Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

m TEMETHETI MACA ALÁ A NAGWAK Partner nélkül nem megy VIZIZU Eseménysorozat kezdődött Budapesten A 75 éves Finnország elnevezéssel. # Átadták az Aschner Li- pót Alapítvány díjait az 1991-ben legsikeresebbnek ítélt menedzsereknek. 0 Tudományos ülést szen­teltek a Földművelésügyi Minisztériumban a be­tegségek és a környezet összefüggéseinek. £ Ki­állítás nyílt Székesfehérvárott A laktanyákban találtuk címmel. £ A hét híre az is, hogy Szege­den a Magyar Hidrológiai Társaság konferenciát rendezett az önkormányzatok vízgazdálkodási fel­adatairól. (Folytatás az 1, oldalról.) zánkban belátható időn be­lül nem halasztható a nem­zet élelmezési image-ének kialakítása. Hangsúlyozta, hogy ki kell építeni az ag­rárpiacot, mivel jelen pil­lanatban semmi és senki nem íogja össze. A mezőgazdaság ma ha­zánkban a gazdasági kény­szer és a törvények hatásá­ra alakult át. tudhattuk meg Nagy Tamástól, a MOSZ elnökétől. Szomorú­nak nevezte azt a tényt, hogy az elmúlt esztendő­ben az infláció és a 24 szá­zalékos élelmiszerár-emel­kedés ellenére a mezőgaz­daságban dolgozó és élelmi­szert termelő egyének egy százalékkal alacsonyabb áron szabadulhatlak meg terményeiktől és termé­keiktől, mint 1990-ben. Hangot adott annak a meg­győződésének is, hogy az összeomló nagyipar maga alá temeti az agrárgazda­ságot. Kellenek a sarkala­tos törvények, kevés. ha csak azt hallják az ágazat­ban dolgozók, hogy alakul­jatok át, mert visszakérdez­nek, hogy mivé. A Földművelésügyi Mi­nisztérium közgazdasági államtitkára, dr. Raskó György hosszan elemezte az agrár közigazgatás dilem­máit. A tárca legfontosabb feladatairól és célkitűzé­seiről szólva megemlítette a jogalkotási program fel- gyorsítását, a privatizációt és a termelőszövetkezetek átalakításának elősegítését, az új struktúrához illeszke­dő. vállalkozást élénkítő programok kidolgozását, valamint az agrártermelők életszínvonalának emelését. A ' gödöllői országos szemle díszvendége volt a köztársasági elnök, Göncz Árpád is, akiben az elhang­zott előadások két _ érzést erősítettek — mint mondta —, a reményt és a szoron­gást. Meg kell tartani a falvak arculatát és önbi­zalmát, el kell érni, hogy a változás nagyobb károsodá­sok nélkül menjen végbe, hiszen az egy közösségi ak­tus. Az előadásokat követő sajtótájékoztatón az újság­(Folytatás az 1. oldalról.) Verebélyi Imre, a Belügy­minisztérium közigazgatási államtitkára ismertette az újságírókkal annak a tájé­koztatónak a lényegét, ame­lyet a kormány csütörtö­kön, az önkormányzatok működésének egyéves ta­pasztalatairól hallgatott meg. Az államtitkár ki­emelte, hogy az önkormány­zatok mércéjének számí­tó demokratizálás és az ön­állóság tekintetében ha­zánkban európai léptékű változás történt, a haté­konyság, a szolgáltatások színvonala azonban még ja­vításra szorul. 2 700 új és 400 újjáválasztott polgár- mester áll az ország 100 önkormányzatának élén, a 25 000 képviselő-testületi tag 80-85 százaléka is a rend­szerváltozás után vállalt először közfunkciót. Verebélyi Imre az önkor­mányzatok gazdasági hely­írók megtudták, hogy Göncz Árpád jelenléte a szemlén, reprezentatív. A miniszté­rium képviselője, amikor többen jelezték, hogy konk­rét ígéreteket, nem általá­nosságokat vártak, elmond­ta: ő nem érzi a válságot, bár a szót szereti, szerinte csupán a likviditás terüle­tén tapasztalható és érez­hető némi bizonytalanság, ígérete azonban, hogy az értékesítés területén 1992- ben nem lesz annyi prob­léma. mint tavaly volt. már konkrétumnak nevezhető. Az adósságokat rendezni kell, mégpedig olyan for­mában, hogy ne legyen szétesés, ott sem, ahol a Aligha örülnek az ÁB extra casco biztosítást kötni szándékozók annak a bejelentésnek, ami az Álla­mi Biztosító tegnapi sajtótá­jékoztatóján hangzott el. Eszerint 1992. február 1-jé- től a fővárosban és Pest megyében az ÁB Rt. csak korszerű riasztóval felsze­relt személygépkocsikra köt biztosítást. Az intézkedés azért vált szükségessé, mert az utóbbi időben mind több autót lopnak el, elsősorban Budapesten és Pest megyé­ben, ezzel párhuzamosan egyre magasabb a biztosító lopáskár-összege. A kocsi­lopás oly mértékben nőtt, hogy a fővárosban és a kör­nyékén már a megemelt casco biztosítási díj sem elég a caseo-károk fede­zésére. Az ÁB káresemé­nyeinek több mint 15 szá­zaléka származik lopásból, amelyre ugyanakkor a biz­tosító a kárösszegek 40 szá­zalékát kényszerül kiíizet­zetéről szólva elmondta: a legnagyobb gondot az el­múlt negyven év infrastruk­turális elmaradottságainak felszámolása jelenti. Bár fejlesztésekre sok helyen nincs pénz, helyi adók ki­vetését ennek ellenére csak 900—1000 önkormányzat tervezi. Az elmúlt évben az önkormányzatok 30 száza­lékkal több pénzzel ren­delkeztek, mint egy évvel korábban. A költségvetéstől kapott összegek felhaszná­lása — az értékelés szerint — jelenleg ellenőrizhetet­len, mert az Állami Szám­vevőszék — amelynek ez a hatáskörébe tartozna — a feladathoz nem kapott sze­mélyzetet. Az államtitkár bejelen­tett*: Magyarország csatla­kozni kíván az'Európai ön­kormányzati Chartához. Ké­szül a kormány önigazga­tási programja is, bemuta­tását februárra tervezik. vagyon és az adósság ará­nya egy a négyhez. Dr. Ras­kó György úgy véli, hogy ha külső forgótőke kerül be az élelmiszeriparba, ott ak­kor történik meg az igazi változás. Tehát nem kérdés, hogy lcell-e a külföldi part­ner! A kormány döntése, mint mondta, még várat magára, de a Földművelés- ügyi Minisztérium szerint 10 milliárd forintnyi adós­ság elengedéséről van szó. A délutáni előadások a falvakkal és lakóikkal fog­lalkoztak. A társadalom át­alakulása, a parasztság kö­töttségei és esélyei a kilá­balásra, illetve túlélésre, ni. Ez az arány Budapesten és Pest megyében még ked­vezőtlenebb. Az extra cascót kötni szándékozók az ÁB mosta­ni rendelkezéséből elsősor­ban azt szűrhetik le, hogy valamiféle riasztóberende­zést mindenképpen vásá­rolniuk kell, ami, ismerve a piacon kapható választékot, nem éppen olcsó beruházás­nak ígérkezik. Óvatos becslések szerint is a leg­olcsóbb autóriasztók ötezer forint körül kezdődnek és öt számjegyű összeggel ér­nek véget. Az ÁB ráadásul egyéb feltételeket is kikötött a le­endő extra cascósok szá­mára: a gépkocsijukba be­szerelendő riasztók kizáró­lag a nyílászárók és a gyúj­tás riasztói lehetnek. Az autótulajdonosoknak azonban csak egyfelől van okuk a fanyalgétsra. Másfe­lől illene örülniük, hogy a gondos ÁB igenis törődik a A kormány csütörtökön döntött a 6000 tagot szám­láló Művészeti Alap meg­szüntetéséről — tájékoztat­ta az újságírókat Juhász Judit. A korszerűtlen fel­építésű szervezet helyére egy alapítvány lép majd. A Magyar Köztársaság csatlakozott az Európai Atomkutató Szervezethez, a genfi székhelyű CERN-hez. A kormány egyetértett azzal, hogy Magyarországon épüljön ki a II. Európai If­júsági Központ. Az első ilyen intézmény 1970 óta működik Strassbourgban, ez ad otthont többek között az ifjúsági szervezetek nem­zetközi rendezvényeinek. A központ fenntartását az Európa Tanács finanszíroz­za. A pontos helyszínről ké­sőbb születik döntés — hangzott el a tájékozta­tón. mind érdekes témái voltak a napnak. A munkanélküli­ség gondjai bizonyos ré­giókban aggasztóak, s a falvakban a lehetőségek egyre jobban beszűkülnek. A szakmai napon a kivá­ló előadóknak a megjelen­tek kérdéseket tehettek fel írásban. Valamennyi kér­dés megválaszolására azon­ban az egynapos szemle kevésnek bizonyult. Árvái Magdolna vagyonbiztonságukkal, nem megy el süket füllel a sza­porodó autófeltörések és -lo­pások mellett,. hanem ily módon is próbál védekezni ellenük. A biztosító leendő ügy­felei érdekében máris kész szerződéssel rukkolt elő. A Piranha nevű autóriasztó­kat gyártó és forgalmazó Globalarm Kf t.-vel hosz- szán tartó együttműködése eredményeképp szerződést kötött. A szerződés az ext­ra cascósoknak egyrészt azzal a kedvezménnyel jár, hogy ha a gépkocsitulajdo­nos a Globalarm Piranha riasztóját vásárolja, a cég néhány százalékot elenged a berendezés árából, más­részt a biztosító egyhavi biztosítási díjat enged el az ügyfelének. Az ÁB a Glo- balarmtól még a számító- gépes nyilvántartás, a szer­vizelés és az alkatrészellá­tás folyamatosságának ga­ranciáit is megkapta, ami ismét csak az ügyfelek ér­dekeit szolgálja. A tervek szerint az or­szág többi megyéjében egyelőre nem tervezik a ri­asztóhoz kötött szerződések bevezetését. A motorkerék­pár extra cascójának és a légi biztosításnak a meg­változtatását ugyancsak most mérlegelik. Ez utób­bira talán májustól hasonló feltételekkel köthető az ÁB-nál extra casco. (Folytatás az 1. oldalról) mai szuverenitásukat, a közügy ek iránt tanúsított elkötelezettségüket. Antall József a televízió és a rádió új alelnökeire később kíván javaslatot tenni, a közlemény ugyan­akkor tudtul adja. hogy a hat jelölt közül öt az el­múlt napokban — az Al­kotmánybíróság 1992. ja­nuár 28-án kelt egyértelmű, a kinevezési jogkört vilá­gossá tevő határozata után — bejelentette a miniszter- elnöknek. hogy lemond a jelöltségről. Az öt volt je­A szazad elején a me­gyében a budapesti kultúr­mérnöki hivatal fogta ösz- sze a belvízlevezetési, pa­takszabályozási, öntözési stb. ügyeket, azaz felülvizs­gálta az elkészült terveket, ellenőrizte műszaki szem­szögből a szakszerű meg­valósítást. A továbbiak? Az érintett egy vagy több önkormányzat, társu­lás dolga volt. Természete­sen. A természetes vizek — ahogyan azt a szaknyelv je­löli —- sok-sok évszázadon át kimeríthetetlen forrás­ként kínálkoztak fel az em­ber számára. Később az­után kiderült, ez a forrás kimeríthető. S ami még nagyobb baj, elszennyezhe­tő. A nyolcvanas években oda jutottunk, hogy a ko­rábbi vízizű kifejezés — az­az, hogy valaminek nincsen jellegzetes íze — sajátos új tartalmat kapott. A (jó) vízhez illő ízű víz egyre na­gyobb érték lett, települé­sek növekedő bokra számá­ra már-már kincs. Ma a megyében vannak olyan te­lepülések, amelyek 25- 3Q kilométer távolságra le­vő — szaknyelven jelölve — vízkitermelő bázisokról kapják ,a nélkülözhetetlen folyadékot. Ami sok vita forrása (volt és ma is az) a vizet szolgáltatók, az ön­kormányzatok és a lakos­ság között. Kétség; valamikor, amikor még voltak ilyenek, így ne­vezték a vízimalom kere­két. A kétség azóta is fo­rog, őröl, gabonaszemek he­lyett vitákat, mert sok a kétség akörül, ki miben il­letékes, kit milyen jogok és kötelezettségek ékesíte- nek/terhelnek. Ha tudjuk, hogy a megyében ma már 5800 kilométer felett van á csőhálózat hossza, amelyen a nélkülözhetetlen folyadék áramlik a felhasználókhoz, a fogyasztókhoz, akkor ar­ról is némi képünk kere­kedhet, miféle teendőkkel kell megbirkózniuk a szin­te bármiért felelőssé tehe­tő önkormányzatoknak. A megyében a teljes lakásál­lománynak a felében, 180 ezer otthonban élhetnek az ún. közüzemi vízszolgálta­tás kényelmével. Ma két­szer annyi vizet használ fel a lakosság a megyében, mint egy évtizede. Az ilyen mértékű növekedésnek a lölt: Chrudinák Alajos, Pe­ták István, Király Edit, Rózsa T. Endre és Se- diánszky János. ★ Göncz Árpád a miniszter- elnök levelét megkapta és az abban foglaltakat tudo­másul vette — közölte pén­teken délelőtt Faragó And­rás köztársasági elnöki szó­vivő a hírügynökség érdek­lődésére. A szóvivő a levél tartalmáról nem kívánt bő­vebb felvilágosítással szol­gálni, s a jelöltek visszalé­pésének tényét sem kom­mentálta. következménye, hogy orszá­gosan most már egymilliárd köbméter felett van az ivó­víztermelés évi átlaga a legutóbbi esztendőkben. Régen volt, 1779-ben, ami­kor a vármegye jelentést kért a helyi hatóságoktól a területükön található mo­csarakról. Tervezték ugyan­is egy átfogó lecsapolási program elkészítését. Ami­ből semmi nem lett, ám azért lépésről lépésre előbb­re lehetett jutni. Napirend­re került ugyanis 1780-ban a Galga szabályozása, a kö­vetkező esztendőben a bial tó lecsapolása ... Abban, ami és ahogyan történt sok­sok évtized alatt, döntő szerepe volt a kényszernek, A jeges ár ugyanis 1799- ben Szigetszentmiklóst a földdel tette egyenlővé: a lakosság új helyen kezdhe­tett új életet, ám az ilyen méretű feladatok messza meghaladták az önkor­mányzatok lehetőségeit. A* 1838. évi nagy árvíz pél­dául Szentendrén 177, Tö­kölön 152 házat döntött teljesen romba, és ezek többszörösét rongálta meg súlyosan. Sürgető volt te­hát nemcsak a folyamsza­bályozás, hanem az elmo- csarasodott területek fel­számolása éppúgy, mint a belvízrendezés. Mindez tart. ma is. Tetemes anyagi áldozato­kat követelő feladatok rej­lenek a folyamszabályozás, vízrendezés címszavai alatt. Abony székhelyen 1873-baa alakult meg a Gerje és Per- je Vízszabályozó Társulati a teendők még máig sem fogytak el. A Galgavölgy! Víztársulat 1885-ben alakult meg, fő célja a patakszabá­lyozás, a mocsárlecsapolás. Amikor 1903-ban dolguk végeztével a tagok felosz­latták a társulatot, 180 ezer korona elköltése állt a há­tuk mögött. Ma hasonlóak az anyagi terhek, amit pon­tosan tud a lakosság: a víz­műfejlesztések költségeinek a döntő részét a megyében a településeken élők fedez­ték, fedezik. Furcsa tehát, hogy országosan maximálni kellett a víz egy köbméte­rének az árát, mert csakis így lehetett némely helyi áremelési elképzelésnek gá­tat állítani... Tavaly hét-nyolc száza­lékkal csőként az ivóvíz felszínre hozatala, ugyan­akkor a mezőgazdaságban az öntözővíz felhasználása a korábbinak a felét sem ér­te el. Lényeges átrendező-^ dések mennek végbe ezek szerint a viztermelés/hasz- nálat mindennapjaiban. Ha­tással van ezekre a min­dennapokra a meredeken emelkedő ár, a víznyerő ku­tak elszennyeződése, az új fúrások mélyéségének és ve­le a költségeknek a növe­kedése ... Kereken száz­húsz esztendeje, 1872-ben zárták el a Ráckevei (Sorok - sári)-Duna-ágat, hogy rend­be tegyék. Terv sokfajta készült, ám a Duna-ágat övező települések nagy ré­szén ma nagy gond a víz­ízű víz előteremtése ... Mészáros Ottó ELTÉRÉS A „FŐKÖNYV” ÉS A RÉSZLETEK KÖZÖTT Ismét a költségvetés RIASZTÓ A CASCO-RIASZTÓ ? Az ÁB a kesztyűt ANTALL JÓZSEF LEVEIE GÖNCZ ÁRPÁDHOZ Az érem két oldala

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom