Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-25 / 21. szám
CSÖKKENŐ KMMMTOK Határtalan E-hitel, részvényre is fordítható A kormány a Nemzeti Bank hatáskörébe utalta a privatizációval kapcsolatos hitelek kam at megállapítási jogát, s a jegybank — igazodva az apadó inflációhoz — mintegy 3.5 százalékkal csökkenti a kamatok mértékét. Ennek révén várhatóan felgyorsul a tulajdonváltási folyamat. az állami vagyon privatizálódása — jelentette be a kormány csütörtöki ülésén született döntést a pénteki szóvivői tájékoztató meghívott vendége, Szabó Tamás. Az újonnan kinevezett, a kormány privatizációs stratégiájának kialakításával és végrehajtásával megbízott tárca nélküli miniszter, valamint a helyét átvevő új pénzügyminisztériumi politikai államtitkár, Pongrácz Tibor egyúttal bemutatkozott a sajtó képviselőinek. Szabó Tamás beszámolt arról, hogy az elmúlt évben az Egzisztencia-hitel meglehetősen nagy népszerűségnek örvendett: 873 alkalommal vették igénybe, s a Számláról összesen 1 milliárd 788 millió forintot fo- lyósítottak. A‘ Magyar Nemzeti Bank úgynevezett privatizációs hitele viszont nem bizonyult sikeresnek, arról mindössze négyen vettek fel összesen 12 millió forintot. Ez tette szükségessé a hitelek átalakítását. egyetlen Egzisztenciahitellé való összevonását. Az Egzisztencia-hitel kamatainak megállapítása eddig a kormány hatáskörébe tartozott, ezentúl a Magyar Nemzeti Bank feladata lesz. A jegybank egyébként most dolgozza ki új kamatpolitikáját. tehát elképzelhető, hogy a már bejelentett kamatcsökkentés mellett további lépéseket is tesznek a privatizációs hitel ügyében. További változás a hitelt illetően, hogy megszűnik a hitelfelvétel felső határa. Kiterjed emellett a felvételi lehetőség a társaságokra is, így a jövőben már nem csak egyéni vállalkozók folyamodhatnak kölcsönért. Ugyancsak újdonság, hogy az E-hitelt ezentúl részvényvásárlásra is fel lehet használni. Végül — tovább bővítve a vállalkozásfejlesztési alapítvány lehetőségeit — átfogó hitelgarancia-rendszer létrehozásáról döntött a kormány. Ennek eredményeként hitelhez juthatnak az induló vállalkozások, másfelől ez a garancia a bankoknak is biztosítékot jelent. Bárd Károly, az Igazságügyi Minisztérium helyettes álamtitkára ismertette a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását célzó előterjesztést, amelyet ugyancsak megtárgyalt és elfogadott a kabinet. Juhász Judit végezetül ismertette a kormány döntését a XV. kerület Őrjárat u. 1—3. szám alatti volt szovjet katonai kórház sorsát illetően: eszerint a kórházat térítésmentesen a fővárosi és a XV. kerületi önkormányzat közös tulajdonába adják. Cserébe a két képviselő-testület vállalja, hogy az épületben kórházat működtet; a tulajdonbejegyzéstől számított 30 napon belül megkezdi és 1995. december 31- ig befejezi a mintegy 3,5 milliárd forintos beruházást. ARMCSilMGOS KÉK ZÁSZLÓ Kelet-Európa városai közül elsőként Pécs kapta meg az Európai Közösség tizenkét aranycsillaggal díszített kék zászlaját; a lobogót Hans Beck nagykovát, az EK-bizottság budapesti képviseletének vezetője adta át pénteken Krippl Zoltán pécsi polgármesternek. A város ezt azzal érdemelte ki. hogy csatlakozott a kontinens egységének megteremtését szolgáló több kezdeményezéshez, s az Európa-ház pécsi egyesülete — mint az első ilyen az országban — ugyancsak sikeresen kapcsolódott be a földrészen működő kétszáz társszervezetének tevékenységébe. VAN ESÉLY a pozitív döntésre Ma még lehetetlen előre jelezni a február 27-i BIE- közgyűlés szavazásának eredményéi, ám bizakodásra ad okot, hogy a magyar kormány és a főváros ön- kormányzata minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a döntés pozitív