Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-18 / 15. szám

Tankok helyett Uveéütegck CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM 1992. JANUAR 18., SZOMBAT Aranykoszorús mestertenyésztö Portáján páratlan puliparádé Ki hitte volna, hogy a kiürített és gondosan őrzött néhai szovjet laktanyát egy hu­száros rohammal a sörösök veszik be elsőként. A Merona Kft. bérleményeként meg­nyitotta a Nagykanizsai Sörgyár nagykereskedelmi itallcrakatát. A boltokba, ven­déglátóhelyekre innen mozgósítják az üvegiitegeket (Erdősi Agnes felvétele) Ez nem az utolsó látogatás Egy amerikai Cegléden A napokban — dr. Réti Miklós országgyűlési képviselő meghívására — a városban vendégeskedett Gary L. Gal­lagher, az Amerikai Egyesült Aliamok budapesti nagy- követségének kereskedelmi tanácsosa. Aki ellátogatott a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységébe, egy ma­gánvállalkozóhoz, a városi gyermekkönyvtárba, a ceglé­di Vas-, Elektromos- és Műszeripari Szövetkezetbe, vé­gezetül a Pcnomah exportgyárába. És persze arra is szakított néhány percet, hogy interjút adjon lapunknak. Szánakozva nézem ilyenkor, télen a pesti aszfalton ara­szoló szobakutyákat. Világ csúfságára nem egyre kabátot kanyarított a gazdi, de az volt a csúcs, amikor az egyik­nek piros csizmácskákat húztak a tappancsaira. Pedig a kutya a legrégibb négylábú társunk. Megbecsültségét bizonyítja, hogy háromszáznál több magyar közmondás említi. — Az elmúlt órákban bárhol megfordul, semmit nem ígért; nem keltett il­lúziókat a vendéglátóiban. Lehet, hogy éppen 'ezért a közeljövőben valami elkez­dődik az amerikai és ceglé­di kapcsolatokban? — Igaza van. Jól érezte ezt a megközelítést a visel­kedésemben. Végzettségem szerint jogász vagyok. És ugye, a jogászok alapdog­mája azt mondja: először nézzük meg — és utána jár­juk körbe — a tényeket, amelyek mindig tanulságo­kat adnak számunkra ah­hoz, hogy minél jobban dönthessünk. F. F. A kutyánál csak egy be­csesebb van, a puli. Az ugyanis tudvalévő, hogy a puli nem kutya, hanem puli. Hűségességével, tanulé­konyságával, a pásztorokat segítő terelőtudományával vívta ki á megérdemelt el­ismerést ez a kunkori far­kú, lógó fülű, göndör szőrű barát. Tenyésztői nagy kö­rültekintéssel pároztatják. Mindmáig Cegléden van a híres kennelek egyike. Tänd&e nyugdíjban Olyan ugatást kevés por­tán hallani, mint a Gólya utcai ház kapujátían, ami­kor idegen érkezik. Győré Gyula kedves korholással csitítja, csillapítja a lobon- con seregletet. A gazdi sza­vára abbamarad a koncert, a vendég nyugodtan besé­tálhat a házba. Odabenn, a konyhában már csak a nyugdíjas Tündikének van helye, alti annyi verseny­győztes fehér kölyköt ho­zott a világra. Süketen, rpi ' 1 • £ ' 1 eh ianyeses Költözködés Űj osztályok Január 20-án, hétfőn a Táncsics-iskola néhány osz­tályával — amelyek a nem­rég lebontásra ítélt, meg­roggyant létesítménybe jár­tak — ideiglenesen átköl­tözik a Pesti út 7. szám alatti épületbe. Ez garan­tálja azt, hogy az oktatás újra a korábbi esztendők­ben megszokott színvonalú legyen. Az intézmény szeptem­bertől ismét indítani kí­ván két zenei első osztályt, és persze a nyelvoktatást is az elmúlt évekhez ha­sonlóan folytatják. A zenei osztályokba jelentkezőknek felvételi beszélgetés, meg­hallgatás lesz február 24- én, 25-én, 26-án 14.30-tól 15 óráig az Eötvös téri épü­letben. A Parképítő Közüzemi Kisvállalat felszámolása tart, de vannak munkák, mint például a fák riigyfakadás előtti nyesése, melyeket most kell elvégezni. Képünk a vállaltit brigádjáról a Kossuth téren készült (Apáti-Tóth Sándor felvétele) vénen is becsben tartják, hiszen az oklevelek, a tró­feák sok-sok sikert bizo­nyítanak. Fehér puli sajnos már nincs több a háznál. A gazda — túl a hetvenen — nem bírja a nagy munkát, három óráig is eltartott egy-egy fehér kutyuli für­detése, babusgatása. Pedig milyen gyönyörűek voltak kisamponozva! Mint vala­mely nagyra nőtt hógolyó, úgy táncoltak, fickándoz- tak. Öröm volt nézni, a buksijukat simítani, vidám kattogásukat hallgatni. Az okosan csillogó szempár mutatta, milyen értelme­sek. Puli persze van még né­hány a portán, három szu­ka és két kan. „Viselt dol­gaikat” a kiállítások elis­merő oklevelei és a díjak tartják számon. Messzi földről jönnek Győré úr­hoz, nagy híre, tekintélye van pulis körökben, hiszen sokáig a Duna—Tisza-kö- zén és a Tiszántúlon a Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének a titkára -volt. Aranykoszorús mes­tertenyésztőként nagy7 meg­becsülés övezi. 1957 óta pulitenyésztő, fehér színűt vagy harminc éve nevelt először. A volt munkatársaitól kapott egy gyámoltalan kicsi kölyöt, a Kormost. A zsebében vitte haza. Később elkódorgott, butykosnyi borért váltotta vissza. Kamionok éber őre Máshonnan jött Dóra- Cigány a három kölyfcé- vel. Azért kellett valahol túladni rajta, mert az ajtó közelében volt az alma, ahová kölykezett, és any- nyira féltette a kicsinyeit, hogy a gazdáék kénytele­nek voltak az ablakon köz­lekedni. Kópát emlegetik, a több­szörös díjnyertes fehér kant, akitől nemrég váltak meg. Előkerülnek Dóra- Cigány oklevelei. Tarolt a pesti kiállításokon. Vele fu­tott be igazán a tenyésztés­ben. Kapósak voltak törzs­könyvezett ivadékai. Ahogy egyre jobban ismertté vált, rávették, indítsa újra a ku­tyatenyésztők egyesületét. Húsz taggal kezdték, s amikor leköszönt, kétszáz- negyven taggal adta át az utódoknak. Kiállításokat rendezett, az elsőt a Gu- body-kertben, utána a me­zőgazdasági technikum ud­varán, majd sokáig a Hon­véd-pályán. Tiszteletre méltó ambícióval, ügyszere­tettel szervezett, dolgozott, és önzetlen társakat is ta­lált maga mellé. Mint egy nagy família, olyan volt az ebtenyésztők közössége. Közben Morgóra emléke­zik, ő tizenhárom kiállítá­son lett fajtagyőztes. Bo­gáncs meg tavaly Kecske­métről minden díjat elho­zott. Még egy vakarcsnyt kölyköt említ. Egyszer egy kamionsofőr kereste fel. pulit akart vásárolni, d* még szopós apróságok vol­tak. Kérlelte a gazdi, vár­jon még. A vevő megma­kacsolta magát, ő máris vi­szi magával. Végül saját felelősségére megkapta. Cu- miztatta, dédelgette. Eltelt néhány hónap. Egy széf» napon autó állt meg a húz előtt. Jelentkezett a kamio- nos. Csak annyit mondott Győré úrnak, hogy próbál­ja meg kinyitni a kocsiaj­tót. Alighogy a kilincsre tette a kezét, a pulikölyök olyan tomboló ugatásba kezdett, hogy letett a szán­dékáról. Ez az ember Tö­rökországon át és más ve­szélyes vidékeken ezzel a pulival járt. Nyugodtan..,át­hatott a fülkében. Az állat az autó alatt hasalt, el nem moccant onnan. Védte, vi­gyázta a gazdáját meg' a rakományt. Így szolgált egy magyar puli kiküldetésben. Csak kertes házba A házigazda engedelmet kér, mert rotyog a hús a konyhában. Ezen a portán nem