Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

KITŰNŐ AJÁNLÓLEVÉL Rekordot döntött a Minerva Itt az ötödik Privát Profit Ki a fó váiMikozé Solymáron Mustárt csomagoló asszonykezek Valósággal unikumként hat, ha sopánkodó, panasz­kodó gazdasági vezetők he­lyett, higgadtan tervezgető és valóban piacban gondol­kodó szakemberekről szer­zünk tudomást. Gyónt La­jos, a dunavarsányi Petőfi Tsz élelmiszerüzemének a vezetője mondhatni azon szerencsések egyike, akitől a kereskedelem, a bel- és külpiac hosszú évek óta nem volt idegen. Másfél évtizede áll az üzem élén, s amióta egyértelműen vi­lágossá vált, hogy a régi keretek között már nem sokáig funkcionálnak a me­zőgazdasági nagyüzemek, s így érthetően azok ipari egységei sem, így Gyóni Lajoson is mindinkább úr­rá lett a vállalkozói kedv. Nem tagadja, - szeretné to­vább működtetni az üze­met, öt-hat olyan embert társnak megszerezni, akik értenek a szakmához, s nemcsak a haszonért állnak be a sorba. Ez az élelmiszerüzem, a vagyonértékelés alapján 50 millió forintot ér. Éve­ken át igen kezdetleges gé­pek és a hozzájuk idomuló technológia adott segítsé­get az itteni munkák szín­vonalas végzéséhez. A sta­bil dolgozói gárdának kö­szönhetően, az előállított konzervipari termékek, köztük uborkák, gyümölcs­befőttek, különböző sava­nyúféleségek, mustár és torma, határainkon kívül is ismertté tették a duna- varsánljiakat. Az utóbbi néhány esztendőben sike­rült többmillió forintos korszerűsítéseket is végre­hajtani az üzemben. Amire különösen büszkék, hogy a szövetkezet 10 millió forin­tot áldozott egy modern hőközpont telepítésére. Nemcsak gőzt fejleszt, ha­nem biztosítja a termékek főzéséhez, hőkezeléséhez nélkülözhetetlen energiát is. A modern hőközpont (Erdősi Ágnes felvételei) Tavaly az üzem ritka eredményes, és piaci szem­pontból szerencsésnek mondható időszakon esett át. Az uborkát, amelyet éveken át a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet­től szereztek be, felváltot­ták sajátjukkal, öt hektá­ron termesztették a Miner­va nevet viselő, kedvelt uborkafajtát, méghozzá a korszerűnek számító cse- pegtetős öntözési módszer­rel, s rekordtermést taka­ríthattak be. Az uborkát nyugati exportra szánták. Egymásnak adták a kilin­cset az üzletkötők, de messze az értéke alatt kí­vántak hozzájutni az áru­hoz. Bagóért viszont, mond­ta határozottan az üzemve­zető, nem adták a termé­nyüket. Rögvest hozzálát­tak a hazai igények feltér­képezéséhez, a gyors piac­kutatáshoz. És az ered­mény : valamennyi export­ra szánt savanyú uborka itthon talált fogyasztókra! Méghozzá nem is a legol­csóbb áron. A legnagyobb konkurenciát az olcsó, mondhatni dömpingáras bolgár uborkák jelentették, de helyettük a dunavarsá­nyit vitték jobban a keres­kedők és a vásárlók is. Mivel mindinkább kelen­VÁLLALKOZÓI ESTÉLYEK Sikeres hétvégék Sikeresek voltak a Vál­lalkozók Országos Szövet­sége által kezdeményezett hétvégi vállalkozói estélyek. Január 24-én Egerben Bal- sai István igazságügy-mi­niszter kétszáz, míg 25-én Debrecenben Jeszenszky Géza külügyminiszter csak­nem háromszáz vállalkozó­val találkozott. A VOSZ és a helyi ön- kormányzatok által rende­zett összejövetelek célja a vállalkozók és a kormány gondolkodásának közelíté­se, a kölcsönös információ- csere volt. Az estélyekkel a VOSZ azt is szeretné de­monstrálni, hogy az eltérő gazdasági filozófiák ellené­re is lehet együttműködni. A szövetség reméli, hogy a rendezvények . hozzájárul­nak a helyi önkormányza­tok vállalkozói szemléleté­nek erősítéséhez is. A VOSZ tavasszal még további hat vállalkozói estélyt szervez. dővé válik az idestova har­madik esztendeje készített dijoni mustár, s a profil­listán ott található az ece­tes torma, és a hagyomá­nyos ízesítésű mustár is, érthetően sokrétű az üzem profilja. Az elmúlt évben a már vázolt kedvező körül­ményeknek köszönhetően 27 millió forintos nyeresé­get termelt a szövetkezet számára ez az ipari egység. Ha megtörténik a kárpót­lási jegyek felhasználása, a licitálás és árverezés, hogy csak néhány várható lépés kerüljön említésre, s a gyakorlatban megvalósul a kárpótlási, a szövetkezeti és a tulajdontörvény, és azok kivitelezése, ennek az üzemnek az életében is jelentős változások követ­kezhetnek be. A szövetke­zet