő elnyomás politikai vétkeit, hogy va­lamiképp el kellett hallgat­tatni. Ma már elég ponto­san tudható: ha nem is bé­csi bérgyilkos vagy rendőr­kopó húzta meg a ravaszt, a bécsi hatalom olyan szi­tuációt teremtett Széchenyi körül, hogy nem mutatko­zott más kiút, mint az ön- gyilkosság. Tavaly, 1991-ben Szé- chenyi-év volt; a Kossuth által a legnagyobb magyar­nak nevezett gróf 1791. szeptember 21-én született. : Jó magyar szokás szerint : kissé agyonünnepeltük a önkormányzat mérsékelten finanszírozza a művelődé­si házat. Az illetékesek azt mondják, olyan programo­kat kell szervezni, amit hajlandók megfizetni az emberek. De ki ne tudná, hogy az igény és a fizető- képesség nem tartozik az egymást feltételező fogal­mak közé. Maradnak a pá­lyázatok, társadalmi mun­kák, az otthonról hozott eszközök — és a remény. A pályázatokkal egyébként szerencsések. Tavaly pél­dául nyolc tevékenységre összesen 150 ezer forintot nyertek. Kaptak támoga­tást — többek között — a ma már említett életre- formklubra, a népitánc- körre, a nyári táborra, és a játszóházra. A nyári tábor egyre többször kerül szóba, hi­szen úgy szalad az idő, hogy pillanatokon belül itt a vakáció. Eddig kétszer rendezték meg, igazán nagy sikerrel, de idén újí­tani szeretnének. Céljait te­kintve ez a tábor kőműves alkotóműhely, és nem a nyári gyermekfelügyeletet hivatott ellátni. A résztve­vő gyerekek szülei azon­ban 'hiányolják a délutáni programokat. Idén, dél­utánra szabadfoglalkozá­sokat terveznek, hogy a délelőtt tanultakat dél­után gyakorolni lehessen, ehhez azonban segítségre van szükségük. Meg kell oldani az étkezést és a fel­ügyeletet. A tábor időtartama két hét, és nemcsak gyerekek járhatnak ide. Felnőttek is megtanulhatják a szövést, korongozást, nemezelést. Idén várhatóan még bővül is a megtanulható mester­ségek száma. Ha sikerülne megteremteni a feltétele­ket, indulhat a karate- és népitánc-tábor is — és még sok egyéb. A ház vezetői szeretnék, ha a falu lakói ötletekkel, javaslatokkal segítenék a programok ösz- szeállítását. bicentenáriumot. A szín­ház, a dráma még mérték­tartónak is mutatkozott: nem vették elő színházaink tucatjaiban sem Németh László nagyszerű Széclienyi- drámáját (amelyben az örök Kossuth—Széchenyi vitában ő az utóbbi oldalán áll), sem Eörsi István fa­nyar-groteszk felhangok­kal megszólaló Széchenyi és az árnyak című darabját. A televízió előkotorta Sza­bó György egy régi-régi té­véjátékát, amelyben a gyil­kosság teóriáját védi meg. Sánta György, a fiatal drá­maíró-nemzedék egyik tagja írt egy igen sajátos nézőpontú új drámát Szé­chenyiről, és írt egy Széche- nyi-drámát irodalmunk je­lenleg legtermékenyebb, leg­sokoldalúbb, legtöbb mű­fajban és minden más iro­dalmi megnyilvánulásban bőven benne lévő szemé­lyisége, Gyurkovics Tibor. A Halálsakk című darab furcsa mű. Nem azért, mert Széchenyi meg sem jelenik benne — ez az ötlet sem nem új, sem nem egyedi, Beckettöl (Godot-ra várva) máig elég sokan éltek ez­zel a megoldással. Nem is azért, mert alig találunk Az emberiség egyik fur­csa, csodálattal-áhítattal te­li érzése a tavaszvárás. Nos, ezen a hétvégén talán már kimozdulhatunk a termé­szetbe is. A Pilisi Parkerdőgazda­ság, a visegrádi erdészet és a Visegrádi Erdei Műve­lődés Háza tavasz közeled­tével közösen kialakított programokkal várja a ter­mészetkedvelőket. Akik a mogyoróhegyi természetvé­delmi tábort, akár hétvé­geken is felkeresik — töb­bek között —, megtudhatják, hogy milyen élménygazdag túrákra számíthatnak az elkövetkező hónapokban. Érden a városi művelő­dési központban ma dél­után 18 órakor Novotny Tihamér művészettörténész nyitja meg azt a kiállítást, amelyet „Válogatás a Hat- vati Művésztelep munkái­ból” címmel rendeznek. A kiállítás alkalmával Bukta Imre, lován Bunus, Elekes Károly, Krizbai Sándor, Jó­zef Tihanyi és Nagy Árpád mutatkozik' be munkáival. Szintén az érdi művelődési központban ma este 19 óra­kor „Én összeíéltem ma­gam” címmel Gálvölgyi Já­nos önálló estjét mutatják be, amelyen közreműködik Lakatos József. Szentendrén szombaton délután 16 órakor a Kos­suth Lajos Katonai Főisko­la művelődési házában Lu­kács János kiállításának megnyitójára kerül sor. A kiállítást Molnár Bertalan festőművész tanár nyitja meg, és közreműködik Sár­kány Kázmér, a Magyar Állami Operaház magán­énekese. A rangosnak ígér­kező képzőművészeti ese­mény március 14-ig tekint­hető meg naponta 9—16 óráig. A törökbálinti gyerekek vasárnap délelőtt 11 és 14 órai kezdettel a helyi mű­velődési házban a szekszár­di Holló egy üttes Hej hó bo­szorkány című előadását láthatják. Vasárnap délelőtt 10.30 órai kezdette] a Pesti Viga­dó hangversenytermében a Nemzeti Filharmónia hang­benne mást, mint amit Szé­chenyi naplójából, levelei­ből, a róla írt néhány fon­tos munkából (Kecske- méthy Aurél, Fáik Miksa múlt századi, Kosáry Do­mokos kortársi könyveiből) már úgyis tudunk Széche­nyi döblingi éveiről és fő­leg az utolsó napok esemé­nyeiről, meg a halála utá­ni időszak meglepő történé­seiről. Furcsa mű azért, mert nem derül ki belőle, amit pedig Gyurkovics, sa­ját darabja leglelkesebb propagálójaként, számos interjúban és öninterjúban elmondott: hogy tudniillik itt a nagy ember nagy sor­sának utóéletéről, az utó­korra történő kisugárzásá­ról van szó. A drámát már bemutatta a székesfehérvá­ri Vörösmarty Színház a Nemzeti Színház tagjaival, Sík Ferenc rendezésében. Most ugyanez az előadás felkerült a Vígszínházba. Nem lett tőle jobb a darab. Most is úgy hat, mint egy élőben előadott rádiójáték, amelyben egy sor drama­turgiai sutaság még külön zavaró. (Több szereplő több hosszú jelenetben sakkozik például egv személyben ma­gával és Széchenyivel; ez több mint groteszk). Szé­chenyi árnya lebeg a szín­pad fölött — de az árny még nem drámai hős. Takács István versenyére kerül sor. Ugyanitt hétfőn este 20 órai kezdettel farsangi operettparádét tartanak. A szigetszentmiklósi Kos­suth moziban vasárnap 18 és 20 órakor a Megint 48 óra című színes, magyarul beszélő, amerikai filmet vetítik. A százhalombattai műve­lődési házban vasárnap es­te az Air America című színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilmet te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Solymáron az Apáczai Csere János Művelődési Házban hétfőn délután az általános iskolások nem­zetiségi tánccsoportjainak összejövetelére kerül sor. A budaörsi Crazy mozi­sok munka, s vita előz­te meg a közoktatási tör­vénytervezet megalkotását. Létrejötte után is módosí­tottak rajta, a pedagógu­soktól beérkező javaslatok alapján. Az természetes, hogy mindenki olyan tör­vényt szeretne