Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
Milan Babkot felmentették A Krajinai Szerb Köztársaság parlamentje vasárnap megtartott rendkívüli ülésén felmentette tisztségéből Milan Babic krajinai elnököt, az ENSZ- békeerők horvátországi telepítésének fő ellenfelét. Babiccsal egyidőben a parlament felmentette az egész krajinai kormányt, s elutasította Milan Babic javaslatát arra, hogy az ENSZ- erőkkel kapcsolatban Kra- jinában tartsanak népszavazást. 3 órás vizsgálat A szlovén határőrök a Magyarország felől Szlovéniába beutazni kívánó szerb és bosznia-hercego- Vinai autósok mindegyikét háromórás vizsgálatnak vetik alá — írja a Tanjug jugoszláv hírügynökség. New Hampshire Aki itt nyer - az győz New Hampshire törpeállam az Egyesült Államok északkeleti csücskében, a kanadai határon. Egymillió lakójára négyévenként mégis az egész világ figyel: az elnökválasztások idején itt van mindig az első próbatétel s 40 éve a döntő: 1952 óta csak az lett amerikai elnök, aki már New Hampshire-ben győzött. így nem meglepő, ha ezekben a napokban Manchesterben, az egyébként jelentéktelen iparvároskában, szinte mindenki ott nyüzsög, aki az amerikai politikai életben számít — az élen George Bushsal. Az elnöknek ugyanis, alig néhány héttel azután, hogy újjáválasztása diadalmenetnek látszott, keményen meg kell harcolnia a sikerért. Bush elnök a hét végén hóban-fagyban járta az államot, helyenként sajátos társaságban: Arnold Schwarzeneggert, a deltás hollywoodi filmhőst is mozgósították a kampányban. Az egykori Mister Uni- verse-nek az volt a feladata, hogy szidja Bush ellenfeleit, amit az elnök — egyelőre — nyilvánosan nem tesz. Bush a bölcs, higgadt államférfi szerepében kéri a választókat, adjanak neki bizalmat még négy évre, hogy befejezhesse művét. Az igény logikus, de New Hampshire-ben különösen népszerűtlen: az egyébként konzervatív többségű államban ugyanis éppen az elmúlt 3 évben lett válságos a gazdasági helyzet. Hét-, helyenként tizenhét százalékos a munkanélküliség, a 10 nagy bank közül 7 ment csődbe. Litván pénzhiány A miniszterek sem kapták fizetést A litván kormány több tagja, köztük Gédiminas Vagnorius kormányfő sem kapta meg januári fizetését pénzhiány miatt — közölte maga Vagnorius a litván rádiónak adott nyilatkozatában. A januári árliberalizáció miatti rubelhiány elérte Litvániát is, ahol — bár tervezik a saját pénz bevezetését — még mindig a rubel a hivatalos fizetőeszközt. A litván miniszterelnök elmondta: a rubel hiánya miatt a litván központi bank nem tudja biztosítani a normális pénzforgalmat Vilniusban, de más litván városokban sem. Litvánia tárgyalásokat folytat Oroszországgal annak érdekében, hogy mindaddig több bankjegyet kapjon, amíg nem vezetik be a saját nemzeti valutát. Cáfol a Vatikán A Vatikán szóvivője útján „történelemhamisításnak” minősítette azt a vádat, hogy a háború után nácik tömegesen menekülhettek Latin-Amerikába a Szentszék és az egyház segítségével. A nem új keletű vádat a Jerusalem Post című izraeli lap vetette fel az elmúlt napokban, azt követelve, hogy a Vatikán „ismerje el a zsidó nép ellen elkövetett múltbeli bűneit, a nácik menekítését”. A téma az Argentína-levél- tárak megnyitása kapcsán támadt fel ismét. Simon Wiesenthal, a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ vezetője, a bujkáló nácik felkutatója, a La Repubblicának egyenesen azt állította, hogy náci bűnösök tömege „Rómán keresztül” menekülhetett el. A kommunista uralom alá került kelet-európai országokból menekülőknek adták ki magukat, és a VöMinstki dokumentumok Kizárólag politikai úton Az ITAR—TASZSZ hírügynökség szombaton nyilvánosságra hozta a Független Államok Közössége pénteki, minszki csúcsértekezletén elfogadott dokumentumokat. Ezek túlnyomó része a fegyveres erők státusával, finanszírozásával foglalkozik. Megállapodtak ugyanakkor a kereskedelem egyes elveiről, és a gazdasági reformlépések összehangolásában is, noha nem ezen volt a hangsúly. A FÁK összes tagállama által aláírt politikai nyilatkozat kimondja: a tagállamok továbbra is tartják magukat a tavalyi minszki, alma-atai, és az idén januári moszkvai megállapodáshoz, miszerint nézete kéréseiket kizárólag politikai úton rendezik; a volt Szovjetunió fegyveres erői ingó és ingatlan vagyonának áthelyezését csakis a befogadó köztársaság egyetértésével lehet végrehajtani, ennék szabályozására pedig külön konvenciót dolgoznak ki. A hadászati erők státusáról rendelkező egyezmény rögzíti: ezen erők önálló egységként működnek, és az összes tagállam biztonságát szolgálják; parancsnokuk az Államfők Tanácsának és a FÁK főparancsnokának van alárendelve; költségeiket előre megállapított arányban fizetik a tagállamok; a nemzetközi egyezményekben vállalt csökkentésükben és megszüntetésükben tevékenyen részt vesznek. Ezen erők és objektumaik elhelyezése nem sérti az adott állam szuverenitását, nem jelent a belügyeibe való beavatkozást. Külön kitételként szerepel, hogy az adott állam nem engedi meg, hogy ezen erők feladatainak ellátását bármi megzavarja, kivéve, ha tevékenységük nem sérti az állam törvényeit. Rögzítették továbbá, hogy a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítéséig ezen fegyverek bevetése előtt — az 1991. december 30-i egyezmény értelmében — az orosz elnök köteles konzultálni a másik három atomköztársaság (Ukrajna, Kazahsztán, Fehéroroszország) vezetőivel. A Védelmi Miniszterek Tanácsa a katonapolitikával kapcsolatos összes feladat összehangolását végzi. A dokumentumot azonban csak Oroszország, Kazahsztán, Örményország, Üzbegisztán és Tádzsikisztán írta alá. A FÁK főparancsnoki teendőivel Jevgenyij Saposnyikovot bízták meg, de nem jelölték meg, menynyi időre szól megbízatása. Türkmenisztán és Moldova nem írta alá a kinevezést. „Építő szelleműnek és barátinak” nevezte a minszki csúcsértekezlet légkörét Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, aki a csúcstanácskozás munkáját vezette. Sajtóértekezletén közölte, hogy a résztvevők húsz okmányt írtak alá, s ezek egy része gazdasági kérdéseket taglal. Kravcsuk a dokumentumok tartalmáról semmi közelebbit nem mondott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna Moldovávai és Azerbajdzsánnal együtt ellenezte az egységes hagyományos fegyveres erők létrehozásának tervét. Hozzáfűzte, hogy immár Fehéroroszország sem kívánja az ilyen haderőt, és Üzbegisztán is fenntartásokkal élt. Kifejtette, hogy az Államközösség legnagyobb problémái gazdasági természetűek, s az, hogy a tagállamok fele saját hadsereget óhajt, „nem meghatározó jelentőségű az Államközösség szempontjából”. Arra a kérdésre, hogy elégedett-e a csúcsértekezlet kimenetelével, Leonyid Kravcsuk tömören így felelt: „csaknem”. röskereszt vagy egyházi intézmények fizették utazásukat, látták el őket hamis papírokkal, bár — ismerte el Wiesen thal — „sokszor jóhiszeműen, nem tudván, kik az illetők”, de sokszor azért, mert a kommunizmust nagyobb ellenségnek tekintették. Josef Mengele a jobboldali nézeteiről híres genovai Siri bíboros segédletével jutott el Argentínába — állította. A vatikáni szóvivő szerint mindez „hamis állítás”, de az történelmi tény, hogy az egyház tömegesen segített a zsidók menekülésé, ben és bújtatásában az üldözések idején, illetve nyújtott intézményes segítséget olyan zsidó szervezeteknek, mint az Agudas Israel, vagy a Jewish Agency for Palestine. Az erre vonatkozó dokumentumok régen nyilvánosak és ismertek — hangoztatta a szóvivő. A háború utáni menekülőket illetően előfordulhatott — ismerte el —, hogy a XII. Pius által alapított segélybizottság, tudtán kívül, olyanokat is segített, akikről kiderülhetett, hogy náci múlttal rendelkeznek. „Ezreknek és ezreknek nyújtottunk emberiességi segélyt. Könnyen megbújhattak ezek között olyanok is, akiket háborús bűnök terheltek.” Wiesenthal szerint Lengyelországból, Szlovákiából, Magyarországról és Horvátországból sokan menekültek a kommunizmus elől, és az egyházi intézmények „gyakran szemet hunytak” az illetők személyazonosságát illetően. „Az egyház ilyen humanitárius tevékenységét úgy beállítani, hogy a nácik- nak és háborús bűnösöknek nyújtott intézményes segítséget, netán a kommunizmus elleni harc érdekében, ez merő kitalálás és történelemhamisítás” — szögezte le a Vatikán képviselője. — Külföldi események egy mondattan . ‘'ti i OROSZORSZÁG ÉS UKRAJNA külügyminisztere pénteken Minszkben jegyzőkönyvet írt alá a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről — jelentette az 1TAR-TASZSZ hírügynökség. DÉL-LIBANONBAN palesztin menetkülttáborokat támadtak izraeli harci gépek és helikopterek vasárnapra virradóra, melynek következtében egy asszony és három gyermek vesztette életét. GERHARD RIEGE, a Demokratikus Szocializmus Pártjának (DSZP) képviselője felakasztotta magát; öngyilkossága a legszorosabb összefüggésben van azzal, hogy kiderült: Riege 1954. és 1960. között dolgozott a keletnémet állambiztonsági minisztériumnak. DEFEKTET KAPOTT a világgazdaság eddig kikezdhetetlen bástyájának hitt londoni Lloyd biztosítási szervezet a hét végén, mert sok ezer tagja nem fizetéssel fenyegetőzik a vezetőség csalásaira hivatkozva. A KONGÓI RENDFENNTARTÓ ERŐK vasárnap tüzet nyitottak arra a tüntető menetre, amelyet a katolikus egyház szervezett Kinshasában: legkevesebb 13 ember halt meg a lövöldözésben. ELBOCSÁTÁSI HULLÁM VÁRHATÓ a német iparban, amit az is jelez, hogy csak a fém- és elektromosiparban 50 ezer munkahelyet akarnak felszámolni — jelentette a Bild am Sonntag című újság. AZ SZDSZ NEM KÖZELEDIK AZ MDF-HEZ ÉS A KORMÁNYHOZ A Magyar Demokrata Fórum, illetve a kormány utóbbi időben folytatott politikája által teremtett légkörben nem indokolt az SZDSZ és az MDF között semmiféle olyan tárgyalás, amely a két párt közeledésének látszatát keltené — hangsúlyozta egyebek között a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának hét végi háromnapos tatai tanácskozása után közzétett nyilatkozata. A képviselőcsoport elemezte az ország általános politikai helyzetét, s azon belül az SZDSZ szerepét is. A tanúlságokból kiindulva fontos feladatának tekinti a centralizációs törekvések megfékezését, a privatizáció, az oktatás, az egészségügy, valamint a közszolgáltató — s pártatlan — médiák kérdéseiben az állampolgári szabadság- jogok védelmét. A frakció a következő időszakban elsősorban az életszínvonal csökkenésének és az infláció romboló hatásainak a megakadályozására összpontosítja munkáját. Egyebek mellett megválasztotta, illetve néhány kivételtől eltekintve újjáválasztotta tisztségviselőit és minden változtatás nélkül megerősítette a képviselőcsoport vezetőinek megbízatását. Nyugodtak a kedélyek A Roma Parlament II. kongresszusán Ezúttal nyugodt hangulatban zajlott a Magyarországi Roma Parlament megismételt, II. kongresz- szusa a hét végén Budapesten. A résztvevők elfogadták az alapszabálymódosító határozatot, amely szélesebb képviseletet biztosít: a települési szervezetek közvetlenül delegálhatnak tagokat. Voksoltak a tisztségviselőkre: ismét Horváth Aladár lett a Roma Parlament elnöke, al- elnökökké Raduly Józsefet és Bogdán Jánost, főtitkárrá Osztojkán Bélát, szóvivővé Zsigó Jenőt választották. Az ügyvivő testület létszáma tíz főre emelkedett. A kongresszus döntött a váci Náday Gyula, korábbi elnökségi tag, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szervezete elnökének kizárásáról. A Roma Parlament több határozati javaslatot fogadott el. Szakértői csoportot hoznak létre, amelynek feladata a kisebbségi törvény- tervezet módosítására vonatkozó csomagterv kidolgozása. Az ügyvezető testületet arra kötelezték, hogy állítson fel egy szakértői csoportot a cigányságot érintő válságkezelő, komplex rehabilitációs program elkészítésére. Az MSZP a FÁK-ról Milyen veszélyt jelent Magyarország számára a Szovjetunió széthullása, a megoldatlan területi viták, a nemzetiségi és etnikai konfliktusok? — e kérdéskört tekintette át szombati budapesti ülésén az MSZP Közép-Kelet-Európa tagozata. Tabajdi Csaba, a tagozat vezetője elmondta: szakértők véleménye szerint túlzóak a tízmilliós menekültáradattal számoló nyugati becslések, ám két- hárommilliós tömeg is komoly terhet jelenthet, annak viszont van realitása. A konferencián megállapították: a Független Államok Közösségét úgy hozták létre, hogy a függőben lévő alapvető kérdéseket — a belső határok helyzetét, a hadsereg, az adósságállomány, a közös vagyon sorsát — nem határozták meg. A FÁK legutóbbi ülése azt mutatja, hogy tovább folytatódik a nemzeti elzárkózás, dezintegráció, a tagállamok egymással képtelenek megállapodni. Egy állandó nemzetközi fórum létrehozását szorgalmazták, amely közvetítene a vitás felek között. Egyértelműen állást foglaltak amellett is, hogy az európai integrációs szervezetek — EK, NATO, Európa Tanács — egy „többfázisú zsilip- rendszeri-el” kössék magukhoz a volt Szovjetunió utódállamait, a demokratizálódás, a piacgazdaság megszilárdítása és a konfliktusok megelőzése érdekében. Jubileumi „torgyániáddk" Idegen lánctalpak ugyan nem tapossák földünket, de jönnek helyettük más idegenek, akik nemzeti vagyonunk jelentős részét megszerzik — hangoztatta — Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke a siófoki szervezet jubileumi zászlóavató ünnepségén, szombaton. Torgyán József szerint „hiába mondják egyesek közülünk, hogy Európa felé haladunk. A valóság más: Európa jön el hozzánk, hogy nemzeti vagyonúnkat színes üveggyöngyökért megszerezze.” A párt elnöke beszédében ismételten nehezményezte, hogy a kisgazdák nem kapnak súlyuknak megfelelő szerepet a koalícióban, és felhívta a figyelmet egy újabb állampSrt alakulásának veszélyére. Az ünnepségen 19 új párttagot „avatott” tagkönyvvel az elnök, majd ökumenikus istentiszteleten vettek részt.
