Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-24 / 20. szám

Sok a taxis Vácon is Vitatkoznak, veszekszenek Nehéz ma taxizásból megélni a fővárosban. Míg egyes nézetek szerint jó tizenkétezren, más számítások alapján mintegy 15 ezren próbálnak így kenyérkeresethez jutni. S miközben az utas csak annyit észlel; sebesen, szinte villámgyorsan pörög a taxi órája, addig a pilóták pa­naszai is mindennaposak. Egy olyan világban kéne megélniük személyszállítás­ból, amelyben az életkörül­mények nehezednek, és in­dokolhatóan sokan a luxus­ról mondanak le először: arról, hogy bepattanjanak egy taxiba, ha útjuk sietős vagy elered az eső. Lassan nem éri meg beszállni a kocsiba, vélekedik egyre több utas és taxis egyaránt. De mi a helyzet vidéken, Budapest agglomerációjá­ban ? Például Vácott. A központban szinte min­den egy helyen; vasútállo­más, áruház, presszók, autóbusz-megállók. És taxi­állomások. A busznál Gáb- rielék, a vasútnál a Duna- taxisok vannak éppen több­ségben, de működik egy harmadik társaság is, a Fantázia. Rövid nézelődés után kissé gyanúsak lehettünk, fotósunk egy nagy táskával, Nikonnal a kezében, jóma­gam pedig spirálfüzettel, tollal, néhány sofőr meglát­va minket, eltekerte a kor­mányt és indított, kiállt a sorból. A Lada ajtaján, a kocsike­rék közepén az arkangyal rteve: gábrieles pilótától kérdezősködtünk. Cégük valamennyi kocsija azonos tarifával jár, 20 forintos alapdíjjal, kilométerenként 26-tal közlekednek. Jófor­mán csak rövidke fuvarok adódnak. El is hívják, be­száll egy népes család. Mindjárt visszajövök — int a kocsiból, a szélvédőt be­takarja a sok bezsúfolt csomag. — Pénteken éjszaka ér­demes csak kiállni — szól a következő taxis — esetleg szombat délelőtt, vagy fize­tésnap után, de különben majdnem mindegy. Csak annak érné meg, aki három műszakban, állandóan itt strázsálna. Azt meg nem lehet bírni, mit szólna hoz­zá a család. Így meg nincs pénz — benzines kocsival tiszta ráfizetés. Még a díze- leseknek hagyján, azoknak még marad rajta valami haszon. De nekünk nem — mondja a wartburgos. Hoz­zá is utas száll be, indít máris. — Mi volt az eddigi leg­hosszabb fuvarja? — lépek tétován a következő taxis­hoz. — Nyugodtan megírhat­ja, eljutottam Becsig. Ez volt a csúcs. Nézze, itt Vá­con egyszerűek az emberek. Jattot nemigen adnak. Esetleg fölkerekítik egész­re. vagy adnak egy tízest. ütött-kopott nyugati kocsik is szép számmal találhatók i a droszton (Vimola Károly felvétele) Átalakuld termelőszövetkezetek (III.) trnnrn i wnn—l A szervezeti átmeneti szabályai A szövetkezetekkel kap­csolatos szervezeti változá­sokat — egyesülés, beolva­dás, szétválás, gazdasági társasággá alakulás és ki­válás — a vagyonnevesítés­ről hozott közgyűlési hatá­rozatot követő 15 nap utá­ni két hónapon belül lehet kezdeményezni. A kiválás a mezőgazda- sági és ipari szövetkezet esetében egyénileg vagy csoportosan és a közgyűlés hozzájárulása nélkül tör­ténhet meg 1992. december 31-ig. Az általános fogyasz­tási szövetkezetből és la­kásszövetkezetből 1992. jú­nius 30-ig csoportosan le­het kiválni. Az általános fogyasztási szövetkezet esetében az azonos telepü­lésen lakók, míg a lakás- szövetkezet esetén az elkü­löníthető épületegységben érdekelt tagok válhatnak ki együttesen. A kiváláshoz az érintett tagok által meg­alakított részközgyűlés leg­alább kétharmados szava­zattöbbséggel meghozott határozata szükséges. A szövetkezet vagyonából a kiváló tagokra jutó arányos részt (a jogokkal és a köte­lezettségekkel együtt) a közgyűlés határozata alap­ján a gazdasági év végéig ki kell adni. Ettől eltérő a vagyonmegosztási eljárás a mezőgazdasági és az ipari szövetkezetek esetében akkor, ha a kivinni szándé­kozott vagyonrészek összér­téke eléri a szövetkezet va­gyonának 10 százalékát. Az átmeneti törvény sze­rint megszűnik a szövetke­zeti szakcsoporti forma. A szakcsoport tagjai — ha a szövetkezet, amelynek ke­retében működtek, nem lé­tesít velük tagsági viszonyt — megszüntethetik a szak­csoportot és szövetkezetét, gazdasági társaságot, egye­sületet alapíthatnak. Ha egyik felsorolt döntést sem hozzák meg 1992. június 30-ig — mezőgazdasági és ipari szövetkezeti szakcso­port esetében 1992. decem­ber 31-ig —, akkor az em­lített határnapot követő 31. napon a szakcsoport meg­szűntnek tekintendő. Talán a hétvégeken meg a gazdagabbak, akkoi tőlük leesik egy ötvenes vagy nagy ritkán nagyobb. De er-: re számítani nem lehet. Egészen biztos, csak annak éri meg, aki másodállásban rostokol itt. Akinek van egy biztos bázisa, egy olyan jövedelme, amire számít­hat, mert ez igencsak esetleges — szól ki a követ­kező. szintén anonim gáb­rieles. Ügy látszik, ők vannak most itt többségben, alig- alig akad felhő, s embléma nélküli jármű. A kocsik viszonylag rövid állásidő után elkelnek, de megfi­gyelhető, gyorsan vissza is térnek. Az előző — nem is búcsúzó — sofőr újra int fe­lénk, megfagyunk, száll­junk be hozzá, amíg ráér, szívesen mesél. Keresztes Gábornak hívják, fiatal ember, az a véleménye, eb­ből megélni lehetetlen. Ál­lást keres, de egy biztos helyért bizony sokat kell talpalnia. A váci taxidrosztokon állók, bár nevüket nemigen szeretnék a sajtóban olvas­ni — közös véleményt mondanak. Sokan vannak, az utas kevés, egyre keve­sebb. És — mint min­denütt — itt is vannak hiénák, ők úgy mondják: mezítlábasok, akik nem tartoznak egyetlen társa­sághoz sem, de alkalmasint megjelennek, és a szabadra állított taxiórájuk fénye semmivel sem világít ke­vésbé az adófizető társaiké­nál. A város polgármesteri hivatalában dr. Kovács Ti­bor jegyző mondja, körül­belül 75 taxizójuk van. A pilóták kérték a hivatalt, hasson oda, hogy a leálló- sávokat csak a bejegyzett cégek kocsijai használhas­sák. A jegyző véleménye ez ügyben az; a piac dönt­sön a vitás kérdésben, és ne a hivatal. Szeretnének minél több lehetőséget ad­ni, minél több leállósávot biztosítani, ahol a forgalom akadályozása nélkül várhatnának utasokra. Nem vállalhatunk missziót — nem voksolhatunk sen­ki mellett vagy ellenében — vallja. S miután beszá­molunk Vác jegyzőjének a taxisok által elmondottak­ról, még hozzáfűzi:' nem mindig férnek meg egy­mással békében a pilóták. Előfordul, hogy egymást kilökik a sorból, foglalnak egyszerre több helyet is, vitatkoznak, pereskednek, olykor még meg is verek­szenek. Ezekbe külsősként és hatalmi szóval beleszól­ni nem lehet. F. I. KIS PÉNZ ­A gazdaságpszichológia és a piac Es egyik iegiißobh tudomány A fáma szerint a labda­rúgás szerelmesei, köztük azok, akik figyelemmel kí­sérték a legendás „arany­csapat” mérkőzéseit, gya­korta idézték fel Puskás Ferencnek az 1954-es berni világbajnokságon tett kijelentését, éppen egy olyan mérkőzésen, amely sorsdöntőnek számított, de a csapat vesztésre állt: „Kis pénz — kis foci, nagy pénz — nagy foci!?” Ebből Sebes Gusztáv szövetségi kapitány megérthette, hogy a csapat akkor nyeri meg a mérkőzést, ha nagyobb prémiumot ígér a játéko­soknak. Ki hitte volna, hogy több mint három évtized múl­tán egy neves magyar köz­gazdász, Garai László pro­fesszor, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Pszicho­lógiai Intézetének tudo­mányos tanácsadója, a nizzai egyetem tanára és a kormány tanácsadója: „Kis pénz — kis foci?” címmel ír egy gazdaság pszicholó­giai szakkönyvet. A szakember szerint a modern gazdasági rendsze­rek főként abban külön­böznek a már túlhaladot­taktól, hogy működésük személyi feltételeit éppfen úgy termelniük kell, mint a dolgiakat. A gazdaság­pszichológia esetünkben a lelki jelenséggel, mint ha­tótényezővel számol. A gazdaságpszichológia a legifjabb tudományágak egyike. A magyarországi körülmények az utóbbi több, mint négy évtized­ben nem kedveztek kiala­kulásának, s csak a leg­utóbbi néhány évben ke­rült az érdeklődés előteré­be. Tíz éve Párizsban ha­tározták el, hogy létrehoz­nak egy nemzetközi szer­vezetet, amelyből aztán kinőtte magát a Gazdaság­pszichológiai Társaság. E szervezet az elmúlt év vé­gén Stockholmban tartott konferenciát, amelyen Ga­rai professzor is részt vett. A stockholmi találkozó­ról nyilatkozott az MTI- nek is, s egyebek között el­mondta, hogy ezen a ren­dezvényen a központilag ajánlott téma, a kelet- és a közép-európai átmenet gazdaságpszichológiai kér­dése volt. Meglepetésként érte, hogy a külföldi szak­emberek sok tekintetben biztatóbbnak látják a ma­gyar gazdaság helyzetét, mint teszik azt általában az érintettek. Magyarázza mindez azt az észrevételt is, hogy amikor ebben a térségben elkezdtek a terv- gazdálkodással foglalkozni, még nem jutott senkinek eszébe az, hogy létezik gazdaságpszichológia is. Akkoriban a pszichológiát imperialista áltudomány­nak tartották, viszont ami­kor Nyugat-Európában ér­deklődni kezdtek a gazda­ság tervezése iránt, akkor már egyre több kétely me­rült fel a tervgazdálkodás­sal szemben. Szerencsére térségünk­ben. így hazánkban is. fel­futóban van a gazdaság­pszichológia. Magyarorszá­gon is életre keltettek egy gazdaságpszichológiai szak­osztályt, amelynek alakuló ülésére meghívták a fran­cia Paul Albout, aki hazá­jában annak idején, s Eu- rópa-szerte elindította a gazdaságpszichológiai kuta­tásokat. Garai professzor idézte az amerikai E. Etzionit, aki szerint a társadalmi té­nyezők lassíthatják, meg­változtathatják és lefékez­hetik térségünkben a gaz­dasági mozgásokat. Ugyan­is sokan úgy gondolják, hogy ha a piaci viszonyok megteremtődnek, a piac automatikusan mindent megold. Gy. L. LÉNYEGES, FONTOS ÉS IDŐSZERŰ Eligazodni az üzleti világban A mamutcégtől a kis­vállalatig valamennyi pia­cot keres — lehetőséget a talpon maradáshoz, a to­vábbéléshez. Nagy a konku­rencia, sok a verseny sze­replője, ugyanakkor az ér­tékesítés lehetősége — úgy külföldön, mint hazánkban — csökken. E kényszerpá­lyán nyilván előnyösebb pozícióhoz jutnak a már meglévő üzleti kapcsolatok­kal bíró cégek, míg hátul kullognak a partneri körrel nem rendelkezők. Mit te­hetnek ezen utóbbiak? — kérdeztük a Dunaharasztin december végétől működő Magister Center Kft. vállal­Érvényben: 1992. január 23-án VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 138,03 140,83 Ausztrál dollár 57,53 58,77 Belga frank (100) 233.49 238,15 Dán korona 12,40 12,86 Finn márka 17,65 18,05 Francia frank 14,10 14,38 Görög drachma (100) 41,62 42,4G Holland forint 42,70 43.56 Ír font 128,19 139,79 Japán yen (100) 63,08 63,28 • Kanadai dollár 66,18 67,58 Kuvaiti dinár 261,20 269,70 Német márka 48.08 49,04 Norvég korona 12,25 12,49 Olasz Ura (1000) 63,95 65,23 Osztrák schilling (100) 682,78 696,38 Portugál escudo (100) 55,78 56,88 Spanyol peseta (100) 76,17 77,69 Svájci frank 54,29 55,37 Svéd korona 13,23 13,49 USA-dollár 76,45 78.01 ECU (Közös Piac) 98,12 100,08 kozói iroda alapító munka­társait. — Célszerű, ha megpró­bálnak mankókat, segítsé­get találni — mondja Si­monná Palányi Melinda —, s olyan információkhoz jut­ni, amelyek révén eligazod­hatnak az üzleti világban. Az aktuális, lényeges és fontos ismeretek ma már hozzáférhetőek, s akik élni akarnak, számukra kötele­zőek. A mi szándékunk az egyéni vállalkozók támoga­tása: a Privát Profit orszá­gos irodahálózatba bekap­csolódva naprakész tudni­valókat, s üzleti ajánlatokat és munkalehetőségeket kí­nálva. Ha igény mutatko­zik, a vállalkozást A-tól Z- ig, tehát a szerződéskötéstől az üzlet lebonyolításáig mi végezzük, de ha mondjuk, csupán a könyvelést, avagy egy hivatalos levél megfo­galmazását kérik — azt is vállaljuk. Egyébként számí­tógepei! dolgozunk, s min­den adatot tárolunk. — Az önök által nyújtott szolgáltatás elfogadott a ha­zai vállalkozók körében? Nem kíséri bizalmatlanság? ■— Valóban, még kissé szokatlan. Nyugaton termé­szetes, hogy bizonyos terhek alól — ellenszolgáltatás fe­jében — az arra hivatottak mentesítik a vállalkozókat, nálunk azonban sokan úgy vélik, az ilyenfajta tevé­kenység gyanús. Holott szó sincs erről, mi tisztességes célokért — jóllehet térítés ellenében — dolgozunk. Ámde áraink elérhetőek: a közvetítői jutalék az anyag­mentes termelés hat száza­léka, ellenben ha a szerző­dés a mi kft.-nkkel kötte­tik, s alvállalkozónak adjuk tovább a munkát, nagyobb haszonnal dolgozunk. Ezzé1 éppen a tisztességtelen utaktól próbáljuk megvé­deni a vállalkozókat: példá­ul a nagy cégek kooperáto­raitól, akik egy-egy munkát köztudottan feketén, s nagy haszonnal osztogatnak szét a munkáért könyörgő vál­lalkozók között — Tapasztalataik szerint előnyös volt ezt a kft.-t ép­pen Dunaharasztin létre­hozni? — Merem mondani: igen. Óriási az információéhség a vállalkozók körében, kü­lönösen itt, ahol taláh ne­hezebb a jövőt jelentő üz­leti ismeretekhez jutni. S nem csak arra kíváncsiak az emberek, hogy mit kell tudni egy-egy adózással kapcsolatos jogszabályról, de mondjuk arra is, hol le­het fuvaroztatni, kihez le­het fémforgácsolás megren­deléséért fordulni. Mi itt élvonalban tapasztaljuk azt az igényt, hogy meg kell teremteni a vállalkozók ta­lálkozásainak fórumait, üz­leti tapasztalatcseréik lehe­tőségeit. Ehhez szeretnénk hozzájárulni egy klub létre­hozásával, illetve április­ban egy termékbemutató megszervezésével. Felvesz- szük minden érdekelttel a kapcsolatot — többek között a helyi ipartestülettel s a környező települések vállal­kozóival —, mert meggyőző­désünk szerint most van legnagyobb szükség az ösz- szefogásra. Szeretnénk jó partner lenni, s szeretnénk jó partnerekre találni: az eredményes munka ezen is múlik. Va. <5. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom