Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

A nagy gründolási, vál­lalatalapítási lázt — a szak­emberek véleménye szerint — hamarosan csődhullám fogja követni. Mi lehet az oka annak, hogy számos kis- és középvállalkozó is kénytelen rövidebb-hosz- .szabb idő után „bedobni a törülközőt”, erről beszél­gettünk Durugy Andrással, aki egy váci gazdasági és marketing tanácsadó iroda ügyvezető igazgatója, s ügy­felei közül számosán e ré­tegből kerülnek ki, így jól ismeri gondjaikat. — Alapvető problémának tartom, hogy a parlament­ben a politikai mellett hát­térbe szorult a gazdasági törvénykezés, s hiányzik az a kormánykoncepció, amely megjelölné, hogy melyek lesznek a gazdasági fejlő­dés irányai. Ez jelszavak­ban ugyan megvan, de egy egységes stratégia nem állt össze. Nehéz úgy előre tér. vezni a vállalkozóknak, hogy az Országgyűlés az év utolsó pillanataiban fogad­ja el az adótörvényt, a költ­ségvetést, s például még ma sem tudjuk, lesz-e vi­lágkiállítás. Az állami va­gyon privatizálásának sincs megfelelő háttere — ez még a Németh-kormány hibája —, s az ÁVÜ, bál' jól végzi a dolgát, egyszerűen nem tudja a tulajdonosi funk­cióit ellátni. Mivel az ön- kormányzatok sem tudják, mit hoz a holnap, többsé­gük— néhány kivételtől el­tekintve — nem mer a vál­lalkozóknak koncessziót, bérleti jogot, könnyítéseket adni. A tudatos tervezés hiánya miatt sokan csak úsznak az árral, s kaokod- va csak a napi problémák tűzoltószerű megoldására törekednek. — Mi jellemzi ezeket a dilettáns vállalkozókat? — Alapos piacfelmérés.-kutatás, a gazdasági folya­matok elemzése nélkül vág­nak bele a vállalkozásukba. Mondok egy köznapi pél­dát. Egy vendéglős, mielőtt kinyitja az éttermét, ha nem méri fel, melyik réteg­nek, mit akar szolgáltatni, könnyen abba a csapdába kerülhet, hogy az üzlete — még ha oly színvonalas is — előbb-utóbb vendég nélkül marad. Erre sokan a szint leadásával válaszolnak, be­kerül az étterembe a játék- automata, az ittas vendéget sem tessékelik ki, stb. Jel­lemző, hogy a kis- és kö­zépvállalkozásoknak nincs elég tőkeerejük, hogy az úgynevezett bevezetési idő­szak költségeit elviseljék. A külföldi érdekeltségű cégek például tisztában vannak azzal, hogy az alapítási ki­adásokhoz hozzá kell szá­mítani a bevezetési költsé­geket is. Az üzleti sikerhez egyébként kitartó, szívós munka kell. Ha megfigyel­jük a nagy, nyugati cége­ket, azok is több nemzedé­ken át jutottak el odáig, ahol ma tartanak. A vállal­kozásoknál sem hiszek a hirtelen növekedésben, ha. nem az evolúciós fejlődés mellett teszem le a vokso- mat. Munkám során meg­figyeltem, hogy akadnak olyan cégek, amelyek a tár­sasággá alakulásukkor a legkülönfélébb tevékeny­ségeket jelölik meg, s ez egy nagyfokú bizonytalan­ságot takar. Ezekkel a meg­alapozatlan vállalkozások­kal a gazdaság nem jut előbbre, kevés új értéket állítanak elő, s kevés mun­kaerő felszívására alkal­masak. — Említette, hogy első­sorban a külföldi érdekelt­séggel működő cégek vé­geznek aktív piaci munkát, s ők azok, akik az indulás költségeit is jobban elvise­DILEMMA Alsónémedit elhagyva, srég vizává a szemétte­leppel, hatalmas káposz­taföldek húzódnak. Honnan tudja ez a tag februárban, hogy ká­posztaföld? — hallom a kérdést. Pedig rém egy­szerű. Még mindig nincs betakarítva a tavalyi termés. És ahogy az ál­lagát elnézem, már nem is lesz. Vagy a birkák eszik fel, vagy beszánt­ják. Az őszi esők, majd a fagy jócskán elbánt az októberben még üde­zöld fejekkel. Nézve a romlást, eszembe jut a termelők megannyi panasza. A méregdrága vetőmag, a megemelkedett öntözési költségek, a megfizethe­tetlen napszám — egy­szóval minden költségté­nyező, ami a készter­mék árát befolyásolja. Hazafelé menet kí­váncsiságból benézek a nagybani zöldségpiacra. Egy kiló fejes káposzta — angró áron számítva — hét forint. Lefoga­dom, bent a Holdvilág utcai piacon, kofánál, minimum 20 forint. Most már csak azt mondja meg nekem va­laki — győzzön meg—, miért maradt betakarí- tatlanul az a temérdek káposzta az alsónémedi végeken? (— gyé —) Németországból Szentendrére Ma érkezik a szemétválogató gép Annak idején lapunkban is hírt adtunk arról, hogy Szentendrén hamarosan munkába állhat a Dopp- stadt komposztáló- és sze- métválogató berendezés. Mint azt Meleg Zoltántól, a Pest Megyei önkormány­zat hivatalának osztályve­zetőjétől megtudtuk, a gép február 17-én indult el Né­metországból, s várhatóan 19-én este érkezik meg Vácra. Egyelőre a város­gazdálkodási vállalat gép­telepén fog parkírozni, mi­vel a közlekedési főfel­ügyeletnek meg kell adnia a működéshez szükséges engedélyeket. A Doppstadt érkezését követő vasárnap az a négy ember, aki a gépet fogja kezelni, Essenbe utazik, hogy egy kéthetes tanfolya­mon részt vegyen, s a ki­képzés végén vizsgát te­gyen. Ha ez eredményes lesz, s a szükséges engedé­lyek is meglesznek, akkor március végén a Doppstadt Szentendre és környékén megkezdheti működését. H. É. lik, mert megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek. A magyar vállalkozóknak azonban sokszor gondot okoz, hogy nincs megfelelő hitelfelvételi lehetőségük. — Ez igaz, s az is baj, hogy a bankok biztosítékul elsősorban különféle va­gyontárgyakat, ingatlano­kat kérnek, s nem veszik figyelembe, hogy a terve­zett üzleti befektetésnek milyen sikere várható, meg­felelő marketingstratégiát dolgozott-e ki a hitelt kérő, megvan-e az üzleti biztosí­ték a visszafizetésre. A ban­ki befektetés és a termelői beruházások között egyelő­re nincs piaci verseny. So­kan inkább a bankban tart­ják a pénzüket, mivel a ter­melőtevékenységgel keve­sebb nettó jövedelmet ér­hetnének el. — A gazdasági szakem­berek azt jósolják, hogy 93-tól a gazdaság stabilizá­lódik, s egy lassú növeke­dés indulhat meg. — Természetesen nem mindegy, hogy milyen szin­ten stabilizálódik a gazda­ság. Az infláció növeltedé, sének üteme ugyan lassult, de ez is elsősorban a pia­cok beszűkülésének, a fo­gyasztás csökkenésének tudható be, s ez megintcsak nem kedvez a vállalkozá­sok fejlődésének. A jövőre nézve szerintem az adhat biztatást, hogy megerősö­dőben van egy új me­nedzserréteg, akik harminc —negyven év közöttiek, s már a 70-es, 80-as évek gyermekei. Ezt a réteget, ezeket a fiatal szakembere­ket kellene segíteni ahhoz, hogy kül- és belföldi ösz­töndíjakhoz jussanak, s kü­lönböző pályázatok révén az oktatásukat kellene tá­mogatni. Remélhetőleg, hogy ezzel az új menedzse­ri réteg megerősödésével majdan a tulajdonosi érde­kek fogják meghatározni a politikát, és nem fordítva. Hargitai Éva A különlegest keresik A TEJIPAR ANGOL SZEMMEL Dr. Kocsis Károly, a GATE rektora nyitotta meg a nem­zetközi szemiáriumot (Hancsovszki János felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) a gazdaságoknak, köztük a szarvasmarhatartó farme­reknek olyan tehenészete­ket kell kialakítaniuk, amelyek garantálják a mennyiségi és minőségi ho­zamot. A nemzetközi piacon előnyt élveznek a kis zsír- tartalmú tejek, tejipari ter­mékek. Az igényesebb fo­gyasztók, gondolva az egészségükre, az egészséges életmódra, ez utóbbi ter­mékeknek adnak vásárlói esélyt. A brit szakértők utaltak arra is, hogy az elkövetke­zendő öt-tíz évben, alapoz­va az Európában tapasztal­ható gazdasági fejlődésre, Csökkenő állatállomány A „magánmarhák" maradnak Az elmúlt esztendőben is folytatódott az állatállo­mány apadása, valamint az állattenyésztési termékek termelésének és felvásárlá­sának csökkenése — állapít­ható meg a KSH felmérésé­ből. A visszaesést az év első felében elsősorban a kül­piaci értékesítési gondok és a belső kereslet folyama­tos csökkenése okozták. To­vább romlott ezenkívül a mezőgazdasági vállalatok és társaságok, illetve a szövet­kezetek gazdasági helyzete is. Az átalakulások elhúzó­dásából ugyanis bizonyta­lanságok adódtak, s az ál­lattenyésztés rentabilitása gyengült. Az év második felében valamelyest enyhí­tett a gondokon, hogy fel­lendült az export, és ked­vező volt a takarmányter­melés, ami mérsékelte az árakat. Az adatok tanúsága sze­rint az ország szarvasmar­ha-állománya 1991 végén 1,4 millió volt, az előző évinél 9,6 százalékkal keve­sebb. Kisebb mértékű a csökkenés a kistermelők­nél, s jelentősebb — 13,9 százalékos — a szövetke­zeteknél. Miután a tejter­mékek fogyasztói ára ismét emelkedett, várhatóan eb­ben az évben is tovább foly­emelkedik majd a lakosság életszínvonala, nagyobbak lesznek a jövedelmek, és így a drágább élelmiszer- ipari termékekhez is hoz- zájuthanak az igényeseb­bek és tehetősebbek. A tej­iparon belül az utóbbi két- három évben és itt nyugat­európai példák hangzottak el, olyan termékekkel is­merkedhettek meg a fo­gyasztók, amelyekről addig még hírből sem hallottak. Ezen újdonságok megjele­nésében a véletlenek is közrejátszottak. Németor­szágban történt, hogy egy bizonyos Müller úr egy napon rádöbbent arra, jog­hurtja lehetne választéko­sabb, újszerűbb is. Eszébe jutott a gyermekkora, ami­kor anyja az aludttejbe gyümölcsöt kevert, hogy íz- letesebb legyen. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy meg­szülessen a gyümölcsös joghurt, amely különösen az ifjabb korosztály köré­ben hódít. Ez utóbbi példa is mutatja, hogy a nagy üzlet, a profit a különleges termékekben rejlik. Csak meg kell találni őket, és a többi már a fogyasztón múlik. A magyar élelmiszer- gazdaság, ha valóban ver­senyképes termékekkel kí­ván kilépni a nemzetközi porondra, érthetően tekin­tettel kell hogy legyen a fejlett nyugati országok gazdasági eredményeire, és azok tapasztalataiból ta­nuljon. Gyócsi László tatódik a szarvasmarha-ál­lomány apadása. A sertésállomány több mint 25 százalékkal csök­kent 1991-ben. Ilyen nagy­arányú visszaesésre az el­múlt 10 esztendőben nem volt példa. Az év végi ál­la tszámláláskor nem egé­szen 6 millió sertést re­gisztráltak. A múlt év má­sodik felében — az export­intézkedések hatására — a termelők „megszabadul­tak” a hízósertésektől, de a kockázat csökkentése ér­dekében állományukat is jelentősen mérsékelték. Ennek következtében vi­szont a szaporulatból adódó állományemelkedés az idén tavasszal lényegesen kisebb lesz, mint korábban. Jelentősen csökkent egy év alatt a juhállomány is. Különösen a vállalatok fog­ták vissza a tenyésztést, mintegy felére apasztották az állományt. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy vágómar­hából az elmúlt évben 14,5, sertésből 15,6, tejből 19,9 százalékkal esett vissza a felvásárlás az egy évvel korábbihoz kénest. A hízott sertés szabadpia­ci átlagára egy év alatt 6.1 százalékkal emelkedett, míg a morzsolt kukorica ugyanebben az időszakban 4,8 százalékkal olcsóbb lett. Felgyorsultak az események Amit lehet, korrigálni Ülésezett a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének elnöksége. Értékelték az 1992. évi I-II- es szövetkezeti törvények végrehajtásával kapcsolatos gondokat, és szóltak azok kiküszöbölésének lehetősé­geiről. Elhangzott, hogy az ország legnagyobb privati­zációs kampányának indí­tását jelzi az említett tör­vény január 20-i közreadá­sa, a szövetkezetekről, a törvény hatálybalépéséről, valamint az átemeneti sza­bályokról. Az elnökség le­szögezte, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek egyet­értenek a kormánnyal egyebek között a tényleges tulajdonosi viszonyok meg­teremtésében. így a va­gyonnevesítésben. Ugyan­akkor véleményeltérés van a vagyon tartalmát, s az érintettek körét és mérté­két illetően. Egyetértettek továbbá az új, korszerű, piacképes termékek és szol­gáltatások fejlesztésében, a korszerű üzemi formák és méretek kialakításában. El­hangzott, hogy minden vál­tozás az érvényes jogi sza­bályozás és demokratizmus tiszteletben tartása mellett, konfliktusmentesen menjen végbe. A megyei Teszöv elnök­sége úgy vélekedett, hogy rögzíteni kell azokat a kö­rülményeket, amelyek a mezőgazdaság privatizáció, ját speciálisan érintik, to­vábbá azokat a tényezőket, amelyek a folyamat zavar­talan működését biztosít­hatják. A majdani mezőgazdasá­gi üzemeket a sokszínűség jellemzi. A farmerjellegű kisgazdaságoktól a közép- és nagyüzemekig számos formája ölt majd testet. Ha már a formáról esett sző. ide kívánkozik, hogy lehet majd egyéni gazdaság, szö­vetkezet, korlátolt felelős­ségű és részvénytársaság. Természetesen ez utóbbiak­hoz kapcsolódóan elképzel­hetők vegyes vállalati for­mák is, amelyek külföldi tőke bevonásával működ­nek. Szövetkezeti szakvezetők; jogászok általános vélemé­nye szerint, akiknek a tör­vény végrehajtása a fel­adatuk, a szövetkezeti tör­vény és az átmeneti szabá­lyok jelenlegi formájuk­ban egyes részleteikben vég­rehajtásra nem alkalma­sak. Az elnökségi ülésen megfogalmazódott, hogy ne a véleménykülönbségek do­mináljanak. A gyakorló szakemberek problémaér­zékenysége nélkül jó meg­oldási lehetőséget sem le­het szerkeszteni. Gy. U Érvénybent 1992. február 18. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi F.ladásl árfolyam 1 egységre forintban Angol font 136,55 139,35 Ausztrál dollár 58,28 59,52 Belga frank (100) 230,27 234,93 Dán korona 12,23 12,49 Finn márka 17,35 17,75 Francia frank 13,93 14,21 Görög drachma (100) 41,05 41,89 Holland forint 42,12 42.98 ír font 127,31 129,91 Japán yen (100) 60,74 61,94 Kanadai dollár 64,92 66,33 Kuvaiti dinár 262,51 268,01 Német márki» 47,39 43,35 Norvég korona 63,18 64,46 Olasz líra (1000) 63,18 64,46 Osztrák schilling (100) 673,54 687,14 Portugál escudo (100) 55,15 56,25 Spanyol peseta (100) 75,62 77,14 Svájci frank 52,58 53.66 Svéd korona 13,06 13,32 USA-dollár 77,34 78,90 ECU (Közös Piac) 98,99 93.95 Sok a dilettáns vállalkozó €iründolás után csődhullám

Next

/
Oldalképek
Tartalom