látni, s maj­dan alkalmazni, mely a kor igényeihez igazodva, hosszú távon megfelelő ke­retet biztosít az óvodák­ban, iskolákban folyó ne­velésnek, oktatásnak. Ki­terjedhet-e egy jogszabály azokra a részletekre, me­lyek a mindennapok gya­korlatában nélkülözhetet­lenek? Avagy, a törvény alapnak tekinthető, mciy lehetőséget nyújt az eltéré­sek megfogalmazására? A szakemberekben eze­ken túlmenően is számos kérdés mei’ül föl az isko­lák fenntartásától kezdve, a pedagógus szabadságán át sok mindent tisztázni szeretnének. Miért van szükség a tan­kötelezettség 16 éves ko­rig tartó kiterjesztésére? Milyen lesz a nemzeti alap­tantervhez kapcsolódó vizs­garendszer? — még hosz- szasan lehetne folytatni a kérdések sorát. Dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium politikai államtitkára az ország szá­mos településén vett már részt pedagógusfórumokon, ahol a törvénytervezetről szólt a jelenlévőknek. Teg­nap Gyomron, a központi iskolában, és Vecsésen, a művelődési házban tartott előadást ebben a témában. Kitért arra beszédében, ban, a Károly király úton, hétfőn és kedden 18 órakor a Szerelmes szívek című színes, magyar, zenés film bemutatóját tartják. A film főszereplője a fiatalok és idősek körében egyaránt közkedvelt Szandi. Dömsödön a Petőfi Sán­dor Oktatási és Művelődési Központban kedden délután 15 órakor a nyugdíjasklub tartja összejövetelét. Este 18 órakor a művelődési központ szervezésében a Széchenyi úti iskolában konditornát tartanak. Érden a városi művelődé­si központban csütörtökön új filmet mutatnak be: a Marhakonzerv-akció című színes francia bűnügyi film főszereplője: Jean Reno. D. A. milyen helyzetet örökölt a művelődési tárca, mert a változtatásnál jó azt is tudni, honnan, milyen fel­tételektől indultak el. A tervezet lényeges elemeit kiemelve, beszélt a nem­zeti alaptanterv szerepéről, a tanügyigazgatás kérdései­ről, a pedagógusok szakmai felelősségéről és helyzeté­ről. Tehát mindazon dol­gokról, melyek leginkább foglalkoztatják a tanítókat, tanárokat, óvónőket, neve­lőket. E találkozók szere­pe éppen az, hogy bizonyos kérdések tisztázódhassa­nak, s a helyi gondok fel­vetésére is választ kapja­nak a szakemberek. Nosztalgia­tangó Itt az alkalom, hogy a dabasi gyerekek megtanul­hassák szüleik kedvenc táncait. Társastánc- és il­lemtantanfolyam kezdődik szombaton 13 órakor a da­basi művelődési házban, 10-14 éves kisdiákok részé­re. Tíz héten át, szomba­tonként 90 percben tanul­hatnak klasszikus és mo­dern táncokat a kétszeres magyar bajnoknőtől, Hájas Katalintól. A teljes tanfo­lyam ára ezer forint, amit két részletben lehet befi­zetni. Az érdeklődők az általános iskolában, illet­ve az első foglalkozás al­kalmával a művelődési házban iratkozhatnak be. Felhívjuk azon nem Aisónémediben lakó állampolgárok figyelmét, akik föld iránti kárpótlási igényt nyújtottak be Alsónémedi területére, hogy 1992. március 10-éig jelentkezzenek annak érdekében, hogy képviseletük a megalakítandó helyi értékegyeztető fórumban biztosítva lehessen. Jelentkezni lehet: az Alsónémedi önkormányzat Polgármesteri Hivatalában Alsónémedi, Fő u. 53. 2351. Tel.; (24)-78-101. JMDF-akadémía A magyar küldetéstudat M. G. (pachncr) Színházi levél Árnyéksakk Fórum Vecsésen és Gyomron Az oktatás jövője

Next

/
Oldalképek
Tartalom