Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

Milan Babkot felmentették A Krajinai Szerb Köz­társaság parlamentje va­sárnap megtartott rendkí­vüli ülésén felmentette tisztségéből Milan Babic krajinai elnököt, az ENSZ- békeerők horvátországi te­lepítésének fő ellenfelét. Babiccsal egyidőben a par­lament felmentette az egész krajinai kormányt, s eluta­sította Milan Babic javas­latát arra, hogy az ENSZ- erőkkel kapcsolatban Kra- jinában tartsanak népsza­vazást. 3 órás vizsgálat A szlovén határőrök a Magyarország felől Szlové­niába beutazni kívánó szerb és bosznia-hercego- Vinai autósok mindegyikét háromórás vizsgálatnak vetik alá — írja a Tanjug jugoszláv hírügynökség. New Hampshire Aki itt nyer - az győz New Hampshire törpeál­lam az Egyesült Államok északkeleti csücskében, a kanadai határon. Egymil­lió lakójára négyévenként mégis az egész világ fi­gyel: az elnökválasztások idején itt van mindig az első próbatétel s 40 éve a döntő: 1952 óta csak az lett amerikai elnök, aki már New Hampshire-ben győzött. így nem meglepő, ha ezekben a napokban Man­chesterben, az egyébként jelentéktelen iparvároská­ban, szinte mindenki ott nyüzsög, aki az amerikai politikai életben számít — az élen George Bushsal. Az elnöknek ugyanis, alig néhány héttel azután, hogy újjáválasztása diadalmenet­nek látszott, keményen meg kell harcolnia a sikerért. Bush elnök a hét végén hóban-fagyban járta az ál­lamot, helyenként sajátos társaságban: Arnold Schwarzeneggert, a deltás hollywoodi filmhőst is moz­gósították a kampányban. Az egykori Mister Uni- verse-nek az volt a felada­ta, hogy szidja Bush ellen­feleit, amit az elnök — egyelőre — nyilvánosan nem tesz. Bush a bölcs, higgadt államférfi szerepé­ben kéri a választókat, ad­janak neki bizalmat még négy évre, hogy befejezhes­se művét. Az igény logikus, de New Hampshire-ben külö­nösen népszerűtlen: az egyébként konzervatív többségű államban ugyanis éppen az elmúlt 3 évben lett válságos a gazdasági helyzet. Hét-, helyenként ti­zenhét százalékos a mun­kanélküliség, a 10 nagy bank közül 7 ment csőd­be. Litván pénzhiány A miniszterek sem kapták fizetést A litván kormány több tagja, köztük Gédiminas Vagnorius kormányfő sem kapta meg januári fizetését pénzhiány miatt — közölte maga Vagnorius a litván rádiónak adott nyilatkoza­tában. A januári árliberalizáció miatti rubelhiány elérte Litvániát is, ahol — bár tervezik a saját pénz beve­zetését — még mindig a rubel a hivatalos fizetőesz­közt. A litván miniszterel­nök elmondta: a rubel hiá­nya miatt a litván központi bank nem tudja biztosítani a normális pénzforgalmat Vilniusban, de más litván városokban sem. Litvánia tárgyalásokat folytat Orosz­országgal annak érdekében, hogy mindaddig több bank­jegyet kapjon, amíg nem vezetik be a saját nemzeti valutát. Cáfol a Vatikán A Vatikán szóvivője út­ján „történelemhamisítás­nak” minősítette azt a vá­dat, hogy a háború után nácik tömegesen menekül­hettek Latin-Amerikába a Szentszék és az egyház se­gítségével. A nem új keletű vádat a Jerusalem Post cí­mű izraeli lap vetette fel az elmúlt napokban, azt követelve, hogy a Vatikán „ismerje el a zsidó nép el­len elkövetett múltbeli bű­neit, a nácik menekítését”. A téma az Argentína-levél- tárak megnyitása kapcsán támadt fel ismét. Simon Wiesenthal, a bé­csi Zsidó Dokumentációs Központ vezetője, a bujká­ló nácik felkutatója, a La Repubblicának egyenesen azt állította, hogy náci bű­nösök tömege „Rómán ke­resztül” menekülhetett el. A kommunista uralom alá került kelet-európai orszá­gokból menekülőknek ad­ták ki magukat, és a Vö­Minstki dokumentumok Kizárólag politikai úton Az ITAR—TASZSZ hír­ügynökség szombaton nyil­vánosságra hozta a Füg­getlen Államok Közössége pénteki, minszki csúcsérte­kezletén elfogadott doku­mentumokat. Ezek túlnyo­mó része a fegyveres erők státusával, finanszírozásá­val foglalkozik. Megálla­podtak ugyanakkor a ke­reskedelem egyes elveiről, és a gazdasági reformlépé­sek összehangolásában is, noha nem ezen volt a hangsúly. A FÁK összes tagállama által aláírt politikai nyilat­kozat kimondja: a tagál­lamok továbbra is tartják magukat a tavalyi minszki, alma-atai, és az idén ja­nuári moszkvai megállapo­dáshoz, miszerint nézete ké­réseiket kizárólag politikai úton rendezik; a volt Szov­jetunió fegyveres erői ingó és ingatlan vagyonának át­helyezését csakis a befoga­dó köztársaság egyetértésé­vel lehet végrehajtani, en­nék szabályozására pedig külön konvenciót dolgoz­nak ki. A hadászati erők státu­sáról rendelkező egyez­mény rögzíti: ezen erők ön­álló egységként működnek, és az összes tagállam biz­tonságát szolgálják; pa­rancsnokuk az Államfők Tanácsának és a FÁK fő­parancsnokának van alá­rendelve; költségeiket elő­re megállapított arányban fizetik a tagállamok; a nemzetközi egyezmények­ben vállalt csökkentésük­ben és megszüntetésükben tevékenyen részt vesznek. Ezen erők és objektumaik elhelyezése nem sérti az adott állam szuverenitását, nem jelent a belügyeibe való beavatkozást. Külön kitételként szerepel, hogy az adott állam nem engedi meg, hogy ezen erők fel­adatainak ellátását bármi megzavarja, kivéve, ha te­vékenységük nem sérti az állam törvényeit. Rögzítették továbbá, hogy a nukleáris fegyverek tel­jes megsemmisítéséig ezen fegyverek bevetése előtt — az 1991. december 30-i egyezmény értelmében — az orosz elnök köteles kon­zultálni a másik három atomköztársaság (Ukrajna, Kazahsztán, Fehéroroszor­szág) vezetőivel. A Védelmi Miniszterek Tanácsa a katonapolitiká­val kapcsolatos összes fel­adat összehangolását végzi. A dokumentumot azonban csak Oroszország, Kazahsz­tán, Örményország, Üzbe­gisztán és Tádzsikisztán írta alá. A FÁK főparancs­noki teendőivel Jevgenyij Saposnyikovot bízták meg, de nem jelölték meg, meny­nyi időre szól megbízatása. Türkmenisztán és Moldova nem írta alá a kinevezést. „Építő szelleműnek és barátinak” nevezte a minszki csúcsértekezlet lég­körét Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, aki a csúcs­tanácskozás munkáját ve­zette. Sajtóértekezletén kö­zölte, hogy a résztvevők húsz okmányt írtak alá, s ezek egy része gazdasági kérdéseket taglal. Kravcsuk a dokumentumok tartalmá­ról semmi közelebbit nem mondott. Ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy Ukrajna Moldová­vai és Azerbajdzsánnal együtt ellenezte az egysé­ges hagyományos fegyveres erők létrehozásának tervét. Hozzáfűzte, hogy immár Fehéroroszország sem kí­vánja az ilyen haderőt, és Üzbegisztán is fenntartá­sokkal élt. Kifejtette, hogy az Ál­lamközösség legnagyobb problémái gazdasági termé­szetűek, s az, hogy a tagál­lamok fele saját hadsere­get óhajt, „nem meghatá­rozó jelentőségű az Állam­közösség szempontjából”. Arra a kérdésre, hogy elégedett-e a csúcsértekez­let kimenetelével, Leonyid Kravcsuk tömören így fe­lelt: „csaknem”. röskereszt vagy egyházi in­tézmények fizették utazá­sukat, látták el őket hamis papírokkal, bár — ismerte el Wiesen thal — „sokszor jóhiszeműen, nem tudván, kik az illetők”, de sokszor azért, mert a kommuniz­must nagyobb ellenségnek tekintették. Josef Mengele a jobboldali nézeteiről hí­res genovai Siri bíboros se­gédletével jutott el Argen­tínába — állította. A vatikáni szóvivő sze­rint mindez „hamis állítás”, de az történelmi tény, hogy az egyház tömegesen segí­tett a zsidók menekülésé, ben és bújtatásában az ül­dözések idején, illetve nyúj­tott intézményes segítséget olyan zsidó szervezeteknek, mint az Agudas Israel, vagy a Jewish Agency for Pales­tine. Az erre vonatkozó do­kumentumok régen nyilvá­nosak és ismertek — han­goztatta a szóvivő. A háború utáni menekü­lőket illetően előfordulha­tott — ismerte el —, hogy a XII. Pius által alapított segélybizottság, tudtán kí­vül, olyanokat is segített, akikről kiderülhetett, hogy náci múlttal rendelkeznek. „Ezreknek és ezreknek nyújtottunk emberiességi segélyt. Könnyen megbúj­hattak ezek között olyanok is, akiket háborús bűnök terheltek.” Wiesenthal szerint Len­gyelországból, Szlovákiá­ból, Magyarországról és Horvátországból sokan me­nekültek a kommunizmus elől, és az egyházi intéz­mények „gyakran szemet hunytak” az illetők sze­mélyazonosságát illetően. „Az egyház ilyen humani­tárius tevékenységét úgy beállítani, hogy a nácik- nak és háborús bűnösök­nek nyújtott intézményes segítséget, netán a kom­munizmus elleni harc ér­dekében, ez merő kitalálás és történelemhamisítás” — szögezte le a Vatikán kép­viselője. — Külföldi események egy mondattan . ‘'ti i OROSZORSZÁG ÉS UKRAJNA külügyminisztere pén­teken Minszkben jegyzőkönyvet írt alá a két ország kö­zötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről — jelentette az 1TAR-TASZSZ hírügynökség. DÉL-LIBANONBAN palesztin menetkülttáborokat tá­madtak izraeli harci gépek és helikopterek vasárnapra virradóra, melynek következtében egy asszony és három gyermek vesztette életét. GERHARD RIEGE, a Demokratikus Szocializmus Pártjá­nak (DSZP) képviselője felakasztotta magát; öngyilkos­sága a legszorosabb összefüggésben van azzal, hogy ki­derült: Riege 1954. és 1960. között dolgozott a keletnémet állambiztonsági minisztériumnak. DEFEKTET KAPOTT a világgazdaság eddig kikezdhe­tetlen bástyájának hitt londoni Lloyd biztosítási szerve­zet a hét végén, mert sok ezer tagja nem fizetéssel fenye­getőzik a vezetőség csalásaira hivatkozva. A KONGÓI RENDFENNTARTÓ ERŐK vasárnap tüzet nyitottak arra a tüntető menetre, amelyet a katolikus egyház szervezett Kinshasában: legkevesebb 13 ember halt meg a lövöldözésben. ELBOCSÁTÁSI HULLÁM VÁRHATÓ a német iparban, amit az is jelez, hogy csak a fém- és elektromosipar­ban 50 ezer munkahelyet akarnak felszámolni — jelen­tette a Bild am Sonntag című újság. AZ SZDSZ NEM KÖZELEDIK AZ MDF-HEZ ÉS A KORMÁNYHOZ A Magyar Demokrata Fó­rum, illetve a kormány utóbbi időben folytatott po­litikája által teremtett lég­körben nem indokolt az SZDSZ és az MDF kö­zött semmiféle olyan tár­gyalás, amely a két párt közeledésének látszatát kel­tené — hangsúlyozta egye­bek között a Szabad De­mokraták Szövetsége kép­viselőcsoportjának hét vé­gi háromnapos tatai tanács­kozása után közzétett nyi­latkozata. A képviselőcso­port elemezte az ország ál­talános politikai helyzetét, s azon belül az SZDSZ sze­repét is. A tanúlságokból kiindulva fontos feladatá­nak tekinti a centralizációs törekvések megfékezését, a privatizáció, az oktatás, az egészségügy, valamint a közszolgáltató — s pártat­lan — médiák kérdéseiben az állampolgári szabadság- jogok védelmét. A frakció a következő időszakban első­sorban az életszínvonal csökkenésének és az inflá­ció romboló hatásainak a megakadályozására össz­pontosítja munkáját. Egyebek mellett megvá­lasztotta, illetve néhány ki­vételtől eltekintve újjává­lasztotta tisztségviselőit és minden változtatás nélkül megerősítette a képviselő­csoport vezetőinek megbí­zatását. Nyugodtak a kedélyek A Roma Parlament II. kongresszusán Ezúttal nyugodt hangu­latban zajlott a Magyaror­szági Roma Parlament megismételt, II. kongresz- szusa a hét végén Buda­pesten. A résztvevők elfo­gadták az alapszabálymó­dosító határozatot, amely szélesebb képviseletet biz­tosít: a települési szerveze­tek közvetlenül delegálhat­nak tagokat. Voksoltak a tisztségviselőkre: ismét Horváth Aladár lett a Ro­ma Parlament elnöke, al- elnökökké Raduly Józsefet és Bogdán Jánost, főtitkár­rá Osztojkán Bélát, szóvi­vővé Zsigó Jenőt választot­ták. Az ügyvivő testület létszáma tíz főre emelke­dett. A kongresszus döntött a váci Náday Gyula, ko­rábbi elnökségi tag, a Ma­gyarországi Cigányok De­mokratikus Szervezete el­nökének kizárásáról. A Roma Parlament több határozati javaslatot foga­dott el. Szakértői csoportot hoznak létre, amelynek fel­adata a kisebbségi törvény- tervezet módosítására vo­natkozó csomagterv kidol­gozása. Az ügyvezető testü­letet arra kötelezték, hogy állítson fel egy szakértői csoportot a cigányságot érintő válságkezelő, komp­lex rehabilitációs program elkészítésére. Az MSZP a FÁK-ról Milyen veszélyt jelent Magyarország számára a Szovjetunió széthullása, a megoldatlan területi viták, a nemzetiségi és etnikai konfliktusok? — e kérdés­kört tekintette át szombati budapesti ülésén az MSZP Közép-Kelet-Európa tago­zata. Tabajdi Csaba, a ta­gozat vezetője elmondta: szakértők véleménye sze­rint túlzóak a tízmilliós menekültáradattal számoló nyugati becslések, ám két- hárommilliós tömeg is ko­moly terhet jelenthet, an­nak viszont van realitása. A konferencián megálla­pították: a Független Álla­mok Közösségét úgy hozták létre, hogy a függőben lévő alapvető kérdéseket — a belső határok helyzetét, a hadsereg, az adósságállo­mány, a közös vagyon sor­sát — nem határozták meg. A FÁK legutóbbi ülése azt mutatja, hogy tovább foly­tatódik a nemzeti elzárkó­zás, dezintegráció, a tagál­lamok egymással képtele­nek megállapodni. Egy állandó nemzetközi fórum létrehozását szorgal­mazták, amely közvetítene a vitás felek között. Egyér­telműen állást foglaltak amellett is, hogy az európai integrációs szervezetek — EK, NATO, Európa Tanács — egy „többfázisú zsilip- rendszeri-el” kössék maguk­hoz a volt Szovjetunió utódállamait, a demokrati­zálódás, a piacgazdaság megszilárdítása és a kon­fliktusok megelőzése érde­kében. Jubileumi „torgyániáddk" Idegen lánctalpak ugyan nem tapossák földünket, de jönnek helyettük más ide­genek, akik nemzeti vagyo­nunk jelentős részét meg­szerzik — hangoztatta — Torgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt elnöke a siófoki szervezet jubileumi zászlóavató ünnepségén, szombaton. Torgyán József szerint „hiába mondják egyesek közülünk, hogy Eu­rópa felé haladunk. A va­lóság más: Európa jön el hozzánk, hogy nemzeti va­gyonúnkat színes üveg­gyöngyökért megszerezze.” A párt elnöke beszédében ismételten nehezményezte, hogy a kisgazdák nem kap­nak súlyuknak megfelelő szerepet a koalícióban, és felhívta a figyelmet egy újabb állampSrt alakulásá­nak veszélyére. Az ünnepségen 19 új párttagot „avatott” tag­könyvvel az elnök, majd ökumenikus istentisztele­ten vettek részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom