Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

. vvwftÍtffifah<v... .. ’ ■ viWiíóíívxflK

Moldvai csángó magyarok

nan bányászszerszámokat hoztak elő.

— Ebből mire lehet következtetni?

SAJÁT ERŐBŐL

— Természetesen arra, hogy az alagút mesterséges, és nyilvánvalóan azzal a céllal készítették — amennyiben az a várban végződik —, hogy menekülési lehetőséget biztosítson a védőknek. A gyermekek által elkezdett kutatómunkát azután a helybéliek folytatták, mintegy 35 métert haladtak előre. Ajai- kor megkezdtem saját erőből szervezett saját kutatásaimat, és folytattam az alagút feltárását, meglepő eredményre bukkantam. Ugyanis az alagút nemsokára kettévált. Egyik irányban lefelé, a vártól távolodva, másik irányban a var felé folytatódott. Helyi bányászoktól megtudtam, hogy az a nyílás, amit eddig az alagút kijáratának hittem, csak afféle szellőző oldalnyílás, másik szerepe pedig, hogy a kivájt földet, törmeléket itt távolították eí az alagútból.

— Ha feltételezései nem tévesek, és tényleg a várban fog elöbb-utóbb kilyukadni, mennyit kell még haladnia?

— Jelenleg felfelé 164 métert haladtunk, .míg lefele 127 métert, a feltételezett valódi kijárathoz. Ügy vélem, a vártól körülbelül 3000 méterre vagyunk még.

Országjárásról készült emlékei, jegyzetei logépel- ve, bekötve várnak az esetleges kiadásra. Szentendrei otthonát, ahol beszélgetünk, húsz év alatt szinte teljesen egymaga építette föl Tetlák Pál.

Az 1982 előtti, korántsem regényes időkről szerényen, vonakodva ejt néhány szót. Annyit megtudhatunk, hogy az ’56-os forradalmat fiatalon s persze lelkesedve élte át, és ez a lelkesedés azután öt év börtönt jelentett neki. 1962-ben. szabadulása után szakmát tanult, szerszámkészítő lett.

nlm um benne

— 1986-ban a drégely- palánki vár felkutatására szántam el magam — kezdi beszélgetésünket. — Bizonyára mindenki ismeri a hős várkapitány, Szondi György históriáját, aki négy napig tartotta a várat. 1552. szeptember 4-én azután a törökök szabad elvonulást ígérve, lemészárolták a védőket. A legenda szerint a török vezér, Ali nagy pompa kíséretében temettette el őket, hősiessé- • güknek adózva. A kapubástya mellett talált rendezetlen földi maradványok nem erről tanúskodnak.

— A legtöbb középkorban épült vár alá vészkijáratot is építettek, felkészülve az esetleges menekülésre. Ön az első útja előtt abban a hiszemben volt, hogy Drégely palánk alatt nincs ilyen „egérút”.

— Valóban, az első kirándulásig nem hittem benne, amit az a tény is igazolni látszott, hogy Szondi várkapitány nem élt a menekülés lehetőségével. Egy amatőr geológus, aki a környéken nagyszámban fellelhető gránát- kristályokat gyűjti, felhívta a figyelmemet árra, hogy a környéken sokan tudnak egy bizonyos barlang létezéséről. A helyi honismereti kör tagjától, Kamarás Józseftől azután többet is megtudtam. A század elején, vadászat közben szűk bejáratra bukkantak a Ba- bat-hely oldalában, a vár alatt. 1930 táján két környékbeli fiú kalandot ke- resvén. behatolt a barlangnak vélt alagútba, és onA Művelődési és Közoktatási Minisztérium az idén 88 irodalmi, közművelődési és művészeti lapot támogat, összesen 29 millió forinttal. A minisztérium által meghirdetett folyóirat- támogatási pályázatra 231 lap jelentkezett.

Mindezt Kovács Péter művészettörténész, a pályázat kuratóriumának elnöke jelentette be. Elmondotta, hogy a kuratórium 95 pályázatot utasított el, 21-et

Premier az Operában

Cristoforo

pályázatok díjazását az fette lehetővé, hogy folyamatosan érkeznek pénzküldemények magánszemélyektől éppúgy, mint intézményektől. így lehetőség nyílt további pályázatok kiírására, például a már meghirdetett Életünk az emigrációban című, valamint a helytörténet és a magyar- japán kapcsolatokat segítő pályázatra is.

Felvilágosítást az alapítvány irodája ad a 131-9951-es telcfonszámon, telefax 131-6501. Budapest XIII. Margitsziget, Hajós Alfréd sétány.

