Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-19 / 42. szám
Mse íezMgí ie&mésseie és koeká^aSa Határozott fóti feltételek Az elmúlt évtizedekben melynek polgárai szintén olyan kötelezettséget, melyalig volt értéke a földnek. Ingyen osztogatták az elburjánzott parlagot. Csak művelje valaki. Építsen rá nyaralót, vessen bele virágot, ültessen gyümölcsfát, csak legyen a területnek gazdája. Nem csoda hát, a nagy számok meglepnek bennünket. Első hallásra hihetetlennek tűnnek, tévedést gyanítunk. Így vagyunk ezzel akárhányszor leírjuk, a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet és az osztrák Creditanstalt Bankverein Alag GmbH ügyletével is. Pedig jól hallottuk. Annyi az a pénz. Mindenki nyerhei A szabadon értékesíthető tulajdonnal rendelkező tsz- tagok tavaly még négy, az idén már ötmillió forintért adhatják hektáronként birtokrészüket, ha létrejön a nagy üzlet. A cég ezenfelül is fizet még. Egymilliót tartalékolnak, kettő kerül az időskorúak szociális támogatását szolgáló alapítványba. így pontos az ösz- szeadás, amit február 15-én lapunk Közelebb a megegyezéshez című írásának olvastán egy számelírás miatt kénytelenek voltak elvégezni. Ha létrejön a végleges megállapodás a téesz és a bank . meg az igényeket támasztó fóti önkormányzat között, akkor tulajdonképpen mindenki jól jár. Az osztrák cég mindjárt az M3-as főútvonal mellett, a község határában, a főváros tőszomszédságában létesíthet kereskedelmi és ipari központot. Az e célt szolgáló infrastruktúra megteremtése után feltehetőleg jó üzleteket köt az ide települő vállalatokkal. Budapest és a megye környékbeli munkavállalói szinte a beruházás megkezdése után fokozatosan mind többen jutnak majd állandó jövedelemhez. Fejlődésnek indulhat a falu, nem várnak keveset, ahogy azt a községrendezési terv készítésekor is tapasztalhattuk. M közsé g előnyei Az önkormányzat kikötötte, hogy csak az európai normáknak megfelelő környezet alakulhat ki a telep létrejöttekor. Működhet például élelmiszerüzem, textil-, műszeripar vagy bútorgyártás is szóba jöhet. Semmi szín alatt sem kerülhet sor valamilyen formában az acéliparra, építő- vagy építőanyag-ipari tevékenységre, erőmű létesítésére vagy radioaktív sugárzást okozó tevékenységre. Ebben nem is volt vita az Alag GmbH képviselőjével, aki csendesen megjegyezte, hogy ismerik az idevonatkozó szabványokat. Nem épülhet a beruházás idején munkás- szállás sem, csak lakás — mondták a képviselők, akik a majdan e területen dolgozók lakásigényeit jó előre szeretnék kielégítve tudni. Nehogy később az is a nyakukba szakadjon. A beruházónak nyilván meglesz a maga iparivízszükséglete, amit a környékből merít ki. Ezért nyolc kutat ki kell váltani jó ivóvízforrással. „Ügyis nitrátos a vizünk, legalább ezt a problémát is megoldják" — mondta az egyik helyi törvényhozó nem kis örömmel. Részben a vasútnak, részben a közeljövő gazdasági partnerének szólt Székely Lajos alpolgármester kívánsága, aki a közutak megóvása, majd később a tömegközlekedés fejlesztése érdekében fogalmazta meg: Már az építkezés idején vezessen a területre iparvágány, amiből később kifejlődhet az elővárosi vasút, amely a villamosításra váró fóti szárnyvonalhoz illeszkedne. Az osztrák fél már korábban is vállalta az úthálózat fejlesztését, több más nek révén a modern Fót jövőképét látják maguk előtt az emberek. Örömmel és elismeréssel s nem kis izgalommal látja a külső szemlélő: Amikor a polgár rendelkezik javaival, s nincs külső nyomást gyakorló felsőbbség, a maga érdekében nagyon határozott tud lenni. Mégis ott bujkál bennünk egy kevés kétely is, hogy nem túlzott-e a magabiztosság, a felsorolt kívánság. R szomszéd mezsgyéje Arra a kérdésre például, hogy milyen alapon szólhatna bele a főváros vagy annak legszélső kerülete a község rendezési tervébe, azt mondják: környezetvédelmi szempontokra hivatkozhat. Aztán egy kis mosoly kíséretében hozzáteszik azt a feltevést, amit nem lehet bizonyítani: szívesen áttolnák pár méterrel területükre a beruházás határát, hogy ők élvezzék az előnyeit. Gondolom, ennek van egy kézenfekvőbb megoldása is. Ha itt túlfeszítik a húrt, amott tehetnek kedvezőbb ajánlatot. Ilyen az üzlet természete és kockázata. Kovács T. István Amíg a halászati törvény marad NEM ÉRDEMES VÁLNI Válnak, vagy még egy ideig együtt maradnak a Tápió menti horgászok? Jóllehet napirenden nem szerepelt, a levegőben viszont végig ott lógott a kérdés a nagykátai és környékbeli horgászok minap megrendezett egyesületi közgyűlésén. A tápiógyörgyei pecások ugyanis ilyen szándékot jeleztek nemrégiben saját önkormányzatuknak. Dr. Kákái András elnök beszámolójában már ezt a lépést is igencsak furcsállotta, mondván: ha a tagtársak önállósodni akarnak, azt jobb lett volna előbb az egyesületi elnökségnek bejelenteni. Perspektívában ugyanis aligha célszerű akadályokat gördíteni az akarat elé. Addig azonban jogilag, anyagilag, erkölcsileg sok mindént kell még tisztázni. Mert a györgyei horgászparadicsom tulajdonjogilag valóban az önkormányzathoz került. Erről „Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény” rendelkezett. Ugyanakor egyelőre NYILATKOZAT Kezemhez juttatott a dr. Búza Attila polgármester alá- írású felhívás, az ócsai lakosokhoz, az ott 1992. február lG-án környezetvédelmi beruházással kapcsolatos népszavazásról. Ez a felhívás a következőt tartalmazza: „2. A beruházáshoz a legmagasabb szintű szakmai szervek engedélyeivel, támogatásával rendelkezik az ön- kormányzat.” Szükségesnek tartom közölni, hogy az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának sem engedélyével, sem támogatásával nem rendelkezik az önkormányzat, a felhívásban említett környezetvédelmi beruházással az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága egyáltalán nem foglalkozott, engedélyezése nem is tartoznék a bizottság hatáskörébe, támogatásáról pedig a bizottság nem határozhat. Bizottságunk szempontjából az említett felhívás a valóságnak nem megfelelő utalásokat tartalmaz, és ennek nyilvánosságra hozását szükségesnek tartom. Dr. Rótt Nándor az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke A KENYÉRSÜTÉS GYÓGYÍT Félúton az egészséghez Nemcsak az egészségügy, hanem a társadalom és az egyén gondja is, hogy az ideggyógyintézetből frissen szabadult gyógyult beteg simán, zökkenőmentesen képes legyen visszailleszkedni az egészségesek társadalmába. Ez annál is inkább fontos, mert az életszínvonal romlásával párhuzamosan mind több az idegbeteg és csökken a rehabilitációjuk esélye is. Budakalászon most ígéretes kezdeményezésbe fogott a hátrányos helyzetűek segítésére három éve alakult országos Forrás Egyesület, és a pomázi munka- terápiás intézetből kikerülők támogatására egy éve alakított Jászol Alapítvány. FÉEÚTQN A Forrás és a Jászol pályázatot dolgozott ki, amely a budakalászi intézetből 4 kikerülő gyógyultak lépcsőzetes rehabilitációját, visszailleszkedését oldaná meg. A terv lényege, hogy Budakalászon úgynevezett félúti házat nyitnak meg. Ebben a frissen szabadultakat helyezik el, akik a maguk alapította pékségben rendszeresen dolgoznak. INGYENESEN A terv jól átgondolt és hasznos, ugyanis mindenki jól jár vele. Nyernek vele az utógondozottak is, hiszen könnyű, tiszta munkához jutnak, nem kelt vesződniük az álláskeresés és a munkanélküliség rémével, ami esetleg újból visz- szajuttatná őket az ideggyógyintézet falai közé. De jól járnak vele Budakalász és Pomáz lakosai is, sőt a pomázi munkaterápiás intézet is, ugyanis a tíz fővel üzemelő pékségből mindennap friss pékáruhoz juthatnak. A tervek szerint annyi kenyeret, kiflit és mást sütnek majd itt, amennyi nemcsak a pomázi munka- terápiás intézet teljes igényét fedezné, de még másnak is jutna belőle. A különleges pékség azokra is gondol, akik a társadalom peremére sodródtak, rendszeresen ingyen ad majd a saját maga sütötte kenyér- féleségekből a környék nélkülözőinek, nincstelenjeinek, hajléktalanjainak is. Végül, de nem utolsósorban jól jár a pomázi és a budakalászi önkormányzat is, mert ily módon új gazdaságélénkítő vállalkozáshoz jut. A budakalászi önkormányzat azonban nem éri be ennyivel. Azt szeretné, hogy a pékség az ideggyógyintézetből kikerülőkön kívül idővel saját munkanélkülijeinek is álláslehetőséget adna. A pályázat tizenegy másikkal együtt most elnyerte az Európai Közösség PHARE-segélyprogramjára épülő Magyar Jóléti Szolgálat Alapítványának egyik fő díját és a megvalósításhoz szükséges 9 millió forintot. Az alapítvány ösz- szesen 12 pályaművet díjazott, a budakalászi volt az egyetlen Pest megyei nyertes. Az alapítványban bizonyos összegekkel részt vesz az alapító Népjóléti Minisztérium, valamint számos bank és szervezet is. MÉG 2 ÉV A Népjóléti Minisztérium képviselői a napokban terepszemlét tartottak Budakalászon, megnézték, melyik lenne a megfelelő helyszín a félúti ház és a pékség számára. Az eredeti terv szerint egy hosszú, nyelv alakú, zárt telken építették volna fel az épületeket, azonban ezt több ok miatt el kellett vetni. Helyette a budakalászi ön- kormányzat várhatóan egy olyan telket ajánl föl erre a célra, amelyen már kész ingatlan van, amelynek nincsenek igényjogosult örökösei, tehát átszármaztatása problémamentesnek ígérkezik. Az alapítvány most márciustól szeptemberig szóló féléves programot készített. Ebben az időszakban az épületet alkalmassá teszik a félúti ház lakói számára, ugyanakkor a pékség építésébe is várhatóan belekezdenek. Ha minden a tervek szerint halad, a gyógyultak két éven belül beköltözhetnek és a pékséget is megnyitják. K. K. még a halászatról szóló 1972. évi törvény szerint a halászat joga változatlanul az államot illeti meg, kivéve az állampolgár és a termelőszövetkezet tulajdonát, használatát képező földön lévő vizeket. Az önkormányzat tulajdonszerzése tehát nem jelenti egyidejűleg a halászati jog tulajdonának megszerzését is. Ezt csak a halászairól szóló új törvény változtatja majd meg. Addig viszont az egyesületet illeti Tápió- györgyén a hasznosítási jog. mert az államtól való megváltást együttesen fizették ki. „S hol akarnak horgászni, ha mi nem adjuk át a kiváló csoportnak ezt a jogot s vele a vizet? Arról már nem beszélve, hogy a horgásztanyát is közösen, társadalmi munkával építettük fel. Most ők kisajátítanák maguknak?” Az elnök — noha nyilvánosan nem alakult ki igazi vita ebben a témában — további érvekkel bizonyította: a györgyeiek is jobban járnak az összefogással. Halasításra például lényegesen többet költöttek tavaly, mint azelőtt, s abból Györgye többet kapott, mint a farmosi természetvédelmi területen lévő másik tó. Mellesleg 10 mázsa amurt, ugyancsak az önállósodni szándékozók előnyére, nekik engedtek át. Dr. Kókai András elmondta: Tápió- szecsőn is alakult egy új egyesület. Nyilván emiatt, de ludas lehet a romló életszínvonal is abban, hogy csökkent — 372 tagra — az egyesületi létszám. Ugyanakkor kelendőbbek a napijegyek. Ami azt jelzi: a hétvégi üdülők, környékén pihenők kezdik felismerni ezt a kiváló lehetőséget. Az elnök szerint tavaly jobban megérte kiülni a partra, mint azelőtt, hiszen a 20 kilót meghaladta az egy személyre eső halfogási átlag. Szó esett a horgászat érdekvédelméről. Az összefogás e kérdésben is előnyösebb a különutak kijárásánál. Ennek nyomán sikerült elérni, hogy a Haj- ta patak menti vegyszeres gyomirtást körültekintőbben végezte a vízgazdálkodási társulat, mint korábban. Farmoson eltörölték a májusi pontytilalmat, hiszen a sekély vízben úgysem tudnak ívni a pontyok. A horgászegyesület vezetése még a libatenyésztőknél is eljárt, akik ezentúl megkötik kutyáikat, hogy ne a nagy horgászokat kergessék meg, amikor pecázni sietnek. A mai viszonyok között az sem mindegy, hogy mibe kerül a horgászat mint sport. A nagykátai egyesület mindössze 40 forinttal — 360-ról 400-ra — emelte a tagdíjakat. Mondván: „nem akarjuk, hogy bárki is kimaradjon.” Vagy kiváljon. Mindenesetre ez utóbbi elmaradt. Legalábbis egyelőre. (tóth) Saját telken drágább a pihenés Unokáink is ráfizetnek Még az elmúlt év novemberében történt, hogy a Szigethalmon működő területi üdülőfelügyelőség 1-es számú víztársulata intézőbizottsági ülést hívott össze, amely lényegében előzménye volt a helyi lakossági fórumnak. A nagyközség önkormányzata az érvényben lévő tarifa 15-20-szorosára szándékozik emelni a hét- végiház-tulajdonosok üdülési díját. Mintegy ezer emberről, főleg idősekről van szó, akik hosszú évtizedek munkája révén jutottak telekhez, nyaralóhoz. Ráadásul az üdülőövezetben élők kétkezi munkával, helyi adóval járultak hozzá Szigethalom sok beruházásához, helyi fejlesztéséhez. Az érthetően kedvüket vesztett üdülőtulajdonosok nevében, s egyszersmind a már említett víztársulat intéző bizottságának elnökeként Csermák Róbert kereste fel panaszaikkal szerkesztőségünket. Elöljáróban elmondta, hogy 1992. március 1-jén küldöttgyűlést tartanak, s ezen megvitatják az elmúlt év novemberétől történteket. Indulatosan beszélt arról, hogy nekik, kétkezi munkájuk, szorgalmuk révén, sikerült a megye talán legszebb üdülőterületét kialakítaniuk. Részletes statisztikai kimutatása szerint az üdülők jóvoltából a hajdani községi tanács legalább 60 millió forinthoz juthatott, beleértve a munkadíjakat is. Németh Gábor volt szigethalmi polgármester — kezdettől fogva jól ismeri az üdülőtulajdonosok kálváriáját. Telefonbeszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy tavalyi adórendeletük alapján az idén januártól megemelt négyzetméterenkénti díjakat számolnak. Ez, említette, mintegy háromszorosa lett volna a réginek. Beszélt arról is, hogy azon a bizonyos novemberi falufórumon az önkormányzati képviselő-testület még nem tartotta véglegesnek a döntést. Aztán, ahogy mondani szokás, az óra ketyegni kezdett, az elhatározás végleges. A második félévtől már az új adórendelet szerint fizetnek az üdülők. Németh Gábor, utalt arra is, hogy ő csak akkor tudná elhinni a Csermák Róbert által említett 60 millió forintot érő segítséget, ha ezt hivatalos dokumentumokkal is bizonyítanák. Az élet azonban nem áll meg. A területileg illetékes üdülőfelügyelőség 1-es számú vízíársulatának elnöke vezetésével Szigethalom irányából hozzákezdtek a pihenőövezet vízvezetékének megépítéséhez. A szigethalmi víkendhá- za'k mai és holnapi öregjei szeretnék, ha kis telkük, házaik a gondtalan pihenést szolgálnák. Sokuknak, köztük a fővárosból kijáróknak, már állandó lakhelyül szolgál, s egyszer majd gyermekeik, unokáik lesznek a tulajdonosok. Gyócsi László
