Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-04 / 3. szám
A BANKGK ÉS AZ AGBÁBGAZDASAG Amikor váltókkal űzetnek 9 Az Agrobankot a nevén kívül mi kotta magyar mezőgazdasághoz? — kérdezte a Falütévé riportere Márton András ügyvezető igazgatót. — Elsősorban a tulajdonosok kötnek minket egymáshoz. Márpedig részvényeink ötven százaléka a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termelők kezében van. 9 Hogyan tervezik? Továbbra is főleg a mezőgazdasággal fog összekapcsolódni a tevékenységük, vagy a kapcsolat ezután egyre inkább csak a tulajdonosi viszonyukra korlátozódik? — Mint ahogy eddig, ezután is szektor- és ágazatsemlegesen kíván működni az Agrobank. Természetesen a hitel-portf oltónkban az agrárágazatoknak nagyon nagy szerepük van: a mezőgazdaság mintegy húsz, az élelmiszeripar pedig körülbelül tizenkét százalékkal részesedik a kintlevőségeinkből. 0 A következő években bizonyára sok új, induló mezőgazdasági vállalkozással kell számolni. Az élelmiszeriparban talán még ennél is többel, s ezek bizony beruházásigényesek. Hogyan látja: miként finanszírozhatók e vállalkozások a bank részéről? — Nem tudom, hogy a magyar pénzügyi közvéleményben változott-e, vett-e föl új vonásokat az agrár- fi nartszírozásról kialakult kép. De az Agrobank látja. hogy a népgazdaság egy nagyon ígéretes és perspektivikus területéről van ez esetben szó, s ezért, ha sikerül a jőve d e! me «őség i vi- szonyokkail összhangba n lévő forrásokat találni, akkor továbbra is feltétlenül támogatni fogjuk a beruházásokat — hitellel is — a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Jelenleg ez az egyik olyan üzletágunk, ahová a pénzünket tartósan is kihelyezzük, hosszú távú hiteleket is nyújtunk. Ilyesmire a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházók és a szolgáltatásokat nyújtani akarók számíthattak, leginkább idáig. 0 A bankot minden szempontból köti a titoktartás, de azért talán elárulhat valamit egy-két nagyobb szabású vállalkozásukról.., ■— Érdekes módon az Ag- robanknak nincsenek nagyon nagy vállalkozásai. Mi elsősorban a kis- és középméretű vállalkozásokat támogatjuk, s azok gazdáit tartjuk első számú ügyfeleinknek. 0 Tulajdonképpen milyen tulajdonságokat várnak el mezőgazdaságunktól? — Mi azt szeretjük, ha az ágazat kellőképpen rugalmas, vagyis gyorsan és megfelelően alkalmazkodik a piachoz. Ügy érezzük, hogy jelen és jövendő partnereink egyaránt akkor lehetnek sikeresek, ha képesek termelési szerkezetüket folyamatosan a bel- és külföldi igényekhez igazítani. Arra törekszünk, hogy ehhez pénzügyi eszközöket, szolgáltatásokat tudjunk ezután is számukra nyújtani. @ Hogyan látja a Mezőbank Rt. vezérigazgatója az 1991-es gazdasági évei a mezőgazdaság szemszögéből? Kábái Gyulának ez a megállapítása: — Az étn szemüvegemen keresztül ez rettenetesen nehéz évnek látszott. Amennyire az előzetes számokat ismerem, tapasztalataim, minisztériumi és más információk tükrében feltűnik, hogy a mezőgazdasági munka nyeresége rendkívül alacsony volt 1991-ben. Egészen biztos, hogy még a 10 mil- linrdot sem éri majd el, mások szerint csupán 8 milliárd forint körül fog alakulni a nyereség. És persze ebből levonandók a hatalmas veszteségek, amelyek — az érintett egységeknél összesen — elérhetik ugyanezt a nagyságrendet. Ez pedig azt jelenti, hogy az ágazat egésze körülbelül nullszaldós lesz, vagy ahhoz közeli állapotban zár. Ez egy bank számára viszont nem jelenthet mást, mint hogy a partnereinek a fizetőképessége súlyosan romlott. Ez a mi helyzetünkön és a banknál nyilvántartott adatokban világosan tükröződik! Három hónap alatt — júniustól szeptemberig — több mint kétszeresére nőtt a lejárt követelési állományunk. s ebben benne van a betakarítása idő utáni értékesítési probléma. Azaz: a felvásárló vállalatok egész egyszerűen nem voltak képesek finanszírozni a saját üzletleötéseiket. # A különféle „háborúkra" — hús, tojás, bor és a többi — gondol, ugye? — Igen. Hosszú lejáratú váltókkal fizetnek, amelyekkel nem lehet sem adót, sem pedig bért fizetni, amint az bizonyára köztudott. Mivel a váltók leszámítolása sem egyszerű dolog, a beszerzések elé is nagy akadályok tornyosulnak. Nem lehet beszerezni az őszi munkálatokhoz szükséges eszközöket, műtrágyát és a többi szükséges dolgot, tehát ilyen tekintetben érződik a bank pozíciójában is, hogy nem volt ok nélkül sötét a szemüvegen át látott kép a mezőgazdaság helyzetét illetően. 0 Milyen kiutat lát a Mezőbank vezérigazgatója? — Csak visszafogott optimizmussal szólhatok — mondta Kaibai Gyula és magyarázókig hozzátette: — Nagyon jó lenne látni végre, hogy a mezőgazdaság átalakulási folyamata hogyan fog lezajlani. Mi történik akkor, ha a szövetkezeti törvény elfogadását követően megkezdődik a szövetkezetek átalakulása, átrendeződése, mert azt hiszem, hogy az teljesen világos és természetes, hogy az a szövetkezeti modell, amely az elmúlt húsz-harminc évet uralta, az ellentmondásai miatt feltétlenül változtatásra szorul. Ez persze nem mostani követelmény, s ne vegyék dicsekvésnek, de magam is azok közé tartoztam, akik már a nyolcvanas évek elejétől a valódi tulajdonosok szövetkezetét szerettük volna megteremteni. Most látszik, hogy ez mennyire nem egyszerű feladat. ORIENTAL ES INFORMÁL Partneri segítséggel A piacgazdaság ma még csak formálódó viszonyai között a megye ipari szövetkezetei is új követekné- nyekkei kerültek szembe. A gazdálkodás eddigi hatásos módszereiről sorra kiderültek, hogy' erőtlenek; a megújuláshoz mindenképpen. Ehhez járult hozzá a volt szovjet és szocialista piacok elveszítése, mindez együtt a gazdálkodók egy része számára csődöt jelentett. Az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ), érzékelve a válsághelyzetet, átszervezést határozott el, mégpedig az ügyintéző szervezet korszerűsítésére. Szándéka szerint ezzel a jelenlegi viszonyokhoz igazodó érdekképviseleti stratégiát kívánt megvalósítani. A megyei szövetkezeteket is jelentősen érintő változásokról Bittó Zoltán piacszervezési igazgatótól kértünk tájékoztatást. Külkap cső la to k — A november—decemberben. pály'ázati rendszer útján megvalósult átalakulás — hangzik a váiasz — az új piacgazdasági viszonyoknak megfelelő, s egyben a társaságokká alakult gazdálkodók igényei szerint működő érdekképviseletet hivatott biztosítani. A létrejövő három igazgatóság a fő feladatok szerint szerveződött: jogi és titkársági, gazdaságszabályozási és piacszervezési igazgatóság néven kezdett tevékenykedni. Nyitott úgy a szövetkezetek, mint az egyéb társaságok iránt, s az eddiginél jóval erőteljesebb jogi, pénzügyi, közgazdasági tanácsadással, illetve egy karakterisztikusabb piacszervező tevékenységgel któán segíteni. Egyformán jelentős mindhárom szolgáltatási kör, s mivel a régi és új munkatársak megfelelő felkészültséggel rendelkeznek, adotECY ÉVEN BELÜL TEUES PRIVATIZÁCIÓ Az első lépcsőben tőhét emelnek (Folytatás az 1. oldalról) Az írek — az igazgató szavait használva — nagy tőkerővel robbannának be a magyar piacra, s ezen belül is a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat partnerhálózatába. Minden remény adott arra, hogy akár két hónapon belül 50 százalékos tőkerészesedés mellett a már jelzett rt. helyébe az Avonmore—Hungária Kft. elnevezésű cég lépjen. Az írek által behozandó tőke a szécsényt, pásztói, váci és gyöngyösi üzemekbe kerülne. Elindítva ezzel egy termékszerkezet- és technológia-korszerűsítést, mint ahogyan lapunkban is szó esett az Al- sónémedin működő Sváb Tejről és a már említett Kőrös Tej Kft.-kről, amelyek keresett és kedvelt sajtféleségeket állítanak elő. Egyébként egy hazai cég, a KMTV-t felértékelte. Ennek értelmében a vállalat vagyona 733 millió forintot tesz ki. Tervek szerint az összvagyon 40 százalékára a tulajdonosok tartanak igényt, tíz százaléknyi tőkenagyságot a dolgozóknak különítenek el. Jelentős állami vagyonrészt kívánnak felvásárolni az írek is. Sőt, akik kárpótlási jegy tulajdonában szándékoznak tőkéstársakká válni, számukra is adottak a lehetőségek. A beszélgetés során óhatatlanul is felvetődött az a kérdés, hogy a vállalat mikor fogja emelni és milyen nagyságrendben termékei árát!? A KMTV igazgatója elmondotta, hogy 30 százalékkal emelik a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej árát. Ez a maximum. Ehhez igazodnak a további, a vállalat által gyártott tejtermékek árai, illetve az azokban bekövetkezett változások. A fogyasztók január 13-ától kezdődően találkozhatnak az új, a módosult árakon forgalmazott középmagyarországi tejipari termékekkel. Tóth Zsigmond Miklós, nem tagadja, ez az áremelés kemény és a fogyasztók számára kellemetlen, zsebbe vágó dolog. Arra a feldolgozóknak is tekintettel kell lenniük, hogy a felvásárlási árakat az illetékes szaktárca 20 százalékban maximálja. Ez ösztönzést, tak a feltételek, hogy naprakész információkkal szolgáljunk. Az átszervezés soirán a piacszervezési igazgatóságra új munkatársak is kerüllek: speciális feladatokat ellátó külkereskedelmi szakreferens, illetve angol— német nyelvtudással rendelkező piacszervezési szakemberek. Az ő feladatuk a külkapcsolatok kiépítése, a piaci lehetőségek feltárása, illetve a szükséges információk továbbítása és közvetítése. Láncszemkén t — Az OKISZ eddig is kiterjedt relációkkal bírt — folytatja az igazgató —, rendszeres kapcsolatokat tartottunk a Budapesten működő külföldi kereskedelmi képviseletekkel, s a külföldön működő magyar intézményekkel, s együttműködési formákat kerestünk a külföldi kamarákkal és iparszövetségekkel is. Elsősorban — a földrajzi közelség és a tradíciók miatt -- az osztrák, német, s újabban az olasz partnerekkel szélesedtek kap- csalataink; s ezt az utat követjük a jövőben is. Azzal kiegészítve, hogy mindenben igyekszünk a felénk jelzett szövetkezeti igényeknek eleget tenni. Ügy ítéljük meg, manapság rendr kívül fontos, hogy a ma már önálló külkereskedelmi tevékenységet is folytató gazdálkodók megfelelő ismeretekhez jussanak a bonyolítást, a vámszabályozást, avagy az export-import ügyeket illetően — ml ebben szeretnénk partneri segítséget nyújtani. Mintegy közvetítő láncszemként óhajtunk funkcionálni, munkalehetőségeket is közvetítve: most például az MTA kutatóintézeteivel tárgyalunk, hogy a különféle kiviteli témákban szövetkezeti közreműködést keressünk. Utána különösen Mindezekre a szolgáltatásokra már az átszervezés előtt is megfogalmazódott az igény. Ebben az esztendőben azonban minden bizonnyal erőteljesebben jelentkezik majd, mégpedig a második félévben. Amikor — a szövetkezeti törvény elfogadását követő átalakulások után — az ú] társaságok, s szövetkezetek ismét a piac felé fordulnak. Ekkor és ebben a folyamatban feltétlen érdemes az OKISZ orientáló, informáló, piacszervező segítségére támaszkodniuk. Va. e. biztatást ad a termelőknek, a kis- és nagygazdaságoknak a mennyiségi és minőségi tejtermelésre. Arat^ egyébként csak addig és‘ olyan mértékben szabad és ildomos emelni, jegyezte meg Tóth Zsigmond Miklós, amennyit a piac, a fogyasztók elbírnak. Gyócsi László VIOLA M ÓFÉNY ELFOGY Egyszerre vannak jelen a gazdálkodó szervezetek körében biztató és aggasztó jelenségek. Gyakran ugyanannál a cégnél észlelhető ez a kettősség, azaz kevés olyan hely akad, ahol egyértelmű a siker, avagy annak az ellentéte, a kudarc. Van azonban valami, ami a megye bármely helyén legyen is a gazdálkodó, azonos gond, ez pedig a beruházásoknak a mennyisége. Az ilyen célra befektetett pénz a cégek egyre nagyobb részénél már az amortizáció ellensúlyozására sem elég. azaz az eddigi technikai-technológiai színvonal megtartására sem futja. Ilyen helyzetben reális veszéllyé lesz a vagyonfelélés! Ami azzal egyenlő, hogy a -gazdálkodó meglévő vagyona egy részének az értékesítésével, készletei teljes felhasználásával próbál meg talpon maradni. A gazdálkodóknál a jobbak közé tartoznak azok, amelyeknél csak 10-15 százalékos a beruházási befektetések visszaesése, hiszen nem csekély a száma azoknak a szervezeteknek, amelyek egyharmados csökkenést mutatnak ki. Az infláció ott is érezteti a hatását, ahol a folyó áron mért kiadások ugyan növekedtek — az importból származó gépek, berendezések esetében például tízszázalékos ez a gyarapodás — a tavalyi időszakban HJ90-hez képest, ám a valóságban, az ún. meny- nyiségi mutatók alapján ez a több 18-25 százalékkal kevesebb. A különbség az infláció szedte vám. Nyomatékos figyelmeztetés a gazdálkodóknak, ha már a szinten tartásra sem futja a pénzből, mert hiszen akkor elfogy még az is, ami ma az életben maradásnak a minimális alapja, amint ennél is nyomatékosabb figyelmeztetés a vagyonfelélés megkezdése. Ez utóbbi ugyanis lavinává válhat: maga alá temeti a céget. Kivéve azt az esetet, amikor a vagyon egy részének értékesítése a kibontakozási stratégia fedezete lesz. Akkor jó helyre jut a pénz. <M) Karcsúsodott a Csepel Autó Még az óév utolsó napjaiban iis történt egy fontos esemény a Csepel Autógyárban : ülést tartott ugyanis az a hattagú bizottság, amely a létszám- leépítésekről tárgyalt. Már hónapokkal ezelőtt ismert volt, hogy több mint ezer ember munkája válik feleslegessé Szigetszentmiklóson, s össze! csak kétszáz ember elbocsátására került sor Az év végi döntés értelmében még közel hétszáznyolcvan ember kapta meg szilveszter előtt az elbocsátásáról szóló értesítést. A listára főként fizikai dolgozók kerültek fel, köztük akadtak szakmunkások is, akik a járműgyárban az alvázszerelésnél, illetve az 5 sz. gyárban az alkatrész- gyártásnál dolgoztak. Az értesítést követő harminc nap múlva kapják majd kézhez az érintettek a felmondólevelüket, s majdan a kollektív szerződésben rögzített végkielégítés is megilleti őket. A Csepel Autógyárban január hatodikán indul újra a termelés, de valószínűsíthető, hogy az év első hónapjában még csak keveseknek lesz munkájuk, hiszen a Csepel Autó Rt. alapító okiratának aláírására — mint arról lapunkban is írtunk már —, várhatóan februárban kerül sor. H. É.