legyen — tájékoztatta az MTI-t Baráth Etele, a világkiállítás koi’- mánybiztosa. Mint ismeretes, a Kiállítások Nemzetközi Irodája (BIE) delegációja e hét elején Budapesten járt, hogy megvizsgálja az 199G-os világkiállítás helyszínét, tematikáját, tervezett szervezeti rendszerét, valamint a finanszírozási feltételeket. A bizottság tagjai az említett kérdésekben minden részletre kiterjedő információt kértek és kaptak a kormány, valamint az önkormányzat képviselőitől. Tárgyaltak többek között Kádár Béla NGKM-, Kupa Mihály pénzügy-, Szabó Iván ipari és kereskedelmi, Szabó Tamás tárca nélküli miniszterrel, továbbá Demszky Gábor főpolgármesterrel. A pénzügyminiszter újból megerősítette, hogy az idevágó törvény alapján a kormány pénzügyi garanciát vállal a világkiállítás megrendezéséért, erre a célra 17 milliárd forintot különített el. Emellett mind a főváros, mind pedig a kormány to- ' vábbi jelentős összegekkel járul hozzá a szükséges infrastruktúra megteremtéséhez. Az Expo szempontjából lényeges, hogy a kormány és a főváros között létrejött az egyetértés, a felek együttműködése harmonikus. A külföldi tőke és a magyar vállalkozók pedig jelezték: készek a világkiállítással összefüggő, azon túlmutató beruházások finanszírozására, illetve kivitelezésére. Sajtótájékoztató a Parlamentben Miről tárgyalnak a jövő héten? Szabad György házelnök a ciprusi parlamenti elnökkel való megbeszélése miatt nem tudott jelen lenni a szokásos pénteki sajtótájékoztatón, és így ezúttal Dörnbach Alajos és Szűrös Mátyás alelnökök adtak tájékoztatást. Az újságírók megtudták, hogy az Ország- gyűlés rendkívüli ülésszaka hétfői munkanapján a kárpótlás, a jogi rehabilitálás, a társadalombiztosítás és a Munka Törvénykönyve lesznek a fő témák. Hétfő délután megkezdődik az általános vita az életüktől é3 szabadságuktól politkai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásának ügyében, valamint az 1903 és 198!) között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatti elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatról. Az elképzelések szerint lezárják az általános vitát a társadalombiztosítás idei költségvetéséről, illetőleg az e témával kapcsolatos törvénymódosításokról. Ellentmondó hírek a Duna eltereléséről Egymásnak ellentmondó értesülések jelentek meg az elmúlt napokban a magyar sajtóban arról,- hogy milyen munkákat végez a csehszlovák fél Dunacsúny térségében. Szlovák állítások szerint nagy erőkkel, három műszakban dolgoznak azon, hogy saját területükön elterelve a Dunát, a víz egy részét az üzemvíz- esatofnához, a bősi erőműhöz vezessék. Prágában ugyanakkor elhangzott olyan nyilatkozat is, hogy a magyar közvélemény semmiképpen se vegye meghatározó érvényűnek a területen dolgozó beruházó vállalat vezetőjének véleményét. Magyarország pozsonyi főkonzulátusán az MTI érdeklődésére elmondták: arról, hogy éppen miféle földmunkagépek, milyen munkát végeznek Dunacsúny térségében, nincsenek információik, viszont a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormányának pesti tárgyalásait követően a múlt év decemberi budapesti tárgyalásait követően hozott határozata egyértelmű: a döntés nem csupán a bősi létesítmény, önálló üzembe helyezésének előkészítésére, hanem á munkák megkezdésére vonatkozik. Határidőt is megjelölnek ebben — ha a magyarok nem hajlandók a közreműködésre — 1992 októberéig önállóan szükséges megvalósítani a bősi létesítmény üzembe helyezését. Egy, a vízlépcső ügyével foglalkozó, magát megnevezni nem kívánó kormány- tisztviselő ugyanakkor elmondta: hazánk eddig nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy a szomszédos országban milyen munkát kezdtek meg Dunacsúny térségében és milyen céllal. Mivei a nemzetközi jog alapnormáit. Magyarország érdekeit, a Duna határfolyó jellegét és az ökológiai szempontokat súlyosan sértő lépésről van szó, hazánk joggal elvárná a hivatalos, részletes információkat, illetve . tervdokumentációkat a megkezdett munkákról. Szeretnék lezárni az általános vitát a munka törvénykönyvéről, valamint az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat ügyében Is. Zsúfolt lesz a keddi program is, nem fognak unatkozni a képviselők. Megkezdődik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája, de szó esik majd az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időszakra vonatkozó kárpótlási törvényről is. Lesznek interpellációk és kérdések, azután pedig a kárpótlási jegyek életjáradékra való váltásáról nyitnak általános vitát. A napirenden szerepel meg az árak megállapításával foglalkozó törvényjavaslat, a szövetkezeti törvény módosítása, és az ipar- jogvédelmi eljárások igazgatási-szolgáltatási dijáról szóló törvény megalkotása. Újságírói kérdésre válaszolva Dofnbach Alajos elmondta, még tisztázatlan, hogy milyen körülmények között jelent meg a Magyar Közlönyben más szövegű költségvetés, mint amit elfogadott a T. Ház. A Magyar Közlönyben megjelent költségvetés mintegy kétmilliárd forintos eltérését minden bizonnyal az okozta, hogy a hivatalos lap szerkesztői elfogadottnak tekintették egy olyan módosító indítványt, amelyet csak részben szavazott meg a T. Ház. Az ügyben egyébként folyik a vizsgálat, s az alelnök magánvéleménye szerint helyreigazító közlemény közzétételével korrigálható a hiba. HÉT HIRE GEPELY KETELY Budapesten a Nemzetek Házában tanácskozásra került sor Európa jövője címmel. • Aláírták a fővárosban a Közbiztonsági Alapítvány alapító okiratát. # Megkezdte munkáját a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen a téli vadászati egyetem. # A Néprajzi Múzeumban Lajtha László-emlékkiállítás nyílt meg a zenetudós munkásságáról. • Megalakult az IPA nemzetközi rendőri szervezet magyar szekciója. # A hét híre az is, hogy konferenciát rendeztek Budapesten a hazai gépipar helyzetéről. A nemet Göpel szó, azaz a járgány, meghajtott szerkezet jelölés/fogalom került át a magyar nyelvbe, s lett belőle gépely, amint azt az 1500-as évekből származó írott emlékek igazolják. E gépely szavunkból formált azután a nyelvújítás kora — az ún. elvonásos módszerrel — rövidebbet. A gép gyűjtőfogalommá lett, a gépely azonban megmaradt — elsősorban a cséplőmasinára értve — nyelvjárási szónak, idősek ajkára még ma is rá-rákerül. Laikusként is ezerféle ismeret van birtokunkban a gépiparról. Ennek a területnek a terméke a „villanyóra”, azaz a villamos fogyasztásmérő, a televízió, a gépkocsi, az esztergapad, a csapágy, a vegyipari autokláv, a konzervgyári palet- tizálósor ... az itt előállított termékeknek a száma százezer felett van! Amiben az is benne rejlik, hogy a gépipar kulcsszerepet foglal el mind a termelésben, a háttérágazatokban, mind a lakosság mindennapjaiban. Ezt, más oldalról nézve, akkor is érzékelhetjük, ha tudjuk: még ma is 300 ezer embernek ad kenyeret a hazai gépipar. öt fő ágazata alakult ki ennek a területnek, azon belül alágazatok- sora, hiszen a robottechnika, a számítógépgyártás éppúgy része a bonyolult szövevénynek. mint a műsorvevő rádiók előállítása, a csaptelep, a csavar. Nemzetközi ösz- szehasonlításban a fejlett országokban mindenkor megkülönböztetett szerep jutott/jut a gépipari teljesítményeknek. Ezek ugyanis érzékeny műszerként mutatják ki a gépipari jellemzők segítségével a gazdaság egészének a fejlettségét. Tavaly például felére esett vissza itthon a programvezérlésű (PC) gépek gyártása. Az értő számára ez fontos információ arról, miként is alakulhat a gyártó- eszközök égetően szükséges cseréje, ha ezeknek a korszerű berendezéseknek a forgalma meredeken csökken. Tavaly az ipari termelés 17,1 százalékát adta a gépipar. Ez az arány volt már a 30 százalék közelében is, azaz szemléletes a visszaszorulás. A megyében például két év alatt megháromszorozódott a veszteséges gépipari szervezeteknek a száma, korábban márkának tartott cégnevek kerültek fel a csődbe jutottak listájára. A bajok nem friss keletűek! Már a hetvenes években sokasodlak a jelei a mennyiségi fejlesztési szemlélet hátrányainak, azaz a korábbi, lappangó feszültségek öltenek testet a nyílt válságban. Gép szavunkat már 1807 óta használjuk, köszönhetően annak, hogy ott állt Révai Miklós 1803—1806 között megjelent kétkötetes hatalmas munkája, az Ela- boratior grammatica Hun- garica lapjain. A gépelybői gép lett, de szinte történelme egésze e fogalomnak ké- télyek között telt és telik, mert hol világhírnévre jutott a magyar gépipar, hol már-már eljelentéktelene- dett... A legutóbbi évtized ez utóbbi jegyében telt el. A megyében például 12 milliárd forint értékű gép- és berendezésállományt birtokol a gépipar. A gond ott van, hogy ennek nagyobb része erősen elhasználódott, amortizálódott, műszakilag, fizikailag elavult. A nettó árbevételből a megyében a vállalati jövedelmezőség (eredmény) mindössze 1,9- 2,0 százalékkal részesedik a gépipar esetében, ez pedig a leggyengébbek közé tartozik! A pénztelenség: vész- csengő! A megyében a gépiparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés már 1990-ben sem érte el ax 1985. évit, tavaly pedig tovább csökkent. Logikus következmény, hogy bár 1990-; ben még 37 ezer embernek adott kenyeret a megy« gépipara, tavaly megkezdődött a rohamos fogyás. AX elbocsátások legkevésbé az erre a sorsra jutottak munkáját minősítik. Levetel egyikében így írl Mark Twain: „Ami a Munkást naggyá és hatalmassá tette, az a munkamegtaka- rító gép — és semmi más » világon nem tehette volna.” Okos szavak, a világnak ezen a táján azonban mos! egyszerre van jelen a technikai fejlesztés sürgető igénye és a munkanélküliség szorító valósága. A gépipari értékesítés negyven százaléka ma is külföldre jut, ám a tavalyi egyharmados visszaesése a termelésnek már a kritikus határ: hosz-' szú távú következmények nélkül nincs hová hátrálni. A remény szikrája, hogy az új ipari és kereskedelmi miniszter iparpolitikai koncepció kidolgozására hozott döntést, azaz olyan határkövek kijelölésére, melyek végre megmutatják, az ipar húzóágazataként számon tartott gépipar, miként szerezheti vissza a húzóerőt. Mészáros Ottó Kilencvenmillió a kisebbségeknek Ez évben kilencvenmillió forintot juttatnak a kisebbségek anyanyelvének, kultúrájának megőrzésére, ápolására, kutatására a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítványból. Tavaly e célra csupán negyvenmillió forint jutott — tájékoztatták az MTI munkatársát a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban. Az alapítvány havi részletekben kapja ezt az összeget állami költségvetésből, ezért negyedévenként bocsátja a pályázat nyerteseinek rendelkezésére, s negyedévenként újabb pályázatot hirdet. A kisebbségek szervezetei működésének költségeihez viszont nem járul hozzá az alapítvány. Erre a célra ugyanis az állami költségvetésből 220 millió forintot folyósítanak a kisebbségi szervezeteknek ebben az évben. Az idei első pályázatot ez év február 29-ig lehet eljuttatni a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalba. A felsőoktatási intézményekben tanuló cigány fiatalok ösztöndíjat kaphatnak az alapítványtól az 1991/1992-es tanév második felére. Erre február 20-ig lehet pályázni.
