Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-27 / 22. szám
ERŐPRÓBÁK DUMA VARSÁMBAN •• f * ® •• SS* Roti jovoje sem rózsaszín Bő két esztendeje a társasági és átalakulási törvény nyújtotta lehetőségeket kihasználva egymás után alakultak meg a kft.-k, rt.-k és betéti társulások. Meglepően nagy volt a vállalkozói kedv a mezőgazdasági nagyüzemeknél, ahol az ipari ágazatokon belül jöttek létre az új keletű gazdasági egységek. Ez az átalakulási hullám lényegében előszele volt a szövetkezeteknél végbemenő szervezeti, irányítási lépéseknek. A közös gazdaságok a közelmúltban elfogadott új szövetkezeti és átalakulási törvény értelmében nyugati mintájú, s az egyre gyakrabban emlegetett, német típusú munkaszövetkezetekké alakulnak át. Legalábbis a feldolgozó, értékesítő, pénzügyi, oktatási formulákat tartják a valóban korszerűsödni szándékozók a leginkább követendő gazdálkodási formának, A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet a megye azon gazdaságai közé tartozik, ahol 1990-ben a már említett átalakulási *törvény alapján több kft. is szárnyat bomott, Az i3 megfigyelhető volt, hogy alapvetően a téesz azon ipari egységei serénykedtek az átalakulások szorgalmazásában, amelyek egyébként is eredménytelenül, vagy kis haszonnal működtek. Az egykori önelszámoló egységekről van tehát szó. A takarmánykeverőből, a szárítóüzemrészből született meg például a Dutáp Kft., melynek továbbra is alapvető profilja maradt a takarmánykészítés: elsősorban az anyaszövetkezet, másrészt a kistermelők számára dolgozva. Mivel azonban időközben mind több jele volt annak, hogy a baromfitartás és a tehenészet is szembe találja magát a piaci kihívásokkal és a belföldi konkurenciával, így egyre kevesebb takarmányra tartottak igényt. Ráadásul fokozta az állattartók gondjait, hogy irreálisan megugrottak az alapanyag- árak, s a takarmányüzem termelése is visszaesett. A volt baromfivágóhíd- ból alakult meg, amely szintén veszteséget termelt, a Kisvágóhid Kft. Ezen a területen 1991 első félévében történt meg az átszervezés. Értesülések szerint ez a kft. képes fenntartani magát. Az egykoron jobb napokat látott holstein-fríz tehenészet is átalakult, s lett belőle a HF Kft. Számottevő, 800 darabos állomány termelhetne hasznot a társaságnak. A tejtermelés kényszerű visszafogása, a felvásárlási árakban mutatkozó problémák mindinkább lehetetlenné teszik a kft. eredményes működését. A kereskedői, ismertebb nevén a Röfi Kft., szintén nem dicsekedhet azzal, hogy rózsaszínben láthatja a jövőt. Magvát, alakulását megelőzően, a szövetkezet fővárosi egységei alkották. A Vámház kőrútról, a KözVállalkozás - növekvő terhekkel Kiút a zsákutcából? Váchartyán szélén szelíd domb alján van a Volán- spéc Vállalat ipari telephelye. A cég nehezen alkalmazkodik a megváltozott gazdasági helyzethez. Ám a telepen 1991. áprilisban mégis megalakult a Stahl— Volánspec Acélszerkezetgyártó Kft. Lapunkat a vállalkozás és a működés körülményeiről Muka Pál ügyvezető igazgató és Ku- rucz János gazdasági vezető tájékoztatja. Mint megtudtuk, a társaság mindössze egymilliós törzstőkével indult. Nyolc alapítója mind természetes személy, huszonhárom alkalmazottal és két, úgynevezett tagi alapítóval működik. A telephely egy részét — három műhelyt és két irodaszobát — bérlik >a működéshez szükséges termelőberendezésekkel: egykori munkaadójuktól. A Stahl profilja lakatos- ipari munkák vállalása, pontosabban acélszerkezetek, ezen belül közúti járművek alkatrészeinek a gyártása. A társaság megalakulása előtt már kapcsolatban állt a telephely a világszerte ismert Goldhoffer céggel, amely teherszállító trélerek gyártásával foglalkozik. Ettől a cégtől szereztek az új vállalkozók megrendeléseket alkatrészek gyártására. Az alapítók 1991. áprilistól decemberig 650 ezer márka értékben szállítottak a termékeikből a megrendelőnek, ami mintegy 28 millió forint árbevételt jelent. Ezt tavaly nyár óta önálló külkereskedelmi ügyletként bonyolítják le, az új évben pedig szeretnék tovább bővíteni a felvevőpiacot, ha lehet, belföldön is. Ennek érdekében az év elejétől a Magyarországon üzemelő Goldhoffer-jármű- vek teljes körű vevőszolgálatát is ellátják. S mivel termékeik minőségének a javítására is törekednek,- ezért januárban új, az argon-széndioxid-védőgázas hegesztési technológiára tértek át, amit a partner joggal elvár. Az évi bérleti díj — tudtuk meg — az első évben, azaz 1992. márciusig épületeknél a bruttó érték 6, gépeknél 20 százaléka. Az alapítástól a múlt év decemberig a bérleményekért a Stahl a Volánspecnek közel másfél milliót fizetett, amihez hozzájönnek még az üzemeltetés költségei, melyet ugyancsak a vállalkozók fedeznek. Ez még elfogadható tehertétel. De áprilistól változni fog az eddigi kedvezményesí?) tarifa. A bérleti díj épületeknél 11, a gépeknél 25 százalékra emelkedik. Továbbá januártól visszamenőleg módosul az államilag bejelentett inflációs rátával a bérleti díj összege. E tények ismeretében elgondolkodtató, hogy a kilátásba helyezett magas bérleti díj egy csőd szélén álló, veszteséges vállalat kasszájába vándorol. De mi jut ebből az állami költségvetésnek, hiszen ezek is állami vagyontárgyak. Vajon a túlzott terhek nem fogják elvenni a vállalks- zók kedvét? Boronkay Péter raktár utcába költözött nagycsarnokban egyre kevésbé tűnik sikeresnek a kft. működése. Szembetűnő, mint hírlik, a kereslet- csökkenés a cég termékei iránt, s ebben nyomon követhető a lakosság mind szerényebb vásárlói kedve is. Baromfi-, sertés-, szarvas- marha- és nyúltartásra rendezkedett be a Háztáji Kft. Remélhetően a kistermelés hasznosságának a szorgalmazása találkozni fog a jövőben a vállalkozói kedvvel is. Mivel mind több jele mutatkozik annak, hogy már idén aggasztó méreteket ölthet az agrár munkanélküliek száma, így remélhetően a biztosabb megélhetés miatt is egyre többen rendezkednek be növénytermesztésre, állattartásra. Sokat hallani Dunavar- sányban a Hunari Rt.-ről is. A cég nyúlfeldolgozásra alakult. Értesülések szerint már megkezdődtek az üzem beruházási munkálatai, amelyekben egyiptomi üzlettársat is magáénak tudhat a Hunari Rt. Nagy valószínűséggel az esztendő második felében kezdetét veheti a tényleges, üzemszerű nyúlfeldolgozás. A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetben javában tart az elmúlt évi eredmények feldolgozása, a mérlegkészítés. Misek Péter né, a szövetkezet számviteli főosztályának vezetője elmondta, hogy szerény nyereségre van kilátásuk. Gondként nyomasztja a gazdaságot kintlévőségei nagysága is, amely megközelíti a 140 millió forintot is. Ugyanakkor a téesz mintegy 70 millió forinttal tartozik bankoknak. Ennek ellenére likviditási problémák nem nehezítik a belső gazdasági átszerveződést, az átalakulást. Mi tagadás, ez a szövetkezet szintén kemény erőpróbák előtt áll. Tagságának kiállásán is múlik, hogy milyen irányban haladhat majd-az a szekér, amelyen a dunavar- sányiak utazni kívánnak. Gy. L. Fejedelmi a kiszolgálás. to „Kastély ABC” néven nyílt Bia- torbágyon új élelmiszer-áruház település biai részének jobb ellátására. A Budavidék Rt. háromszáz négyzetméteres üzletében a friss húsáru, a mirelit és a tejtermék egyaránt kapható, így a közsőgbeliek kiszolgálása kis túlzással fejedelminek mondható. A mintegy 24 millió forintos beruházással létrehozott üzlet korábban bútorbolt volt (Vimola Károly felvétele) VESMR TAKSONYBAN Falakba ütköző felek Taksony önkormányzata sem kerülhette el a belhá- borút. Nyeste István polgármester ugyancsak megkapta a fegyelmijét, amely azonban — a hasonló jelenségek gyakorisága miatt — legfeljebb az események szereplői számára kavart vihart. A település polgárai nem tanúsítanak különösebb érdeklődést, hiszen amikór kiszivárgott, hogy a képviselő-testületi ülésen robbanhat a bomba, akkor is mindössze húszan-har- mincan voltak kíváncsiak. S elsősorban azok, akiknek valaha valamiért ellentétük volt Nyeste Istvánnal. „LEVEGŐ” KELLENE A fegyelmi indoklása — rövidre fogva —: a testület félreinformálása, s a törvényi előírások sorozatos megszegése. A határozatot megszavazó kilenc képviselő — hárman távol maradtak az ülésről — úgy . éli, a polgármesternek mihamarabb változtatni kell Átalakuló termelőszövetkezetek (V.) Vagyonmegosztá árveréssel Azon vagyontárgyaknál, amelyek megosztásáról a közgyűlés nem hozott határozatot, árveréssel történő megosztásra kerül sor. A zártkörű árverésen a tagok (és a kívülálló tulajdonosok) — egyénileg és csoportosan — licitálhatnak a vagyontárgyakra. A vagyontárgy kikiáltási ára a vagyonértékelés szerinti összeg. A tagok a szövetkezeti üzletrész-értékpapírjaikkal vehetnek részt az árverésen. Az üzletrész névértékéből a kikiáltási ár 10 százalékának megfelelő összeg árverési előlegnek minősül. Nem vehet részt az árverésen az, aki az ajánlattétel előtt nem tett nyilatkozatot a vagyontárgyhoz kapcsolt tartozás átvállalására. Az árverésre bocsátott vagyontárgyra a tulajdonjogot a legnagyobb vételárat ígérő tag, azonos összegű ajánlatok esetén pedig az első ajánlattevő szerzi meg. Aki az ajánlatok lezárását követően az árverési vételárat nem fizeti meg, kizárják az adott vagyontárgy ismételt árverezéséből, és árverezési előlegét is elveszti. A zártkörű árverést addig kell folytatni, amíg közgyűlési határozat nem születik a vagyon megosztásáról, illetőleg a vagyontárgyak legalább a kikiáltási áron el nem kelnek. Ha a vagyontárgy nem kel el, a közgyűlés dönthet, hogy az árverést alacsonyabb áron is lehet-e folytatni. Amennyiben ez sem vezet eredményre, nyílt árverést kell tartani, amelyen szövetkezeti üzletrészszel nem rendelkező is részt vehet, és készpénzzel is licitálhat. H. A. munkamódszerein, s meg kell szabadulni pártállami, a volt tanácselnöki pozíciója során kialakított kapcsolataitól. És ami a legfontosabb: apparátusával egyetemben fel kell nőnie — szakmailag, erkölcsileg — jelenkori feladataihoz. Ritkán fordul elő, hogy a testületben keletkező ellentétek a vállalkozók közérzete s problémái kapcsán éleződjenek. Taksonyban azonban így történt. S mint azt Bencze Ferencné képviselő, a helyi ipartestület titkára elemezte, ennek oka, hogy ez a létszámában és súlyában is erősödő réteg a rendszerváltozást követően nagyobb teret és több „levegőt” kérne. Törekvéseik azonban falakba ütköznek, mert általában idegenek szereznek előnyöket a helyiekkel szemben. A fegyelmi eljárás is egy ilyen ügy kapcsán robbant ki: a mozgássérült Tóth Sándor Tibor taksonyi lakossal szemben egy budapesti férfi, Tóth Péter — a polgármester jó barátja — jutott előnyös vállalkozási lehetőséghez. Ráadásul szabálytalanul, ugyanis az 51-es út egyik telkére előbb kapta meg az építési, mint a közterület-használati engedélyt; nem beszélve arról, hogy — az érvényben lévő rendezési terv értelmében — ide egyáltalán nem szabad építeni. Benczéné határozottan állítja tehát: amikor 1989- ben a taksonyi lakos ilyen kérését elutasították, azt messzemenően jogosan tették, ámbár azt is szabály- talanul, hiszen ez szóban történt, fellebbezési lehetőség nélkül. De hogy ilyen előzmények után most egy budapesti vállalkozó zöld utat kapjon: ez egyszerűen törvénysértő. VÉGBE LEZÁRNI A felhozott érvekkel a polgármester nem vitatkozik. Elismeri, hogy eljárási szabálytalanságok történtek, azt azonban határozottan vallja, az örvendetesen szélesedő vállalkozó kedvnek sohasem állt útjába, sőt volt kapcsolatait is a település javára fordította. De azt meg kell végre érteni, hogy bizonyos — jelentősebb — beruházásokat nem adhatnak ki olyan helyi vállalkozóknak, akik nem rendelkeznek a szükséges jogosítványokkal. A sokat sérelmezett buszkijáró építését sem adták ki véletlenül a Fókusznak: a közúti igazgatóság útja mentén csak szigorú tervdokumentációval rendelkező, s e munkára szakosodott cég vállalhat kivitelezést. A polgármester tisztában van azzal, hogy ezt a kisiparosok sérelmezik — hiszen a buszvárót társadalmi munkában építették —, de be kell látniuk: a polgármester kezét megkötik az előírások. A példákat a közelmúlt s az önkormányzat másfél éves működése során felgyülemlett tapasztalatokat persze hosszasan lehetne sorolni. Sok a kérdés mindkét részről: például a bevásárlóközpont kivitelezését miért nem helyiek kapták, s miért fordulhat elő, hogy — nemritkán — az olcsóbb ajánlatokat is lekörözve, a drágább, külső pályázatok nyerik el a munkát? Miért nincs minderről korrekt és időben történő tájékoztatás, s miért lehet megengedni, hogy a hivatal — élén a jegyzővel —. szakmailag megalapozatlan döntéseket hozzon? A türelmi idő lejár, s jóllehet, a képviselők rugalmasan tolerálták az eddigi hibákat: lassan le kell zárni e szakaszt. ingoványos TULAJON A polgármester lelkiismerete — állítja —. tiszta. Követett el hibákat, azt azonban tudomásul kell venniük a polgároknak, hogy éppen a testületi munkából adódóan szinte teljesen meg van kötve a keze. Jó és rossz döntéseik többségét közösen hozták meg. amikor pedig a képviselők utólagos tájékoztatásával történt valami, az is Taksonyt próbálta szolgálni. Csak esetleg a pillanatnyi. aktuális igényt háttérbe szorítva, a távolabbi érdeket felismerve. Kár, hogy mindezt magyarázni kell. Nyeste István úgy véli: így ingoványos talajra lépnek, ami valameny- nviük, s a község kárára lesz. Vasvári Éva
