Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-01 / 27. szám
Tárnokon fér sr — Sóskúfon vmSosáy ^tsí,Fs^mc-arma3ij^i^^uná»iasK^friKsm^nKSJiBimkammmswm\ i i'ii Lin.gsag&arim n 11«jm* ORCHIDEAROKONOK A TÁPIÓ VIDÉKÉN Megzavarták a betörőt A gyurgyalag hangja Napjainkban az egyre ihltább elharapódzó bűnözéstől a kisebb települések sem lehetnek védettek. Sok helyütt a polgárvédelmi egyesületek felállításával igyekeznek valamelyest kivédeni a főváros környéki községeket is érintő bűnözési hullámot. Még tavaly Tárnokon szó esett arról, létre kívánnak hozni ott is egy ilyen szervezetet. Ahogy Rozbora Andor polgármester elmondotta, egyre sürgetőbbé vált ez a lépés. Nem Is olyan régen rablás volt a postahivatalban, a helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy mindez fényes nappal történt. Azóta betörtek már a helyi kul- túrotthonba is, tehát mindenképpen elkelne a községben egy ilyen szervezet. A terv terv maradt, ez idáig nem sikerült megvalósítaniuk. Elsősorban a vezető hiánya miatt, a polgármester véleménye szerint. Nem találtak még olyan vállalkozót, aki ösz- szefogná az egyesület tagságát. Nem lenne könnyű feladata, ezzel mindenki tisztában van. De a szervezet felállítása talán kiszűr- hetővé tenné azokat a személyeket, akik gyanúsan viselkednek. Az önkormányzat tagjai többször is beszéltek az egyesület megalakításának kérdéséről. Már elképzelésük is van arról, ki lenne a megfelelő a szervezet élére. Meggyőzése folyamatban van — tudatta velünk a polgármester. A környék másik településén, Sóskúton már megalakult a polgárvédelmi egyesület. A hét napjain főleg az éjszakai órákban, a külterületi részeken ellenőrzik a község középületeit, utcáit, evvel is növelve a lakosság biztonságérzetét. A betörési statisztikai adatok szerint egyre több szolgálati csoportra van itt is szükség. Cziffra István, a tavaly novemberben létrejött szervezet elnöke elmondta, egyre több fiatal kapcsolódik be munkájukba, s sikerült már megzavarniuk néhány betörőt. Általában a hétvégi házakat szemelik ki ilyen céllal, ezért arrafelé is ellenőrzik a községet. Szervezettebben, összefogottab- ban működik az egyesület, esténként négyen-öten, olykor többen is járják az utcákat. Minden hónapban tartanak megbeszéléseket, ahol kijelölik a jáfőröző csoportok tagjait. Vagy hu- szonhatan vállalják ezt a feladatot jelenleg, de vannak még jelentkezők. S minél többen vannak, annál hatékonyabb lehet tevékenységük. J. Sz. I. Holdkelte Kérdi kolléganőm egyik este: — Szerinted mikor kel a Hold? — Nálunk, a faluban este szokott, amikor a Nap már lenyugodott. — Akkor ez jó? — bök mutatóujjával egy sorra: a Hold kél 6.42, nyugszik 18.20. Biztos fölcserélődött a sor, visszacseréltetjük. Azonnal el is felejtem, hiszen a holdkelte nem politikai kérdés, millió éve bolyong a Föld körül, nincs neki sem pártállása, sem ideológiai töltése, se nem nemzeti, se nem kozmopolita, nem volt börtönben egyik rendszerben sem, nem vett részt kihallgatásokban, senkit sem kínzóit meg, senkire sem kért halálos ítéletet, életfogytot, ha össze is keveredik kelése és nyugo- vása, baj abból nem lehet. Másnap másik kolléganőm bök rá a sorx'a: — Szerinted mikor kel a Hold? — Már megint az a nyavalyás Hold. Nálunk este szokott, az egészen biztos. Felcserélték a sort, majd jelzem. Este jön a nyomdából a levonat, megnézem, végrehajtották-e a javítást. Az oldal szélén korrektori üzenet: így jó, naptár szerint van szedve. Hazaérve leemelem a katolikus kalendáriumot, úgy emlékszem, abban benne van. mikor kél a Nap, mikor a Hold. Valóban. A Nap rendesen kél. Ilyenkor, télidőben egy kicsit később, mint nyáron. De reggel. Hanem a Hold! Mint valami mozdonyvezető. Egys2er reggel kél, másnap délelőtt, harmadnap késő este vagy éjfél után, amikor már negyednap van. Megesik, hogy fölkel, de nem nyugszik le. Akad nap, amikor úgy tér aludni, hogy előtte föl se kelt. Holdkelte szó egyébként nincs. Nyilván azért, mert a Hold végül is sosem kel, sosem nyugszik. Állandóan kering a Föld körül. Napkelte szó ellenben van. Nyilván azérj, mert a Nap mindig izzik a helyén, s a Föld — teljes ember- és állatseregletével együtt — megállíthatatlanul forog körülötte. Agitátorok Vasárnap ebédidőben megjelent házunkban egy család. Papa, mama, két négy-öt éves gyerek. Öltözetükből ítélve tehetős emberek. Mindenhová becsöngettek, s ahonnan kiment valaki, annak kezdték hirdetni Jehova királyságát. — Lakónegyedünk villanypóznáin foszló plakátok. Keresd az Istent, most még megteheted. Jézus vár. Imaórákat hirdetnek, vallásos teadélutánokat. A metróvégállomáson, aluljárókban vallásosságra buzdító cédulákat osztogató brigádok várják az alagútból feljövő embereket. Szeretném tisztelni mindenki hitét, felfogását, szokásait, kedvteléseit. De nehezen tolerálom az agitátorokat. Miért nem elég nekik a saját békéjük, boldogságuk, hitük? Miért akarják, hogy én is azt higgyem, amit ők? A vasárnapi agitátorok füzeteket is osztogattak — nem ingyen! Kettőbe belelapoztam. Az első cím, ami szemen üt: Miért nem mutatkozik érdeklődés a vallás iránt? Első mondata: Az ember vallás nélkül olyan, mint a ház ablak nélkül. Ezt egy japán férfi mondta a fiának, aki azonban nem vette komolyan apja intelmeit. A világ más országaiban sem veszik komolyan az efféle intelmeket. Japánban a lakosság 69 százaléka kijelentette, nem tartja magát vallásosnak. Thaiföldön a várnálak hetvenöt százaléka nem jár buddhista templomba. Angliában az anglikán templomoknak csaknem nyolcada zárt be az elmúlt harminc évben, mert senki sem járt oda — olvasom Jehova tanúinak lapjában. Hogy nálunk és a többi volt szocialista országban mi a helyzet, ma nem tudható. Látszólag reneszánsza van a vallásosságnak, de ennek igazi méreteiről és értékéről majd csak egykét évtized múltán kaphatunk képet. VALÓSÁGCSEREPEK •tiiiiiiiiMiiiiiimiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiitiiiiimiiiiiiiiiiiiiHiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiitr'iifiiii Nemcsak most, a közelmúlt rendszerváltása, a pártok harca után, hanem a mindennapok munkáját követően is az egészséges lelkű ember számára az igazi felüdülést a természet adta és adja. Az a természet, amelyet oly sokszor bemocskolunk, kicsavarjuk fáit, eltapossuk apró rovarait, szettiporjuk kihalóban lévő virágait. Holott óvni, védeni kellene ezeket, hiszen közös és visszaszc- rezhetetlen kincseink közé tartoznak. A különböző természetvédelemmel foglalkozó egyesületek megtesznek minden tőlük telhetőt, de a társadalom, a nép összefogása nélkül harcuk könnyen szélmalomharccá válhat. Pest megye számtalan területén van védetté nyilvánított körzet. Ezek közé tartozik a Tápió és Hajta patakok mentén található természetes élőhelyek csoportja, amelyekről a megyében, sőt a szűkebb környezetben élők is igen keveset tudnak. Ez a térség még ma is abban különbözik a Duna—Tisza közének többi részétől, hogy területén jelenleg is sokkal több a víz. mint másutt, s így a természetes élővilág fennmaradt. A tájegység legnagyobb A nagy kérdés Jehova tanúinak egy másik füzetében azt fejtegetik, mi ma a nagy vitakérdés. Ha Isten létezik — márpedig az teljesen biztos —, akkor napjainkban bizonyosan az a nagy vitakérdés, amely őt érinti — állítják. Miért alkotta meg az emberi fajt? Milyen felelősséggel tartozunk neki? Hogyan fog, reagálni arra a módra, ahogyan az ember tönkreteszi a földet? S miként fog válaszolni a kihívásra, amely szerint oly sokan megtagadják, hogy higgyenek benne vagy alárendeljék magukat az .ő akaratának? A nagy vitakérdés, amellyel mi mindnyájan szembenézünk, az, hogy elfogadjuk vágj- elvetjük annak az egyetlen Istennek a szuverenitását, akinek neve JEHOVA. Ezek mind az említett cikknek a kérdései. Ma már semmiről sem szeretek vitatkozni, legkevésbé vallási, hitbéli dolgokról. Egy kérdésem azonban ' van: nem tetszenek-e gondolni, igehirdető hölgyek és urak, hogy ha lehetőségünk van valamit elfogadni vagy megtagadni, elfogadni vagy elvetni valakinek a szuverenitását, akkor mindig lesznek elfogadók és elvetők? Szerintem nem ez a nagy kérdés, hanem az, hogy miért hívő az egyik, és miért nem hívő a másik? Ne tessék elfeledni, amióta gondolkozik az ember, mindig voltak ilyenek is, olyanok is. Kör Pál megmaradt mocsárvilága Farmos és Nagykáta külterületén található, s mélyebb fekvésű részeit ösz- szefüggő nádas borítja. A magasabb részeken gyönyörű rétek és különleges növények várják a természet szerelmeseit. A mocsarakban még ott él a lá- pi póc. Hogy mi is az tulajdonképpen? Egy olyan halfaj, amely csak hazánk mocsaraiban él még, ott találja meg az életéhez szükséges feltételeket. Mivel a nagy mocsarakat lecsapolták, a kipusztulás veszélye fenyegeti. Ugyanez mondható el két csodálatos növényről is, a fátyolos és a szibériai nősziromról, amelyek még tömegesen felfedezhetők e környéken. Ezek a növények az ország többi részén már nem találnak maguknak élőhelyet. Az Alsó- és Felső-Tápió patakok mentén, Tápió- bicskén, Tápióság, Tápió- szecső és Szentmártonkáta községek határában a vízi élőhelyek csodás együttese található. A patakok mentén reketlyefűz bokrokkal tarkított láprétek, a hajdani alföldi lápvilág maradványai. Az időszakos vízbőség idején olyan ritka fajok is virulnak, mint az orchideák családjába tartozó kosborok, a burgulvos szegfű és a kornistárnics. A virágboltok orchideáinak csodálása mellett a pedagógusok feladata lehet gyermekeinkkel megismertetni e virágfajokat. A közös vagyon olykor több hasznot hozhat, mintha az önkormányzatok egyenként igyekeznének boldogulni. Erre a következtetésre jutott nemrég három szomszédos pilisi község, Pilisszántó, Csobánka és Pilisvörösvár. A települések két víztárolójuk közös hasznosítására most céltársulást Szándékoznak létrehozni. A három település ön- kormányzata most szándék- nyilatkozatot ad, majd egyenként a vagyonátadó bizottsághoz fordul, amely ezt követően a tárolók jeA térségben Európa-szer- te veszélyeztetett madárfajok is fellelhetők, mint a haris és a nagypóling. A rossz gyermekre szokták mondani: gyurgyalag. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a szó egy madárnevet takar, s a szalakótával együtt a Tápió-vidék színpompás madara. A Tápió vidéke tehát a Duna— Tisza közének egy csodálatos tájegysége. Össze kellene fognunk védelmében, élő- és növényvilágának megóvásáért. A környező települések termelőszövetkezetei és vízgazdálkodási társaságai megtették az eleső lépéseket, karöltve a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A többi már rajtunk, a megye lakóin is múlik. Csodálkozzunk rá, ismerjük meg és védjük. Érték, amely nem pótolható. lenlegi kezelőivel tárgyal á hasznosítás új feltételeiről. A Határréti záportározó mindhárom települést érinti, míg a Háziréti víztározó csak Csobánkát és Vörösvárt. Pilisvörösváron ezenkívül egy harmadik vizes ügyben is önkormányzati határozat született. A Pest Megyei Vagyonátadó Bizottság megkeresése alapján a Kövizig nyilvántartásában lévő ezerhétszáz méter hosszú pilisvörösvári patak egy szakaszát önkormányzati kezelésbe veszik. — kk — —árvái— VIZES HÍREK PILISVÖRÖSVÁRRÚL RT.-foemRek-f-G^Yeeeic Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u, 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. /. Cegléd, Körösi út 61, A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Nagykáta, Petőfi S. u. 11. Tápió szele, Juhász L. lér 1* Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi ÚL 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, A dy K. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667* JászkarajenÖ, Néphadsereg u. 61, Tápiószentmárion, Kossuth út 13, Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. Aranygallér a Sf
