Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

,ÉN NEM MEHETEK EL INNEN... * Caritas-gálaest 1992. január 31-én a Pa- taky Művelődési Házban este 7 órai kezdettel gála­estet szervez az Ifjúsági Demokrata Fórum Caritas csoportja a vajdasági ma­gyarok megsegítésére: Én nem mehetek el innen ... címmel. A rendezvény fővédnöke: Csoóri Sándor. A fellépő művészek kö­zött vannak: Bitskey Ti­kaphatók: a Pataky Műve­lődési Házban, cím: Bp. 1105 Szent László tér 7—14. T.: 157-3138, 157-0712 vagy az Ifjúsági Demokrata Fó­rum központjában cím: Budapest 1066 Ó utca 8— 10. T.: 131-0176, 111-0230. Cégek vagy magánszemé­lyek adakozását várjuk az MHB 202-13015 (a csekkre kérjük, írják rá Caritas-gá- laest) számú számlára. Magyarán (nem)szólva Szomorú levelet kaptam. Írója dr. Grétsy László egyetemi tanár, az Anyanyelvápolók Szövetségé­nek főtitkára, a magyar nyelv szerelmese... nem kell bemutatnom. Ugyancsak ő a rádióból közis­mert, húsz évvel ezelőtt kezdett és ezredik adásán is túl lévő Magyarán szólva műsor vezetője. Illet­ve volt... Levele hozzánk, az alig félszáz törzslevelezőhöz szól (bár érinti az ezernél is több alkalmi levele­zőt), és kér bennünket, ne küldjünk semmit a rá­dióhoz, mert a műsor — és a kapcsolata a rádióval — megszűnt. Méghozzá úgy, hogy megszűntéről senki sem szólt. Pedig a nyelvművelésre nagyobb szükség lenne, mint bármikor... Bár neki személyében könyebbséget hoz a dön­tés, a terhet mindig nemes, édes tehernek tekintet­te, és ha zúgolódott is, mindig szívesen végezte a vele járó sok-sok munkát. Ez évtől viszont nem kell érte haragudnia. így hát megköszöni munkán­kat, és búcsúzik. Szomorúan olvasom levelét. Visszagondolok ar­ra a tizenöt Aranynyelv-díjra, amit közölt írásai­mért kaptam. És eszembe jut, milyen mostoha­gyereke volt a Magyarán szólva műsor a rádiónak! A sikeres írásokért az Aranynyelv-díj jutalom­mal járt: egy 50 forintos könyvutalványt küldtek. Persze nem a könyvutalványért írtuk észrevéte­leinket, de azért bosszantó volt a szűkkeblűség, különösen abban az esetben, amikor egy témakör­ben tizenhárom jó írást közöltek, de csak tízet dí­jaztak, mert ennyire futotta a rádió anyagi lehe­tőségéből ! A díj később száz, majd kétszáz forintra emel­kedett, de ekkor már nem a rádió adta, hanem a szponzor. A műsor pedig hányódott, változott idő­pontja, nehezebben volt követhető, pedig, ha fi­gyelembe vesszük, hogy ezerszám érkeztek a le­velek, elképzelhető a rovat hallgatóinak, a magyar nyelvet féltőknek nagy tábora, akiknek hiányozni fog a műsor, a nyelvművelő-rejtvények; Grétsy Lászlónak és munkatársainak kedves közvetlensé­ge. Cui prodest? — a kinek az érdekében, a jog és az értelem ésszerű kérdése, amit ebben az esetben is fel lehet tenni! Az elhatározás talán nem meg­másíthatatlan, mert nem tartjuk túl ésszerűnek — magyarán szólva!... Fazekas Mátyás „törzslevelező” A bűvös négyzetek története Félre a kényelemmel Az utókor okkal kapcsol gróf Széchenyi István ne­véhez kiváló teljesítmé­nyeket; őt és munkásságát mutatja be az Élet és Tu­domány 4. száma. Azt a dúsgazdag arisztokratát, aki legtöbb társával ellen­tétben — igen nagy felelős­séget érzett hazája iránt. „Ahol közszükséglet áll elő, a magánérdeknek vagy csupán kényelemnek félre kell vonulnia” — írta töb­bek között, s amint az e cikkből kiderül, így is cse­lekedett. Látszólag ez az írás nem­igen fér össze a hetilap 6 ^fiitop címlapjával, amelyen ez­úttal egy bűvész látható. Igaz, nem akármilyen bű­vész, hanem maga az ame­rikai James Randi, aki Úri Gellerrel perben áll, amiért Rodolfóhoz hasonló jelmondatával („Vigyázat, csalok!”) kíséri azokat a mutatványait, amelyek ré­vén a kanálhajlító, bűvös erőkkel tárgymozgató, kés nélkül operáló áltudomá­nyos mágusokat leleplezi. Szerepel még többek kö­zött e lapszámban a bűvös négyzetek története, egy, a quetemalai őserdőkben fellelhető szépséges, bizarr növény, s a lappföldi mág- nesvasérc-telep, mint a vi­lág legnagyobb, jelentős idegenforgalmat is vonzó hárommilliárd tonnás mág­nese. A Vajda Laj OS Múzeumban Egy, a visszavonultságba, az elszigeteltségbe menekü­lő művész életművének jó­kora szelete tekinthető meg Szentendrén, a központtól nem messze eső Vajda La­jos Múzeumban. A két világháború közti, művészetileg igén esemény­dús időszak sajátos egyéni­sége volt Vajda Lajos, a festészet szürrealisla­konstruktív szárnyának ki­emelkedő alakja. Tanult Csók Istvánnál, dolgozott a Kassák Körben, élt Pá­rizsban. Festett ikon-soro­zatot, ápolta a többnyelvű kisváros, Szentendre kul­túráját, s 1945 telén meg­alapította az Európai Is­kolát. A róla elnevezett múzeum a Hunyadi utca 1. szám alatt most Vajda Jú­lia, Szántó Piroska, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Kor- niss Dezső munkáit tárja a látogatók elé. Valameny- nyiiik neve egybefonódott Szentendrével s az Euró­pai Iskolával. Sz. J. Leányfalu emlékkiállítást rendez Móricz-évfordulóra készülnek A közelmúltban alakult meg a Móricz Zsigmond Emlékbizottság, melynek fővédnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnö­ke, védnöke Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter, az emlékbizottsági tagságra felkért személyek között több Pest megyei közéleti személyiséget és alkotó- művészt is találunk, így például Adorján lstvánnét, Leányfalu nagyközség pol­gármesterét, Ácsné Kovács Ildikót, a szentendrei Mó­ricz Zsigmond Gimnázium igazgatóját, Katona Szabó Istvánt, a Gödöllőn élő és alkotó írót, Urainé Kovács Zsuzsát, a Pest Megyei Pe­dagógiai Intézet megbízott igazgatóját. A Móricz Zsigmond Em­lékbizottság felhívással for­dult Pest megye lakosai­hoz, az Ország irodalmat szerető olvasóihoz. A fel­hívás többek között tartal­mazza: „közeledik Móricz Zsigmond halálának 50. évfordulója. 1942. .szeptem­ber 5-én adta át lelkét az örökkévalóságnak, s mű­veit az utókornak. Micso­da fél évszázad telt el az­óta ! Ki tudná azt úgy meg­írni, ahogyan Ö megtette regényekbe, novellákba társadalmunk előző fél év­századát? Móricz ma is élő példakép. Nem mi ébreszt­jük Öt, neki kell ébreszte­nie minket magyarságra, emberségre, hűségre, igaz­ságra, magunk és a világ tiszta látására.” A Móricz Zsigmond Emlékbizottság ezeknek a gondolatoknak a jegyében alakult meg, s nem az ötven éve elhunyt nagy írónak az ünneplésé­re, hanem szellemének szolgálatára. „En magam nem vagyok az ünneplések barátja” — mondotta Mó­ricz, hozzátéve: „bár elis­merem, szép a nagy embe­ri érzés, szép az, tömegbe gyűlni és együtt dicsérni az Istent”. A mi emlékezésünk sem ünnepi szavak sziporkázá- sa kíván lenni — hangsú­lyozza az emlékbizottság —, hanem nagy emberi ér­zések ébresztése a szívek­ben, kivált magának Mó- ricznak művei révén. Azt a nagy alkotót akarjuk kö­zelebb hozni a mai ma­gyarsághoz és azon túl a széles világhoz, aki úgy vallott a maga mesterségé­ről: „Nekem ez volt az írás. Nekem arra kellett az írás, hogy ember lehessek.” Ennek szellemében hívnak fel mindenkit, hogy emlé­kezzen és emlékeztessen a magyar irodalom e szel­lemóriására az 1992-es ju­bileumi esztendőben, in­nen és túl hazánk hatá­rain. Az emlékbizottság együtt­működésre törekszik más, elsősorban irodalmi és kulturális társaságokkal, egyesületekkel, intézmé­nyekkel, alapítványokkal. Számít mindazok támoga­tására, akik a magyar iro­dalom e szellemóriásánsk emlékét őrizni kívánják. Együttműködési szándék bejelentését várja az író­szövetség Móricz Zsigmond Köre (1062 Budapest, Baj­za u. 18.), a Móricz Zsig­mond Társaság (2000 Szent­endre, Engels u. 7.) és az Emlékbizottság (1360 Bu­dapest Pf.: 6.). A Móricz Zsigmond Em­lékbizottság tervei között szerepel, hogy a Móricz Zsigmond Alapítvány ki­adásában megjelentetnek egy emlékkönyvet, vala­mint a Magvető című gyűjtemény hasonmás ki­adását. 1992. augusztus 22. és 31. között ötnapos rendezvény- sorozatot tartanak Leány­falun és környékén, ahol Heti filmtegyzet Ez már megint nagyon ki van találva. Hogy azt mondja: olyan már volt, hogy az amerikai nagyvárosok valamelyik et­nikumából való zsaruk ügyeskedtek a filmekben. Serpico — hogy egy régi, de jó példánál maradjunk — digó volt, s amerikai olaszként hekuskodott. Ed­die Murphy Beverly Hills-i zsaruként is színes­bőrű fickó maradt. Satöbbi, satöbbi. Akkor most mit le­het újat hozni? Mark L. Bester amerikai rendező (ő rendezte Schwarzenegger Komman­dóját) és forgatókönyvírói, Jonathan Bemkin és Den­nis Hackin azt találták ki, hogy megfordították a dol­got. Náluk egy kétméteres, szőke izompacsirta lesz ja­pán, és egy alacsony terme­tű, vékony japán fiú lesz százszázalékos amerikai. És mind a ketten így is visel­kednek: a szőke óriásban egy szamuráj lelke lakozik, a vékony fiúban meg egy elegánsan öltözködő ame­rikai (közelebbről: Los An- geles-i) okostóni. És hogy a dolog még jobban mű­ködjön, kitalálták: a két fiú hekus, akik együtt dol­goznak egy kegyetlen és hatalmas, japán eredetű bűnözőszervezet felszámo­lásán. No, ennyi körülbelül elég is ahhoz, hogy elképzelhes­sük. mi minden történik a Beszámolás Kis-Tokióban című filmben. (Kis-Tokió természetesen Los Angeles japán negyedét jelenti, mint ahogyan van ott Kis- Kína is, amélyről szintén többek között sor kerül tu­dományos ülésszakra, pró­zamondó verseny döntőjére is. Tanácskozni fognak a magyarországi irodalmi társaságok és koszorúzáso­kat is tartanak. A rendez­vénysorozatra érkezett ven­dégeket a tervek szerint autóbuszos kirándulásra hívják, melynek keretében bemutatják a Dunakanyar irodalmi emlékhelyeit. Mint azt Beányfalun megtudtuk, a helybeli kö­zösségi házban a Petőfi Irodalmi Múzeum támoga­tásával Móricz-emlékkiállí- tást rendeznek, ugyanak­kor az emléknapok alkal­mával találkozókat tarta­nak a Móricz Zsigmond ne­vét viselő intézmények — iskolák, művelődési házak, könyvtárak — részére, ahol megvitatják, hogy miként ápolják továbbra is az író szellemi hagyatékát. Az ifjúság részére pályá­zatot hirdetnek Móricz Zsigmondról írandó emlé­kezések, dolgozatok, novel­lák, benyújtására. Ered­ményhirdetés az emlékna­pok keretében lesz. Felkérik az ország könyv­tárait; rendezzenek „Ki tud többet Móricz Zsig­mondról?” címmel vetélke­dőket. A vetélkedők leg­jobbjait vendégül látják az emléknapok rendezvényein. Móricz prózamondó ver­senyt hirdetnek tanulók és amatőr előadóművészek ré­szére. A megyei könyv­tárakat felkérik a megyei döntők megrendezésére, az országos döntőt az emlék­napok keretében tartják meg. Szentendrén és Beányfa­lun hivatásos és amatőr színházi bemutatókat kí­vánnak rendezni Móricz- alkotások bemutatására. A Móricz Zsigmond Tár­saság és Leányfalu nagy­község emlékérmet ad ki az emléknapokra, 'amit Rajki László szobrászmű­vész, a társaság vezetőségi tagja készít. Az emléknapok kereté­ben megkoszorúzzák Le­ányfalun a Móricz egykori lakóházán elhelyezett em­léktáblát és az író szobrát. Deák Attila Március 17—26. A kortárs táncművészet mutatkozik be Budapesten és az ország számos más helyén a március 17-től 26-ig tartó Interbalett Fesz­tivál elnevezésű rendezvé­nyen, amelyet immár ötö­dik alkalommal tartanak meg. A balett ünnepi se­regszemléje a Budapesti Tavaszi Fesztivál program­jának része. Ezt Galambos Tibor, a Táncfórum igaz­gatója mondta el az MTI kérdésére. A kortárs balettművészeti triennálén fellépő együtte­sek között van az Angol Nemzeti Balett is, amely több mint 10 évvel ezelőtt még Royal Balett néven lé­pett a magyar közönség elé. Ezúttal Budapesten, az Operaházban, illetve Szege­den és Győrött lépnek fel — tájékoztatott a Táncfó­rum igazgatója. Az MTI értesülései szerint az együttes operaházi fellépé­sét megtekinti az ez alka­lomból Budapestre érkező Diana walesi hercegné is. Először mutatkozik be hazánkban a Byoni Opera bor, Berecz András, Biri- nyi József, Budai Ilona, Cseh Tamás, Dinnyés Jó­zsef, Egyszólam együttes, Juhász Zoltán, Kobzös-Kis Tamás, Muzsikás együttes, Tolcsvay Béla, Tompa László, Sándor György, Vi­tai András. A rendezvényt a Pataky Művelődési Ház támogat­ja. A jegyek ára egysége­sen 150 Ft. Elővételben Leszámolás Kis-Tokióban készült egy mulatságos krimiparódia, Nagy zűr Kis-Kmában címmel). Szó­val a filmben elsősorban nagy karatejelenetek van- naii. A jakuzáknak neve­zett japán maffiózók ugyanis, amellett, hogy tes- tüK merő tetoválás, szerfe­lett kedvelik a karate kü­lönböző változatait. Nem­különben hekus hőseink: Kenner, akit a svéd karate- bajnok, Dolph Bundgren játszik (ő volt az orosz óriás, Rocky ellenfele a Rocky IV-ben), es Murata, akit Brandon Beenek hív­nak, s ő nem más, mint a legendás Bruce Bee fia. Namármost, ennyi karatés- nak kutya kötelessége, hogy földön, levegőben, ví­zen, víz alatt, minden le­hető és lehetetlen, helyen karatézzorí. Meg is teszik. Élesben, 'mert élesre fent kardokkal is folyik a vetél­kedés. Ennek következté­ben fejek repülnek, végta­gok hullanak le, szépen, sőt művészién tetovált há­tak, mellkasok hásítódnak fel, s több más ilyen ked­ves epizód fűszerezi a fil­met. Kitekert- nyakak, el- roppantott gerincek fordul­nak még elő, valamint egy csinos hawaii énekesnő, akit majdnem, de aztán mégsem, illetve igen, de akkor nagyon ... Akit szórakoztat ez a faj­ta mozi, nézze meg. És ve­gye észre: a film sok he­lyen (bár nem a készítői szándéka szerint) olyan mint a műfaj paródiája. Viszont csak 86 perc hosz- szú ... Takács István Kortárs táncművészeti fesztivál balettegyüttese. A társulat Budapesten a Vígszínház­ban, majd Sopronban sze­repel. Ugyancsak újdonság lesz a magyar balettrajon­gók számára az USA-beli Paul Taylor táncegyüttes fellépése. Az együttes a Vígszínházban, valamint Kecskeméten és Debrecen­ben lép színpadra. A Magyar Állami Opera­ház balettegyüttese a Cristoforo című táncjáték­kal szerepel az ünnepi se­regszemlén. A balett ősbe­mutatóját február 28-án tartják az Operaházban. A darabot Szakcsi Lakatos Béla Amerika felfedezése 500. évfordulójának tiszte­letére komponálta. A Győri Balett a Sport- csarnokban, a Pécsi és a Szegedi Balett a Vígszín­házban lép fel a nemzetkö­zi táncművészeti sereg­szemlén, valamint előadást tartanak Egerben, Gyön­gyösön és Kaposvárott is — ismertette a rendezvény programját a Táncfórum igazgatója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom