Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-15 / 39. szám

Földkijelölési határidők, tudnivalók •• BEFEJEZŐDÖTT AZ ADATGYŰJTÉS A közelmúltban fórumot tartott a Pest Megyei Me­zőgazdasági Termelők Szö­vetsége a közös gazdaságok átalakulásáról, valamint a kárpótlási jogszabályok végrehajtásáról, s ezen elő­adóként részt vett Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára és dr. Sztáray Mihály, a megyei kárrendezési hiva­tal vezetője. fgényhahnam Ezen a rendezvényen sar­kalatos kérdésként vető­dött fel. a gazdálkodószer­vezetek, s az érdekegyezte­tő fórumok kapcsolatrend­szere. Valamennyi résztve­vő kifejezte együttműkö­dési készségét a kárrende­zéssel kapcsolatos törvé­nyek minél zökkenőmente- sebb végrehajtására. Dr. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője egy be­szélgetés során elmondta, hogy befejeződött a föld- hivatali adatgyűjtés, és az ismételt ellenőrzés után az előírt törvényi határidő be­tartásával a nagyüzemeket és az állami gazdaságokat települések szerinti meg­osztásban tájékoztatják ar­ról, hogy mekkora arany­korona-mennyiségre jelen­tettek be kárpótlási igényt a jogosultak. Dr. Sztáray külön is hangsúlyozta, hogy az értesítés kézhezvételé­től számított 30 napos föld­kijelölési határidő pontos betartására hivataluk fel­hívja a gazdálkodó szerve­zetek figyelmét. Fontos tudnivaló, jegyez­te meg, hogy a földkijelö­lés alapján keletkező kár­pótlási földalapból történik a termőföldigények kielé­gítése, a már lapunkban is többször ismertetett árveré­si módon. A megyei földművelési hivatalnak, mi tagadás, óriási feladatot kellett meg­oldania az igénybejelenté­sek előzetes feldolgozása­kor, hiszen közismert tény, miszerint a kérelmek nagy része jellemzően a termő­földre vonatkozóan hiányos, és ezért lényegében az ügyfél kihagyásával kel­lett a hivatalok közötti egyeztetéssel megoldani a hiányzó adatok rögzítését és ismételt számítógépre vi­telét. Wálassthutó Sztáray doktor beszélt ar­ról is, hogy a gazdálkodó- szervezetek elégedetten fo­gadták azt a jogszabályi rendelkezést, amely szerint A TERMELÉSTŐL A FELHASZNÁLÁSIG Angol—magyar szeminárium Gödöllőn, az Agrártudo­mányi Egyetemen tartják meg a III. angol—magyar mezőgazdasági szemináriu­mot, amely a termeléstől a felhasználásig ad betekin­tést az ágazat szakmai dol­gaiba. A Marlow-Made and Partners, a Tetra Pak Hun­gária Rt. valamint a GATE szervezésében 1992. február 17-én, hétfőn kerül sor az említett szemináriumra, amelyet megtisztel jelenlé­tével Alan Birch, Nagy- Britannia magyarországi nagykövete is. Az előadók foglalkoznak az európai élelmiszerpiac helyzetével, különös tekin­tettel a kelet-európai or­szágokra. Tájékoztatás hangzik el a piaci, az érté­kesítési lehetőségekről, va­lamint a csomagolás és a marketing szerepéről az éleim iszer-kereskedelem- ben. Az előadásokat vita követi, ahol a meghívottak­nak módjuk és lehetőségük lesz arra, hogy az előadá­sokon elhangzottakhoz hozzáfűzzék a saját véle­ményüket is. Gy. Érvényben: 1992. február 14. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 136.70 139,50 Ausztrál dollár 58,15 59,39 Belga frank (100) 230,97 235,63 Dán korona 12,27 12,53 Finn márka 17,41 17,81 Francia frank 13,96 14,24 Görög drachma (100) 41,14 41,98 Holland forint 42,24 43,10 ír font 126,50 129,10 Japán yen (100) 60,42 61,62 Kanadai dollár 65,01 66,41 Kuvaiti dinár 263,91 269,41 Német márka 47,56 48,52 Norvég korona 12,13 12,37 Olasz líra (1000) 63,30 64,58 Osztrák schilling (100) 675,80 689,40 Portugál escudo (100) 55,24 56,34 Spanyol peseta (100) 75,67 77,19 Svájci frank 52,93 54,01 Svéd korona 13,10 13,36 USA-dollár 77,19 78,75 ECU (Közös Piac) 97,18 99,14 a több településen gazdál­kodóknak csak egy érdek­egyeztető fórummal kell egyezségre jutniuk, ugyan­is így biztosítva látják a nagyon szoros egyezségi határidő betartását. A beszélgetés során el­hangzott az is, hogy a he­lyi önkormányzati hivata­lok kifogásolják azt, hogy nem alakíthatnak önálló helyi fórumot. Azonban amint dr. Sztáray is mond­ta, megnyugtatták őket, hogy az előkészítéshez akár ezt a formát is választhat­ják. Viszont a gazdálkodó szervezetek már a jogsza­bályi rendelkezéseknek mindenben megfelelően alakított érdekegyeztető fó­rummal köthetnek egyezsé­get. A határidőnek megfe­lelően, mondta a továb­biakban. az aranykorona- mennyiségről szóló hiva­tali értesítések már úton vannak a szövetkezetek és állami gazdaságok felé. Mindezek után óhatatla­nul felvetődött a kérdés, vajon mivel foglalkozik a megyei kárrendezési hiva­tal az értesítések megkül­dése után. Erre az a vá­lasz érkezett, hogy ko­moly érdeklődés mutatko­zik a kárpótlási fórumok megtartására. Egyelőre sze­retné a hivatal, ha köz­ponti rendezvényeken ad­hatna tájékoztatást és csak az új kárpótlási törvények hatályba lépése után java­solnák a helyileg igényelt kárpótlási fórumok meg­szervezését. Az eddigi, úgy­nevezett próbahatározatok után, jegyezte meg a hiva­tal vezetője, szakértőik megkezdik a nagyobb volu­ment jelentő földmegvál­tási határozatok meghoza­talát, hiszen ezek az ügyek azok, amelyek legnagyobb számban -elbírálhatók. Segítség Érthető módon reméli a hivat'al, hogy az ügyfelek valóban pótolják a kárren­dezési hivatal által be nem szerezhető hiányzó adatokat és ezzel is elősegítik kár­pótlási ügyeik gyors elbí­rálását. Gy. L. A SASAD-ÜG Egyoldalú beszélgetés Mint azt dr. Mihaliknak is elmondtam, nem túl há­lás feladat egy indulatka- vargásos ügy hátterébe pillantani és bepillantást nyújtani; az ilyen igye­kezet rendszerint azzal jár, hogy ellenségeket szerez vele a pártatlan újságíró is. A Sasad-ügy kapcsán sok személyt meghallgattam, az etika és udvariasság azt diktálta, Mihalik Lászlót is kérjem meg, üljünk le egy beszélgetésre. Mihalik úr nagyon udvariasan, de elzárkózott e kéréstől. Ar­ra hivatkozott, hogy la­punk mindvégig ellensége­sen viszonyult a Sasadhoz (az átalakulási törekvések­hez), őt magát is érték in­zultusok a részünkről. Telefonon beszélgetve hiányzik a személyes kon­taktus, részemről csupán sajnálkozásomnak tudok hangot adni, amiért nem tudtam Mihalik Lászlóval találkozni, beszélgetni, szó­ban feltenni egy sor olyan kérdést, mely nem hagy nyugton. Kezdem azzal, amit tisz­táztunk. Elmondta, szerin­te a legjobb úton haladnak a dolgok, egy-két kivétellel sikerült a térség önkor­mányzataival szót érteni. A Sasad tette a kezdemé­nyező lépést, felajánlotta, hogy a jövőben létrejövő vállalkozásokba az önkor­mányzatokat is bevonják 8-10 százalékos részese­déssel. Ugyanez vonatkozik a véglegesen elidegenített területek után befolyó ösz- szegekre is, lakótelkek par­cellázásánál pedig a terü­let 50 százaléka illeti meg az érdekelt települést. Az úgymond telekspeku­lációkkal kapcsolatban Mi­halik úr kijelentette, az Európa felé menetelésnek vannak árnyoldalai is, pél­dául üzletkötésben, profit- szerzésben nem ismerik az udvariasságot. — Kemény partner vagyok, az nem vi­tás — minősítette önmagát. — Kíméletlen, mindenkin keresztülgázol, a spekuláció kétes fogásaitól sem riad vissza, ha az érdekei úgy kívánják meg — mondják róla az ellenfelei. Beszélgetésünk során a fenyegetéseket is felemlí­tettem, amelyekkel hívei próbálják az ellentábort elnémítani. A válasz: ezek­ről nem tud, senkit nem biztatott, sőt mélységesen elítéli a „meggyőzés” ilyen eszközét. Siettem tisztázni, pillanatig sem hittem, hogy személyesen irányítja azt a kampányt, melynek során sorozatosan megfenyegették a munkatársamat, a sóskúti polgármestert, a térség or­szággyűlési képviselőjét vagy az rt.-pártiak szerin­ti fő bajkeverőt, Hiripi La­jos volt üzemvezetőt. A telefoncsevelyből csak ennyire futotta, nem tud­tam rákérdezni egy sor olyan dologra — ezek egy része magánjellegű —, mely jócskán irritálja a közvéleményt. Sokan állít­ják ugyanis, hogy a Mih-a- lik úr életszínvonala és a szövetkezet rt.-vé való át­mentése közt szoros össze­függés van, az utóbbi biz­tosítja az előbbit. No de lássuk, miről !s van szó, mik maradtak megválaszolatlanul. — Miért volt arra szük­ség, hogy az 1990. decem­ber 31. és 1991. február 28. közti időszakban több mint 600 fővel gyarapítsák a tsz-tagságot? (Hírforrá­saink szerint csak ezzel sikerült megszerezni az rt. melleit voksoló többséget.) — Mire volt jó a nagy sietség, miért nem várták ki az átalakulási törvényt, noha a képviselő többször is kérte azt? — Igaz-e, hogy három al­kalommal állt bíróság előtt, kétszer gazdasági üzérkedésért, egyszer ha­lált okozó közlekedési bűn- cselekményért? (Ez akkor is lényeges, ha az ügy ne­tán elévült.) — Van-e helye egy pro­minens, exponált volt MSZMP-tagnak vezetőként a mai magyar társadalom­ban? — Kinek a tulajdonát képezi az a 400 négyzet­méteres rózsadombi luxus­lakás, melynek rendszeres takarítását a Sasad lakás- takarító melléküzemágának egyik asszonya végzi? (Ez, még akkor is etikátlan, ha a takarításért fizetnek.) — Valós-e a havi 440 ezer forintos — fő- és mel­lékállásból származó — bruttó jövedelem? — Igaz-e, hogy noha többnyire a Sasad kocsiját (kocsijait) használja, havi 18 ezer forintot vesz fel kocsihasználati átalány cí­mén? — Mi szükségeltette a januárban megérkezett 11 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A MÓL Rt. Dunai Finomító (Százhalombatta) pályázatot hirdet gazdaságivezető munkakor betöltésére, Feladata: a Dunai Finomító pénzügyi, számviteli, üzleti, tervezési controlling feladatainak irányítása. Közreműködése szükséges a MÓL Rt. Feldolgozási Ágazat igazgatóságai hasonló feladatainak feldolgozásában. A munkakör betöltésének feltételei: egyetemi vagy főiskolai végzettség, szakirányú szakmai és vezetői gyakorlat. Azonos szakmai megfelelés esetén előny az olajipari gyakorlat és a felsőfokú könyvvizsgálói végzettség. A pályázat beérkezési határideje: 1992. február 28. A pályázatnak tartalmaznia kell: személyi adatokat, iskolai végzettséget igazoló okiratok másolatát, részletes szakmai önéletrajzot. A pályázatot a MÓL itt. Dunai Finomító igazgatója bírálja el. A pályázatot a MÓL Ri, Feldolgozási Ágazat Személyügyi Igazgatóságára (Budapest, Schönherz Zoltán u. 18. 1117) kérjük beküldeni. millió forintos Mercedes megvásárlását — elnöki használatra? (Ilyen járgá­nya még a kormányfőnek sincs.) — Feltétlen szükség volt arra a háromnapos bécsi kirándulásra, melyre mun- kaértekezlet címén vitte el a szövetkezet vezetőit — a tagság pénzéből — elnök­ké való megválasztása után? — Valóban részt vett — feleségével együtt — egy japani—ausztráliai kirán­duláson 1991 márciusában, melynek költségeit az egyik üzletpartner finanszírozta bizonyos „kijárások” fejé­ben? — Saját becslései szerint mennyit érhet az a csabdi luxusnyaraló, melyhez lo­vaglópálya — lovakkal —, focipálya, úszómedence víz­tisztítóval és még sok egyéb tartozik ? — Igaz-e, hogy ide hívja meg azokat a személyeket, akiket így vagy úgy, igyek­szik megnyerni egy-egy tranzakcióhoz? A lista közel sem teljes, a rendelkezésünkre bocsá­tott 22 oldalas anyag ennél épületesebb dolgokat is tar­talmaz. Továbbmenve a meditá- lásban: Mihalik úr követ­kezetesen állítja, nem ő irányítja azokat a mani- fesztációkat, melyek a Leg­felsőbb Bíróság döntését bírálják, semmi köze sincs a szolidaritási megnyilvá­nulások szervezéséhez. Ez­zel szemben a műszeripari melléküzem dolgozója, Szatmári Zoltán, február 7-én azzal töltötte napját, hogy munkaidőben szer­kesztőségünkben „lektorál­ta” a róluk írt riportot, te­lefaxon megküld le „kollek­tív elbírálásra”, majd ugyanezen az úton — a Sasad központi telefaxán — visszaküldte a verdiktet: a dolgozók nem járulnak hozzá a közléshez! (Ettől mi még leközöltük.) Nem­tetszésük oka világos, nem azt írtuk, amit ők elvár­tak, illetve amit a felső vezetés elvárt. Mi más ez, ha nem az emberek mani­pulálása ? Egyvalamiben egyet kell értsek Mihalik úrral. (Ezt mások is kinyilvánítot­ták.) Hogy a gazdasági konfliktusnak induló ügy­ből politikai csatározás lett. De ebben nem kis szerepe van magának Mihalik Lászlónak. Múltjának, je­lenének, nagy lábon élésé- ' nek, vezetői stílusának, módszereinek — egyszóval egy sor személyhez kötődő dolognak. Ez ellen emelnek szót azok, akiket nem le­het megvenni, elbájolni, megfélemlíteni, meggy őz- ni-megfőzni: Jávor Károly, Kummer János, Dér Győ­ző, Lukács József, Hiripi Lajos —, hogy csak néhá­nyat említsek. Ezek több­nyire politikusok, vagy részt vesznek a politiká­ban. így lett a Sasad-ügy — valóban politikai ügy. Telefonbeszélgetésünk vé­gén Mihalik László azt mondta: — Cselekedetei­met mindenkor a tagságért való tenni akarás diktálja. Szép mondás. Kivált, ha tartalom is van mögötte. Esetünkben a tartalom az lenne, ha a teljes tagság érdekei manipulációktól mentesen érvényesülnének, az egykor erőszakkal . a téeszbe kényszerített tulaj­donosok nem szenvednének újabb sérelmeket. Matula Gy. Oszkár ~<J£ítian 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom