Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
Szakszervezkedés Felfüggesztik a vitákat? Az elmúlt héten az Országgyűlés ülésén napirend előtt Paszternák László, a vasasszakszervezet elnöke — szocialista képviselőként — még az elmúlt hónapokat idéző kemény hangon beszélt a Liga és a munkástanácsok „mesterkedéseiről”, de — mintegy mellesleg — bejelentette, hogy megoldódott az egyik vitakérdés, az MSZOSZ aláírta a szakszervezeti üdülők használatára vonatkozó megállapodást. Ez csak egy a friss példák közül arra, hogy bár az ellentétek megmaradnak, a rivális szakszervezetek kapcsolata fordulópont előtt áll: megegyezésre, együttműködésre kényszerülnek. Az MSZOSZ, illetve a Liga párhuzamosan benyújtott és egymáshoz nagyon hasonló tervezete nyomán talán hamarosan megállapodhatnak a munkahelyeken tavasszal tartandó szak- szervezeti választásokról, s addig felfüggesztik a va- gyonvitát is. Ezt az egyezséget a hat parlamenti párt közös törvényhozási fellépéssel szentesíti majd. A választási kampány minden bizonnyal ismét kiélezi majd az ellentéteket, de a szakszervezeteknek egyre inkább a közös elleniéire kell irányítaniuk a figyelmüket. A munkanélküliség a kormány minden várakozását meghaladó ütemben nő, s még nem ■tudni, mi lesz azokkal a tízezrekkel, akik már munkanélküli-járadékra sem lesznek jogosultak. A tavalyra ígért átfogó szociális törvénynek még se híre, se hamva, az ősz óta időnként előkapott új mun- ika törvénykönyve pedig még az MDF-képviselő Pal- kovics Imre munkástanácselnök szerint Is súlyosan sérti a munkavállalók — és a szakszervezetek — jogait, érdekeit. A szakszervezeteket ez a helyzet mindenképpen közelebb hozza egymáshoz. De nemcsak erről van szó. A szakszervezeteket ugyanaz fenyegeti, mint a pártokat: a viszály- kodásba belefáradt emberek elfordulnak tőlük. A szakszervezeti rivalizálás törvényes, „konszolidált” keretek közé tereléséhez az is kellett, hogy a harcoló felek „kifulladjanak”, s tisztázódjanak a frontvonalak. A rendszerváltás két éve nem hozta meg az új szakszervezetek térnyerését, az SZDSZ-hez kötődő Liga, s az MDF által fölkarolt munkástanácsok lényegében a margón maradtak. Másrészt a decemberi sztrájk tanulságai nyomán az MSZOSZ-nek le kellett mondania arról a mítoszról, hogy képes mozgósítani a dolgozók százezreit, netán millióit. A hajdani „állami” szakszervezetből, a SZOT-ból lett MSZOSZ ugyanakkor legnagyobbként így is a kormány kitüntetett tárgyalópartnere maradt, s ez kellő magabiztosságot kölcsönöz Nagy Sándoréknak, hogy most már ne akadályozzák a szakszervezeti választásokat. Gondoskodni akarnak azonban a megfelelő politikai háttérről. Nemrég az MSZOSZ-hez tartozó legnagyobb szervezet, a vasasszakszervezet együttműködési megállapodást kötött a Szocialista Párttal. Ez már csak amiatt se lehetett volna nehéz, hiszen a vasasok elnöke, Paszternák László MSZP-képvi- selő, mint ahogyan az a hajdani SZOT-titkár, KőEmberhez méltó hangon Zsíros Gézát választotta elnökévé az FKGP Békés megyei szervezetének vasárnap Békéscsabán megalakult Történelmi Platformja, liddig a megye mintegy hetve.i helyi kisgazdaszervezete közül ötvennyolcban alakítottak az FKGP történelmi hagyományait vállalók külön csoportot, amelyek szembefordultak aTor- gyán-féle pártvezetéssel. A megyei piatformala- kító és vezetőségválasztó gyűlés mintegy másfél száz résztvevője előtt többen is kifejtették véleményüket a Kisgazdapárt belső vitáiról. Mint az egyik küldött megállapította : a platform azoknak a kisgazdáknak a szervezete, akik emberhez méltó hangon akarnak politizálni és szót szeretnének érteni mindenkivel. A felszólalók valamennyien elutasították a Független Kisgazdapártban újabban eluralkodó gyalázkodó, ökölrázó, fenyegetőző politizálást. A platformalakuló gyűlés után tartott kárpótlási fórumon egyebek közt elhangzott, hogy számos békési településen (25-30 helyen) több földet igényeltek vissza volt tulajdonosok, mint amennyi földet föl lehet osztani, így az állami gazdaságok földjeinek egy részére is szükség lehet a kárpótlás során. Jogsértettek közgyűlése HM-kjéret szomorú szülőknek Évente mintegy száz fiatal hal meg a sorkatonai szolgálat teljesítése közben. Számos esetet még ma is homály fed, mert a katonai ügyészségek nem követnek el mindent a halál körülményeinek tisztázására — hangzott el a Jogsértettek Egyesületének budapesti közgyűlésén. Az egyesületet főként azok a megkereseredett szülők alakították, akiknek fiai máig tisztázatlan körülmények között vesztették életüket a hadseregben. Keserűségüket növeli, hogy nem kapnak segítséget: nem találnak olyan ügyvédet, aki elvállalná a számtalan ellentmondást tartalmazó, sok esetben igen magas rangú személyeket,'tiszteket érintő peranyagok vizsgálatát. Szőke László, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetője a jelenlévőknek megígérte: hivatalos kapcsolatot hoznak létre a HM és az egyesület között, s minden segítséget megadnak a tragikus ügyek megnyugtató lezárásához. sáné Kovács Magda is. Kó- sáné egykori közeli munkatársa, Csintalan Sándor pedig ma az MSZP egyik ügyvivője. Az MSZOSZ azonban nem „tesz egy lóra”: a szociáldemokratizá- lódó MSZP mellett keresi az „igazi” szociáldemokratákat is. Nemrég a történelmi, munkásmozgalmi hagyományokat idéző szakszervezeti matinét rendeztek, amely egyúttal egy új szociáldemokrata egységmozgalom zászlóbontását is szolgálta. Ezen az Ausztriában kormányzó szociáldemokraták is hangsúlyosan részt vettek, mint ahogy a német szociáldemokraták is gyakran találnak alkalmat a magyar szakszervezetek — köztük az MSZOSZ — melletti rokonszenvük kinyilvánítására. Hajdú András (Atlantic) Törvénymódosítást kezdeményez az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróságnak Magyarországon nincsenek hagyományai. A működéséről rendelkező törvény elfogadásakor — 1989-ben — kizárólag külföldi tapasztalatok álltak a jogalkotók rendelkezésére. Azóta kiderült: a törvény sok tekintetben hézagos és ellentmondásos, illetve, hogy az eddigi működési tapasztalatokat, a külföldi megoldásokat és a szakmai szempontokat egyaránt tekintetbe véve, módosításra szorul. Ezt dr. Holló András, az Alkotmánybíróság főtitkára nyilatkozta az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban a testület törvényjavaslat-csomagot küldött az Országgyűlés elnökének. A főtitkár hangsúlyozta: a csomagban három különböző anyag van. Az egyik az alkotmány, a másik az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására, a harmadik pedig a testület végleges ügyrendjére vonatkozik. Ezek, témájukat és a törvénykezési eljárást tekintve, elválaszthatatlaKónya Imre az igazságtételről Az emberéletnek nincs ára Igazságtétel nélkül nefti lehetséges az ország morális talpra állítása. A Magyar Demokrata Fórum ezért elsőrendű feladatának tekinti a történelmi igazságtétel megvalósítását. Erről Kónya Imre, az MDF parlamenti frakcióvezetője beszélt szombaton a Történelmi Igazságtétel Bi-. zottság kelet-magyarországi szervezete által rendezett politikai nagygyűlésen a nyíregyházi sportcsarnokban. A Demokrata Fórum vezető politikusa elsőként a gazdasági átalakításához is kapcsolódó vagyoni kárpótlásról szólt. Hangsúlyozta: kárpótlást kapnak mindazok, akiket a múlt rendszerben megfosztottál? vagyonuktól. A mérték azonban csak olyan lehet, amelyet megenged áz ország teherbíró képessége. Ezzel összefüggésben rámutatott: volt tulajdonosok jogos igényeit nem lehet úgy teljesíteni, hogy az a társadalom összeomlásával járjon. A reprivatizáció helyetti kárpótlás — a kárpótlási jegyek felhasználásával — juttatja tulajdonhoz a vagyoni hátrányt szenvedetteket. Kónya Imre a továbbiakban kiemelte: természetesen azoknak is igazságot kívánnak szolgáltatni, akiket az elmúlt négy évtized során szabadságukban korlátoztak. Eddig is történtek erre intézkedések, 200 ezren például nyugdíjkiegészítésben részesülnek. A frakcióvezető hozzátette: pártja elfogadja, hogy az érintettek keveslik az eddigi intézkedéseket, de a rendelkezésre álló rövid időszak nem adott többre lehetőséget. A parlament viszont már tárgyalja a politikai üldözöttek kártalanítására benyújtott törvény- tervezetet. Kónya Imre hangsúlyozta: az emberéleteket nem lehet pénzben kifejezni, az anyagi kárpótlás nem is ezt jelenti. Azt jelzi, hogy az új rendszer, a szabadon választott Országgyűlés fejet hajt az áldozatok emléke előtt, és felelősséget vállal olyan károkért, amelyeket mások köveitek el a nemzettel, annak állampolgáraival szemben. Reggeli helyett Napi A KIADÓ VISSZAVETTE VAGYONÁT „Visszaállt az eredeti állapot. Varga István, a Reggeli Pesti Hírlap kiadója február lő-e óta ismét gyakorolja tulajdonosi jogait, birtokba vette vagyonát és István ügyvéd közölte Varga István megbízásából az MTI-vei. Egyed István tájékoztatása szerint Varga Istvánt továbbra is az a cél vezérli, hogy a Reggeli Pesti Hírlap fennmaradjon és megjelenjék. Miután Varga úr valamennyi kísérlete hiábavalónak bizonyult a jogsértő állapot megszüntetésére, szombaton reggel öt vagyonőr társaságában, illetve további négy személy kíséretében „elfoglalta” az Athenaeum Nyomda épületében levő kiadó egyik szerkesztői szobáját. Minden békésen, incidens nélkül zajlott, Egyed István hangsúlyozta: a tárgyalásos rendezés hívei. Varga úr optimista, mert meggyőződése, hogy a törvény és a morál mellett van — tolmácsolta megbízója szavait az ügyvéd. A szerkesztőség az agresszióra nem óhajt agresz- szióval válaszolni, az igazságszolgáltatáshoz fordul — nyilatkozta az MTI munkatársának Bencsik András főszerkesztő, aki szólt arról, hogy az újságírók az Athenaeum Nyomda -épületében a hétfői lapszám előállításán fáradoznak, hagyományos módon készítik az oldalakat, azokat hazulról hozott számítógéppel szerkesztik. nul kapcsolódnak egymáshoz. Holló András kifejtette: az Alkotmánybíróságnak törvényjavaslat-előterjesztési joga csak az ügyrend vonatkozásában van, de ezzel a testület nem kíván élni. Az Alkotmánybíróság az ügyrendet elsősorban tájékoztató dokumentumnak szánja az Országgyűlés illetékesei részére. Az Alkotmánybíróság csak a két törvényjavaslatnak az Országgyűlés elé terjesztését kívánja, s erre kérte fel az Országgyűlés alkotmány, ügyi bizottságát. A módosító törvényjavaslatok országgyűlési elfogadása esetén az egyik lényeges következmény az lenne, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendjéről — a hatályos törvényi rendelkezéssel szemben — nem készülne külön törvény, azt az Alkotmány- bíróság saját hatáskörén belül alkotná meg. Annyi kötelezettség hárulna a testületre, hogy az ügyrendet a Magyar Közlönyben ki kell hirdetnie. Á főtitkár elmondta: az alkotmány egy mondata módosítására vonatkozó javaslatnak az a lényege, hogy a testület végleges létszáma tíz legyen a tizenöt helyett. Az Alkotmánybíróság tapasztalatai szerint a jelenlegi tíz alkotmánybíró elegendő a testület feladatainak ellátásához, a na, gyobb létszám nagymértékben megnehezítené éa hátráltatná a testület működőképességét, továbbá jelentős arányban növelné a működés költségeit. Az Alkotmánybíróságről szóló törvény módosításának célja, hogy a testület alkotmányvédelmi funkciójának a teljesítéséhez korszerűbb és hatékonyabb hatásköri, eljárási és bizonyos vonatkozásban szer. vezeti-jogi feltételeket teremtsen. Szemináriumok sorozata Szemináriumok sorozatával segíti a magyarországi önkormányzatok tevékenységét a német Friedrich Ebert Alapítvány. Az SPD- hez közel álló állami alapítvány budapesti irodája a hét végén Pécsett rendezett kétnapos tapasztalat- cserét az önkormányzati költségvetés tervezéséről a dél-dunántúli régió hely- hatósági képviselőinek és pénzügyi szakembereinek. A szombaton kezdődött szemináriumon Karl-Heinz Treiber, Kammertingen város kamarása Németország nyugati tartományainak ta. pasztalatait, Alois Schuller, Böblingen város nyugalmazott polgármestere pedig az egykori NDK-t alkotó keletnémet tartományok átalakulási gyakorlatát, illetve problémáit ismertette a résztvevőkkel. Sivák Józseft a Pénzügyminisztérium önkormányzati területfejlesztési főosztályának vezetője, a költségvetés-tervezé* hazai feltételrendszeréről tartott előadást. A Friedrich Ebert Alapítvány következő szemináriumát egy hét múlva Debrecenben tartják. Ott a településgazdálkodás és az önkormányzati szolgáltatások kerülnek napirendre német és magyar szakértők előadásaiban, illetva az azokat követő konzultációkon. MSZP-terv Konzultatív fórumot az önkormányzatoknak! Érezhetően gyengültek a megyei és a helyi önkormányzatok azon funkciói, amelyek az állampolgárközpontú működést szolgálnák. Már csak ezért is szükség lenne az európai értelemben vett, közvetlen választáson alapuló önkormányzati megyékre vagy ahhoz hasonló középszintű formációra. Többek között ezt a véleményt fogalmazták meg Győr-Sopron-Mo- son. Vas és Zala megye ön- kormányzati szakemberei és az MSZP helyi vezetői zalaegerszegi tanácskozásukon. Az önkormányzatok eddigi működésének tapasztalatait elemző eszmecserén két lényeges érvet hoztak fel a közigazgatási középszint megerősítésére. Eszerint a központi hatálom és a helyi önkormányzatok között nélkülözhetetlen egy hatékonyan működő, világos területpolitikai és gazdaságszervező egység igazgatási és szakmai feladatokra. Másrészt: az önállóság kezdeti öröme után * települési önkormányzatok többsége a pénztelenség okán az érdemi fejlődés reménye nélkül működik. Különösen az aprófalvas megyékre jellemző ez a helyzet. 'A résztvevők egyetértettek abban, hogy a középszintű önkormányzati szervezeteknek a megyei jogú városokkal — tiszteletben tartva önállóságukat — olyan viszonyt kell teremteniük, amely képes a tá- gabb területfejlesztési érdekek integrálására. Ugyanakkor az eddiginél szorosabbá kell tenni a minisztériumok megyei hivatalaival való együttműködést. A regionális tanácskozáson bejelentették: tavasszal országos önkormányzati konzultatív fórumot kíván létrehozni a Szocialista Párt.
