Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

SZOROSABB EOTfTÜÖKÖDÉS? Csepel-szigeti társulás A Csepel-szigeti telepü­lések saját önkormányzati társulásuk megalakítását tervezik. Folyamatban van a szervezés, már majdnem minden önkormányzat alá­írta a szándéknyilatkoza­tot. A szigeti polgármeste­rek Hajdú Béla XXI. kerü­leti (csepeli) polgármester­hez irányítanak, az ő kezé­ben futnak össze a szálak. — Tulajdonképpen nem csak Csepel-szigeti telepü­lések lesznek benne a tár­sulásban, a Duna másik ol­daláról is csatlakozik hoz­zánk néhány község. Erre azért van szükség, mert egyes települések olyan szoros kapcsolatban állnak egymással, hogy nem lehet őket elválasztani, — Mi a célja az együtt­működésnek? Mi az, amit együtt könnyebben el tud­nak érni? — Ügy gondoljuk, mind­annyian ezen a szigeten élünk, tehát valamennyire összetartozunk. Sok olyan probléma van. amely- jól csak egyféleképpen oldható meg, mégpedig úgy, ha az itt élő emberek érdekeit fi­gyelembe vesszük, és asze­rint cselekszünk. Ehhez szükség van regionális együttműködésre. — Ügy érzik, ha össze­fognak, jobb eredményeket tudnak felmutatni? — Mindenképpen. Kör­nyezetvédelmi, közbizton­sági, kulturális és egyéb kérdéseket szeretnénk kö­zösen megoldani. A gazda­sági jellegű feladatokkal is foglalkozni fogunk, mert egyazon régióban élő em­berek akkor tudnak jól együttműködni, ha minden kérdésben egyeztetik ter­veiket. A sziget rendkívül jó adottságai lehetővé te­szik, hogy a következő öt évben az ország egyik fon­tos régiójává fejlődjön. Ki­váló lehetőségeket látunk abban, hogy a sziget nagy szabad területeket tud vál­lalkozási célokra biztosíta­ni, és elképzelhetőnek tart­juk azt is, hogy a kormány gazdasági terveihez is szer­vesen kapcsolódjon. Nem utolsó szempont, hogy a főváros közelében van. és rendkívül jó a közlekedé­se: közúton, vasúton és ví­zi úton is könnyen megkö­zelíthető. — Hogyan tudjak majd összehangolni tevékeny­ségüket, állandó kapcsola­tot tartani egymással? — Ennek a társulásnak úgy kell működnie, hogy el kell tartania legalább két-három főt, akik me­nedzseléssel, információ­gyűjtéssel, -egyeztetéssel foglalkoznak, és olyan ajánlásokat készítenek, amelyek alapján az egyes képviselő-testületek meg tudják vitatni a dolgokat. — Az alapító okirat alá­írása mikorra várható? — Ügy vélem, belekerül még másfél hónapba. Je­lenleg ott tart a szervezés, hogy már majdnem min­den önkormányzati testü­letnek megvan az állásfog­lalása, amely csatlakozási szándékot fejez ki, ezeket összegyűjtjük, utána össze • kell jönnünk, hogy megfo­galmazzuk az alapító ok­iratot. Ezután kerül sor a vezető testület megválasz­tására. H. Cs. Farmoson Polgármester­jeleitek Időközi polgármester-vá­lasztásra készülnek Far­moson. A december köze­pén megüresedett funkciót a jelöltállítás során hár­man pályázták meg. A he­lyi választási bizottság hét­főn, február 17-én hozta nyilvánosságra a jelöltek névsorát. A választópolgárok leg­alább 3 százalékának aján­lása alapján Garancsi Zol­tán, Gecse János és Szege­di Szilveszter neve kerül­het fel a szavazócédulákra. A hírek szerint mindhár­man pártoktól független polgármester j elöltek. Az időközi választásra március elsején, vasárnap kerül sor. Tanácskozás ma délután Ma délután három óra­kor Szigetszentmiklós ön- kormányzata ülést tart. El­sőként az 1992. évi pénz­ügyi rendeletről, majd a múlt esztendő pénzügyi el­lenőrzésének tapasztalatai­ról lesz szó, illetve harma­dik napirendi pontként az általános rendezési tervre kiírt tervpályázatot teszik közzé. Ezt követően az út­építési programról tanács­koznak a részvevők, majd pedig a nemzeti ünnepek méltó megemlékezésének előkészületi terve kerül napirendre. TISZTESSÉGGEL MEGTETTÉK Közmegértéssel Az udvarias taps vendégköszöntő lelkesedése hamar ki­hűlt, amikor a meghívott „külső" szakemberek tájékoz­tatása véget ért. Táborfalva polgárai ugyanis joggal érezték: a hangzatos ígéretek után nem következett a várt eredmény. A telefonoknak már mű­ködnie kellene — legalább­is a Műszertechnika Rt. ta­valy közzétett tervei sze­rint —, a gázprogram fe­szítetten halad, s persze minden drágább, mint an­nak idején a lakóknak je­lezték. Az a tizenötezer fo­rintos telefon is többe ke­rül, hiszen ennyi pénzért csak o ház faláig hozzák a várva várt vonalat, és ezen összegben szó sincs a be­szerelésről, a műholdvétel­ről, s a biztonságvédelmi rendszerről. És természete­sen a gázbevezetés kiadá­sai sem csökkennek, várha­tóan igen nagy megterhe­lést jelentenek majd a csa­ládi költségvetéseknek —, de hogy ne keseredjenek a polgárok, az OTP szakem­bere tájékoztatást adott a kölcsönfelvétel lehetősé­geiről •—, s a szkeptikus kérdéseket követően — a kamatterhekről... A rossz hírek ellenére azonban mégiscsak elége­detten táyozhattak a hét­fői falugyűlésen — igen nagy számban megjelent — lakók, mert a meghívott előadók után az éves mun­kát értékelő 'beszámolóból kiderült: végül is eredmé­nyes periódust hagyott,ma­ga mögött Táborfalva. Ami rajtuk múlott, tisz­4 tességgel megtették. Az el­múlt húsz esztendőben nem került sor olyan léptékű fejlesztésre, mint az új ön- kormányzat megalakulása óta, s az intézményi dolgo­zók bérhátrányát sem sike­rült a múltban úgy leküz­deni, mint tavaly. Megvan az összhang — a falu egy irányba halad és egyet akar. Megtörtént az óvoda külső tatarozása, a konyhai felszerelés cseréje, hozzá­láttak — hatalmas erőfe­szítésekkel és anyagi áldo­zatokkal — a tornacsarnok építéséhez, négymillió fo­rintot fordítottak szociális célokra, közel félmillióval támogatták a különféle szervezeteket, rendőrlakást vettek, s pénzmaradvány­nyal is rendelkeznek. Minden alap megvan te­hát, hogy optimista re­ménnyel kezdjék ezt az évet, amelynek legnagyobb feladata a gázprogram terv szerint történő megvalósí­tása. Az idén hatvanhét- milliót terveznek bevétel­ként, s ugyanannyit ki­adásra, s túl azon, hogy szeretnék befejezni a tor­nacsarnokot. gyógyszertár létrehozását határozták el, s az egészségügy fejleszté­sében akarnak lépni. Természetesen számolni kell kedvezőtlen folyama­tokkal, mint a munkanél­küliség erősödésével, ezért az önkormányzat támogat­ja a foglalkoztatási gondo­kat enyhítő programokat. Tág teret engednek a vál­lalkozóknak, s nemcsak a munkahelyteremtés miatt, de — mondta Laczkó János polgármester —■ általuk fejlődhet a szolgáltatás színvonala. S végül is ez a cél, azt szeretnék, hogy a polgároknak megadasson a kényelmesebb és tartalma­sabb élet. Soha nem volt erre nagyobb eshetőség, mint ma, amikor közmeg­értés van, amikor a falu meggyőződéssel tudja, mit akar, S amikor képessége is van a közös munkára. Va. É. r r r r FO CÉL A GAZVEZETEK ÉPÍTÉSÉ Megfagyni, senkit nem Dunakeszi polgármestere, dr. örményi László több mint egyéves működéséről lapunknak a következőkép­pen nyilatkozott. — Polgármester úr, ho­gyan értékeli a több mint egy év alatt végzett mun­káját? — Munkám tulajdonkép­pen eredményesnek mond­ható. Az általam kitűzött célok többségükben meg­valósultak, a gazdálkodá­sunk biztonságos volt, de a menet közben történt kor­mányzati intézkedések eredményeként a lakosság elszegényedésével kapcso­latban adódó problémák, az önkormányzati munka eredményességét rontották, és nagymértékben negatí­van befolyásolták a köz­hangulatot. — Mi az ön programja városában az idén? — 1992-ben fő program a telefonhálózat fejleszté­se, az alagi átadó-bővítő és az ebből adódó további la­kossági gázvezeték-építés a fő cél. Ezen túlmenően, búr nem lesz látható, a víz- és szennyvízkérdésben a víz­ügyi lobbyval kell a harcot megvívni, több más pol­gármesterrel egyetemben. — Mit jelent önöknek a kapott önkormányzati va­gyon? — Ez nagyrészt iskolák­ból, óvodákból és egészség- ügyi intézményekből áll. Ezeknél a tulajdonba adás, a tulajdonosi szemlélet ki­alakulását eredményezi, s ez elsősorban az ingatlanok takarékos üzemeltetésében fog megnyilvánulni, illetve a még fel nem tárt emberi tartalékok — kezdeménye­zőkészség, vállalkozási kedv — bevonását eredményezi. — Hogyan tudja polgár- mester úr a városában végrehajtani az önkor­mányzati törvény által elő­írtakat? — Az önkormányzati tör­vényben foglaltak sok eset­ben általánosságokat tar­talmaznak, ráadásul több később meghozott törvény és rendelet esetén átfedé­sek vannak. Például ötv. és 1991. évi XXXIII. tv. Átfedések mutatkoznak az egyértelműen hatósági és önkormányzati munka kö­zött. Jó néhány még min­dig hatályos régi jogsza­bály magát az önkor­mányzást nehezíti. — Milyen az ön hivatalá­nak és testületének kapcso­lata a munkaközvetítő iro­dával, miben tudnak együttműködni? — A polgármesteri hiva­talnak és a testületnek a kapcsolata az irodával megfelelő. Az ügyintézés zökkenőmentességének biz­tosításához az információs kapcsolattartást folyamato­san korrigáljuk. A kért adatokat megkapjuk, illet­ve megadjuk, együttműkö­dünk a visszaélések meg­előzésében. — Változolt-e a szegé­nyek sorsa, amióta vezeti a települést? — A város szegényeinek helyzete a központi intéz­kedések következtében je­lentősen romlott. A város lehetőségei szerint segélyek formájában ellentételezte, de szerintünk a segélyre szorulóknak csak egy ré­sze jelenik meg előttünk. A segélyezendők teljes fel- térképezését folyamatosan végezzük. A segélyre és egyéb támogatásra szorulók sokszor ugyanabból a kör­ből kerülnek ki. Helyzetük lényeges javítására jelen­leg semmilyen forrás nem mobilizálható. Éhen halni és megfagyni azonban sen­kit sem engedünk, ha tudo­másunk van róla. Dunake­szin működik ingyenkony­ha és idősek szállásadó ott­hona. — Mi a helyzet az önök­nél található iskolákkal, mit gondol, az új oktatási törvény hogyan hat majd a pedagógusokra? — Az oktatási törvénnyel kapcsolatban még infor­mációnk szerint sem a ta­nárok, sem az önkormány­zat részéről kialakult véle­mény nincs. Enyhén szólva a törvény koncepciója is sok helyen kifogásolható. — Mit tart a legnagyobb érdemének ma Dunakeszi első embere? — Azt, hogy a város ré­szére jó kondíciókkal sike­rült a telefonhálózat fej­lesztését biztosítani — hallhattuk dr. Örményi Lászlótól. — á. m. —■ Dunakeszi számítások Elkészült a költségvetés Az év első napját a tele­pülések önkormányzatai sem tudták új költségvetés­sel kezdeni. Lassan tisztá­zódnak a feltételek, megte­remtődnek a bevételek for­rásai. Dunakeszi városának a napokban jóváhagyott gaz­dálkodási terve 735 millió forintot irányoz elő a be- és kifizetések mérlege sze­rint. Továbbra is alapos támo­gatásra szorul a város. Az úgynevezett normatív álla­mi hozzájárulás összegét 295 millió 379 ezer forint­ban határozták meg. Ezen­felül saját erőből kell elő­teremteni az orvosi rende­lők, iskolák, óvodák, s más közintézmények működé­A KEGYELETI HELY MARAD. Nagykáta régi köztemető­je marad a helyén a la­kótelep közelében, mert a helyi önkormányzat költségvetési keretéből lehetővé vált a sírkert bővítése. Így a ko­rábbi terv, amely a Bicskei úton kívánta volna biztosítani az elhunytak végső nyug­helyét, nem valósul meg, mert nincs rá szükség­(Yitnola Károly felvétele) sének és a városfejlesztés­nek a pénzügyi alapjait. Jórészt elvei, választási ígéretei ellenére kénysze­rült helyi adók megszava­zására tavaly a képviselő- testület. — Hogy sikerül megva­lósítani a tervezetet? Mi­lyen esztendőre számítanak a gazdálkodás szakembe­rei? Verebes Tiborné, az ön­kormányzat pénzügyi iroda­vezetője nem számít köny- nyű feladatra. — Eddig is voltak helyi adók — mondta —, de azo­kat nem mi szedtük be. Az idén kiderül, hogy bírja kötelezettségeit teljesíteni a lakosság. A kiadásokat alaposan meg kell kurtíta­nunk. A bevételi tervet, ha lehet, jobb lenne inkább túlteljesíteni. A terv készí­tésekor egy kis gondot oko­zott. hogy nem jelent még meg a rovatokat, a belső szerkezetet szabályozó pénzügyminisztériumi ren­delet. Ettől persze a szá- rfiok nem változnak. K. T. t Délegyházán a költségvetésről A jövő heti képviselő-tes­tületi ülésen egyetlen — ámde rendkívül fontos — témát tűznek napirendre: az 1992. évi költségvetés irányelveit. A témával nem először foglalkoznak, az ülést megelőzően a szakbi­zottságok — pénzügyi, el­lenőrzési, gazdasági, jogi, oktatási, sport-, kulturális, valamint szociális — már megtárgyalták, s vélemé­nyezték az elveket. Önkormányzatok fóruma

Next

/
Oldalképek
Tartalom