Kisebbségi

irodalom

Pest megyében számos német nemzetiségű író és művész él; az ő részvételükkel (is) megatakult a Magyarországi Német írók és Művészek Szövetsége. A szervezetnek csaknem

negyven tagja van, célja a Kárpát-medencében lévő német művészeti emlékek dokumentálása, a művészeti hagyományok felélesztése és támogatása, valamint a magyarországi német irodalom megismertetése külföldön és belföldön. A tervek szerint szeptemberben nemzetiségi konferenciát rendeznek. A tanácskozáson az Európában élő német kisebbségek képviselői vesznek részt,

(Vimola Károly felvételei)

egyetlen tájról kerültek ide. Legrégebben itt élő csoportjuk Észak-Erdély- bői származik.

A magyar államiság keretein kívül magyarságukat, nyelvüket úgy őrizték meg századokon át az ortodox román környezetben, hogy nem védte őket sem jogi, sem területi különállás. Fennmaradásukat az biztosította, hogy a századok folyamán településeik feltöitődtek Magyar- ország, Erdély, s főleg a Székelyföld területéről kivándorolt csoportokkal. A megtartó erőt a római katolikus vallás, jelentett®. Azóta sem csökkent a katolikus vallásnak ez a szerepe Moldva tájain: itt aki katolikus, az magyar.

Forral Ibolya néprajzos, muzeológus

A magyar népcsoport 20. század végi mindennapjairól Csorna Gergely igéző képei tudósítanak a Néprajzi Múzeumban.

só felében is. Szájhagyományon alapuló kultúrájuk a magyarságtól való elszigeteltségük következtében régies, sokszor a középkori magyar kultúra alkotásait, műveltségüket kitöltő ismereteket őriz (főleg nyelvük. népköltészetük, népzenéjük, táncaik, szokásaik révén). Anyagi műveltségükben azonban * erőteljesebben szembetűnik a moldvai környezethez és a szomszédos románsághoz való alkalmazkodás ténye.

A csángók történeti sorsát Mikecs László 1941-ben így összegzi: „...a csángók' eseményteleti magyar nép, melynek a ma csak olyan, mint a tegnap: vegetáció. Csak egyháztörténete van, mondta sok kutató, az is csak kicsiben az övé, inkább idegen papjaié. Ese- ménytelenségben szinte nem ismerünk nála különb emberi csoportot, tenyészet volt a sorsa, adat és mozgalmasság nélküli népi élet.”

önmagukat nem nevoz- ték-nevezik csángóknak, korábban magyaroknak, ma ; pedig jobbára kalolikusok- : nak tartják magukat. A j „csángó” nevet a 18. szá- ! zad végétől használják az ; irodalomban, hol a mold- ; vai, hol a bukovinai, hol i pedig egyéb erdélyi népcso- | portok (héti'alusi, gyimesi,

I haknágyi stb. csángók)

; megnevezésére, akik szülőföldjüket elhagyni kényszerültek.

Történetük régmúlt századokba vezet vissza. Vannak, akik bennük látják a honfoglaló magyarság Eleiközben maradt részét. Má- I sok szerint a 12-13. századtól élnek a Keleti-Kárpátok és a Prut folyó közötti területen, ahová a magyar királyok telepítették őket a határok őrzésére. A történeti források adataiból arra lehet következtetni, hogy nem egyszerre és nemcsak- A moldvai-magyarok ma mintegy 80-85 faluban élnek. A csángó lakosságú falvak közel fele az Ara- nyos-Besztercébe ömlő kisebb folyók völgyeiben (Tatros, Tázló, Üz, Ojtoz, Szaloné) találhatók. Anyagi kultúrájuk a Székelyfölddel való közelség és állandó érintkezés révén erős székely hatást mutat. A csángó falvak hagyomány- őrzQbb népi kultúrájú keleti csoportjai a Szeret folyó mentén sorakoznak: A Moldva torkolata (Román város vidéke), az Aranyos- Bcszterce torkolata (Bákó •'vidéke) és a Tatros torkolata (Szászkút) környékén.

A még magyarul beszélő csángó lakosság száma a különféle becslések alapján — kb. nyolcvanezer - .re tehető. Gazdaságilag el- maradottabbak az erdélyi székelyekhez mérve. Több- .ségiik még ma is földműves. Önellátó gazdálkodással és háziiparral teremtik elő tárgyi világuk, öltözetük, lakberendezésük nagy részét még a 20. század elKALAND? ROMANTIKA? HIVATÁS?

Szondi kései apród)a

Ez egyáltalán nem keserít el, hiszen az eddigi lassú haladás oka az volt, hogy a talajerózió következtében az alagút egy pontján évszázadok alatt beszivárgott hordalékot kellett eltávolítani. Ha ezen a beomlott részen túljutunk, valószínűleg sokkal gyorsabban haladhatunk fölfelé.

— Kik segítették eddig munkáját, és kapott-e valamiféle támogatást?

— Az ásatásokat 1987- ben kezdtük el fiam, rokonok, barátok segítségével. Az Országos Műemléki Felügyelőség áldását adta ugyan, tevékenységünkre, ennél többet azonban nem. Sokáig zsebből fedeztünk mindent. Kéziszerszámok, zseblámpa, a külön méretre készíttetett talicskák, mind a saját tulajdonom. Három éve pályázatot adtunk be a Soros-alapítványhoz. Évi húszezer forint támogatást kaptunk három évre, mely az idén jár le. Hogy jövőre mi lesz, még nem tudom, remélem érkezik újabb segítség.

TÁMOGAT ÁST VÁR

— Ha valakinek megtetszik az ön kalandos vállalkozása, jelentkezhet önkéntes munkára?

— Nagy örömmel fogadok minden komoly segítséget, A helyi Ferences Gimnázium négy diákja állandó segítőtársam, de sokan szegődnek egy-cgy hétvégére mellém. Aki tehát kedvet érez arra, hogy ennek az igazi amatőr vállalkozásnak részese legyen, Tetlák Pál, Szentendre, Kovács László u. 12., 2000 címre írhat.

MocsonoUy Gábor

Az egy esztendeje Rezsők Sándor és felesége által életre hívott Lakitelek Alapítvány . legutóbbi meghirdetett közművelődési pályázata lezárult, s megtörtént a díjak elosztása is.

Ahogy az alapítvány közleményéből kiderül, a díjakat zömében kisteleoülé- sek kapták. Az alapítólevél szellemének megfelelően a

Egy esztendő után

A Lakitelek Alapítvány újabb pályázatai

fel korunk embere minduntalan a kérdést.

Pedig így volt. Ahogy a szerelmes ember is vak. Cristoforo is az volt. India volt a mindene, India inspirálta mindenre, de India nem adta könnyen magát. Evekig váratott magára, és nem akárki érhette el őt. Indiát elérni élet-halál kérdésévé vált. Nem is láthatta volna meg Cristoforo á partokon Amerikát, a virágzó kertet, a hamvas gyümölcsöt, a csodálatos szépséget, az elragadót. Hiszen mindenütt índiát kereste, mindenben Indiát látta. Amerika hiába hívta, hiába tárta elé ezer kincsét, Cristoforo nem lát-, ta meg, nem fedezte fel.

Csak akkor érthette meg, hogy élete nagy szerelme Amerika, s nem pedig India, amikor már késő volt. A halál pillanatában az Ür megvilágításában élhette át az igazi boldogságot, rátalálva az egyetlenre, a neki rendeltetettre: Amerikára.

— d —

kó, Nina Ananiasvili, Volf Katalin és Kováts Tibor.

A librettists. Kóródy Ildikó gondolatai szerint a Cristoforo-balelt egy nagy szerelmi történet: India, Cristoforo és Amerika története. Mennyi lemondás, tűrés és hit kellett ahhoz, hogy Cristoforo Colombo átszelje az óceánt, és földet érjen egy addig ismeretlen kontinens, Amerika partjain, melyet aztán arról az emberről neveznek el, akinek a világon semmi köze nem volt hozzá. Milyen tragikus is ez, szinte hihetetlen, hogy többszöri út után is Cristoforo azt hiszi, hogy Indiában jár. Hogyan lehetséges ez? Hogyan láthatta indiánoknak a bennszülötteket? Hogyan lehetett ennyire vak? Teszi

ötszáz éve, 1492-ben fedezte fel Kolumbusz Kristóf Amerikát. Erről a világtörténelmi jelentőségű eseményről kíván megemlékezni a Magyar Állami Operaház balettegyüttese és a Balett—B a Cristoforo című, egész estét betöltő nagy balettal.

A produkció, melynek világpremierje február 28-án lesz az Operaházban, kiváló erőket mozgósított. Kóródy Ildikó szövegkönyvét Szakcsi Lakatos Béla zenésítette mer. a koreográfia Keveliázi Gábor munkája. A díszleteket Csikós Attila, a jelmezeket Dórin Gál tervezte. A balettban olyan szólótáncosok működnek közre, mint például Szakáig György, Rudolf Nurejev, Pongor Ildia művelődési tárca más szakfőosztályainak adtak át, 27 pályázat viszont áttételesen sem sorolható a művelődési tárca illetékességi körébe, így megsegítésükre tárcaközi egyeztetést kezdeményeztek.

A kuratórium a szakterületek meghatározó, nagy hagyománnyal rendelkező vagy az ígéretesnek tűnő lapokat, avagy a hiányt pótló lapok elindulását segíti.

A támogatásban részesült lapok közül a legnagyobb összeget — 10 millió forintot — az Üj Művészet elnevezésű folyóirat kapta,

10 milliós Új Művészet

Kulturális lapok támogatása

Ha valaki „bibliájának” nevezi kedvenc könyvét, méltán nevezhetjük megszállottnak. Márpedig Tetlák Pál így becézi Kiss Gábor „Várak, kastélyok Magyarországon” című könyvét. Tetlák Pál 1982 óta járja az országot, hogy megismerje és később könyvekben bemutathassa az utókornak a régi idők még fellelhető emlékeit.