tagsága a részjegyek, meglevő készpénzük, tőké­jük birtokában (értesülések szerint legalább 80—100 fő) fantáziát lát abban, hogy üzlettárs legyen ebben az élelmiszerüzemben. Privát Profit néven új üzletközpont, hozzá tartozó klub és szolgáltatói hálózat nyílt Solymáron. A január végén ünnepélyesen átadott központ már az ötödik ilyen az országban. A két évvel ezelőtti kezdeményezés nyo­mán azóta Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Bics­kén és Kaposváron nyílt ugyanilyen. A solymári ötö­dik után még január végén Nyíregyházán átadják a ha­todikat. A solymári központ létre­hozásának ugyanaz a célja, mint a többié. Sokoldalú és szerteágazó gazdaságélén­kítő, vállalkozásbarát tevé­kenységével igyekszik ösz- szehangolni a vállalkozók, a gazdálkodók, a különféle társaságok, állami és ve­gyes vállalatok, valamint az önkormányzatok, a bankok és a biztosítótársaságok te­vékenységét. Ehhez számítógépes adat­bank, korszerű technikai felszerelés, jogi, adó-, nam­es vállalkozásszervező szol­gáltatás, oktatási csomag­tervek állnak a rendelkezé­sére. A központ országos, sőt nemzetközi kapcsolatok kiépítésén is fáradozik, el­sősorban a helyi lehetősé­geket igyekszik kiaknázni. Ezek azonban — miként a megnyitón elhangzott — az ország különböző vidékein eltérőek, mint ahogy a ke­leti és a nyugati országrész a gazdasági fejlettség és az életképes vállalkozás szem­pontjából is különbözik. Mi­nél inkább keletről nyugat­ra haladunk az országban, annál inkább változó a vál­lalkozásokkal kapcsolatos szemlélet is. Míg a nyugati típusú vállalkozásoknál elő­ször a célt tűzik ki, s ah­hoz méretezik, tervezik meg a vállalkozást, a keleti or­szágrészekben éppen fordí­tott a sorrend; ez igen gyak­ran sikertelen vállalkozá­sokat eredményez. Az új solymári központ megalakítása már csak azért is jelentős, mert a legtöbb Gyóni Lajos szerint a kft. lenne a hasznosabb, a jövedelmezőbb gazdálkodá­si forma. Éppen az idei gazdálkodási elképzelések felvázolása, a partnerek megtartása és újabb piacok szerzése érdekében, mi­előbb szükség volna az üzem sorsának rendezésé­re. A késedelemnek egyér­telműen az üzem és dolgo­zói lótnák kárát. Még a múlt év végi köz­gyűlésen hangzott el, hogy a szövetkezet ipari ágaza­tainak az 1992. januári ter­melésből kell biztosítaniuk februári talpon maradásu­kat. Nos, ezt az „üzenetet” az élelmiszerüzem vezető­je is tudomásul vette, és beosztottainak még frissi­ben jelezte. A meglevő készlet megfelelő forgóala­pot jelent a további talpon maradáshoz. Az említett 27 millió fo­rintnyi nyereség tehát ki­tűnő ajánlólevél lehet a jövőre nézve. Talán még nem került az üzemvezető és annak stábja lépéshát­rányba, s így vállalkozó­kedvüket az üzem sorsáért aggódók bátorítóan támo­gatják. Van ugyanis fantá­zia ebben a gazdasági egy­ségben, amelyre egy piac- centrikus stratégiát lehet ráépíteni. Gyócsi László BŰVÖS KÖRÖN BELÜL? Mindent a nulláról kezdeni Újra — ámbátor nem elő­ször — jó kilátásokkal ke­csegtető üzleti terv látott napvilágot a bankházi volt szovjet katonai re­pülőtér hasznosítására. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság múlt heti, Kis- kunlacházán tartott tájé­koztatója legalábbis jó hí­rekkel szolgált: felcsillantva az élénkülés reményét a munkanélküliséggel bajló­dó környékbeli önkormány­zatok előtt. A polgármesterek s kép­viselők jelenlétében tartott eszmecsere központi gondo­lata szerint a reptér hasz­nosítása átütő változást eredményezne, lévén átala­kítása és építése során hat­ezer, míg a folyamatos üzemeltetés kapcsán ötezer ember alkalmazása lenne lehetséges. S persze így esély nyílna a kapcsolódó létesítmények fejlesztésére is, amely szintén lendítöen hatna az itteni települések­re. Köztudomásúan ugyan­Érvényben: 1992. január 28-tól VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 137,20 140,00 Ausztrál dollár 57,33 58,57 Belga frank (100) 232,11 236,77 Dán korona 12,33 12.59 Finn márka 17,54 17,94 Francia frank 14,04 14,32 Görög drachma (100) 41,59 42,43 Holland forint 42,47 43,33 Ír font 127,00 129,60 Japán yen (100) 61,39 62,59 Kanadai dollár 65,63 67.03 Kuvaiti dinár 263,24 268,74 Nemet márka 47.81 48,77 Norvég korona 12,19 12,43 Olasz líra (1000) 63.66 64,94 Osztrák schilling (100) 678,82 692,42 Portugál escudo (100) 55,57 56,67 Spanyol peseta (100) 75,88 77,40 Svájci frank 53,83 54,91 Svéd korona 13.17 13,43 HSA dollár 76,89 78,45 ECU (Közös Piac) 97,55 99,51 is Kiskunlacháza, Ráckeve és Dömsöd a munkanélkü­liség egyik legveszélyezte­tettebb megyei körzete, ahol nemcsak pillanatnyi­lag, de távlatilag sincs re­mény új munkahelyek te­remtésére. Az LRI tervei tehát a megoldást hozzák — amennyiben kivitelezé­sük zöld utat kapna. Erre azonban jelen pil­lanatban nincs garancia, hiszen a cég — egyelőre —• csupán egy, jóllehet pozí­cióelőnyöket élvező aspi­ránsa a nagy üzletnek. A tavaly sikertelenül végződő s a kulisszák mögött már- már botrányosan zajló nemzetközi tet\der után az LRI nyerte el a bérleti szerződésre kiírt pályáza­tot, így tehát áprilisig „nyu­godt”. A bűvös körön be­lül van, s vélhetően — leg­alábbis erre törekszik, eh­hez kíván támogatást sze­rezni — belül is marad. Mint azt dr. Farkas József főosztályvezető elmondta: úgy gondolják, stratégiai kérdés, hogy a reptér álla­mi tulajdonban maradjon, így tehát abban bíznak, övék lehet a hasznosítás jo­ga. A cég tervei az illeté­kes tárcák előtt ismertek, sőt Szabó Iván ipari s Sza­bó Tamás privatizációs ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter támogatá­sát élvezik. Éppen e héten esedékes az üzleti terv részletes feltárása a Közle­kedési M misztériumban: már a megvalósításban részt vevő vállalkozók kon­cepcióinak bemutatásával. Az üzleti elképzelések valóban kecsegtetőek. Mint a résztvevők megtudhatták, Bankházát a légi áruszállí­tás központjává célszerű fejleszteni, nem elhanya­golva a polgári utasszállí­tást sem: annál inkább, hi­szen Ferihegy terherbíró képessége is véges. Mind­ezen fejlesztésekhez rend­kívül kedvezőek a feltéte­lek: megfelelő terület ár rendelkezésre. Természete­sen mindent a nulláról kell vállalkozó a fővárosban és Pest megyében található. Az üzleti központ számít az önkormányzatok együttmű­ködésére is. Ennek jeleként számos környező település polgármesterét is meghív­ták a megnyitóra. A ven­déglátó solymári polgár- mester elmondta, náluk mi­iyen szemlélet érvényesül a vállalkozásokkal kapcso­latban. Nem azt tekintem jó vállalkozónak, húzta alá Dercsényi Péter polgármes­ter, aki kilószámra aggatja magára az aranyakat, és ily módon tüntet a vagyoná­val. Az igazi vállalkozó sze­rintem az, aki vagyonának legnagyobb hányadát mű­ködő, tisztességes hasznot hozó vállalkozásba fekteti be, egyúttal termékeinek új piacot is igyekszik keresni. A Privát Profit azért épp Solymárra tette ötödik vi­déki irodáját, mert számít arra, hogy a pilisi vonzás- körzetből a környező tele­pülések vállalkozói is segít­séget kaphatnak itt. kezdeni, lévén a jelen léte­sítmények szinte használ­hatatlanok. A 2500 méter hosszú és negyvenöt méter széles pálya rövid, műsze­rezettség és fénytechnika nincs, s a saját energia- ellátó rendszer is siralmas állapotban van. Üjat csak a régi lebontását követően lehet létrehozni — 1996-ra egy minimális, míg 2010-re egy teljes program szintjén. A hallgatóság messzeme­nő támogatásáról biztosí­totta az L KI képviselőit. Csupán kellő garanciákat kérnek, hogy a környezet- védelmi s zajártalmak ki­küszöbölődjenek, s ők part­nerek. Mint dr. Vóna Fe­renc (MDF) országgyűlési képviselő hangsúlyozta, egyetértő támogatásuknak igyekeznek minden fóru­mon hangot adni. Hiszen a reptérrel kapcsolatos üz­leti tervek óriási fejlődést jelentenének a környék­nek: szinte biztosra vehe­tő a foglalkoztatási gondok enyhülése. Nem beszélve a magángazdák termékei­ről, amelyek — a nemzet­közi szállításhoz kapcsolód­va — értékesítési lehető­séghez jutnának: e tény rendkívül pozitív változá­sokat idézne elő. S itt a közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés csomópontjait is meg lehetne teremteni — erre megvan minden alap. Az elképzelések hallatán tehát fejlődő, virágzó tele­pülések körvonalazódnak: infrastruktúrával, munka- lehetőséggel, távlatokkal, a nemzetközi légi fuvarozás­ban elismert pozícióval. Kérdés csupán, hogy e szép tervek megvalósításá­ra az LRI a legalkalma­sabb. Mindenesetre erre jő kilátásai vannak, érdemes tehát az önkormányzatok­nak támogatniuk. Va. ß. "^f£Man 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom