Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) nelmi tudatunkat finom csúsztatásaidtól és durva torzításokkal egyaránt egy idegen ideológia jegyében, egy idegen érdekeket szol­gáló rendszer céljai szerint. Majd a torzítás, torzulás területeit vette sorra. A történelemtanítás és a pub­licisztika útján időbeli aránytalanságot alakítottak ki nemzetünk történelmi tudatában. Úgy tettek, mintha a történelem akkor kezdődött volna, mikor a munkásmozgalmak törté­nete s minden, ami koráb­ban volt, csak azt készítette elő. Azon igyekeztek, hogy a múltról elnagyolt, ködbe vesző kép alakuljon ki bennünk. A létező, színes, esemény- dús részét a történelemnek sémákkal, panelekkel fed­ték el. Mik voltak ezek? Osztályok, osztályellenté­tek, gazdasági fejlődés, el­nyomás, kizsákmányolás ... Ezek léptek a • történelem lelke, az élet sokszínűsége, az események, a mozgal­masság, a színek helyébe. Egyetlen oldalát fordí­tották elénk mindennek. A magyar hadtörténelemből csak azt láthattuk, hogy Mohács után mindig veszí­tettünk, azt már nem, hogy korábban hat fényes évszá­zadon keresztül milyen bá­mulatos teljesítményei vol­tak a magyar hadművé­szetnek az állam fenntar­tása, biztonsága, kiterjesz­tése érdekében. A magyar vitézségről, mely Mohács után is, esetleg idegen had­seregekbe besorozva is tisz­Nem lehet a kisebbségi kérdést szőnyeg alá söpör­ni. Európában az önren­delkezési jog nem vitatha­tó el sem nemzettől, sem nemzetiségtől — hangzott el kedden a csepeli MDF- székházban azon az elő­adáson, amelyet íjgyártó István kormányfőtanácsos tartott a környező orszá­gokban élő magyarság helyzetéről. Amíg a két­pólusú világrendszer volt érvényben, az volt a cél, hogy ne alakuljon ki konf­liktus, hogy elkerüljük az atomkatasztrófát. Ma a nemzetiségek közötti ellen­tétek nemcsak Európa stabilitását veszélyeztetik, hanem kihatnak a világpo­litikára, és háborús konf­liktushoz is vezethetnek, így az önrendelkezés most már biztonságpolitikai kér­déssé vált. A kelet-európai folyama­tok arra ösztönzik az össz­európai ügyekben illetékes fórumokat, hogy átértékel­jék saját tevékenységüket és szerepüket — hangsú­lyozta a kormányfőtaná­csos. A Nyugat zavarban érzi magát, mert nem látja át azokat az eseményeket, amelyek megtörténnek. Ugyanakkor Kelet-Európa is zavarban van. Nem en­gedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy 10-15 éves távlatokban gondol­kodjunk, azonnal kell meg­oldást találni. 1989—90-ben az egész ke­let-európai régióban alap­vető változások történtek. Fontos események zajlottak le, amelyek a határon túli magyarságot is érintik. íj­gyártó István rámutatott, hogy a kommunista dikta­túrák idején a kisebbségek egész Kelet-Európábán el­nyomás alatt éltek, és erre az elnyomásra a többségi nemzetek sajátos módon, nacionalizmussal válaszol­tak. Ezért 1989—90-ig a magyarság a túlélésre kényszerült. Az új helyzet­hez a magyar kisebbség ru­galmasan viszonyult. Majd­nem minden határon túli területen létrejöttek politi­kai szervezetek. A magyar­ság bebizonyította, hogy képes az önszerveződésre, és saját maga tudja alakí­tani sorsát. Az előadó a jelenlegi helyzetet elemezve elmond­ta, hogy a magyar közös­ségek megtalálták az utat Magyarországhoz; szoros politikai és információs kapcsolat alakult ki köztük és az anyanemzet között. A magyar kisebbség jogot szerzett arra, hogy saját információs rendszerét lét­rehozza. Nemcsak politikai szervezetek léteznek a ha­táron túl, hanem létezik magyar könyvkiadás, ma­gyar újságírás, magyar is­kolai oktatás. Intézmények jönnek létre, ezek mutatják a kisebbség megmaradási erejét. íjgyártó István elmondta, hogy kisebbségi kérdésben ma két szélsőség létezik Magyarországon, amelyek remélhetőleg közeledni fog­nak egymáshoz. Ma semmi­féle titkos politikát nem lehet folytatni ebben az ügyben, csak nyilvánosát. Arra a felvetésre, hogy az anyanemzet megfosztja a magyar kisebbségeket az értelmiségtől, ezáltal saját maga fogja megszüntetni a nemzeti tudatot, a kor­mányfőtanácsos azt vála­szolta, hogy valóban jelen­tős az elvándorlás Ma­gyarországra, ez létező ten­dencia. Sajnos az is igaz, hogy nem a legkiszolgálta­tottabb réteg jön át sem Kárpátaljáról, sem Romá­njából. Ettől függetlenül nem húzhatjuk le a határo­kat. A kivándorlást admi­nisztratív úton nem lehet fékezni, de támogatni sem kívánja a kormány. Arra a kérdésre, elkép­zelhető-e, hogy nemcsak kulturális autonómiájuk legyen a magyaroknak, ha­nem területi is, a kor­mányfőtanácsos egyértel­mű igennel válaszolt. De hozzátette, ezt csak az ön- szerveződés olyan fokán álló kisebbség tudja meg­tenni, amely mindenben el tudja látni magát. A terü­leti autonómia egyébként azt jelenti — tette hozzá —, hogy a kisebbség az ál­lam egységes szervezetét nem bontja meg, azaz nem válik ki az országból. Egy hozzászóló felvetet­te, hogy amikor a határo­kon túli kisebbségekről be­szélünk, soha nem kerül szóba az ausztriai magya­rok sorsa. íjgyártó István elmondta, hogy az őrségi magyarság presztízsének rendkívül rosszat tett az elmúlt negyven év. Bár most ugyan változott a helyzet, de azt lehet mon­dani, túl későn. Halász Csilla teletet keltett, még inkább hallgatni kellett. Az egyházak e történe­lemszemlélet szerint csak a kizsákmányolás alátámasz- tói voltak, a nemesség csak kizsákmányoló, elnyomó, népnyúzó, hazaáruló. Hogy az előbbiek tanítottak, gyó­gyítottak, a szeretet törvé­nyét hirdették? Erről mit sem szabadott tudni. Hogy a nemesség a nemzeti ön­állóság élharcosa, a magyar kultúra megteremtője — erről is keveset. Demokratikus hagyomá­nyainkat letagadták, hét­száz éve létező országgyű­léseinkről — melynek tag­jait soha máskor, csak a kommunista rendszerben sikerült statiszták nyájává zülleszteni — nem beszél­tek. Talán legerősebben zeng­tek a sztereotípiák a nem­zetiségekkel kapcsolatban: mi mindig elnyomó nép voltunk, mindig be akar­tuk olvasztani a kisebbsé­geket ... Holott arról is szó eshetett volna, hogy befo­gadtuk, hogy türelemmel, szeretettel vettük körül az ideérkezőket, a hozzánk menekülőket, hogy már Szent István így intett: sze- relmetes fiam, becsüld meg az idegeneket. .. Trianont megkerülni pe­dig nem lehet. Nem lehet úgy tenni, mintha meg sem esett volna az a sorsunkat meghatározó rendkívüli dráma, melynek valameny- nyiünk emlékezetében ott kéne élnie, felidéződnie ez egy szó elhangoztán: Tria­non. Most a mély csend következtében, amely be­burkolta, a legtöbb honfi­társunk emlékezetében nem ver visszhangot ez a szó. Nemzedékek nem tudják, mi történt az ország bizo­nyos területeivel, azok számukra nem létező, talán sohasem volt földrészekké váltak, az ottani események pedig oly mesékké, melyek­hez mi közük sincs. Nádudvari Anna Elfogadták a TB-törvényt Ai utolsó 5-ből a legjobb 4 év Tegnap délután két órakor folytatódott az Országgyű­lés plenáris ülése. A prog­ram szerint először az 1963 és 1989 között elköve­tett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról rendelkező törvényjavaslat felett határozott a Ház. A parlament szerda dél- utárii ülésén 265 szavazat­tal, ellenszavazat és tar­tózkodás nélkül elfogadta a törvényt. A vita összefog­lalásaképpen az előterjesztő Balsai István igazságügy­miniszter kijelentette: a T. Ház egyetértését mutatja az a tény, hogy a képviselők nem folytattak túlságosan hosszú vitát a dokumen­tumról. Reményét fejezte ki, hogy ez egy „nagy kon­szenzussal” jóváhagyott törvényjavaslat. A kormány álláspontja szerint a sem­misségi törvény két funk­ciót tölt be: a kárpótlási törvény alkalmazásához nyújt jogi keretet, valamint az elmúlt korszak törvény­telenségeiről mond ítéletet. Fő elv, hogy a legsúlyosabb jogsértések ellen lépjenek fel. A törvény szerint sem­missé kell nyilvánítani az összeesküvés, lázadás, izga­tás, hatóság vagy hivatalos személy megsértése, közös­ség megsértése, törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás, egyesülési joggal visszaélés, tiltott ha­tárátlépés, hazatérés meg­tagadása, feljelentés elmu­lasztása, .sajtórendészeti vétség, rémhírterjesztés és bűnpártolás miatt történt elítéléseket, ha az akkori megítélés szerinti bűncse­lekmény elkövetése a Pol­gári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmá­nyában rögzített alapjogok gyakorlását, vagy az abban foglalt elvek és célok meg­valósítását jelentette. Ugyanígy semmissé nyilvá­nította a törvény a népek szabadsága elleni bűncse­lekmény, sajtórendésze.ti vétség, rémhírterjesztés miatt kihirdetett ítéleteket. Nem várunk tovább! Nyilatkozat A Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban nyílt támadás bontakozott ki a nemzet létérdekei ellen. Meggyőződésünk: a rend­szerváltozásban élenjáró és egyben példamutató tü­relmet, megértést és ön­mérsékletet tanúsító ma­gyar nemzet megérdemli, hogy végre egy minden kö­rülmények között igazat mondó, az „önnön képére és hasonlatosságára” job­ban ügyelő nemzeti rádió­ja és televíziója legyen. A jelenlegi gyakorlat hatá­rozottan ellentmond ennek, a most bevezetett új mű­sorszerkezetek nemhogy közelednének, hanem kife­jezetten távolodnak a nem­zetinek nevezhető közszol­gálati rádiózás és televízió­zás eszményétől. Mivel a magyar társadalom ezt már nem nézheti tovább ölbe tett kézzel, szinte bizonyos­ra vehető, hogy a maga módján fog cselekedni, ha időközben nem történik meg Gombár Csaba és Hankiss Elemér leváltása, s a társadalom nagyobbik ré­sze, a hazai és a határon túli magyarság elvárásai­nak megfelelő új vezetők kinevezése. Követeljük, hogy a Ma­gyar Köztársaság elnöke működjék közre a konst­ruktív és törvényes megol­dásban, és tegye magáévá az ország, a társadalom, a nemzet állapotáért elsősor­ban felelős magyar minisz­terelnök álláspontját. Budapest, 1992. február. Közakarat Egyesület (Szekeres László); Bajcsy- Zsilinszky Társaság (Vigh Károly); 1956-os Magyarok Világszövetsége (Pongrácz Gergely); Keresztény Szak- szervezeti Szövetség (Lántz- ky László); Magyar Kisebb­ségvédelmi Szervezetek Együttműködési Tanácsa/ Hunyadi Szövetség (dr. Pe- cze Ferenc); Erdélyi Szö­vetség (Morvái Sámuel); Lakatos Demeter Egyesület (Halász Péter); Kárpátaljai Kör (Balta Gyula); Rákóczi Szövetség (dr. Göndöcs László); Magyar Szellemi Védegylet (Varga Mihály); Országos Nemzeti Casino (dr. Szádetzky Kardos Ir­ma) ; összmSgyar Testület (Bartis Ferenc); Politikai Foglyok Országos Szövetsé­ge (Fónay Jenő); Sajtósza­badság Klub (Kosa Csaba); Szárszó Baráti Kör (Mohá­csi László); Székely Körök Szövetsége (Fábián Ger­gely). A nyilatkozathoz csatla­kozni kívánó szövetségeket, egyesületeket, illetve szer­vezeteket kérjük, juttassák el egyetértésüket a követ­kező címre: Szekeres László, 1134 Bp., Apály u. 2/C. Tel.; 140-8480. Az SZDSZ kezdeménye­zésére név szerint szavaz­tak az országgyűlési képvi­selők arról, hogy kimond­ja-e a társadalombiztosítási jogszabály módosításáról szóló törvény: évente két alkalommal, januárban és júliusban keli emelni a nyugdíjakat. Az SZDSZ ál­tal benyújtott módosító in­dítványt az Országgyűlés nem fogadta el. Ezt köve­tően formailag az előző ja­vaslathoz kapcsolódóan újabb név szerinti szava­zás kezdődött. Ebben arról döntöttek a képviselők, -hogy a társadalombiztosítá­si törvény módosításának a nyugdíjemeléssel kapcsola­tos paragrafusa 1992. ja­nuár 1-jétől, tehát vissza­menői eges hatállyal lépjen életbe. Az MDF által kez­deményezett név szerinti szavazás eredményének alapján elfogadták azt a módosító indítványt, amely jogilag lehetővé teszi, hogy az idei év márciusában esedékes nyugdíjemelés ja- núár 1-jei visszamenőleges hatállyal lépjen életbe. Ezután a parlament hoz­zálátott a társadalombizto­sítási alap 1992. évi költség- vetéséről rendelkező tör­vényjavaslat határozathoza­talához. Az elfogadott törvény célja, hogy egységes elvek szerint szabályozza az ál­lampolgároknak az alkot­mány rendelkezései alap­ján a társadalombiztosítás keretében járó ellátásokat. A biztosítás továbbra is kiterjed a biztosítottak családtagjaira. A biztosítot­tak az egészségügyi szolgál­tatásokra a biztosítás meg­SZOCIÁIilS BIZOTT­SÁG: Általános vitára al­kalmasnak nyilvánította a nyugdíjak, a baleseti nyug­díjak és a különböző ellá­tások emeléséről szóló or­szággyűlési határozati ja­vaslatot szerdai ülésén az Országgyűlés szociális, családvédelmi és egész­ségügyi bizottsága. Az országgyűlési határo­zati javaslat a két lépcső­ben történő, átlagosan 19,5 százalékos járadékemelések végrehajtását írja elő. Eszerint az idén március­ban átlagosan 13, szeptem­berben pedig további 6,5 százalékkal növelnék a nyugdíjak összegét, emel­lett pedig „szintre hoznák” az igen alacsony nyugdíja­kat. A SAJTÓ ALBIZOTT­SÁG a rádióról és a tele­vízióról szóló törvényjavas­lat utolsó, hármas számú munkapéldányát vitatta meg. Ez a tény, valamint az, hogy a kormány is napi­rendjére tűzte a tervezet megvitatását, azt jelzi, hogy végső fázisánál tart a mé­diatörvény koncepciójáról immár egy esztendeje tartó polémia. A szerdai megbeszélésen a liberális ellenzék elsősor­ban azt kifogásolta, hogy a közszolgálati média tevé­kenységét ellenőrző testüle­tek — a kuratórium és a felügyelő bizottság — jog­köre nincs pontosan körül­határolva a tervezetben. Márpedig — miként azt Haraszti Miklós (SZDSZ) megfogalmazta — félő, hogy ebben az esetben a kuratóriumba delegált kép­viselőik révén túl nagy be­folyáshoz jutnák a pártok a közszolgálati média irá­nyításában. Kulin Ferenc (MDF) nem osztotta ezt az álláspontot, ő inkább a túlzott bürokratizálódás ve­szélyére hívta fel a figyel­met, amikor kétségbe von­ta, hogy szükségesek-e kü­lön felügyelő és ellenőrző testületek a rádió és a te­levízió esetében. Véiekedé­szűnését követően 90 napon belül jogosultak. A törvény meghatározza azokat az egészségügyi szolgáltatáso­kat, amelyet térítés nélkül vehetnek igénybe. Ezek kö­re a módosítások révén a tervezettnél nagyobb körre terjed ki. Az állami egész­ségügyi intézményeken kí­vül a biztosítottak más in­tézmények szolgáltatásait is igénybe vehetik, és a költ­ségeket a társadalombizto­sítás téríti, amennyiben er­re szerződést köt az adott intézménnyel. Jelentős változás az eddi­gi szabályozáshoz képest, hogy a táppénz napi össze­gének szolgáló naptári na­pi átlagkereset legfeljebb 2500 forintig vehető figye­lembe. Változik a nyugdí­jak megállapításának mód­ja is, eszerint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző négy naptári év helyett S naptári év közül kell azt él négy évet figyelembe ven­ni, amelyekben az elért ke­reset a legkedvezőbb volt. Este 9 órakor a már jó­váhagyott módosító javas-: latokkal együtt elfogadták a Társadalombiztosítási Alap idei költségvetéséről, illetve a társadalombiztosí­tási alapról szóló törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslatot. A tör­vény 140 szavazattal, 67 eV lenében, egy tartózkodás mellett született meg. Este 9 óra 20 perckor as Országgyűlés a szövetkéz««! tekről szóló törvény hatály-; ba lépéséről, és az átmenet ti szabályokról szóló töv* vény módosítását célzó tölH vény megszavazásával beJ fejezte szerdal ülésnapját sével nem volt egyedül, hi­szen a kereszténydemokra­ták is azt indítványozták!, a két közszolgálati intéa- ményt együttesen kezeljék: AZ ALKOTMÁNYÜGYI TÖRVÉNY-ELŐKÉSZÍTŐ ÉS IGAZSÁGÜGYI BI­ZOTTSÁG ülésén a kép­viselők kézhez kapták azt az állásfoglalás-terveze­tet, amely a Kisgazdapárl parlamenti frakciójának kérdéseivel foglalkozik. Az állásfoglalás-tervezefc- ben foglalt első megállapí­tás leszögezi, hogy az alkot­mányügyi és az ügyrendi bizottság nem foglalkozhat a kérdéskör „Országgyűlé# sen kívüli” vonatkozásai­val. A második megállapí­tás szerint alkotmányjogi értelemben a pártok frak­ciói a pártoktól függetlenül jönnek létre, szűnnek meg vagy változik összetételül^ A tervezet harmadik megállapítása szerint a képviselőcsoportok vezetőig nek biztosított alkotmá­nyos jogok jellege és tar* talma, illetve a frakciónak ezekből következő alkotmá­nyos jogi helyzete azt at egyértelmű szándékértékü jogalkotói szemléletet tük­rözi, mely pártonként csak egy képviselőcsoport létjo­gosultságát tételezi feL Több képviselőcsoport ala­kítása esetén sérelmet szen­vedne a pártok paritásának az elve. Az említett megállapítá­sokból következően alkot­mányos szabályaink értel­mében egy pártnak csak egy parlamenti képviselő- csoportja létezhet — vonják le a következtetést a ter­vezet képviselői. Az állásfoglalás tartal­mát megismerve, Tor gyári József és Györiványi Sán­dor (FKGP—12) elhagyta az alkotmányügyi bizottság ülésének színhelyét Történelmi tudatunk torzulásairól Összeurópai átértékelés A magyarság helyzete a környező országokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom