Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-14 / 38. szám
A SAS ADU GY Hiripi Lajos levele Az alábbiakban — elöljáróként — egy tsz-nyug- díjas életútját kívánom ismertetni röviden. Teszem ezt azért, hogy érzékeltessem, az érdemek elismerése terén még közel sem történt meg a rendszerváltás Magyarországon. Az írásból az is ki fog derülni, az, aki egykor a pártállam áldásait élvezte, ma ugyanezt teszi az új magyar demokrácia nevében. Egy miniszterelnökét is leköröző jólét hi- malájai csúcsán. Hiripi Lajos híradástechnikai mérnök, ennél-, no meg alaptermészeténél fogva nem tartozik a politizáló alkatok közé. Az ’56-os események mégis úgy hozták, hogy színt kellett valljon, sőt funkciót is vállalt. A BHG fegyveres őrségének parancsnokaként a rendre vigyázott és a vállalat vagyonára. Az elismerés nem is maradt el, a pufajkások úgy helybenhagyták a Conti utcában, hogy 18 óráig nem volt magánál. Egy eltűnt ÁVH-s tiszt meggyilkolásával gyanúsították, akit a csodával határos módon, a statáriá- lis kivégzés előtt néhány órával él ve prezentáltak a barátok a vádlók előtt. A kivégzés elmaradt, átküldték Kistarcsára. Onnan szabadulva évekig hányódott, utcaseprőként, gyári trógerként, kazánfűtőként dolgozott, míg végül egy álnéven beadott szakpályázat segítette vissza a pályára. Nevéhez fűződik a jakartai stadion klimati- zált stadionhangosító berendezésének kifejlesztése. Hosszú és tartalmas pályafutását egyetlen kitüntetés fémjelzi: a 003286-os számú 1956-os Emlékérem tulajdonosa. Hiripi Lajos 1970-ben került a Sasadhoz, ő alapította meg a híradás- és műszeripari ágazatot, a saját lakásán. Rajta kívül egy műszerész alkotta a csoportot. Ez a melléküzem húsz év alatt 400 fősre szaporodott, volt olyan év, amikor az üzem tiszta nyeresége elérte a 42 millió forintot. A már recessziósnak számító 1990-es évben igen jelentős német bérmunkát szerzett, s hozzá egy kétmillió márkás gépsort. Ezzel akár cáfolhatjuk is a mai állításokat, miszerint nyugati cég csak rt.-kkel hajlandó tárgyalni. Az üzletkötést követően Bősz Ottó igazgató — dr. Mihalik László nevében — felkérte a nyugdíjkorhatárt elért Hiripit, maradjon még négy évig az üzem élén. Ezt követően — nagyon rövid idő múlva — Hiripi Lajoson lóhalálában túladtak, nyugdíjba küldték. Hogy miért? Ugyanazért, amiért hónapok óta a megfélemlítés árnyékában él, telefonon molesztálják, életveszélyes fenyegetésekkel zaklatják, kocsiját nem meri az utcára kivinni. S mindezt napjainkban, 1992-ben, a rendszerváltás harmadik évében! Az okok: Hiripi Lajos az első pillanattól a kritika prizmáján keresztül figyelte dr. Mihalik Lászlót (pontosabban a tevékenységét), aki 1983-ban került a Sasadhoz gazdasági igazgatónak. Gyanakvása részben annak szólt, hogy Mihali- kot bizonyos Cselényi elvtárs protezsálta a Sasadhoz, akiről tudott volt, hogy az MSZMP egyik jeles személyisége és Cservenka Ferencié kegyeltje. Túl ezen, a Bajnáról érkező hírek sem voltak túl kedvezőek, ahol előzőleg dolgozott Mihalik. Persze mindezt így kitálalni, a pártállam idején, aligha lett volna célszerű. Egy párttag és egy volt ellenforradalmár közti bokszmeccs esetén az utóbbit számolta volna ki a bíró. Mihalik László MSZMP-s hűsége 1989 nyaráig tartott, ekkor ébredt rá, hogy lovat kell váltani. Meg is tette gyorsan, s a mezőgazdaság demokratikus átszervezése címszóval átigazolt az Agrárszövetségbe. Három hónap múlva már ő az Agrárszövetség Pest megyei elnöke. A jelek szerint a politikai karrierrel is kacérkodik, jelölteti magát országgyűlési képviselőnek, majd megcélozza a Sasad elnöki székét. Ez az az időpont, amikor Hiripi Lajos úgy véli, ami sok az sok, jó lesz közbelépni. Az elnöki státushoz erkölcsi bizonyítvány kell, a szövetkezet tagságának joga van tudni, ki is az elnökjelöltje. Hiripi levélben fordul a Pest megyei rendőrfő- kapitányhoz, és hiteles tájékoztatót kér. A kérelemben megokolásként az áll, szeretné tudni, kinek a kezére bíznak egy többmilliárdos gazdaságot. (Akkor mór tudni véli, hogy Mihalik ellen kétszer is folyt bűnvádi eljárás, egyszer 10 hónap szabadságvesztésre, majd pénzbírságra ítélték kétrendbeli gazdasági üzérkedésért, ám megúszta amnesztiával.) Dr. Németh Ferenc akkori főkapitány, a 8-117/90 számú levelében egy 1979-es törvényre hivatkozva, megtagadta a kért információ kiszolgáltatását. E fiaskó után HiÉrvényben: 1992. február 13. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban Angol font 137,55 140,35 Ausztrál dollár 57,94 59,18 Belga frank (100) 232,62 237,28 Dán korona 12.34 12,60 Finn márka 17,53 17,93 Francia frank 14,06 14,34 Görög drachma (100) 41,40 43,24 Holland forint 42.57 43,43 Ír font 127,17 129,77 Japán yen (100) 60,31 61,51 Kanadai dollár 64,73 66,13 Kuvaiti dinár 261,89 267,39 Német márka 47,91 48,87 Norvég korona 12,21 12,45 Olasz líra (1000) 63,74 65.02 Osztrák schilling (100) 680,56 694,16 Portugál escudo (100) 55,67 56,77 Spanyol peseta (100) 76,12 77,64 Svájci frank 53,48 54,56 Svéd korona 13,19 13,45 USA-dollár 76.60 78,16 ECU (Közös Piac) 97,93 99,88 ripi egy feltáró-elemző cikkel lép újra a pástra, a Kis Újságban kritizálja Mihalik vezetési és gazdálkodási módszereit, felhívja a figyelmet a küszöbönálló hatalomátmentésre. Ettől végleg kicsordult a pohár, szinte azonnal nyugdíjba küldik; Hiripi Lajos a tsz-ből rt.-vé való átalakulási szándékra is azonnal reagál, világosan látja, hogy mire megy ki a játék: Mihalik és sleppje így akarják pozíciójukat bebiztosítani, és a tsz-vagyont egy számukra kedvezőbb gazdasági formába átmenteni. Tizenhat oldalas levelet ír, melyben pontos képet fest a tsz-ben uralkodó diktatórikus helyzetről, tételesen sorolja fel Mihalik pályafutását, gazdasági machinációit, vagyoni helyzetét, mely sokakat irritál! Szó van ebben rózsadombi luxuslakásról, csabdi szupernyaralóról, Mányban tartott saját lovakról, mesekocsiról, 400 ezer forintos úszómedencéről, 40 ezer márkás víztisztító berendezésről, államfői jövedelemről — és még sok'másról. A levelet — melyből szerkesztőségünkben is van egy példány — Hiripi Lajos megküldte Göncz Árpád köztársasági elnöknek, Antall József miniszterelnöknek, Gergátz Elemér földművelésügyi, és Balsai István igazságügyi miniszternek. A válaszokra mi is kíváncsian várunk. A levelek befejező passzusa egyébként így hangzik: Vigyázat! Dr. Mihalik volt MSZMP-s, pártvezetőségi tag a Sasadban és Budaörsön, demokratikus álarcban hazardírozik az állami és szövetkezeti vagyonnal! Bár nem félek a cikk következményeitől, kijelentem, a benne foglaltak Hiripi Lajos szóban elmondott és az általa rendelkezésemre bocsátott írásos információi alapján íródtak, ezek hitelességéért Hiripi Lajos vállalt felelősséget. Matula Gy. Oszkár Nevesítés, átalakulás, árverés Tájékoztatás téesztagoknak Az Országgyűlés a közelmúltban törvényt alkotott a szövetkezetekről, illetve a szövetkezeti törvényekhez kapcsolódó átmeneti szabályokról. A törvények értelmében egy éven belül a szövetkezetek teljesen átalakulnak, és minden tag saját tulajdont kap, amivel szabadon rendelkezhet. A törvény azonban lehetőségeket adhat. A részletekről a tagoknak kell dönteni. Dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár a Pest Megyei Köztársasági Megbízotti Hivatal vezetője, valamint dr. Tunyogi András, a Földművelésügyi Minisztérium megyei földművelésügyi hivatalának vezetője közös tájékoztatást adtak az említettekkel kapcsolatban. Felhívják a szövetkezetek tagjait, hogy elhatározásaik előtt alaposan ismerjék meg jogaikat és lehetőségeiket. Különösen átgondoltan és körültekintően járjanak el a szervezeti döntéseknél és vezetőik kiválasztásánál. A biztosított határidőket jól használják ki a feladatok megfelelő előkészítésére. A főbb határidők: 1992. február 17-ig a megyei kárrendezési hivatal értesíti a tsz-eket, hogy területükre mekkora aranyko- rona-érték-re jelentenek be kárigényt. Ilyen értékű földterületet kell árverezésre elkülöníteniük. 1992. február 29-ig lehet kezdeményezni a helyi ön- kormányzatoknál a termőfölddel kapcsolatos rendelkezések végrehajtását ellenőrző érdekegyeztető fórum megalakítását. 1992. március 20-ig jelenthetik be a tsz-ek vezetőségéhez a vagyonnevesítésben történő részvételre igényüket mindazok, illetve örököseik, akik bár jelenleg nem tagjai az adott szövetkezetnek, de a vagyon létrehozásában korábban részt vettek. 1992. április 30-ig be kell fejezni a vagyonnevesítést. Kivétel a termőföld és a már kiadott részjegy. 1992. december 31-ig kell befejezni a szervezeti változtatásokat. A szervezeti változások csak a vagyonnevesítésre vonatkozó rendelkezések megtétele után kezdeményezhetők. A tagság döntése szerint a következő változások lehetségesek: a szövetkezet új típusú szövetkezetté alakul. A mezőgazdasági szövetkezet több új szövetkezetre válik szét. A szövetkezet megszűnik és helyén magángazdaságok alakulnak. És végül a szövetkezet kft.-vé vágj' rt.-vé alakul át. 1992. február 20. és 1992. december 31. között a tagok vagy csoportok a közgyűlés hozzájárulása nélkül kiválhatnak a tsz-ből és jogosultak vagyonrészükre. 1993. január 31-e az utolsó időpont, amíg az átmeneti törvény szerinti intézkedések a Cégbírósághoz bejelenthetőlc. 1993. március 31-ig kell a kárpótlási törvény szerint végzett földárverezéseket befejezni. Ezenkívül: akinek jár a szövetkezet földalapjából tagonként 30 aranykorona, az alkalmazottak 20 aranykorona értékű földet kaphatnak, térítés nélkül. Végül elmondták, biztosak abban, hogy az átalakulás nem fogja hátráltatni az időszerű mezőgazda- sági munkák végrehajtását. Döntéseikhez, az átalakulás zavartalan végrehajtásához minden lehetséges segítséget megadnak. NEMCSAK PASSZIÓ Vadászházak, mi lesz veletek? Az elmúlt években a vadászatokról sok mendemonda kapott lábra. Kérdés, vajon a rendszerváltás, ezen belül a tulajdonviszonyok átalakulásának folyamata hogyan érinti a vadász- társaságok helyzetét és A Pest Megyei Duna Volán Vállalat fel számolója értékesíti a következő vagyontárgyakat: a Budapest II., Áldás u. 5. sz. alatti, valamint a Kiskunlacháza, Névtelen u. 15. sz. alatti ingatlant, továbbá irodabútorokat, irodagépeket, egyéb ingóságokat Érdeklődni lehet, az ingóságok esetében: 115-9274-es telefonon (Krajcsovics), az ingatlanok esetében: 122-8653-as telefonon. persze az általuk használt területeket. Ez ügyben kerestük meg Szabó Zoltánt, Pest megye vadászati főfelügyelőjét. Beszélgetésünk elején tisztázni igyekezett néhány dolgot. A pártállam idején néhány politikus állami vadászházban elköltött fényűző vacsorájának a híre sajnos alaposan besározta a vadásztársadalmat. Pedig Magyarország 30-40 ezer vadásza zömében egyszerű kisember. Jóllehet az elmúlt évtizedekben az engedélyek kiadósánál a politikai megbízhatóság sem volt utolsó szempont. Egyébként a politikai töltetű protokollvadászat Magyarországon 1989 után megszűnt! A főfelügyelő táékoztatá- sa szerint a vadászat nem csupán passzió. Ez szakszerű vadgazdálkodást is jelent, hiszen az állatok kilövése is lényegében az állomány selejtezése. A vadállomány egy állandóan megújuló nemzeti kincsünk, amit ápolni, tenyészteni kell! Ezzel kapcsolatos döntések meghozatalakor pedig nagyon megfontolt eljárás szükséges. • Milyen tulajdonviszonyok léteznek ma a vadászatot illetően? — A vadászati jog fölött az állam rendelkezik. Ezt a jogot megkaphatják a vadásztársaságok, egyrészt úgy, hogy valamelyik nagy földterülettel rendelkező állami intézményhez (állami gazdasághoz, erdőgazdasághoz) kötődnek, másrészt ha idegen területeket erre a célra bérbe vesznek. Az ország vadászterületeinek 18 százalékát használják a társaságok sajátként, 82 százalékát pedig bérleményként. £ Hogyan hat az eltérS tulajdoni helyzet a vadász társaságok működésére? — A kétféle tulajdoni forma alapján van egyrészt területes, amikor a használt területért bérleti díjat fizetnek, másrészt terület nélküli, azaz bérkilövő társaság. Ezek jogilag egyenértékűek, de a bérkilövők- nek a vadászásért — esetenként — fizetniük kell. Pest megyében ma 84 vadásztársaság működik, közel négyezer taggal. A társaságok mintegy fele bérkilövő. Törvénybe ütköző cselekmény ritkán fordul elő, hiszen a tagságok működését szigorú (egyesületi, vadászati) törvények szabályozzák, amit tovább szigorít a házi szabályzat és a vadászetika. 0 Milyen változást hoz a vadászatban a kárpótlási törvény végrehajtása? — A kárpótlás a vadászati jogot nem érinti. A vadászterületek bérleti díját azonban a főfelügyelőség hamarosan újból meg fogja állapítani, amit most már a helyi önkormányzatok kapnak meg, azonban ez nem lesz nagy bevételi forrás. Az ökológiai környezet romlásával a területek vadállománya is gyérül, így a bérleti díj sem lehet magas. A hektáronként fizetendő díj vidékenként különböző, de forintban két számjeggyel bárhol kifejezhető lesz — fejezte be mondandóját Szabó Zoltán. Boronkay Péter mYiri j> __ 3
