Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-27 / 22. szám
Törvénysértő ítélet Nem lehet orvoslás nélkül hagyni A legfőbb ügyész törvényességi óvása szerint törvénysértő a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsának 1991. április 9-én kelt határozata, valamint a döntés alapját képező Budapesti Büntetőtörvényszék és a Legfelsőbb Bíróság négy évtizeddel ezelőtti ítélete, amelyben dr. Jánosi Ferenc hadbírót háborús bűnösnek mondta ki. Az ügyben kiszabott halálbüntetést 1950. június 22-én hajtották végre. A bűnügy tényállása szerint dr. Jánosi Ferenc mint hadbíró 1941 augusztusában a Délvidéken rögtönítélő bíróság tárgyalásvezető j ekén t — meggyőződése ellenére — halálra ítélt egy szerb polgári személyt, akit kivégeztek. Dr. Jánosi 1945 márciusában Sopronkőhidán az úgynevezett első Rajk-perben a vádat képviselte, és a vádbeszédben halálbüntetést is lehetővé tevő jogi minősítésre tett indítványt. A Legfelsőbb Bíróság elnöke — 40 évvel az elítélés után — törvényességi óvást emelt dr. Jánosi Ferenc felmentése érdekében. Ezt a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1991. április 9-ei határozatában elutasította. A tanács indoÜzleti terv szerint KEDVEZŐ HITELEK SZERKEZETÁTALAKÍTÁSRA A mezőgazdaság szervezeti és szerkezeti átalakításának segítésére a kormány reorganizációs programot indít az idei esztendőben, szorosan kapcsolódva a közelmúltban hatályba lépő csődtörvényhez, s szolgálva az új szövetkezeti törvény végrehajtását. Legfontosabb célja a mai szervezeti formában működésképtelen eszközök újrahasznosítása: pályázattal elérhető, üzleti tervre alapozott hitelekkel s az ahhoz nyújtott átlagos hetven-hetvenöt százalékos kamattámogatással. Az átalakult vagy felszámolt szövetkezetek piaci viszonyokhoz alkalmazkodó, hatékony működését szándékoznak ily módon elérni. annál is inkább, hiszen a szövetkezetek privatizációja — ellentétben az állami vagyon privatizációjával — eddig semmiféle kedvezményezettségben nem részesült. A programban minden olyan magánszemély és társas vállalkozás részt vehet — beleértve az átalakult szövetkezetek jogutódait is —, amely vállalja, hogy a megvásárolt, vagy a szövetkezet átalakulása során megszerzett eszközökkel és vagyontárgyakkal mezőgazdasági alaptevékenységet, élelmiszer-feldolgozást és mezőgazdasági szolgáltatást végez. EREDMÉNYT HOZOTT AZ USA ENERGIAHATÉKONYSÁGI PROGRAMJA Nyolc jelentős energiafelhasználású iparvállalatnál sikerült tényleges energia-megtakarítást elérni az amerikai kormány fejlesztési ügynöksége, az USAID ipari energiahatékonysági programja alapján. Az energetikai segély- programot az amerikai kormány a kuvaiti háború kitörése után indította, azzal a céllal, hogy segítse az energiaforrásokban szegény kelet-európai országokat a megdrágult olaj beszerzésében, _ illetve hatékony felhasználásában. Az összesen 1,075 millió dollárt igénylő program fő kérdésként kezeli az energia- hatékonyság javítását az iparban, emellett kitér az olajfinomítással és -beszerzéssel kapcsolatos lehetőségekre, valamint az energetikai árképzésre. Az ipari energiahatékonysági program kidolgozásával a washingtoni Hag- ler-Bailly Inc. tanácsadó céget bízták meg, amely együttműködve az energiagazdálkodási intézettel, nyolc kiválasztott vállalatnál kísérleti programot végzett el. Az elsődleges cél az volt, hogy feltárják a költségmentes, illetve rövid távon megtérülő energiatakarékossági lehetőségeket, olyanokat, amelyek hamar megjelennek az energiaszámlákban is. A rövid távú tervek megvalósításához az USxMD üzemenként 10—40 ezer dollár értékben, összesen 300 ezer dollárért hatékonyságjavító műszereket, berendezéseket, számítógépeket ajándékozott a Vállalatoknak. A program első évi tapasztalatai szerint a kiválasztottak — a Budapesti Szeszipari Vállalat, a Budafoki Papírgyár, a Fővárosi Távfűtő Művek, a Mosonmagyaróvári Timföldgyár, a Fővárosi Sütőipari Vállalat, az Orosházi Üveggyár, a Csepeli Fémmű; valamint a Budapesti Fémművek — együttesen 3,5 millió dollár, mintegy 2 százalékos — megtakarítást értek el ez idő alatt. A rövid távon eredményt hozó javaslatokat várhatóan még az idei év első felében valamennyi üzemben megvalósítják, a hosszú távú, illetve nagyobb beruházást igénylő programok kidolgozása folytatódik. kolásban rámutatott: az ügyben vádemelésre nem került sor, tárgyalást nem tartottak. Megállapította: dr. Jánosi Ferenc valójában politikai gyilkosság áldozata volt. A törvényességi óvás alapján határozat- hozatalra azért nem kerülhetett sor, mert nem létező bírósági határozat ellen törvényességi óvásnak nincs helye. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész álláspontja szerint a törvénysértő elítéléssel okozott jogsérelem orvoslására kizárólag a törvényességi óvás jogintézménye alkalmas. Teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy a hatóságok dr. Jánosi Ferenc ellen valamennyi eljárási — nyomozási és bírósági — szakaszra kiterjedően jártak el. Az iratanyagok későbbi megsemmisítése nehezíti a törvénysértések feltárását, de nem teszi lehetetlenné — állítja a legfőbb ügyész. A törvényességi óvásban a legfőbb ügyész indítványozza: a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a törvénysértéseket állapítsa meg, a megtámadott határozatokat helyezze hatályon kívül, és dr. Jánosi Ferencet mentse fel az ellene emelt vád alól, mivel bűncselekményt nem követett el. Tápiószelén sok hűhó nélkül Polgármestert választottak (Folytatás az 1. oldalról) gári Párt és a Magyar Demokratikus Centrum Pártja helyi szervezetei által alkotott koalíció támogatását. A másik jelölt, Dusek László az általa alapított Szabad Magyar Független Nemzeti Párt színeiben indult. Helyszíni tapasztalataink szerint mind az öt szavazókörben kiegyensúlyozott érdeklődés volt megfigyelhető. Nem tolongtak ugyan az urnák körül, de folyamatosan adták le voksaikat a szelei polgárok. A délelőtt 11 órai összesítéskor átlagosan 34 százalékosra kerekedett a megjelenési arány. A település Kisfalunak nevezett részén délig a lakosság 55 százaléka voksolt. Az érvényes szavazáshoz azonban legalább 1632 leadott szavazat szükséges. Kiss Sándor szerint — aki a választási bizottság elnöke — ezzel nem lehet gond. Annak ellenére sem, hogy az 1990. évi őszi helyhatósági választásokhoz képest maga a kampány is jóval visszafo- gottabbnak tűnt. Gavaldik József, a helyi kisgazdák vezetője ezt azzal magyarázta kérdésünkre, hogy a kezdeti viaskodások után Tápiószelén is kialakultak az erőviszonyok, fokozatosan a munka került előtérbe. Függetlenül a politikai, AZ ONKORMANYZAT INTÉZI Hadirokkantuk támogatása (Folytatás az 1. oldalról.) ellátás iránti igényüket a lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatalnál kell bejelenteniük. A rendelet értelmében a munkaképesség-csökkenés mértéke szerint legalább 65 százalékos hadirokkant havi 3000, a hadiözvegy pedig havi 1500 forint összegű kiegészítő pénzellátásra jogosult. Ez alanyi jogon, egyéb jövedelemre tekintet nélkül jár. Az illetékes polgármesteri hivatalnál az ellátás iránti igény bejelentésekor a jogosultságot korabeli hatósági, orvosi iratokkal, illetve tanúkkal kell hitelt érdemlően igazolni, Orvosi okmányok hiányában a kérelmezőt a hadi eredetű fogyatkozás százalékos mértékének megállapítására az Országos Orvosszakértői Intézethez utalják. Az igény bármikor előterjeszthető, késés miatt elutasítás nem történhet, a kiegészítő pénzellátás pedig 1991. január 1- jétől kezdődően visszamenőlegesen illeti meg a jogosultakat. MEGSZŰNŐ HÁTRÁNYOK Bővülő szolgáltatások Örvendetes módon az Országos Takarékpénztár is bővíti szolgáltatásait, melyek révén, elsősorban a — ma még sok tekintetben meglévő a vidékieket érintő — hátrányok szűnnek majd meg. Ezentúl a vidéki számlatulajdonosok szintén-kaphatnak hitelkártyát, s kiterjesztik az ügyfélkártya használatát is, amely 1989-től kezdődően csak Budapesten volt lehetséges. Ez utóbbi a kliensek azonosítására szolgál pénz- felvételnél. takarékcsekk használata esetén, másrészt pedig a bankjegykiadó automatánál alkalmazható: persze azok számára, akik megfelelő fedezettel rendelkeznek. A vidéki ügyfélkártya- tulajdonosok először csak a fővárosi automatáknál használhatják kártyájukat, ellenben az év második negyedétől kezdődően az OTP fokozatosan telepít ilyen bankjegykiadókat vidékre is. Végül — ugyancsak ebben az esztendőben — változott a felvehető összeg nagysága is: az eddigi — heti — húszezer helyett ötvenezer forint. ideológiai hovatartozástól. Kocsis Vilmos helyi SZDSZ- ügyvivő is a képviselő-testület egységében látja a lényeget: kemény munka folyik a nagyközségben irányításukkal. A választópolgárok— reményei szerint — arra a jelöltre voksolnak, aki ennek a folytatását garantálni tudja. Lapzártáig annyit tudtunk meg, hogy a szavazds érvényes, a szavazatok ösz- szeszámlálása még tart. Délután 15 órakor a választópolgárok több mint 5$ százaléka adta le voksát. A végeredményről holnapi számunkban tudósítunk. (tóth) ALAPÍTVÁNYI befizetések elszámolása Ha az APEH „rá bólint” Az 1992. évi adótörvények alapján változik az alapítványi célra befizetett összegek elszámolhatóságának feltételrendszere. Az eddigi gyakorlat szerint az alapítványi célokra történő befizetéseket automatikusan le lehetett vonni az adóalapból, 1992. március 15-étől azonban ez nem vonatkozik minden alapítványra, csak azokra, amelyek megszerzik ehhez az APEH engedélyét. Az ezzel kapcsolatos eljárásról tájékoztatta az adóhatóság illetékese az MTl-t. A január 1-jén működő alapítványok február 15-ig nyújthatják be a területileg illetékes adóhatósághoz kérelmüket az engedély megadására. Az 1992. január 1-je után megalakuló közérdekű alapítványok pedig a cégbírósági bejegyzésüket követően tehetik meg ezt. Az APEH-nek a törvény értelmében 30 napja van a válaszadásra, hogy közölje az alapítvánnyal: hozzájárul-« ahhoz, hogy az alapítvány olyan igazolást adhasson ki, amely a részére adományozót felhatalmazza az adó- kedvezmények • igénybevételére. Ezen igazolás alapján csökkenthetik a magán- személyek összjövedelmüket a befizetett összeggel, A vállalkozások szinté» csakis ilyen dokumentum alapján csökkenthetik adózás előtti eredményüket, ha alapítványi célra pénzt adnak át. Az alapítványnak a kérelmében szerepeltetni« kell az alapító célokat, ét nyilatkoznia kell arról, hogy az adományozó által befizetett összegből az adományozó sem közvetve. sem közvetlenül nem részesedik és vagyoni előnyhön sem jut. A törvény értelmében ugyanis ha ez utóbbi körülmény fennáll, akkor az alapítvány számlájára befizetett összegekkel szemben nem érvényesíthető az adóalap-csökkentő kedvezmény. Buda vidékieknek is Átképző központ létesül Óbudán A Buda vidéki kistelepülések jelentős részén az önkormányzatoknak igen nagy gondot jelent a munkanélküliség. Most arról kaptunk hírt, hogy Óbudán egy átképző központ létesült, amely a környező településeken élők számára Is kedvező lehet. Jelentősen segítene á munkanélküliség kezelésében az a német támogatással létesülő átképző központ, amelynek Óbuda ad helyet. A Baden-Württem- bergben székelő vállalkozói kamara küldöttsége tavaly novemberben tette meg ajánlatát: vállalják az építkezés költségeit és az oktatók kiképzését, ha az óbudai önkormányzat biztosítja a szükséges területet. Az elképzelés szerint 12 szakma, például kőműves-, ács-, csőszerelő-lakatos között választhatnak majd az átképzésre vállalkozó munkanélküliek. Az óbudai képviselő-testület gazdasági bizottsága dolgozik azon, mely területet ajánlják föl erre a célra. A polgármester szerint a Bécsi úton található volt újlaki téglagyár 3 hektáros területe látszik legalkalmasabbnak. Az átképzési központ létesítését a német szövetségi gazdasági miniszter is támogatja, s a tervek szerint 1993 végére készülne el. Működtetése valamely vállalkozói szervezeten keresztül történne, s bár még konkrét megállapodás nem született, ez a szervezet nagy valószínűséggel a Vállalkozók Országos Szövetsége lesz. Palotás János, a VOSZ elnöke, jelentős fejlesztésnek ítéli az átképző központot, amely mintaértékű lehet a munkanélküliség kezelésében. Véleménve szerint a német fél, a magyar munkaügyi tárca és a VOSZ között megvan az összhang, ezért a megvalósítás sikerét reméli. Deák Attila j JfMnn 3
