Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
ALAPÍTVÁNY Tehetséges gyermekekért Tehetségkutató és -gondozó alapítvány létrehozásáról számolt be csütörtökön a Pedagógusok Szakszer- .vezete székházában megtartott sajtótájékoztatóján Szöllósi Istvánná, a szervezet főtitkára. Elmondta, hogy a 145 ezer forintos induló tőkével létrehozott alapítvány célja: elsősorban hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek felkutatása és felkarolása. Első ■lépcsőben egy Ki mit tud? ■ szervezéséhez kezdenek. A szinte jelképes összegű induló tőkénél sokkal nagyobb értéket képvisel az a szervező tevékenység, amit az alapítók a gyermekek támogatásában fejtenek ki. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Csányi László karnagy, a rádió gyermekkórusának alapítója elmondta: nagy örömmel vállalta el ezt a feladatot, hiszen kora ifjúságától a tehetséges gyermekek felkutatását, képességei kibontakoztatásának segítését tartotta élete céljának. Az alapítvány nyilvános, ahhoz bárki csatlakozhat, a további támogatásokat a következő címre és számla- számra lehet feladni: Esztergom és Vidéke Takarék- szövetkezet Budapesti Ki- rendeltség, 1054 Budapest, Aulich utca 7. MNB: 219- 93.351. A csekk közlemény részében kérik feltüntetni:. —■ tehetségkutató és -gondozó alapítvány 15 304 számlára. Színházi levél FALAK Általában nem gondolnánk, hogy egy népballada súlyos és főleg időszerű társadalmi utalásokat is tartalmazhat. Azt ugyan mindenki tudja, hogy ezek a balladák (a magyar folklór e sajátos és gyönyörű rétegéről vagy műfajáról beszélek) áttételesen bár, mégis elég pontosan tükrözik létrejöttük korának társadalmi viszonyait, vagyoni és/vagy társadalmi ellentéteit. De hogy épp az egyik legismertebb, a Kőműves Kelemen ballada szolgálhat fontos morális kérdések mai vetületeinek a kimondására, azt mindaddig nem nagyon gondoltuk volna, míg, tíz évvel ezelőtt, a Pesti Színházban be nem mutatták a Kőműves Kelemen című rockballadát. Már maga az, hogy a népballada rockballadává alakult, melyben ugyan elhangzik a ballada ismert dallama is, ám a cselekmény menetét önálló, zárt rockszámok szakítják meg, elég nagy felhördülést okozott. Akkor még nem volt olyan el- és befogadott ez a műfaj. Sehol nem szerepelt a színpadokon egyetlen híres, nagy rockmusical vagy rockopera sem, és a Kőműves Kelemen szerzőpárosa, Bródy János és Szörényi Levente sem írta még meg az István, a királyt. Ami pedig a szöveget illeti: Sarkadi Imre egy töredékben maradt Kőműves Kelemen-drámájának anyagát használta fel — a ballada szövegét, s az abban foglalt cselekményt is segítségül híva — Ivánka Csaba. Ez a prózai szöveg, valamint a Bró- dy-féle dalszövegek együtt igen hatásosan formáltak ki egy morális alapkérdés körül forgó drámát. Arról volt ugyanis szó, hogy lehet-e, szabad-e életet áldozni valamely cél érdekében. Létezhet-e olyan cél — mint ebben az esetben a folyton leomló var felépítésének vállalt feladata —, amely indokolhat egy véráldozatot? S ha mégis megtörténik az áldozat, akkor ki a felelős? Egy ember vagy mindenki, aki nem tiltakozott, egyetértett, vagy csak elfogadta a döntést? Tíz évvel ezelőtt ez a roppant súlyos morális probléma robbanásszerűen hatott a színpadról, különösen, hogy Noválc Ferenc koreográfus nagyon kemény táncdrámát épített föl a szöveg s a zene köré, Most a Nemzeti Színházban újították föl a darabot. Novak, a rendező koreográfus ezúttal még keményebb, még intenzívebb, sőt alapvetően meghatározó elemévé tette'a játéknak a táncot. Tehette ezt azért is, mert most a tizenkét kőművesből tíz a Honvéd Együttes táncszínházának tagja. A három színész (Kelemen: Sörös Sándor, Boldizsár: Rabold Ödön, Máté: Végh Péter) is kitűnően illeszkedik ebbe a roppant fegyelmezett és a szükséges prózai szövegeket is átélten mondó csapatba. Egy pompásan kitalált, a várat és a kényszer, a morális bezártság érzetét egyszerre jelző fémketrec díszlet (Götz Béla munkája) s a most is friss, erőteljes zene együtt sodró élményt nyújt. A néző átérzi: a falak, a valódiak s a morálisak, itt vannak körülöttünk is. Kőműves Kelemennek és társainak a kérdéseivel nekünk is szembe kell néznünk. A választ mi sem kerülhetjük meg. Takács István Moliere Mizantrópja Gödöllőn Ascher Tamás rendező és a Kaposvári Csiky Gergely Színház művészei ismét remekművet hoztak létre. Egy olyan komédiát láthattunk Gödöllőn, amelyen csak az éretlenek tudtak olykor kacarászni. Moliere Mizantrópja előadásukban elsöpörte a francia színház rizsporparókás játékmódját, mára anakronisztikus világszemléletét. S maradt az örök klasszikus — megszületett az ezredvégi Moliere! Nem a nagyon is huszadik századi szobabelsőkre (Khell Zsolt), jelmezekre (Szakács Györgyi), hangeffektusokra vagy kellékekre gondolok (porszívó, öngyújtó, fűtőtest stb.), hanem a mai .társadalmat is telibe találó őszinteségre. A szókimondás nyerseségére, egy barbár kor (korunkhoz) való igazítására. Mit láttunk? Briliáns fordításban (Petri György) megújított Mizantrópot. Az olykori karikírozás ellenére is hajlííhatatlan erkölcs szembeszegülését a „királyi Franciaország” hazug légkörével. Ez a mizantróp Lukáts Andor játékában a mai társadalomból közösíti ki magát igazmondásával, megalkuvásra váló képtelenségével, már-már mániákus tisztaságkeresésével. A darab telibe talált — Gödöllőn is! Bezerédi Zoltán frappáns ellenpólusként élt a színpadon; Molnár Piroska pedig utánozhatatlan mime- sissel egyszerűen „lejátszotta” volna partnernőjét, ha nem Börcsök Enikőnek hívják. Ezen az estén azonban — számomra — színésznő született! Börcsök Enikő mindent tudó tehetségét nagyszerűen kamatoztatva alakította ki az ezután már csak hozzá hasonlítható Céliméne-t. A társulatban gondolkodó színház és Ascher most sem hagyta, hogy az említetten szereplők könnyedre vegyék a figurákat. Valódi csapatmunka volt a kaposváriak alakítása, melyet a szép számmal Budapestről is érkező közönség vastapssal jutalmazott volna, ha lenne vasfüggöny. Gödöllőn törzsközönség várja az újabb kaposvári színielőadásokat. Szikra János PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE Ezt látni, hallani kell A január végi farsang a régi szokások szerint a telet, a hideget, a sötétséget legyőző tavasz egyik örömünnepe, melyre már a középkori források is emlékeznek. Minden bizonnyal nyugatról került a magyarsághoz, amint azt osztrák— bajor neve is mutatja, mely családi név formájában már a XIV. században is feltűnt. Farsang táján régóta tártanak vidám összejöveteleket, mint azt egy 1757-ből származó feljegyzés is bizonyítja: „játékos tréfát mocskot űző cselekedeteiből formáltak; akik sokféle játékot s bolondságokat indítottak'’. Nos, a hétvégén is lesz farsangi mulatság, mégpedig Solymáron a sportcsarnokban, szombaton este 8 órától hajnalig tart majd a faluból, amelyen, a zenét a Wulcan-Sramli szolgáltatja. A rendezvény teljes bevételét a Templom tér- alapítvány javára fordítják. Az önkormányzat nevében azt kérik a szervezők — dr. Borovszky Éva és M. Cservenyi Magdolna —, hogy a báli vendégek támogassák azt a nemes célt, hogy a solymári Templom tér és környéke múltjához méltóan, s a község céljainak megfelelően szépüljön meg. Tökölön a hagyományokhoz híven ismét megrendezik a művelődési házban az asszonybált, január 25-én, szombaton 20 órai kezdettel. Férfiak nem keveredhetnek a bálozó asz- szonyok közé, erről egyébként a helybéli önvédelmi csoport tagjai igyekeznek majd gondoskodni. Az est vendége lesz Pécsi Ildikó színművésznő, s fellép majd a tököli nyugdijasklub néhány tagja is. Vasárnap délelőttönként régóta gyermekzsivaj és kacaj tölti be a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ nagytermét. Most vasárnap délelőtt 10 órakor az Állami Bábszínház Gidaház az erdőszélen című előadásával vendégszerepel. A Váci Reménység Egyesület természetjáró körének tagjai vasárnap reggel nyolc órako^ találkoznak a vasútállomás pénztárcsarnokában. A hétvégi túrát tíz kilométeresre tervezik, njelynek útvonala: Romhány — Kurucberek — Rákóczi-emlékía—Alsópe- tény. Az egyesület tagjai ezen a túrán emlékeznek meg az 1710. január 22-i váci csata 282. évfordulójáról is. Gödöllőn vasárnap délután 14 órától a Petőfi Sándor Művelődési Központban antikvár könyvvásárt rendeznek. Törökbálinton, az immár húszesztendős szokáshoz híven rendezik meg vasárnap a sördélutánt a művelődési házban. Zenét az intézmény fúvószenekara biztosít a 18 órakor kezdődő rendezvényen. Az utóbbi időben egyre több egyházi összejövetelről is hírt adhattunk; az ökumenikus imahét végén a váci dóm oldalkápolnájában szombaton 17 órától imanyolcadot tartanak a keresztények egységéért. Vácott, a művelődési központban pénteken délután 16 órakor a Dunakanyar Fotóklub ifjúsági és alkotó- csoportja tartja összejövetelét. Este szintén Vácott, a kulturális kávézóban Strip Tease-koncertet tartanak. Tökölön a Dózsa moziban szombaton és vasárnap 18 órától vetítik az Ök is a fejükre estek című színes, magyarul beszélő amerikai vígjátékot. Szombaton 16 órakor Vácott, a nők klubjában Angyal Józsefné tart vetített képes előadást Svédországban jártam címmel. A Gödöllői Művelődési Központban hétfőn este 19 órakor a Kortárs filmek sorozat keretében a Prospero könyvei című angol filmet vetítik, amelyet PeleE Gréeneway rendezett. Mostanában nagy sikerük van az egészséges életmódot segítő előadásoknak; Budakeszin, az Erkel Ferenc Művelődési Központban január 30-án. csütörtökön ismét találkozhatnak az érdeklődők dr. Mentényi Tiborral, aki „Természet- gyógyászat az orvos szemével” címmel tart előadást, és természetesen válaszol a feltett kérdésekre is. Dömsödön, a Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központ szervezésében pénteken délután a Hajós úti iskolában fafaragó szakkör bemutatójára is sor kerül. Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban hétfőn este 7 órakor „Ma éjjel” címmel Gergely Róbert tartja meg zenés estjét. A művelődési ház kamaratermében a Pódium bérlet 3. előadására január 31-én, pénteken kerül sor, amikor is Koncz Gábor érdemes művész a „Gyorsvonat” című önálló estjét mutatja be. Gödöllőn, a Petőfi Sándor Művelődési Központban 23-an, kedden a Nyugdíjasakadémia második előadására kerül sor; Polonyi Péter muzeológus Gödöllő történetének főbb eseményeiről tart beszámolót. , Solymáron, pénteken 14.30 órakor az Apáczai Csere János Művelődési Házban az iskolásoknak a Micimackó című mesejátékot mutatják be. Szigetszenlmiklóson a Kossuth moziban hétfőn és kedden este 18 és 20 órakora Visszatérés a kék lagúnába című színes amerikai filmet vetítik. Deák Attila 6 <J{irínn SZAKMA T eljesül egy régi és jogos kívánság: megszűnnek a felsőoktatási intézményekben a korábbi felvételi vizsgák. A főiskolák, egyetemek adottságaiknak és lehetőségeiknek megfelelően fokozatosan felszámolják a létszám korlátozását is, azaz, aki valamilyen diplomás szakma birtokába kíván jutni, az megteheti. Ha persze kellő felkészültségű és nem hull ki a vizsgarostán az első félesztendőben, ha viselni tudja a tanulás anyagi terheit... Másféle feltételrendszerrel kell számolni, de számolni kell. A szakma éppen attól szakma, hogy bizonyos követelményeknek megfelel az," akit végzettnek (a szakma alapfokú ismerőjének) nyilvánítanak. Látszatra nem tartozik ide,, ám nagyon is szoros a kettő közötti összefüggés: a megyében az állást kereső szellemi foglalkozásúak minden százas csoportjának 3-4 helyet tudnak a közvetítőirodák felkínálni. Száz embernek hármat, négyet... A közhiedelemmel ellentétben a főiskolai oklevél, az egyetemi diploma nem garanciája annak, aminek sokan garanciáját szeretnék látni abban: a „biztos” állásnak. A kinek a kötelessége az állást kínálás -kérdésre egyértelmű a felelet: senkinek sem kötelessége. A piacgazdaság elillant köddé tette azt a látszatbiztonságot, amelyet a verseny, kiiktatása' és annak torz vetülete, a teljes foglalkoztatás teremtett. Ma nincs „biztos” állás, ma nincs járandósági státus a felsőoktatásból kikerülőnek (de nincsen a középfokon végzettnek sem), van viszont egyre érzékelhetőbb igény a gazdaságban (legalább ott) a profi szakmai ismeretekre, a tudás és a folyamatosan változó követelmények szembesítésére. Ami akkor is Igaz, ha ma még a gazdaságban sok jel utal átmeneti zavarokra, a szakmai ismeretek nélkül csinos vagyont rövid idő alatt összeszedőkre, szerencsevadászokra. Hosszú távon aligha ők azok, akikre alapozódhat a piacgazdaság: az áradatnak mindig van hordaléka. A megyében az anyagi és a nem anyagi ágakat együtt nézve, a szellemi foglalkozásúak tábora 86 ezer fős. Kétharmaduk olyan munkakört tölt be, amely valamilyen szakmai végzettséghez kötött. Az újonnan alakult gazdasági szervezeteknél szerezhető tapasztalatok azt mutatják — most eltekintve a kizárólag közvetítő kereskedelmet folytató cégektől —, hogy gyorsan növekszik a szakmai tudás értéke, fontossága és nem mellékesen, megbecsültsége. Ezek a szervezetek döntő mértékben függnek a gyorsaságtól, az igények kielégítésének színvonalától, azaz munkájuk minőségétől. Aligha véletlen a hírlapírónak az- a tapasztalata, amely ezerint a fejlesztéssel foglalkozó, vagy árut termelő kisszervezetek — elsősorban kft.-k — nemcsak a tervezést, az áru legyártását vállalják, hanem ún. teljes körű szolgáltatást nyújtanak. Amibe beletartozik az eszközök, berendezések stb. telepítése, rendszerbe állítása, a gyakorlati használat megkezdése. azaz annak a bizonyos művezetőj szintnek a vállalása is. Ezt csakis magas fokú szakmai tudással lehet biztonságosan megtenni, azaz lét és nemlét múlik a sikerességen. K evés lenne az a 23-24 ezer diploma, amelyet a legutóbbi években esztendőnként átvettek a végzettek a felsőoktatás intézményéiben, avagy túlságosan is sok?'A vita azért eldönthetetlen, mert nincsen válasz arra, mihez képest sok á sok, kevés a kevés. A nemzetgazdaság alapjaiban újul mag. azaz majd csak most teremtődnék meg azok a mércék, melyek nyilvánvalóvá teszik a reális igényeket egy-egy diplomás szakma képzési, alkalmazási létszámadatainál. Ma ezek az adatok a levegőben lebegnek. Egyszerre van jelen ugyanis a régi és az új: az átmenet keserveit itt sem kerülhetjük meg. Az átmenet iránya azonban nem kétséges. Mészáros Ottó
