Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-19 / 42. szám
A nagy gründolási, vállalatalapítási lázt — a szakemberek véleménye szerint — hamarosan csődhullám fogja követni. Mi lehet az oka annak, hogy számos kis- és középvállalkozó is kénytelen rövidebb-hosz- .szabb idő után „bedobni a törülközőt”, erről beszélgettünk Durugy Andrással, aki egy váci gazdasági és marketing tanácsadó iroda ügyvezető igazgatója, s ügyfelei közül számosán e rétegből kerülnek ki, így jól ismeri gondjaikat. — Alapvető problémának tartom, hogy a parlamentben a politikai mellett háttérbe szorult a gazdasági törvénykezés, s hiányzik az a kormánykoncepció, amely megjelölné, hogy melyek lesznek a gazdasági fejlődés irányai. Ez jelszavakban ugyan megvan, de egy egységes stratégia nem állt össze. Nehéz úgy előre tér. vezni a vállalkozóknak, hogy az Országgyűlés az év utolsó pillanataiban fogadja el az adótörvényt, a költségvetést, s például még ma sem tudjuk, lesz-e világkiállítás. Az állami vagyon privatizálásának sincs megfelelő háttere — ez még a Németh-kormány hibája —, s az ÁVÜ, bál' jól végzi a dolgát, egyszerűen nem tudja a tulajdonosi funkcióit ellátni. Mivel az ön- kormányzatok sem tudják, mit hoz a holnap, többségük— néhány kivételtől eltekintve — nem mer a vállalkozóknak koncessziót, bérleti jogot, könnyítéseket adni. A tudatos tervezés hiánya miatt sokan csak úsznak az árral, s kaokod- va csak a napi problémák tűzoltószerű megoldására törekednek. — Mi jellemzi ezeket a dilettáns vállalkozókat? — Alapos piacfelmérés.-kutatás, a gazdasági folyamatok elemzése nélkül vágnak bele a vállalkozásukba. Mondok egy köznapi példát. Egy vendéglős, mielőtt kinyitja az éttermét, ha nem méri fel, melyik rétegnek, mit akar szolgáltatni, könnyen abba a csapdába kerülhet, hogy az üzlete — még ha oly színvonalas is — előbb-utóbb vendég nélkül marad. Erre sokan a szint leadásával válaszolnak, bekerül az étterembe a játék- automata, az ittas vendéget sem tessékelik ki, stb. Jellemző, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nincs elég tőkeerejük, hogy az úgynevezett bevezetési időszak költségeit elviseljék. A külföldi érdekeltségű cégek például tisztában vannak azzal, hogy az alapítási kiadásokhoz hozzá kell számítani a bevezetési költségeket is. Az üzleti sikerhez egyébként kitartó, szívós munka kell. Ha megfigyeljük a nagy, nyugati cégeket, azok is több nemzedéken át jutottak el odáig, ahol ma tartanak. A vállalkozásoknál sem hiszek a hirtelen növekedésben, ha. nem az evolúciós fejlődés mellett teszem le a vokso- mat. Munkám során megfigyeltem, hogy akadnak olyan cégek, amelyek a társasággá alakulásukkor a legkülönfélébb tevékenységeket jelölik meg, s ez egy nagyfokú bizonytalanságot takar. Ezekkel a megalapozatlan vállalkozásokkal a gazdaság nem jut előbbre, kevés új értéket állítanak elő, s kevés munkaerő felszívására alkalmasak. — Említette, hogy elsősorban a külföldi érdekeltséggel működő cégek végeznek aktív piaci munkát, s ők azok, akik az indulás költségeit is jobban elviseDILEMMA Alsónémedit elhagyva, srég vizává a szemétteleppel, hatalmas káposztaföldek húzódnak. Honnan tudja ez a tag februárban, hogy káposztaföld? — hallom a kérdést. Pedig rém egyszerű. Még mindig nincs betakarítva a tavalyi termés. És ahogy az állagát elnézem, már nem is lesz. Vagy a birkák eszik fel, vagy beszántják. Az őszi esők, majd a fagy jócskán elbánt az októberben még üdezöld fejekkel. Nézve a romlást, eszembe jut a termelők megannyi panasza. A méregdrága vetőmag, a megemelkedett öntözési költségek, a megfizethetetlen napszám — egyszóval minden költségtényező, ami a késztermék árát befolyásolja. Hazafelé menet kíváncsiságból benézek a nagybani zöldségpiacra. Egy kiló fejes káposzta — angró áron számítva — hét forint. Lefogadom, bent a Holdvilág utcai piacon, kofánál, minimum 20 forint. Most már csak azt mondja meg nekem valaki — győzzön meg—, miért maradt betakarí- tatlanul az a temérdek káposzta az alsónémedi végeken? (— gyé —) Németországból Szentendrére Ma érkezik a szemétválogató gép Annak idején lapunkban is hírt adtunk arról, hogy Szentendrén hamarosan munkába állhat a Dopp- stadt komposztáló- és sze- métválogató berendezés. Mint azt Meleg Zoltántól, a Pest Megyei önkormányzat hivatalának osztályvezetőjétől megtudtuk, a gép február 17-én indult el Németországból, s várhatóan 19-én este érkezik meg Vácra. Egyelőre a városgazdálkodási vállalat géptelepén fog parkírozni, mivel a közlekedési főfelügyeletnek meg kell adnia a működéshez szükséges engedélyeket. A Doppstadt érkezését követő vasárnap az a négy ember, aki a gépet fogja kezelni, Essenbe utazik, hogy egy kéthetes tanfolyamon részt vegyen, s a kiképzés végén vizsgát tegyen. Ha ez eredményes lesz, s a szükséges engedélyek is meglesznek, akkor március végén a Doppstadt Szentendre és környékén megkezdheti működését. H. É. lik, mert megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek. A magyar vállalkozóknak azonban sokszor gondot okoz, hogy nincs megfelelő hitelfelvételi lehetőségük. — Ez igaz, s az is baj, hogy a bankok biztosítékul elsősorban különféle vagyontárgyakat, ingatlanokat kérnek, s nem veszik figyelembe, hogy a tervezett üzleti befektetésnek milyen sikere várható, megfelelő marketingstratégiát dolgozott-e ki a hitelt kérő, megvan-e az üzleti biztosíték a visszafizetésre. A banki befektetés és a termelői beruházások között egyelőre nincs piaci verseny. Sokan inkább a bankban tartják a pénzüket, mivel a termelőtevékenységgel kevesebb nettó jövedelmet érhetnének el. — A gazdasági szakemberek azt jósolják, hogy 93-tól a gazdaság stabilizálódik, s egy lassú növekedés indulhat meg. — Természetesen nem mindegy, hogy milyen szinten stabilizálódik a gazdaság. Az infláció növeltedé, sének üteme ugyan lassult, de ez is elsősorban a piacok beszűkülésének, a fogyasztás csökkenésének tudható be, s ez megintcsak nem kedvez a vállalkozások fejlődésének. A jövőre nézve szerintem az adhat biztatást, hogy megerősödőben van egy új menedzserréteg, akik harminc —negyven év közöttiek, s már a 70-es, 80-as évek gyermekei. Ezt a réteget, ezeket a fiatal szakembereket kellene segíteni ahhoz, hogy kül- és belföldi ösztöndíjakhoz jussanak, s különböző pályázatok révén az oktatásukat kellene támogatni. Remélhetőleg, hogy ezzel az új menedzseri réteg megerősödésével majdan a tulajdonosi érdekek fogják meghatározni a politikát, és nem fordítva. Hargitai Éva A különlegest keresik A TEJIPAR ANGOL SZEMMEL Dr. Kocsis Károly, a GATE rektora nyitotta meg a nemzetközi szemiáriumot (Hancsovszki János felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) a gazdaságoknak, köztük a szarvasmarhatartó