bizonytalan a pulik vacsorája, minden este kapnak enni. A tápszerek­ről nincs nagy véleménye. Javasolja, hogy a kiskutyá­kat négyhetes korukban kell féregteleníteni, nyolc­hetes korukban védőoltást ajánl, amit nem árt megis­mételni. Fontos tudnivalót kívánt még közhírré tenni. A puli csak kertes házba való, olyan helyre adja szívesen. Ez a mozgékony őrző-védő fajta ott élheti szabadon az életét, úgy, ahogy mi, gaz­dik is szeretnénk. Tamási Tamás Kézrálétellel gyógy» Január 19-től minden va- sái’nap 10 órától a Kossuth Művelődési Központ B épü­letében Harasztosi László bioenergetikus, természet- gyógyász kézrálétellel gyó­gyít. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. ® A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka­társak: Tamasi Tamás és Rozgonyi István. • Posta­cím: Cegléd, Pí. 19. 2701. Te­lefax és telei on: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közöm ség szolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. egyik éppen azzal kapcso­latos, amit a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyár­egységében tapasztaltam. Magyarország nagyon jó mezőgazdasági adottságok­kal bír és a feldolgozó- iparban óriási perspektíva van. Az önök hazájából az amerikai piac is igen jelen­tős mennyiségű mezőgaz­dasági és élelmiszeripari terméket vásárol. Követke­zésképp ez a terület fel­tétlenül egy kiemelt gazda­sági kapcsolat lehet a nem­zeteink között. A másik hasonlóan fontos rész a csomagolástechnika. Ezért is örültem, hogy jártunk egy magánvállalkozónál és meg­néztük a létesítményét. — Lesz-e a feladathoz jól szervezett apparátusuk? — Éppen ezekben a na­pokban a követségi irodánk egy újabb státusszal bővül. Ez lehetővé teszi, hogy Ma­gyarországon közvetlenül felderítsük azokat a vidé­keket, amelyek alkalmat kí­nálnak amerikai beruhá­zóknak. Az irodánk által feltárt lehetőségeket — meg­szövegezve — az amerikai háttérirodánk terjeszti az­tán az otthoni üzleti közös­ségnek. Egy pozitív válasz­ként mindenképpen bővíte­ni szándékozunk az ameri­kai—magyar gazdasági együttműködéseket. Szeret­ném, ha ez nem az utolsó látogatásom lenne ezen a környéken. — Ha a kívülálló az el­múlt órákban figyelte önt, az lehetett a benyomása, hogy ezt az utat nem egy udvariassági látogatásnak szánta, inkább a lehetősé­gek feltérképezésének. Té­vednék? — Mi tagadás, tökélete­sen látja, érzékeli a dolgo­kat. A mi feladatunk kibő­vült, és a jövőben alapo­san megnövekszik önöknél. Egyre kevésbé kerülhetjük el azt, hogy ne legyenek el­ső kézből vett információink arról, ami az országban tör­ténik. Ezért számomra na­gyon lényegesek ezek a lá­togatások. Voltaképpen azt a megerősödő kapcsolatot szolgálják, amely fokozato­san létrejött eddig az or­szágaink között. — A térkép készítésekor elsődleges szempont a pon­tosság. Kritikus szemmel kell nézni a dolgokat, hogy minden kifogástalanul a he­lyére kerüljön, örülnék, ha őszintén elmondaná itteni benyomásait — a negatívu­mokat, hibákat is. — Az a szívélyes meleg­ség és szimpátia, amivel en­gem fogadtak mindenütt, már eleve azt sugallja; hogy nagyon pozitív véleményem alakult ki a látottak alap­ján. Hadd térjek rá az üz­letre. Meglehetősen konkrét okai is vannak, hogy Ceg­lédre jöttem. Természete­sen több olyan terület is lé­tezik, ami elsőbbséget élvez az elképzeléseinkben. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom