Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

Megfordító tt menetrend JÓ BEFEKTETÉSNEK ÍGÉRKEZIK Minden, ami új — kéte­lyeket ébreszt. Különösen, ha a szokatlanság miatt ho­mályos tévhitek és a való­ságot elferdítő információk is keverednek. így van ez a Műszertethnika Rt. által ígért — a jelenlegi árakhoz képest lényegesen olcsóbb — telefonbevezetéssel: van, aki hiszi, van, aki nem. — Nagyon fontos tisztáz­ni bizonyos kérdéseket — mondja Fehér István, a KISDÜNA—COM Rt. ügy­vezető igazgatója —. hiszen sokan talán még most is úgy gondolják, a nagy ígéretek mögött nincs fedezet. Nos, a nemrégiben megalakult részvénytársaságunk a Kis- Duna melletti tizennyolc községi önkormányzat, va­lamint a Műszertechnika részvételével jött létre: a csúcstechnológiát képviselő, a legmodernebb kábelrend­szerrel működő telefonháló­zat fejlesztésére. # Van-e arra garancia, hogy a Matáv biztosítja az országos fővonalakra törté­nő csatlakozást? — Kezünkben van egy le­vél, miszerint ezt a Matáv lehetővé teszi, tehát az elő­fizetőnek nem kell attól tar­tani, hogy a szomszédos te­lepülésen kívül máshová nem tud telefonálni. Ezt egyébként a március körül várható távközlési törvény is deklarálja majd, s még sok egyéb, a működéssel kapcsolatos szabályokat. Mindenképpen az az irány­vonal erősödik, hogy a táv­közlés privatizációjának is meg kell történnie, a Ma­táv ugyanis — egymaga — képtelen megbirkózni a nyo­mással. # Sokan úgy vélik, lehe­tetlen ilyen — relatíve — olcsón telefonhoz jutni... — Való igaz, egy telefon manapság nem tizenöt, ha­nem hetven-kilencvenezer forint. Csakhogy éppen a részvénytársasági formából adódóan a beruházáshoz szükséges összegeket tőke­erős befektetők adják, akik majd a bevitt tőke arányá­ban osztalékhoz jutnak. Ezek nyugati és távol-kele­ti cégek, amelyek meglátták itt az üzleti lehetőséget. Azt ugyanis senki sem tagadja, hogy ez jó befektetésnek ígérkezik, csakhogy a tisz­tességes üzlet keretein be­lül. Sole elmarasztaló hang­Konlerentia a biológiai alapokéi A minőség dönt A Mezőgazdasági Minősí­tő Intézet (MMI) „Biológiai alapok a növénytermesztés­ben” címmel háromnapos szakmai tanácskozást ren­dez február 3—5-én Buda­pesten, a Rózsádomb Ho­telban. A konferencia cél­ját sajtótájékoztatón ismer­tette Neszményi Károly, az MMI főigazgatója. Elmond­ta: az agrártermelőknek szeretnének hasznos infor­mációkat adni a legjobb, legtöbbet ígérő növényfaj­tákról, a gazdaságos terme­lés biológiai alapjáról. Az intézetnek — melynek dön­tően hatósági feladatai van­nak — egy-egy új fajtának a biológiai értékét kell meghatároznia és objektív módon publikálnia, az ma már nem befolyásolhatja az értékelést, hogy az adott fajtából mennyi van forgalomban, mennyire népszerű, elterjedt. E terü­leten a piac válik a döntő­bíróvá. Az első országos koníe- rencáin tlégy, nyereségesen változatlanul csak nagy­üzemi keretek között ter­meszthető növényféleség — a kalászos gabonák, a ku­korica, a cukorrépa, a nap­raforgó — nemesítésében elért eredményekről adnak számot a kutatóműhelyek. Mellettük előadást tartanak a nagy vetőmag-szaporító és -forgalmazó cégek kép­viselői is a terveikről, üz­letpolitikájukról. A főigazgató — némileg eltérvén a napirendtől — aggodalommal szólt a gaz­daságokban tapasztalt ta­karékosságról, vagyis arról, hogy a kis- és nagyüze­mekben egyaránt egyre ke­vesebb államilag fémzárolt — az ellenőrizetlennél ugyan drágább, de a kiváló minőséget garantáló — sza­porítóanyagot használnak fel, ami hosszabb távon a termelés visszaesésével jár. Tomcsányi Pál akadé­mikus a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: e területen is az alap a minőség. — d — MINŐSÍTSEN A FOGYASZTÓ! Palackmmtra Napjainkban a szőlő- és bortermelők ördögi kör­ben, a 22-es csapdájában érezhetik magukat. Kilátás­talannak tűnik az áoazat válsága. A megoldandó fel­adatokról tanácskoztak a közelmúltban a megvei földművelésügyi hivatal, valamint a MAE megyei szervezetének kertészti szakosztálya szervezésében az érdekeltek. A mintegy harminc szak­ember élénk hangvételű véleménynyilvánításoknak lehetett szem- és fültanúia. Ahhoz, hogy eme nagy múltú nemzeti termékünk a jelenben és még inkább a jövőben visszanyerje az őt megillető rangot és kere­settséget, a minőséget kell biztosítani. Legyen a leg­főbb ítéletmondó maga a fogyasztó! — vélekedtek a jelenlévők, s stílszerűen a tanácskozás végén elfo­gyasztottak. még pontosab­ban, minőségi mustrának vetettek alá három, a kö­zeli üzletben vásárolt, kü­lönböző fajtájú bort. Kiderült, hogy a három közül csak egy ütötte meg a kortyolgatok tetszését. Ezen túl, mondta a must­ra végén dr. Tunyogi And­rás, a megyei földművelés- ügyi hivatal vezetője, vala­mennyi szakmai tanácsko­zás után termékkóstolót tartanak. Gy. L. ról tudunk, amely szerin mi a telefonéhséget kihasz nálva próbálunk előnyökhöz jutni: ez azonban nem igaz. Arról van szó. hogy lassan kialakul egy egészséges ver­seny. amely megtöri a mo­nopolhelyzetet. De mint minden üzleti vállalkozás­ban, ebben is szigorú sza­bályok, kemény piaci tör­vények érvényesülnek. # A Matáv könnyen be­letörődik, hogy versenytár­sakkal kell számolnia? — Kénytelen. Nem be­szélve arról, hogy ebből ha­szon származik, hiszen a fő­vonalra történő csatlakozá­sért fizetni kell. Ugyanak­kor e fejlesztésre — amire előbb-utóbb sort kellett vol­na keríteni — most nem kell áldoznia. Természetesen az­zal is számoltunk, hogy problémák adódhatnak — mondjuk a törvény mégsem garantálna bizonyos jogokat —, így lehetővé tesszük a beszedett összegek visszafi­zetését: lévén az önkor­mányzatok ezt a pénzt tel­jesen külön számlán keze­lik. s ráadásul kamatozik is. O Ezek szerint a kivitele­zés megkezdésével is meg­várják a törvényt? — Mi most a szokásos menetrendet megfordítot­tuk, s első lépésben építjük ki a lakossági állomások fo­gadóhelyét. s közben, de már a garanciák megszüle­tését követően történik a gerinchálózat kiépítése. S amire megérkeznek a köz­pontok, amelyeket verseny- pályázatok alapján válasz­tunk ki. elkészül a rendszer is. Mindenben a minőségre és az olcsó árra törekszünk, s határozott célunk, hogy árainkat majd mindig az országos átlagnak megfele­lően alakítsuk. Va. E. m&t&mt Fmmm myqmabam Jussukat visszakövetelő fótiak Foton jelenleg ötven csa­lád él önálló kertészkedés­ből. A közeli főváros pia­cait látják el primőr zöld­séggel: kis földterületeken, fóliasátrak alatt nevelik a paradicsomot, paprikát, uborkát. Ám az energiahor­dozók drágulása és az im­portparadicsom megjelené­se a külterjesebb farmer­gazdálkodás felé ösztökéli őket. NYOMTALANUL A családok nagy része az erőszakos kollektivizálás előtt jelentős szántóterület­tel rendelkezett. Javaik visszaszerzését a kárpótlás­ról és a szövetkezetekről szóló törvény végrehajtása keretében remélik, a meg­oldás azonban közelről sem egyszerű. Szószólójuk, For­gács István — egyébként önkormányzati képviselő — lapunknak nem mindenna­pi információkkal szolgált. Régi dokumentumok bizo­nyítják, hogy a téeszszer- vezés előtt, 1951-ben Főt 3720 hektárt kitevő köz- igazgatási határain belül mintegy 3000 hektár mező- gazdasági művelési terület volt a gazdák tulajdoná­ban, a környező falvakban (Dunakeszin, Csornádon, Mogyoródon) pedig továb­bi 600 hektárt birtokoltak. Az elmúlt évtizedek törté­nelmi viharai tehát össze­sen 3600 hektár földdel rö­vidítették meg Fót lakóit. Mi lett a földek sorsa? A Vörösmarty Tsz keze­lésében 1923 hektár van. Ebből a tagok halálakor vagy kilépésekor a szövet­kezet megváltotta a bevitt földet, hektáronként közel 1000 forintos áron. Az így megváltott terület mintegy 900 hektárt tesz ki; ezért az utódok ma kárpótlási je­gyet kapnak. Megjegyez­zük, hogy a fóti határban egy osztrák cég ma a tag­ságnak hektáronként 4,8 millió forintot kínál. Ezen­kívül az állami gazdaság használ 440, az erdőgazda­ság 400 hektárt. Rejtély, hogyan került a tulajdo­nukba! Végül útépítésre és egyéb településfejlesztési célokra igénybe vettek még 234 hektárt. Így tehát ösz- szeáll ma is a korábbi 3000 hektár. De mi van a szom­szédos települések határá­ban lévő további 600 hek­tárral? Hiszen a kollekti­vizálás nyomán az is a szö­vetkezet használatába ke­rült! CSAK FOTON? Forgács képviselő úr egy levelet vesz elő. Kovács Ár­pád, a szövetkezet elnöke írta Tóth Sándornak, Fót polgármesterének. A levél­ben kitér arra, hogy nyil­vántartásaik szerint a szom­szédok határában összesen 58 hektár fóti tulajdonban lévő földterület van: ebből Mogyoródon 55, Csornádon 2 és Örbottyánban 1 hek­tár. A Dunakeszi határában lévő földterület teljesen el­tűnt — állítja Kovács Ár­pád. Mi ezek után a teendő? A mai világban egy-egy életképes farmergazdaság 20-30 hektáron működhet. A leendő gazdáknak tehát összesen 1000-1500 hektár­ra van szükségük, amire meglenne a földterület a szövetkezeti tagság tulaj­dona s a kárpótlási jegyek alapján. Rajtuk kívül azon­ban sok károsult kisember, köztük más vidékről beköl- tözöttek is szeretnének visz- szakapni legalább 1-2 hek­tárt; a gazdakör becslése szerint éz 500 hektárt ten­ne ki. A szövetkezet — értesü­lések szerint — a kárpót­lási jegyekre kiosztani mindössze 365 hektárt szán­dékozik, csakhogy ebben a szántón kívül van értékte­len gyümölcsös és erdő is. összességében tehát szá­mos kérdés megválaszolat­lan: hova lett a fótiaknak a szomszédos határokban lévő és a mai nyilvántartá­sok szerint hiányzó 550 hektárja? Hogyan vonható be a kárpótlásba az a 840 hektár, ami most a papír­forma szerint az állami gaz­daság és az erdőgazdaság tulajdona? A jussukat visz- szakövetelők ügyükben ho­va forduljanak? A kiosz­tandó kevés és gyenge mi­nőségű földeken hogyan fognak megszületni a mo­dern farmergazdaságok? Az elvett földek „eltűnése" Pest megyében kizárólag fóti jelenség-e? TISZTÁN LÁTNI Érthetően a károsultak nem hagyják magukat. Az egykori tulajdonosok a pol­gármesteri hivatalban do­kumentumokkal igazolják régi tulajdonukat: ez ideig összesen 85 jegyzőkönyv készült 410 hektár földte­rületről. S mivel szeretné­nek tisztán látni, mielőbb választ várnak. Remélhe­tően nem maradnak ma­gyarázat nélkül. Boronkay Péter CSŐDELJÁRÁST VACY FELSZÁMOLÁST ? Ha tönkre megy a cég Megváltoztak a csődeljá­rással kapcsolatos törvé­nyek, rendeletek. Mi indo­kolta a változást? Melyek a legfontosabb új szabályok? Hogyan zajlik a csődeljárás a jövőben? Kérdéseinkre Herbst Árpád egyetemi ad­junktustól kértünk választ. Nem az állam a hunyó — Magyarországon 1986- tól már újra létezett a fel- számolási eljárás jogi sza­bályozása — egyébként el­sőként a háború utáni új Kelet-Európábán —, de az­óta alaposan megváltozott a helyzet. Elsősorban azál­tal, hogy az állami tulaj­don részaránya a gazdasá­gon belül jelentősen csök­kent és várhatóan folytató­dik, sőt fel is gyorsul ez a tendencia. Ezért a felszá­molási eljárás korábbi sza­bályozásában is alapvető változásokat kellett beve­zetni. 0 Értsük ezt úgy, hogy míg öt éve csak az állami vállalatokat fenyegette a csődeljárás, most már bár­kit? — Ezzel a veszéllyel minden gazdálkodónak számolnia kell. A piacgaz­dasági elveknek megfele­lően a csőd, a fizetésképte­lenség kezelése már nem az állami költségvetés problé­mája, hanem a hitelező és az adós megállapodásának a kérdése. Ez az egyik kü­lönbség, a régi és az új jogszabály között. A másik talán technikai jellegűnek tűnik, pedig valamennyi gazdálkodónak ismernie kell: a felszámolási eljá­rást eddig a Magyar Köz­lönyben tették közzé. Ez­után azonban már a Cég­közlönyben kell keresni az éppen aktuális névsort. Hoppon maradhatnak # Kikre vonatkozik a csődeljárás, milyen körbe tartozóknak kell tudniuk a jogszabály apróbb részleteit is? — A jogszabály termé­szetesen nem arra épül, hogy mindenki csődbe jut a jövőben. Azonban nem­csak a fizetésképtelen vál­lalatok vezetőinek kell is­merni a csődeljárásra, a felszámolásra vonatkozó szabályokat, hanem min­denkinek, aki kapcsolatba kerül a bajba jutott szerve­zetekkel. • Gyakorta hoppon ma­radnak a hitelezők, a part­nerek? — Az eddigi felszámolá­si eljárási tapasztalatok szerint — éppen azért, mert jlyen eljárás fizetésképte­lenség esetén indul — nem elégséges a vagyon arra, hogy valamennyi hitelező összes követelését kielégít­sék. O A csődeljárás egyfajta gyógyításként is felfogható. Gyakran fordulhat a csőd­be jutott cég ehhez a mód­szerhez? — A csődbe került, fize­tésképtelen vállalatnak nincs korlátlan lehetősége arra, hogy csődeljárást, vagyis fizetési moratóriu­mot kérjen maga ellen. A törvény szerint minden há­rom évben csak egyszer él­het ezzel a lehetőséggel. ® Ha a céget ilyen mó­don sem sikerül „meggyó­gyítani”, akkor jön a kese­rű pirula, a felszámolás. Mikor indul el a felszámo­lási eljárás? — A felszámolási eljárás megindításának több esetét szabályozza az említett tör­vény. Az egyik: ha sikerte­len a csődeljárás, vagyis az adós és a hitelező nem tud olyan megállapod' kötni, amely módot nyú gazdálkodó szervezet fiz töképességének helyreáll tására. A másik nagyon lé­nyeges oka lehet a felszá­molási eljárás megindításá­nak, hogy a hitelezőnek, il­letve magának az adósnak is lehetősége van arra: ne csődeljárást kezdeményez­zen, mert reménytelennek látja a vállalat gazdálkodá­sának a helyzetét. Nem szá­míthat a megbomlott gaz­dasági egyensúly helyreál­lítására. viszont lehetősége van az azonnali felszámo­lási eljárás megindítása ké­relmezésére. A Cégközlönyben olvasható O Ezt nyomban közzé is teszik? Tehát megismerheti mindenki a felszámolás előtt álló cégek listáját? — Természetesen, és ez nagyon lényeges dolog! A felszámolási eljárást az adós székhelye szerinti me­gyei bíróságnál kell beje­lenteni A megyei bíróság — amennyiben megállapít­ja. hogy a felszámolási el­járás megindításának tör­vényben meghatározott fel­tételei fennállnak — köz­zéteszi a hírt T&map 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom