Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
Megfordító tt menetrend JÓ BEFEKTETÉSNEK ÍGÉRKEZIK Minden, ami új — kételyeket ébreszt. Különösen, ha a szokatlanság miatt homályos tévhitek és a valóságot elferdítő információk is keverednek. így van ez a Műszertethnika Rt. által ígért — a jelenlegi árakhoz képest lényegesen olcsóbb — telefonbevezetéssel: van, aki hiszi, van, aki nem. — Nagyon fontos tisztázni bizonyos kérdéseket — mondja Fehér István, a KISDÜNA—COM Rt. ügyvezető igazgatója —. hiszen sokan talán még most is úgy gondolják, a nagy ígéretek mögött nincs fedezet. Nos, a nemrégiben megalakult részvénytársaságunk a Kis- Duna melletti tizennyolc községi önkormányzat, valamint a Műszertechnika részvételével jött létre: a csúcstechnológiát képviselő, a legmodernebb kábelrendszerrel működő telefonhálózat fejlesztésére. # Van-e arra garancia, hogy a Matáv biztosítja az országos fővonalakra történő csatlakozást? — Kezünkben van egy levél, miszerint ezt a Matáv lehetővé teszi, tehát az előfizetőnek nem kell attól tartani, hogy a szomszédos településen kívül máshová nem tud telefonálni. Ezt egyébként a március körül várható távközlési törvény is deklarálja majd, s még sok egyéb, a működéssel kapcsolatos szabályokat. Mindenképpen az az irányvonal erősödik, hogy a távközlés privatizációjának is meg kell történnie, a Matáv ugyanis — egymaga — képtelen megbirkózni a nyomással. # Sokan úgy vélik, lehetetlen ilyen — relatíve — olcsón telefonhoz jutni... — Való igaz, egy telefon manapság nem tizenöt, hanem hetven-kilencvenezer forint. Csakhogy éppen a részvénytársasági formából adódóan a beruházáshoz szükséges összegeket tőkeerős befektetők adják, akik majd a bevitt tőke arányában osztalékhoz jutnak. Ezek nyugati és távol-keleti cégek, amelyek meglátták itt az üzleti lehetőséget. Azt ugyanis senki sem tagadja, hogy ez jó befektetésnek ígérkezik, csakhogy a tisztességes üzlet keretein belül. Sole elmarasztaló hangKonlerentia a biológiai alapokéi A minőség dönt A Mezőgazdasági Minősítő Intézet (MMI) „Biológiai alapok a növénytermesztésben” címmel háromnapos szakmai tanácskozást rendez február 3—5-én Budapesten, a Rózsádomb Hotelban. A konferencia célját sajtótájékoztatón ismertette Neszményi Károly, az MMI főigazgatója. Elmondta: az agrártermelőknek szeretnének hasznos információkat adni a legjobb, legtöbbet ígérő növényfajtákról, a gazdaságos termelés biológiai alapjáról. Az intézetnek — melynek döntően hatósági feladatai vannak — egy-egy új fajtának a biológiai értékét kell meghatároznia és objektív módon publikálnia, az ma már nem befolyásolhatja az értékelést, hogy az adott fajtából mennyi van forgalomban, mennyire népszerű, elterjedt. E területen a piac válik a döntőbíróvá. Az első országos koníe- rencáin tlégy, nyereségesen változatlanul csak nagyüzemi keretek között termeszthető növényféleség — a kalászos gabonák, a kukorica, a cukorrépa, a napraforgó — nemesítésében elért eredményekről adnak számot a kutatóműhelyek. Mellettük előadást tartanak a nagy vetőmag-szaporító és -forgalmazó cégek képviselői is a terveikről, üzletpolitikájukról. A főigazgató — némileg eltérvén a napirendtől — aggodalommal szólt a gazdaságokban tapasztalt takarékosságról, vagyis arról, hogy a kis- és nagyüzemekben egyaránt egyre kevesebb államilag fémzárolt — az ellenőrizetlennél ugyan drágább, de a kiváló minőséget garantáló — szaporítóanyagot használnak fel, ami hosszabb távon a termelés visszaesésével jár. Tomcsányi Pál akadémikus a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: e területen is az alap a minőség. — d — MINŐSÍTSEN A FOGYASZTÓ! Palackmmtra Napjainkban a szőlő- és bortermelők ördögi körben, a 22-es csapdájában érezhetik magukat. Kilátástalannak tűnik az áoazat válsága. A megoldandó feladatokról tanácskoztak a közelmúltban a megvei földművelésügyi hivatal, valamint a MAE megyei szervezetének kertészti szakosztálya szervezésében az érdekeltek. A mintegy harminc szakember élénk hangvételű véleménynyilvánításoknak lehetett szem- és fültanúia. Ahhoz, hogy eme nagy múltú nemzeti termékünk a jelenben és még inkább a jövőben visszanyerje az őt megillető rangot és keresettséget, a minőséget kell biztosítani. Legyen a legfőbb ítéletmondó maga a fogyasztó! — vélekedtek a jelenlévők, s stílszerűen a tanácskozás végén elfogyasztottak. még pontosabban, minőségi mustrának vetettek alá három, a közeli üzletben vásárolt, különböző fajtájú bort. Kiderült, hogy a három közül csak egy ütötte meg a kortyolgatok tetszését. Ezen túl, mondta a mustra végén dr. Tunyogi András, a megyei földművelés- ügyi hivatal vezetője, valamennyi szakmai tanácskozás után termékkóstolót tartanak. Gy. L. ról tudunk, amely szerin mi a telefonéhséget kihasz nálva próbálunk előnyökhöz jutni: ez azonban nem igaz. Arról van szó. hogy lassan kialakul egy egészséges verseny. amely megtöri a monopolhelyzetet. De mint minden üzleti vállalkozásban, ebben is szigorú szabályok, kemény piaci törvények érvényesülnek. # A Matáv könnyen beletörődik, hogy versenytársakkal kell számolnia? — Kénytelen. Nem beszélve arról, hogy ebből haszon származik, hiszen a fővonalra történő csatlakozásért fizetni kell. Ugyanakkor e fejlesztésre — amire előbb-utóbb sort kellett volna keríteni — most nem kell áldoznia. Természetesen azzal is számoltunk, hogy problémák adódhatnak — mondjuk a törvény mégsem garantálna bizonyos jogokat —, így lehetővé tesszük a beszedett összegek visszafizetését: lévén az önkormányzatok ezt a pénzt teljesen külön számlán kezelik. s ráadásul kamatozik is. O Ezek szerint a kivitelezés megkezdésével is megvárják a törvényt? — Mi most a szokásos menetrendet megfordítottuk, s első lépésben építjük ki a lakossági állomások fogadóhelyét. s közben, de már a garanciák megszületését követően történik a gerinchálózat kiépítése. S amire megérkeznek a központok, amelyeket verseny- pályázatok alapján választunk ki. elkészül a rendszer is. Mindenben a minőségre és az olcsó árra törekszünk, s határozott célunk, hogy árainkat majd mindig az országos átlagnak megfelelően alakítsuk. Va. E. m&t&mt Fmmm myqmabam Jussukat visszakövetelő fótiak Foton jelenleg ötven család él önálló kertészkedésből. A közeli főváros piacait látják el primőr zöldséggel: kis földterületeken, fóliasátrak alatt nevelik a paradicsomot, paprikát, uborkát. Ám az energiahordozók drágulása és az importparadicsom megjelenése a külterjesebb farmergazdálkodás felé ösztökéli őket. NYOMTALANUL A családok nagy része az erőszakos kollektivizálás előtt jelentős szántóterülettel rendelkezett. Javaik visszaszerzését a kárpótlásról és a szövetkezetekről szóló törvény végrehajtása keretében remélik, a megoldás azonban közelről sem egyszerű. Szószólójuk, Forgács István — egyébként önkormányzati képviselő — lapunknak nem mindennapi információkkal szolgált. Régi dokumentumok bizonyítják, hogy a téeszszer- vezés előtt, 1951-ben Főt 3720 hektárt kitevő köz- igazgatási határain belül mintegy 3000 hektár mező- gazdasági művelési terület volt a gazdák tulajdonában, a környező falvakban (Dunakeszin, Csornádon, Mogyoródon) pedig további 600 hektárt birtokoltak. Az elmúlt évtizedek történelmi viharai tehát összesen 3600 hektár földdel rövidítették meg Fót lakóit. Mi lett a földek sorsa? A Vörösmarty Tsz kezelésében 1923 hektár van. Ebből a tagok halálakor vagy kilépésekor a szövetkezet megváltotta a bevitt földet, hektáronként közel 1000 forintos áron. Az így megváltott terület mintegy 900 hektárt tesz ki; ezért az utódok ma kárpótlási jegyet kapnak. Megjegyezzük, hogy a fóti határban egy osztrák cég ma a tagságnak hektáronként 4,8 millió forintot kínál. Ezenkívül az állami gazdaság használ 440, az erdőgazdaság 400 hektárt. Rejtély, hogyan került a tulajdonukba! Végül útépítésre és egyéb településfejlesztési célokra igénybe vettek még 234 hektárt. Így tehát ösz- szeáll ma is a korábbi 3000 hektár. De mi van a szomszédos települések határában lévő további 600 hektárral? Hiszen a kollektivizálás nyomán az is a szövetkezet használatába került! CSAK FOTON? Forgács képviselő úr egy levelet vesz elő. Kovács Árpád, a szövetkezet elnöke írta Tóth Sándornak, Fót polgármesterének. A levélben kitér arra, hogy nyilvántartásaik szerint a szomszédok határában összesen 58 hektár fóti tulajdonban lévő földterület van: ebből Mogyoródon 55, Csornádon 2 és Örbottyánban 1 hektár. A Dunakeszi határában lévő földterület teljesen eltűnt — állítja Kovács Árpád. Mi ezek után a teendő? A mai világban egy-egy életképes farmergazdaság 20-30 hektáron működhet. A leendő gazdáknak tehát összesen 1000-1500 hektárra van szükségük, amire meglenne a földterület a szövetkezeti tagság tulajdona s a kárpótlási jegyek alapján. Rajtuk kívül azonban sok károsult kisember, köztük más vidékről beköl- tözöttek is szeretnének visz- szakapni legalább 1-2 hektárt; a gazdakör becslése szerint éz 500 hektárt tenne ki. A szövetkezet — értesülések szerint — a kárpótlási jegyekre kiosztani mindössze 365 hektárt szándékozik, csakhogy ebben a szántón kívül van értéktelen gyümölcsös és erdő is. összességében tehát számos kérdés megválaszolatlan: hova lett a fótiaknak a szomszédos határokban lévő és a mai nyilvántartások szerint hiányzó 550 hektárja? Hogyan vonható be a kárpótlásba az a 840 hektár, ami most a papírforma szerint az állami gazdaság és az erdőgazdaság tulajdona? A jussukat visz- szakövetelők ügyükben hova forduljanak? A kiosztandó kevés és gyenge minőségű földeken hogyan fognak megszületni a modern farmergazdaságok? Az elvett földek „eltűnése" Pest megyében kizárólag fóti jelenség-e? TISZTÁN LÁTNI Érthetően a károsultak nem hagyják magukat. Az egykori tulajdonosok a polgármesteri hivatalban dokumentumokkal igazolják régi tulajdonukat: ez ideig összesen 85 jegyzőkönyv készült 410 hektár földterületről. S mivel szeretnének tisztán látni, mielőbb választ várnak. Remélhetően nem maradnak magyarázat nélkül. Boronkay Péter CSŐDELJÁRÁST VACY FELSZÁMOLÁST ? Ha tönkre megy a cég Megváltoztak a csődeljárással kapcsolatos törvények, rendeletek. Mi indokolta a változást? Melyek a legfontosabb új szabályok? Hogyan zajlik a csődeljárás a jövőben? Kérdéseinkre Herbst Árpád egyetemi adjunktustól kértünk választ. Nem az állam a hunyó — Magyarországon 1986- tól már újra létezett a fel- számolási eljárás jogi szabályozása — egyébként elsőként a háború utáni új Kelet-Európábán —, de azóta alaposan megváltozott a helyzet. Elsősorban azáltal, hogy az állami tulajdon részaránya a gazdaságon belül jelentősen csökkent és várhatóan folytatódik, sőt fel is gyorsul ez a tendencia. Ezért a felszámolási eljárás korábbi szabályozásában is alapvető változásokat kellett bevezetni. 0 Értsük ezt úgy, hogy míg öt éve csak az állami vállalatokat fenyegette a csődeljárás, most már bárkit? — Ezzel a veszéllyel minden gazdálkodónak számolnia kell. A piacgazdasági elveknek megfelelően a csőd, a fizetésképtelenség kezelése már nem az állami költségvetés problémája, hanem a hitelező és az adós megállapodásának a kérdése. Ez az egyik különbség, a régi és az új jogszabály között. A másik talán technikai jellegűnek tűnik, pedig valamennyi gazdálkodónak ismernie kell: a felszámolási eljárást eddig a Magyar Közlönyben tették közzé. Ezután azonban már a Cégközlönyben kell keresni az éppen aktuális névsort. Hoppon maradhatnak # Kikre vonatkozik a csődeljárás, milyen körbe tartozóknak kell tudniuk a jogszabály apróbb részleteit is? — A jogszabály természetesen nem arra épül, hogy mindenki csődbe jut a jövőben. Azonban nemcsak a fizetésképtelen vállalatok vezetőinek kell ismerni a csődeljárásra, a felszámolásra vonatkozó szabályokat, hanem mindenkinek, aki kapcsolatba kerül a bajba jutott szervezetekkel. • Gyakorta hoppon maradnak a hitelezők, a partnerek? — Az eddigi felszámolási eljárási tapasztalatok szerint — éppen azért, mert jlyen eljárás fizetésképtelenség esetén indul — nem elégséges a vagyon arra, hogy valamennyi hitelező összes követelését kielégítsék. O A csődeljárás egyfajta gyógyításként is felfogható. Gyakran fordulhat a csődbe jutott cég ehhez a módszerhez? — A csődbe került, fizetésképtelen vállalatnak nincs korlátlan lehetősége arra, hogy csődeljárást, vagyis fizetési moratóriumot kérjen maga ellen. A törvény szerint minden három évben csak egyszer élhet ezzel a lehetőséggel. ® Ha a céget ilyen módon sem sikerül „meggyógyítani”, akkor jön a keserű pirula, a felszámolás. Mikor indul el a felszámolási eljárás? — A felszámolási eljárás megindításának több esetét szabályozza az említett törvény. Az egyik: ha sikertelen a csődeljárás, vagyis az adós és a hitelező nem tud olyan megállapod' kötni, amely módot nyú gazdálkodó szervezet fiz töképességének helyreáll tására. A másik nagyon lényeges oka lehet a felszámolási eljárás megindításának, hogy a hitelezőnek, illetve magának az adósnak is lehetősége van arra: ne csődeljárást kezdeményezzen, mert reménytelennek látja a vállalat gazdálkodásának a helyzetét. Nem számíthat a megbomlott gazdasági egyensúly helyreállítására. viszont lehetősége van az azonnali felszámolási eljárás megindítása kérelmezésére. A Cégközlönyben olvasható O Ezt nyomban közzé is teszik? Tehát megismerheti mindenki a felszámolás előtt álló cégek listáját? — Természetesen, és ez nagyon lényeges dolog! A felszámolási eljárást az adós székhelye szerinti megyei bíróságnál kell bejelenteni A megyei bíróság — amennyiben megállapítja. hogy a felszámolási eljárás megindításának törvényben meghatározott feltételei fennállnak — közzéteszi a hírt T&map 5