farmereknek olyan tehenészeteket kell kialakítaniuk, amelyek garantálják a mennyiségi és minőségi hozamot. A nemzetközi piacon előnyt élveznek a kis zsír- tartalmú tejek, tejipari termékek. Az igényesebb fogyasztók, gondolva az egészségükre, az egészséges életmódra, ez utóbbi termékeknek adnak vásárlói esélyt. A brit szakértők utaltak arra is, hogy az elkövetkezendő öt-tíz évben, alapozva az Európában tapasztalható gazdasági fejlődésre, Csökkenő állatállomány A „magánmarhák" maradnak Az elmúlt esztendőben is folytatódott az állatállomány apadása, valamint az állattenyésztési termékek termelésének és felvásárlásának csökkenése — állapítható meg a KSH felméréséből. A visszaesést az év első felében elsősorban a külpiaci értékesítési gondok és a belső kereslet folyamatos csökkenése okozták. Tovább romlott ezenkívül a mezőgazdasági vállalatok és társaságok, illetve a szövetkezetek gazdasági helyzete is. Az átalakulások elhúzódásából ugyanis bizonytalanságok adódtak, s az állattenyésztés rentabilitása gyengült. Az év második felében valamelyest enyhített a gondokon, hogy fellendült az export, és kedvező volt a takarmánytermelés, ami mérsékelte az árakat. Az adatok tanúsága szerint az ország szarvasmarha-állománya 1991 végén 1,4 millió volt, az előző évinél 9,6 százalékkal kevesebb. Kisebb mértékű a csökkenés a kistermelőknél, s jelentősebb — 13,9 százalékos — a szövetkezeteknél. Miután a tejtermékek fogyasztói ára ismét emelkedett, várhatóan ebben az évben is tovább folyemelkedik majd a lakosság életszínvonala, nagyobbak lesznek a jövedelmek, és így a drágább élelmiszer- ipari termékekhez is hoz- zájuthanak az igényesebbek és tehetősebbek. A tejiparon belül az utóbbi két- három évben és itt nyugateurópai példák hangzottak el, olyan termékekkel ismerkedhettek meg a fogyasztók, amelyekről addig még hírből sem hallottak. Ezen újdonságok megjelenésében a véletlenek is közrejátszottak. Németországban történt, hogy egy bizonyos Müller úr egy napon rádöbbent arra, joghurtja lehetne választékosabb, újszerűbb is. Eszébe jutott a gyermekkora, amikor anyja az aludttejbe gyümölcsöt kevert, hogy íz- letesebb legyen. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy megszülessen a gyümölcsös joghurt, amely különösen az ifjabb korosztály körében hódít. Ez utóbbi példa is mutatja, hogy a nagy üzlet, a profit a különleges termékekben rejlik. Csak meg kell találni őket, és a többi már a fogyasztón múlik. A magyar élelmiszer- gazdaság, ha valóban versenyképes termékekkel kíván kilépni a nemzetközi porondra, érthetően tekintettel kell hogy legyen a fejlett nyugati országok gazdasági eredményeire, és azok tapasztalataiból tanuljon. Gyócsi László tatódik a szarvasmarha-állomány apadása. A sertésállomány több mint 25 százalékkal csökkent 1991-ben. Ilyen nagyarányú visszaesésre az elmúlt 10 esztendőben nem volt példa. Az év végi álla tszámláláskor nem egészen 6 millió sertést regisztráltak. A múlt év második felében — az exportintézkedések hatására — a termelők „megszabadultak” a hízósertésektől, de a kockázat csökkentése érdekében állományukat is jelentősen mérsékelték. Ennek következtében viszont a szaporulatból adódó állományemelkedés az idén tavasszal lényegesen kisebb lesz, mint korábban. Jelentősen csökkent egy év alatt a juhállomány is. Különösen a vállalatok fogták vissza a tenyésztést, mintegy felére apasztották az állományt. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy vágómarhából az elmúlt évben 14,5, sertésből 15,6, tejből 19,9 százalékkal esett vissza a felvásárlás az egy évvel korábbihoz kénest. A hízott sertés szabadpiaci átlagára egy év alatt 6.1 százalékkal emelkedett, míg a morzsolt kukorica ugyanebben az időszakban 4,8 százalékkal olcsóbb lett. Felgyorsultak az események Amit lehet, korrigálni Ülésezett a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének elnöksége. Értékelték az 1992. évi I-II- es szövetkezeti törvények végrehajtásával kapcsolatos gondokat, és szóltak azok kiküszöbölésének lehetőségeiről. Elhangzott, hogy az ország legnagyobb privatizációs kampányának indítását jelzi az említett törvény január 20-i közreadása, a szövetkezetekről, a törvény hatálybalépéséről, valamint az átemeneti szabályokról. Az elnökség leszögezte, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek egyetértenek a kormánnyal egyebek között a tényleges tulajdonosi viszonyok megteremtésében. így a vagyonnevesítésben. Ugyanakkor véleményeltérés van a vagyon tartalmát, s az érintettek körét és mértékét illetően. Egyetértettek továbbá az új, korszerű, piacképes termékek és szolgáltatások fejlesztésében, a korszerű üzemi formák és méretek kialakításában. Elhangzott, hogy minden változás az érvényes jogi szabályozás és demokratizmus tiszteletben tartása mellett, konfliktusmentesen menjen végbe. A megyei Teszöv elnöksége úgy vélekedett, hogy rögzíteni kell azokat a körülményeket, amelyek a mezőgazdaság privatizáció, ját speciálisan érintik, továbbá azokat a tényezőket, amelyek a folyamat zavartalan működését biztosíthatják. A majdani mezőgazdasági üzemeket a sokszínűség jellemzi. A farmerjellegű kisgazdaságoktól a közép- és nagyüzemekig számos formája ölt majd testet. Ha már a formáról esett sző. ide kívánkozik, hogy lehet majd egyéni gazdaság, szövetkezet, korlátolt felelősségű és részvénytársaság. Természetesen ez utóbbiakhoz kapcsolódóan elképzelhetők vegyes vállalati formák is, amelyek külföldi tőke bevonásával működnek. Szövetkezeti szakvezetők; jogászok általános véleménye szerint, akiknek a törvény végrehajtása a feladatuk, a szövetkezeti törvény és az átmeneti szabályok jelenlegi formájukban egyes részleteikben végrehajtásra nem alkalmasak. Az elnökségi ülésen megfogalmazódott, hogy ne a véleménykülönbségek domináljanak. A gyakorló szakemberek problémaérzékenysége nélkül jó megoldási lehetőséget sem lehet szerkeszteni. Gy. U Érvénybent 1992. február 18. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi F.ladásl árfolyam 1 egységre forintban Angol font 136,55 139,35 Ausztrál dollár 58,28 59,52 Belga frank (100) 230,27 234,93 Dán korona 12,23 12,49 Finn márka 17,35 17,75 Francia frank 13,93 14,21 Görög drachma (100) 41,05 41,89 Holland forint 42,12 42.98 ír font 127,31 129,91 Japán yen (100) 60,74 61,94 Kanadai dollár 64,92 66,33 Kuvaiti dinár 262,51 268,01 Német márki» 47,39 43,35 Norvég korona 63,18 64,46 Olasz líra (1000) 63,18 64,46 Osztrák schilling (100) 673,54 687,14 Portugál escudo (100) 55,15 56,25 Spanyol peseta (100) 75,62 77,14 Svájci frank 52,58 53.66 Svéd korona 13,06 13,32 USA-dollár 77,34 78,90 ECU (Közös Piac) 98,99 93.95 Sok a dilettáns vállalkozó €iründolás után csődhullám
