Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-29 / 24. szám
Saját, testre szabott ERESZ? PEST MEGYE KÖZLEKEDÉSI MORÁLJA Közlekedési morál? Ismeri Könyves Kálmán mondását: márpedig boszorkányok nincsenek. Épp így nincs morál sem. A közlekedésben legalábbis nincs — teszi hozzá Spisák Mihály mély meggyőződéssel. Spisák Mihály rendőr őrnagy, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályvezetője. Mint mondani szokás, ha valaki, ő aztán jól tudja, mi történik a megye útjain, s ami a. legszomorúbb, nincsenek illúziói. — Napjainkban úgy jellemezhetem a magyar polgár közlekedési morálját: mindenki a saját, testre szabott KRESZ-e szerint közlekedik. Aszerint értelmezi a záróvonalat, a jelzőtáblákat, az útburkolati jeleket, ahogy azt az ő per pillanat érdeke diktálja. Ez vonatkozik az autósra, fo- gatosra, kerékpárosra, gyalogosra egyaránt. — őrnagy úr, tapasztalatból mondom, néhány évvel ezelőtt a Kelet íelől érkező autósok azzal a tudattal léptek be Magyarországra, hogy itt drákói a közúti szigor. Minek tulajdonítja a visszaesést? — A magyar társadalomban mindig is volt egyfajta, hatósággal szembeni ellenszenv, kivált a fegyveres testületek tagjait nem nézték jó szemmel. Ez a rendszerváltás átmeneti szakaszában még jobban felerősödött, a rosszul értelmezett, parttalan demokrácia hozzánk is begyűrűzött. A joggal intézkedő rendőrt gyalázkodó szavakkal illették, egy rutin- ellenőrzést is politikai zaklatásnak igyekeztek egyesek feltüntetni. A rendőr eltűrte egyszer, lenyelte kétszer, aztán a „békésebb” megoldást választotta. Amit nem feltétlen muszáj, azt nem veszem észre. Ezért alakulhatott ki az aluljáró-szindróma, vagy ezért parkol mindenki a tiltott helyeken is. És még sorolhatnám a szabálysértéseket napestig, de a statisztika mindennél jobban jelzi az intézkedések elmaradását. Az idevonatkozó táblázatokból az alábbi derül ki: 1988-ban 10 459 közlekedéssel kapcsolatos szabálysértési feljelentést iktattak, beleértve a nyolc napon alul gyógyuló sérüléseket és a 0,8 ezreléknél kevesebb alkoholfogyasztást járművezetés esetén. Ez a szám 1989-ben lezuhant 3657-re, 1990-ben visszatornázta magát 7596- ra, majd 1991-ben megint csökkent, 7025 szabálysértést jegyeztek. Azért a csökkenés, mert az elmúlt évben megnőtt a helyszíni megbírságolások száma, a rendőrök szívesebben élnek ezzel a módszerrel. A vétkes fizet, nincs jegyzőkönyv, igaz, fellebbezési lehetőség sincs. A szabálysértési feljelentést többnyire megvétózzák, mert közben tanácsot ad az ügyvéd, a barát: mit lehet elsumákolni, hol a hézag az intézkedésben. Az egy állítás, egy tagadás alapján a bíróságok nagyon sok eljárást megszüntetnek. Közben az intézkedő járhat a tárgyalásokra, a szabadideje rovására. Ráadásul, ha őt marasztalják el, nyelheti a kárörvendő megjegyzéseket. — Mennyire jellemző a fejlett országok igazságszolgáltatására, hogy megkérdőjelezzék egy rendőr állítását, amit jegyzőkönyv rögzített? —• Nemrég Tatabányán rendeztünk egy tapasztalat- csere jellegű találkozót az osztrák kollégákkal. Ezt kérdeztem én is: mi van akkor, ha az állampolgár kétségbe vonja a rendőr intézkedéseinek jogosságát? Az osztrákok rám csodálkoztak: olyat nálunk nem ismerünk, hogy bárki is kétségbe vonná egy rendőrhivatalnok állítását! Tessék a megfogalmazásra odafigyelni: nem rendőr, nem András, nem zsaru, nem fakabát. Rendőrhivatalnok. Ausztriában tekint- télye van a rendőrségnek, a rendőr szó után nem fűznek pejoratív jelzőket. A fegyelem lazulását a baleseti statisztika is pontosan jelzi. íme: 1988-ban 1884 személyi sérüléssel járó baleset történt a megyében, ebből 168 halálos kimenetelű. A halottak száma 183, a súlyos és könnyű sérülteké 2604. Ugyanez 1989-ben: 2617 baleset, 265 belőle halálos, meghalt 288 személy, összesen 3683-an szenvedlek sérülést. Az elmúlt évben javulás tapasztalható, „már csak” 2489 balesetet regisztráltak, „csak ” 224-en haltak meg, viszont a sérültek száma megegyezik az 1990-es évivel. — Nyugodtan mellőzheti a javulás kifejezést. Másról van itt szó. A közúti igazgatóság szerint — nyilván a benzinárak emelkedése miatt — a megye útjain 13-20 százalékkal csökkent a forgalom. A személygépkocsik minőségi változása a közúti biztonság javulását feltételezi. de ez nem így van. Csökkent a műszaki meghibásodásokból bekövetkezett baleset, viszont sok azért történt meg, mert a Trabantról Fordra átült vezetők nem tudják a pluszlóerőket kezelni. A cserbenhagyásos esetek száma is ugrásszerűen megnőtt, s ez nem csupán gázolásoknál, de a kisebb- nagyobb koccanásoknál is jellemző, ahol csak a kocsi a szenvedő alany. — Ez utóbbiért a biztosító is hibás. Aki egyszer végigjárt egy kártérítési kálváriát, az okul az esetből. Számtalan károsultat ide irányítanak hozzánk, hogy kérjen tőlünk bizonylatokat. A károsultnak joga van beletekinteni az eljárási anyagba, de ez mindenkor a biztosító kötelessége, tehát nekik kellene eljönniük hozzánk. Ha ezt minden esetben megtennék, nem kellene hónapokat várjon az állampolgár a pénzére. — Eddig csupán a gép- járművezetők moráljáról esett szó. Ám van még két kategória: a kerékpáros és gyalogos. — A kerékpárosokról jobb nem beszélni. Kivált vidéken. A kerékpárok többségén se lámpa, se macskaszem, maguk a pe- dálozók pedig a KRESZ legalapvetőbb szabályait sem ismerik. A gyalogosok baleseti statisztikája: 1990-ben 481- en szenvedtek sérülést, ebből 167 esetben a gyalogos volt a vétkes. Tavaly csökkent a balesetek száma, 415 eset volt. Viszont nőtt a „gyalogosvétség”, 185-en szenvedtek sérülést az önhibájukból. Itt meg kell jegyezzem, számtalan esetben az alkohol volt az ok. Arra a kérdésre, hogy mik a feltételei a közlekedésbiztonság megreformálásának, Spisák őrnagy is azt válaszolja, amit a töt>bi kolléga: — Mindenekelőtt visszaadni a rendőri munka tekintélyét. Ezt viszont csak úgy lehet, ha minden eszközzel tudatosítjuk a polgárban, a rendőr nem ellene, hanem érte van. Matula Gy. Oszkár Szabadulnának a Ny sótól, várják a Toyotákat A nagykátai mentősök A mentőszolgálatnál javában tart a mentőautók tipusváltása. Mint ismeretes, az eddig használt korszerűtlen Nysákat országszerte Toyotákra cserélik le. Nagykátán a napokban vették át a harmadik japán gyártmányú mentőkocsit. Pest megye 16 mentőállomásán jelenleg — a nagykátai hárommal együtt — 31 a Toyoták száma. A korszerű autókat örömmel veszik használatba a mentősök, hiszen a 95 lóerős, öt- sebességes márkák végsebessége 145 kilométer óránként. Tökéletes a fűtése és nem ráz. Lendvai Gá- borné gazdasági ügyvezető szerint Nagykátán még két évig futnak Nysák. azonban számuk fokozatosan csökken. Nem is tagadják: szeretnének minél előbb megszabadulni tőlük. Ezért amikor csak lehet, Nysákat használnak, legalább csökken a rájuk szabott kifutási idő. Tavalyi statisztikai adatok bizonysága szerint a kilométerek fogyasztásával nincs is gondjuk a nagykátai mentősöknek: 1991-ben 13 514 alkalommal végeztek betegszállítást. A gépkocsik közel félmillió kilométert tettek meg. Sürgős, azormali feladatot 1763-szor teljesítetitek, ebből 356-szor az egyik esetkocsiként használt Toyota vonult ki. Sajnálatos, hogy az esetkocsi jelenleg csupán 8 órában van szolgálatban, hétvégén egyáltalán nem üzemel. Az állomáson ugj^anis mindössze egy mentőtiszt teljesít szolgálatot. Biztató jel, hogy a mentőtiszti főiskolán már tanul két mentőszakápoló. Belépésükkel tehát ez a gond is megoldódik majd. Az állomás eszköztárából nagyon hiányzik egy szalagos EKG-készülék, amelynek az esetkocsin lenne a helye. Menet közben ugyanis ezzel az eszközzel lehetne dokumentálni a beteg állapotát egészen a kórházba való beérkeztéig. A hiány pótlására a Magyar Caritas Nagykáta Alapítvány tett ígéretet. Az alapítvány tavaly nyáron egy darab defibrillátort — újra- élesztőt — vásárolt a mentőállomásnak. Az OTP nagykátai fiókjában bárki befizetheti pénzbeni adományát a számlájára. Lendvai Gáborné megjegyezte: még mindig sokan összekeverik a helyi Caritas Alapítványt az Aerocaritassal, melynek üveggömbje a gyógyszertárban található. A kettő pedig nem ugyanaz: ha valaki a szalagos EKG beszerzését támogatja, az a Magyar Caritas Nagykáta Alapítvány OTP- számlájára fizessen be. A mentősök szívesen vállalnak elsősegélynyújtó tanfolyamokat. Ilyen igénnyel azonban csak az általános iskolák jelentkeztek eddig, holott örömmel vennék munkahelyek ilyen irányú érdeklődését is. ttóth) szmzőm:$ szabályózza Szakképzés és átképzés .4 Pest megyei agglomeráció számos településéről érkezik jelzés: ellentmondások és működési zavarok forrása, hogy az átalakuló gazdasághoz nem illeszkedik az iskolarendszerbe épült szakképzés. Számos helyen —az ipari vállalatok megszűntével — válságba került a tanmű- helyek és az oktatást biztosító háttér. Azzal, hogy a működő szervezetek kivonultak a szakképzésből, a gyakorlati oktatás feltételei szűntek meg. A szakképzésről szóló új törvénytervezet szerint mind az iskolarendszerben MIT VAR TOLUNK AZ OLVASO Kevesebb jut újságokra December végén hallhattuk a hírt, hazánkban any- nyi könyv fogyott el karácsony előtt, mint még soha. Érthető is, hiszen a kiadók ontották a legkülönbözőbb témájú és értékű kiadványokat. Ugyanez igaz az újságokra is. Talán soha nem volt ennyiféle kiadvány, hogy mind megvívja a maga harcát a fenn- és piacon maradásért. Hogy valójában szűkebb pátriánkban, megyénkben mely lapokat szeretik az olvasók, mi az amiért még ma, a nehéz gazdasági helyzet ellenére is pénzt adnak, annak próbálunk utánajárni. Feltettük azt a kérdést is, mit várnak egy napilaptól, mit szeretnek, s mi az ami bosszantja őket. A találomra kiválasztott négy település, Abony, Csömör, Perbál és Szokolya volt, Kérdeztük a postásokat és természetesen a legilletékesebbet az olvasót. — Válogatnának az emberek, de nem tehetik, nincs rá pénzük. Tapasztaljuk, hogy egy-egy lapáremelést követően esnek vissza a példányszámok, kevesebb az előfizető. Mi persze sajátos helyzetben vagyunk, sokan ingáznak és a fővárosban veszik az újságokat, hogy hazafelé a HÉV-en már átlapozgassák. Nálunk az előfizetők zöme nyugdíjas, legtöbben a régi bevált országos napilapokat kedvelik — vélekedett Gubek Mária csömöri hírlapfelelős. Perbál szintén az agglomeráció egyik települése, náluk is mindenből kevesebb fogy, lapunkat mint azt a hivatalvezető Bodnár Rafaelné elmondta azért kedvelik, mert a környező falvak életét, gondjait elemzi, ugyanakkor a világ, az ország híreit is közli. Örömre ad okot és munkára ösztönöz az a tény, hogy a napilapok közül legtöbben a Pest Megyei Hírlapot választják napi olvasnivalónak Szokolyán és Abonyban. 778 olvasó veszi kézbe a lapot az abonyiak közül, keresve a ceglédi híreket, figyelemmel kísérve a sportrovatban leírtakat, s nagyon kedveltek a bűnügyek a bírósági tudósítások. Zelei Józsefné úgy foglalta össze a véleményét, hogy a nagypolitika nemigen érdekli a vidék lakosságát, azt megtudja a televízióból és a rádióból. A színes írások, a riportok, az életközeli tudósítások, amit várnak és megkapnak. Akadt olvasó, aki lapunkról negatív véleményt mondott, úgy látja, hogy lenne min javítani, s ezt minit állítja megírta nekünk a nemrégiben kiadott kérdőívünkön. Igyekszünk eleget tenni a ma még elégedetlen olvasók kérésének is. Szokolya megyéink északi települések, náluk is sok a hírlapkedvelő. Juhász Józsefné nyugdíjastól megtudtuk, ott még elfogadható árúnak tartják, bár a vidéknek szóló hetilap is igen népszerű a faluban. A krimi, a bűnügyek, s főleg a szombati olvasmányos lapszámok a kedvencei Rózsahegyi Ferencnének. aki javasolta, közölhetnénk novellákat, érdekes életképeket is. ö mondta el azt is, hogy örül annak, hogy egyenlő terjedelemben ismerkedhet meg a megye déli részén történtekkel. Megtudhatja Cegléd, Nagykőrös és Monor híreit is, ami számára fontos, hiszen az egész megye élete is része valahol egy-egy falunak. Mások szerint több politika kellene, s akadt, aki lassúnak ítéli munkánkat, s frissességre buzdít. Mi pedig bár mindig jobbra törekszünk, tudjuk a pénz nagy úr és az árak befolyásolják és behatárolják az igényeket. Megértjük, hogy sokan lemondták, ugyanakkor bízunk abban, színes jó írásokkal vissza tudjuk csalogatni a pillanatnyilag hűtlenkedö kedves olvasóinkat is. A kitartóaknak, az igényüket kiváróknak pedig köszönjük. —í —a történő szakképzést, mind az átképzést szabályozzák majd. Az állam továbbra is támogatni fogja az első szakképesítés megszerzését. Ez azt jelenti, hogy az ehhez szükséges tanulmányok — az elméleti és a gyakorlati képzés is — ingyenesek maradnak. Újdonság, hogy az elméleti oktatás feladatát nemcsak az állami iskolák, hanem a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások is végezhetik. Gyakorlati oktatás pedig bármelyik vállalatnál, üzemben, vállalkozónál, kisiparosnál végezhető, ahol az adott szakma számára az Országos Szakmai Jegyzékben meghatározott feltételek adottak. Újdonság továbbá, hogy a tankötelezettséget követően az újraintézményesülő szakmai tanulói jogviszony nyújt garanciát a szakképzettség elnyerését követő munkába állásra. Ez a jogviszony a tanulószerződéssel jön létre. Ezzel megszűnik majd az alanyi jogon járó ösztöndíj, helyébe a tanulószerződés esetén tanulóbér lép, ami főleg a szakmunkásképzőkben tanulókat érinti, és havonta legkevesebb a minimálbér egyötöde lesz, évfolyamonként pedig emelkedő ösz- szeget fog jelenteni. A tervezet szerint az állam támogatni fogja a munkanélküliség csökkentését szolgáló képzéseket is. Deák Attila
