Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok...” (Mátc 11, 28.) Teokrácia vagy demokrácia Hasznos útravaló TERÉZ -ANYA' EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Javulóban van a kaliforniai La Jolla-i kórház orvosai szerint. A nyolcvanegy éves idős szerzetesnőt, a Szeretet Misszionáriusai alapítóját december 26-án szállították be a klinikára szívpanaszokkal és tüdőgyulladással. Karácsony napján lett rosszul, miközben a mexikói Tijuánában rendi házukat látogatta. Jelenleg más szívritmuszavarban szenved, de az orvosok közleménye lassú javulásról adott hírt. A Dél-pesti Egyházmegye presbiteri konferenciát tartott a monori nagytemplomban, ahová szép számban eljöttek presbiterek, lelkészek, hogy Gulyás László vendéglátó lelkész igei köszöntése után a gyülekezetek, s főként a presÖkumenikus imabét Az ökumenikus imahét országos megnyitó istentiszteletét a> Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa és a római katolikus püspökkari konferencia ebben az esztendőben január 19-én, vasárnap délután fél 5 órai kezdettel a budapesti Szent István-bazilikában tartja. A megnyitó istentiszteleten a magyarországi egyházak vezetői szolgálnak. bitériumok időszerű tennivalóiról essék szó. A konferencia napirendjén szereplő két témakör sok hasznos útravalót adott ehhez. A most lelkészválasztás előtt álló gyülekezetek sokatmondó volt Takaró Károly gyűli lelki- pásztor „Teokrácia vagy demokrácia”, nemkülönben Komlósi Péter ráckevei lelkész „A presbiter a lelki- pásztor munkatársa” című előadása. A két előadás után bizonyságtételek következtek. Kiemelten tanulságos volt a monori Nagy László presbiter református cserkészcsapat-vezető és Szabó Dénes vecsési gondok felszólalása. MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÉS VALLÁSOK A hívők száma nem ismert HÁTRÁNYOS HELYZETBEN Műsorrend és hitélet A rádió műsorrendje hátrányos helyzetbe hozta az istentiszteleteket rádión hallgató vallásos embereket, mert az UKH-sávot, ahová áttették, sokan nem fogják régi készülékükön — emiatt van a jogos felháborodás ! A 15-i lapban Szalag Zsolt, a Kossuth-rádió megbízott igazgatója furcsán nyilatkozik. Elmondja, hogy „a Magyarországon forgalomba hozott rádiók 73 százaléka alkalmas erre”. Meddig megy vissza a forgalomba- hozatalt illetően? Mert az öreg. szegény nyugdíjasok készüléküket fél évszázada vették. De a helyében nem lennék ezzel az adattal sem elégedett, mert a tükörkép: 27 százalék alkalmatlan rádió az ország közel harmadát képező szegényebb réteg tulajdonában _van. ök pedig túlnyomó részben vallásosak. Azt is elmondja, hogy „érdemesebb élőben hallgatni az istentiszteleteket, a hívektől elvárható, menjenek el lehetőség szerint a templomba”. Tudja-e az igazgató úr, hány rokkant, mozgásképtelen, szociális otthonban élő, kórházban ápolt hallgatja a rádió-istentiszteletet? Volt-e már kórházban, ahol a kórteremben néma áhítatban hallgatják? Nem érzi, hogy hideg logikája milyen embertelen? E tanács, kioktatás nélkül is elmegy a templomba, aki arra képes! Arra, hojgy a „határainkon túli magyarság nem tudja a Bartók rádió adásait fogni”. De úgy látja, ,.a rádiónak elsősorban az a dolga, hogy Magyarországon sugározzon”. Ez is meghökkentő állítási Több millió magyar él határainkon kívül, és hogy milyen kisebbségi elnyomorító sorsban. arról a Kossuth rádió megbízott igazgatója nem tud? Nem hallgat rádiót: romániai népszámlálási törekvéseket, délvidéki nyomorúságokat. ukrán nacionalisták kárpátaljai magyarellenes izgatását nem hallja? Én jártam Kárpátalján és hallottam magyaroktól, mit jelent nekik, hogy magyarul hallgathatják o prédikációt. Ügy érzem, Ablonczy Zsolt, Tőkés László, Csiha Kálmán és a kárpátaljai püspökök jól indokoltak, és a latba esik a több mint egymillió honi hívő ember rászoruló részének kérése, hogy az átgondolatlan műsorrend valóban csak átmeneti legyen. A hallgatók érdekében minél rövidebb átmenettel! Fazekas Mátyás Még 1988 őszén a Haj- dú-Bihar megyei TIT debreceni városi szervezete tíz előadásból álló sorozatot rendezett Egyházak és vallások a mai Magyarországon címmel. Ez volt hazánkban az első alkalom, hogy ilyen kérdésekről nyíltan beszélni, vitázni lehetett úgy, hogy az előadók nem marxista valláskritikusok, hanem az adott egyházak papjai, teológusai voltak: az előadás-sorozat éppen ezért igen nagy érdeklődést keltett. Az Akadémiai Kiadó úgy vélte, hogy három esztendővel később, amikor az emberek mind többet hallhatnak a különböző vallásokról, és tapasztalják a különböző Ismét a pálos rendieké December 23-án az igazságügy minisztere, Balsai úr a pálos rendbelieknek visz- szaadott mintegy hatszáz négyzetméteres kolostorrészt a márianosztrai börtön területéből. A gesztus előzménye, hogy a rend néhány vezetője igényt jelentett be az egész épület- szárnyra, ameiy immáron negyven esztendeje a Büntetésvégrehajtási Intézet kezelésében áll, ámde ennek kivitelezése lehetetlen. Szóba került egy esetleges eladás is, de a főépület értékét 500 millió forintban határozta meg a Bv., amelyet a pálosok kis létszáma miatt nem tudnának kifizetni. Jelenleg a visszakapott három terem és a folyosószakasz lefalazása történik, majd azután a posztra i egyházközség eldönti a hasznosítást. Szóba került, hogy zarándok szerzetesek szállásaként működne, mivelhogy csak a templomon keresztül lehet megközelíteni a helyiségeket. (Vimola Károly felvétele) egyházi szervezetek működését, de voltaképpen nincsenek tisztában azzal, hogy lényegük, azonosságuk vagy (és) különbözőségük miben rejlik, indokolt és időszerűségéből semmit sem vesztett, ha a Debrecenben elhangzott előadásokat kötetté formálva közkinccsé teszi. A kötet szerkesztői teendőit, a kötetet bevezető tanulmány megírását Gesz- telyi Tamás egyetemi docens vállalta el. öt kérdeztük meg az Akadémiai Kiadó gondozásában a közeljövőben megjelenő kötetről. • Mennyire követi nyomon a megjelenő kötet a kialakult egyházak történeti fejlődését? — Csupán a bevezető tanulmányban és ott is csak a legfőbb események említésével. Arról is csak tömören szólunk, hogy milyen veszély fenyegeti ma az egyházakat: a világi szemlélet eluralkodása és a közömbösség terjedése. A Magyarországon és Európában működő egyházak zöme keresztény, tehát vagy a katolikus egyházból, vagy annak valamelyik hajtásából vált ki a közép-, illetve az újkor folyamán. Sőt az újabb és újabb kis egyházak születése mutatja, hogy ez a folyamat máig is tart, és bizonyosan tartani is fog, még ha méretei igen szerények is a nagy egyházak létszámához képest. • Milyen egyházakat mutat be a kötet? — Sorrendben a következőket: a római katolikus egyház, a bizánci szertar- tású egyházak, az evangélikus, a református és az unitárius egyház, a szabadegyházak, a zsidó vallás, majd a nem keresztény világvallásokról olvashatnak egy-egy tanulmányt, ezek: a hinduizmus vagy brahmanizmus, a magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, a buddhizmus, a Buddhista Misz- szió, az iszlám és a Magyar Iszlám Közösség. E fejezetek során kimutatják az egyes vallások tanításának lényegét, jellegzetességeit, szolgálatait, szervezeti felépítését, a római katolikus vallás és egyház esetében külön is a szerzetesrendeket, valamint a kulturális és szociális intézményeit. Az egyes fejezetek szerzői neves képviselői egyházuknak, akik egyszerre kiváló szakemberek és a hitélet gyakorlói és irányítói. 9 Mit tanít a történelem az emberek vallástudatának korszakairól? — Kétségtelenül történelmi jelenség a vallási tudatforma, amely az emberiség és az emberi tudat kialakulásával párhuzamosan, illetve vele együtt jött létre, és mindenkor a társadalmi, gazdasági, politikai változásokkal kölcsönhatásban változott, fejlődött. Ahogy tehát minden tudatformát, ezt is a külvilág hatásai formálták, ezekre a hatásokra kereste a megfelelő válaszokat a tudat mindenkori fejlettségének megfelelően. Már az ún. természeti népek a természetfeletti erő jelenlétét magában a természet jelenségeiben képzelték el, akár egy-egy különös tárgyban (kavics, kagyló), akár maga formálta idolokban, fétisekben. Ezek az erők bizonyos mértékig kiszámíthatók és befolyásolhatók voltak: ekkor kapott szerepet a mágia. Egy bizonyos ponton túl azonban kiismerhetetlenek: ekkor beszéllek démonokról. Amikor azután az emberi gondolkodás az egész természetet benépesítette a különleges erők működésével, amelyek képzeletében emberi formát kezdtek ölteni. akkor csodás lényekké váltak. Ezeket már isteneknek nevezhetjük. 9 De az őstörténet korszakából kilépő társadalmak fejlődésére más-más vonások voltak jellemzők Európában és Ázsiában. — Így van. Az ókori Kelet birodalmaiban a gazdaság meghatározó tényezője, a föld az uralkodó, ill. egy szűk uralkodói réteg tulajdonát képezte. Ez a földet művelő ember kiszolgáltá- tottságérzetét és létének jelentéktelenségét még inkább fokozta. 9 Végezetül még egy kérdés: meghatározható-e a vallásos emberek száma a mai Magyarországon? — Nagyon nehezen. Ehhez nemcsak a szükséges felmérések hiányoznak, hanem a vallásosság kritériumának tisztázása is. Egy 1977-ből szármázó felmérés szerint a lakosság 40-50%-a mondotta magát vallásosnak, de ennél többen élnek bizonyos vallási szertartásokkal, mint a keresztelés, az esketés vagy a temetés. Szalay Katalin Sí író.spa la ki gim názi um Földosztás — teherlevétel Vajon átérezzük a pillanatot? Tanárokat várnak Hamvas Béla írta egyik esszéjében: „Az inka, amikor a szürke hétköznapok egyhangú súlya annyira ránehezedett, hogy már nem bírta el, amikor a szükség- szerűség elviselhetetlen kényszere a porig nyomta le, akkor egyedül, egyszerű ruhában, hajadonfőtt, gyalog elindult a hegységbe, felment a sziklára, s a magányos völgy némaságába belekiáltott: Halljátok, ti hegyek, körös-körül, keselyűk, amik repültök, kis madarak, baglyok, csúszómászók és rohanó négylábúak! Halljátok, ti néma kövek, a ti testvéretek beszél itt, akinek belseje megnehezült az élet súlyától! Halljátok, elmondom nektek szomorúságomat.” Vajon hányszor és hányszor gyakorolták már ezt a fajta gyónást? Amikor nem a liturgikus formával törődtek, nem a gyónás „rendje” volt az, amit betartottak. Az ember sokszor úgy kiált a fájdalomtól, hogy már nem is vár válaszra, csak kimondani, mert már nem bírja tovább. És a szívéből feltörő szó kimozdítja a terhet is. Miközben kiált, madarak röppennek ijedtükben, állatok rohannak szerteszét. Mert ezt a fájdalmat már a természet sem viselheti el. Azonban valaki mégis hallgathat a kétségbeesetten feltörő súlyos mondatokra. Talán egy kisgyermek, aki éppen a szikla mögött virágot szed. ö szól: Mi bajod? Ezt neked adom! És átnyújtja a virágokat. A föloldozást, a teher levételét nem a nagy szavak, ekkor nem is a liturgikus föloldozás adja, hanem egy gesztus, egy szó. Amelyik hangzik akkor, amikor már csak a hegyekkel állunk szemben, hangzik, amikor fájdalmas visszhangunkat hallanánk csak. Gesztus, mely megnyilvánul egy meleg pillantásban, egy biztató kézszo- rítás'oan, és egyáltalán abban is, hogy valaki együtt tud velünk hallgatni, és az adott pillanatban szenvedni. És akkor is hallgatni, amikor már nem annak a percnek a súlya nehezedik a gondolatokra. Akkor is hallgatni, amikor olyan kitűnő illusztráció lehetne egy beszélgetés. Ezek a beszélgetések azonban nem valók illusztrációnak, és nem illenek poénoknak sem! Végtelen és súlyos percek, melyekből együtt kellene kiemelkedni. A felnőtt számára ez olyan nehéz! De a gyermek megmutatja erejét, amikor szól. amikor átnyújtja csokrát annak, aki a hegyekhez kiált. Vajon átérezzük-e azt a pillanatot, amikor Isten egy egyszerű emberi mozdulat gyermeki tisztaságában leveszi a súlyt bensőnkről? A hegyekhez kiáltunk, a fájdalmasan némákhoz, mozdulatlanokhoz, és váratlanul hozzánk lép valaki. Nagy László A Sárospataki Református Kollégium Igazgatótanácsa pályázatot hirdet az 1992 —93-as tanévre a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumába, az alábbi középiskolai tanári állásokra: 1 francia—bármely szakos tanár 1 angol—matematika szakos tanár 1 angol—történelem szakos tanár 1 angol-bármilyen más szakos tanár 2 német—bármilyen más szakos tanár 1 latin—bármilyen más szakos tanár 1 latin-bármilyen más szakos tanár. Pályázhatnak egyetemi j végzettséggel rendíelkező tanárok, illetve 1992-ben végző egyetemi hallgatók. Hitüket gyakorló református vallású tanárok jelentkezését várjuk. A pályázathoz kérjük mellékelni lelkipásztoruk ajánlását, szakmai ajánlást egyetemi oktatójától, illetve munkahelyi vezetőjétől, valamint részletes önéletrajzot. A pályázatot elnyerő tanároknak kiemelt fizetést biztosítunk és lakásgondjuk megoldásához segítséget nyújtunk. A pályázatokat a Sárospataki Református Kollégium Igazgatótanácsa címére: 3510 Miskolc, Kossuth u. 17. Pf.: 155. kell beküldeni 1992. március 31-ig. A pályázatot belőj Idők 1992 áprilisában írásbeli értesítést kapnak.
