Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-14 / 38. szám
A KOCSIK JÖNNEK-MENNEK Gödörtöltögetök Nyilván nem ez az egyedüli közigazgatási anomália Pest megyében, s nem is olyan, ami feltétlen irritálna bárkit, ha mindehhez nem társulna egy kavicsbánya, melynek egy részét — a művelésen kívül helyezett gödröket — szeméttel „rekulti váljak” A helyszín Gyál északkeleti része. Itt húzódik a Wesselényi út, ennek egyik oldala még gyáli terület, míg a másik vecsési köz- igazgatás alá tartozik. A gyáli oldalon gyáli házak, velük szemben ama kavicsbánya, amit a Felsőba- bádi Állami Gazdaság üzemeltet. Egy korábbi közös határozat értelmében a gödrök szeméttel való feltöltését leállították, most viszont valaki — egyoldalúan — feloldotta e tilalmat. A környező lakók nem kis bosszúságára. — Kinek van ehhez joga? — kérdezem Gyimesi István gyáli polgármestertől, minekutána a panasz már hozzám is eljutott. — Pestnek semmi szín alatt. Márpedig néhány szemtanú azt állítja, hogy pesti jelzésű szemeteskocsikat láttak lerakodni az egyik gödörnél. Már többször is kint jártam, de nem tudtam elcsípni senkit. — És ha elcsípi? — Látja, ez jó kérdés. Mert semmi jogcímem nincs az intézkedésre. Hisz vecsési „felségterület”. Az állampolgári fegyelemlazulás hovatovább az 'élet minden területére kiterjed, s a különböző szervezetek és testületek mellett az önkormányzatoknak is egyre többet kell a rendszabályozás szigorúbb eszközeit is igénybe venniük a renitenskedők ellen. A jócskán megszaporodott szabálysértések egyike az engedély nélküli építkezés. Sokan azért sem tartják be az idevonatkozó rendelkezéseket, mert jó ideje — előbb a tanácsok „rendszeresítették”, majd folytatták az önkormányzatok — a hatóság által hozott bontási határozatok nagy többsége soha nem került kivitelezésre, a vétkesek megúszták a pénzbírsággal. A gyáli képviselő-testület két esettel is foglalkozott az elmúlt napokban. Arda Attila a Bartók Béla utca 153. sz. alatti ingatlanát bővítette egy büfével és a hozzá tartozó raktárhelyiséggel. Mindezt persze engedély nélkül. A január 9-én hozott testületi határozat úgy szól — bár még nem emelkedett jogerőre —, hogy az építményeket 60 napon belül le kell bontani. íjász István a Bem József utca 21. sz. alatt építkezett, ő sem vett annyi fáradságot, hogy előzetesen beszerezze a szükséges engedélyt. Neki már január 14-ig végre kellett volna hajtania a tavalyi bontási határozatot, ám nem tette, amiért is a tantestület január 19-én 10 ezer forintos bírság kivetéséről döntött, ám emellett érvényben maradt az előbbi határozat is. Az egyébként igen határozott és következetes Gyimesi István polgármester ezekben az ügyekben mintha elbizonytalanodna. — Nehéz következetesen betartani egy olyan felépítmény lebontására hozott rendelkezést, melyben rengeteg emberi munka, izzadság, kínlódás és a család szájától megvont falatok árán vett tégla is benne van. Az ember nem tud kibújni a bőréből, elsősorban én is csak ember vagyok, és nem egy törvények által rángatott bábu. Ezen aligha lehet vitatkozni, de akkor mi a teendő? — kérdi a törvény- tisztelő polgár. Mert az sem elfogadható megoldás, hogy egyesek gyarapodnak, bővül a portájuk, míg mások, akik respektálják a 4 <J(ítinti törvényt, megrekednek a szoba-konyhánál. Mellesleg a törvény is sántít valahol — az építkezni kívánók nagy többsége ezen bukik meg —, emelni kellene a terület beépíthető részarányát, mely jelenleg 40 százalék. (—gyé—) — Ezt értsem úgy: nem kizárt,,hogy az ottani ön- kormányzat adott ki engedélyt a lerakodásra? — Én nem gyanúsítgatok senkit. De ha valóban ez történt,1 fölöttébb furcsállom. Vecséstől ez a hely pont öt kilométerre van, míg a gyáli házaktól legfeljebb tíz méterre. Az ilyesmi nem korrekt eljárás. Különben az sem kizárt, hogy az állami gazdaság áll a háttérben, s az egész amolyan magánkezdeményezés, amit nem approbáltak Ve- csésen. Ebbe a képbe viszont nem fér bele a szemtanúk állítása, a pesti jelzésű sze- mete$kocsik. Aligha elképzelhető, hogy bármelyik kerület megkockáztatná az illetéktelen szemétlerakást. — Én kettőt lépnék — mondom a polgármesternek. — Egyet Vecsés felé, a másikat a babádi szomszédhoz. Valaki csak tud a dologról. Van még egy megoldás. A környék lakói jegyezzék fel a szeméttel érkező kocsik forgalmi rendszámát. Mert igazuk van, a dolog bosszantó. De hol van az előírva, hogy csak a polgármesternek kötelessége a szabálysértőket felderíteni ? Idegenforgalmi alap Jóval több 100 milliónál Az elmúlt héten a képviselők a megyeházán áldásukat adták Pest megye 1992-es gazdálkodási tervére. Sok millió forintról döntöttek, kezdve a bérektől a beruházásokig, felújításokig, az alapok támogatásáig, s még sorolhatnánk. Az alapok támogatására szánt összegnél érdemes kicsit tovább elidőzni. Az alapok gyakorlatilag bárki számára elérhetőek. Mindegyik alapnál más és más bizottság felügyel az igazságos elosztásra. A természetvédelem, az autonómia, az egészségügy, az ifjúságpolitika, a gyermek- és ifjúságvédelem, a sport-, a szociális, az intézményeket támogató egészségügyi, a településeket segítő, az intézményeknek adható művelődési és oktatási, mind-mind milliós tételekkel gazdálkodik. A tervben összességében 80 millió forint odaítélése szerepelt, az összes alapot figyelembe véve. A képviselők azonban bizottságaikon belül több összegnövelési javaslattal is éltek, amelyek java részét a közgyűlés jóváhagyta. Például az intézményeket támogató művelődési és oktatási alapot a tervezett 12 millió forint helyett 50 millióban fogadták el. Ugyancsak emelték a sportalapnak szánt pénz összegét is, 15 millió helyett 19 millióra. Érdekessége a sportalap emelésének, hogy azzal a kikötéssel történt, hogy az úgynevezet mezítlábas csapatokat kell előnyben részesíteni. Az osztásokat, szorzásokat kissé bonyolította, hogy az eredetileg idegen- forgalmi hivatalnak szánt pénzt a képviselők átcsoportosították, s egy idegen- forgalmi alapot hoztak létre. Az alapokkal segíteni szeretnének, nemesebbnél nemesebb célokat. Bár né- hányan úgy vélekedtek, kevés a természetvédelemre és a környezetvédelemre szánt öt-öt millió, az alapok támogatásait végső soron csaknem egyhangúlag fogadták el. Seg'if a megye és a BM A német nemzetiségért Piiisvörösvári alapítvány A piiisvörösvári német nemzetiség kulturális segítésére alapítványt hoznak létre, várhatóan még februárban. Erről még a múlt év végén döntött a helyi önkormányzat. A szervezéssel a Nemzetiségi és Német Kulturális Egyesület bizottságát bízta meg, amely máris hozzáfogott a teendőkhöz. Az alapítvány számos célkitűzést kíván megvalósítani. Az egyik legfontosabb, hogy a vörösvári német nemzetiségi fiatalok némettanulását segítse. Erre azért van szükség, mert az oktatási rendszer hiányosságai miatt a községben mind kevesebben és rosszabbul beszélik a táj- nyelvi németet. A nyelvtudás fejlesztése érdekében a német társközség adta lehetőségeket igyekeznek kihasználni: diákokat, tanárokat és óvónőket cserélnek majd. Ez nemcsak azokat a vörösváriakat érinti, akik már nem tudnak németül, de szeretnék megtanulni szüleik, nagyszüleik nyelvét, hanem azokra is, akik már valamelyes szinten bírják a németet, de szeretnék továbbképezni magukat, fejleszteni kívánják nyelvtudásukat. Az alapítvány másik, nem kevésbé fontos célkitűzése, hogy a lehetséges, de szegény vörösvári német nemzetiségi diákokat külön felkarolja és taníttassa, s ha lehetőség nyílik rá, akár az egyetemi diplomáig támogassa. A segítségnyújtás valószínűleg ösztöndíjat is jelent, amelynek rendszerét a szervezők most dolgozzák ki. . Végül, de nem utolsósorban, szintén alapítványi pénzből akarják beindítani A pilisvörösváriak a nagyvilágban-akciót, ami azt jelenti, hogy megpróbálják fölkutatni, meghívni az egykori helybéli lakosokat, akik szétszóródtak a világban. Tervezik, hogy az összejöveteleket rendszeressé teszik, ily módon is igyekeznek ápolni a helyiek és a távolba szakadtak kulturális kapcsolatát. felépül a gödi községháza Mint azt lapunkban hírül adtuk, a múlt év december 5-én robbanás rázta meg a gödi községházát. A gázfűtés szerelése közben szivárgás keletkezett, aminek halálos kimenetelű baleset és többmilliós épületkár lett a következménye. A vizsgálatok azóta is tartanak, a körülményekről ezek lezártáig még nem tudunk bővebb információval szolgálni. A polgármesteri hivatal a folyamatos ügyintézés érdekében a községi művelődési házba költözött át, ahol fogadják az ügyfeleket, dolgoznak a hivatal munkatársai. Hantos László polgármestertől az iránt érdeklődtünk, hogy meg- kezdődtek-e már a helyre- állítási munkák, meddig tart még az átmeneti állapot? — Szűkös körülmények között ugyan, de elhelyezkedtek az osztályok. A művelődési ház rendezvényei és a gyermekkönyvtár szünetel. Fogadja viszont az olvasókat a közkönyvtár, amely, a földszinten helyezkedik el. A helyreállítás kiviteli tervei most készülnek. Előreláthatólag néhány hónapig maradunk ezen a helyen, s bízunk benne, hogy hamarosan visszaköltözhetünk a községházába. — Mibe kerül majd a helyreállítás? Kaptak-e va- lahonnét támogatást? Öt-tíz millió forint körül alakulnak a költségek. Jólesett a megyei önkormányzat gyors reagálása, ötmillió forintos támogatása. Ugyanígy a Belügyminisztérium figyelme is. A napokban vagyok hivatalos Kara Pál államtitkár úrhoz, s úgy vélem, a BM-től is számíthatunk segítségre. Három lábon áll a munkálatok költségvetése, mivel saját forrásból is kell fizetnünk. Addig is, amíg túl nem leszünk ezen a sajnálatos módon kialakult állapoton, a lehetőségek szerint igyekszünk zavartalanul intézni a lakosság ügyeit. Fogadjuk az ügyfeleket. K. T. 1. NEM POLITIZÁLNI, DOLGOZNI Csökkenteni a hatalmat Minden bizonnyal érinti a helyi önkormányzatokat is az a néhány mondat., amely a fővárosban egy szemináriumon hangzott el. A hét elején tartották a polgármestereknek. Bo- sánszky Lajos, a Belügyminisztérium kabinetirodájának vezetője úgy véli, az önkormányzati törvény nem felel meg mindenben a követelményeknek. Ezért még az 1994-es választások előtt a BM egy törvénytervezet csomagot szeretne letenni az asztalra, annak érdekében, hogy az önkormányzatok működése minél hatékonyabb legyen. Leszögezte azt is, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő gazdasági alapokkal, s a jövőről szólva elmondta, hogy csökkenteni kell az önkormányzatok hatalmát, a közigazgatási szervezet rendszerét pedig át kell alakítani. A szemináriumon Nagy Husszein Tibor, az Agrárszövetség főtitkára úgy vélekedett, nem politizálni, hanem dolgozni kell jelenleg az önkormányzatoknak. Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat árverést hirdet a következőkben felsorolt üzletekre Az üzlet száma, neve, címe, üzletköre Kikiáltási ár, Ft tulajdonforma Privatizációs ktg., Ft Bánatpénz, Ft 204. sz. Fenyő bisztró Bodajk, Táncsics Mihály u. 21. .450 000 tulajdon+bérlét 160 000 20 000 325. sz. Művész presszó Dunaújváros, Bartók Béla tér 550 000 bérlet 450 000 .25 000 345. sz. Malom étterem Székesfehérvár, Élmunkás u. 55. 14 500 000’ tulajdon • 750 000 50 000 276. sz. Horog bisztró Agárd, Horog út 1 350 000 tulajdon 220 000 60 000 721. sz. Harcsa csárda Százhalombatta, Pannónia ltp. 7 900 000 tulajdon 500 000 350 000 706. sz. Viki büfé Százhalombatta, 490 000 450 000 25 000 Ságvári sétány tulajdon+bérlet Az árverés március 17-én 8 órától lesz Dunaújvárosban, az Otthon étteremben (Építők útja 3.). Az árverésre jelentkezés feltétele: a bánatpénz (látra szóló betétkönyv) letétbe helyezése március 9-éig, a vállalat pénztárában:- Dunaújváros, Vasmű út 41. ül. em. A privatizációs költségre nem lehet kedvezményes hitelt felvenni és részletfizetési kedvezményt kérni. Az árverésen részt vevők anonimok maradnak. Bővebb felvilágosítást és írásos tájékoztatót adnak az Üzemgazdasági osztályon, cím: Dunaújváros, Vasmű út 41. III. szoba, telefon: (25)-10-2Ö8. 20. A polgármester is ember Törvénysértők
