Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
c E QJ4P ■ XXXVI. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM 1992. JANUÁR 24., PÉNTEK Ha nem lesznek kerékkötők Kimozdul-c a holtpontról? Az önkormányzatra ebben az esztendőben jó néhány nehéz feladat vár. Fésűs Ferenc alpolgármestertől egyebek mellett megtudtuk, a legfontosabb teendőnek látszik egy olyan költségvetés elkészítése, ami garantálja a város zavartalan működését. Lényeges a települést megillető vagyonok birtokbavétele; az egykori szovjet lakások átalakítása és értékesítése; a szennyvízhálózat fejlesztése; a szilárd burkolatú utak továbbépítése; a szemét elhelyezése és feldolgozása; tőke idecsalogatása az Öregszőlőkben lévő termál-, valamint a strand melletti kút megvalósításához. légi sorsát. Mert napjainkban ezek vállalati konstrukcióban működnek. Kemény dió Az önkormányzati vagyon átadása szinté mindenütt az egyik legsarkalatosabb téma. Az alpolgármester akként vélekedett beszélgetésünkön, hogy Cegléd sem szerencsésebb a többi településnél. Az önkormányzati törvény garantál bizonyos jogokat, hogy miféle vagyontárgyak kerül (hetnek) jenek a város tulajdonába. Például a lakások, építmények — amelyek nem lakás céljára szolgálnak —, csatorna- és vízhálózat, és lehetne még sorolni. Mindent, ami a helybélieket megilleti, a város működteti attól a perctől kezdve, hogy átvette. Ugrásra készen — Végül is mi késlelteti az átadást? — kérdeztük a továbbiakban. — A lakásoknál nincs különösebb formaság, a törvény szerint azok automatikusan a mieink lesznek. Más a helyzet az épületekkel, amelyeket a megyei vagyonátadó bizottság ad majd át nekünk. Már tavaly decemberben készen álltunk adminisztratíve ezek fogadására. Természetesen erről értesítettük a bizottságot. Azonban eleddig még az ügy nem mozdult el a holtpontról. Ennél sokkal nagyobb gondnak látom az ivó- és szennyvíz- hálózat s az azt kiszolgáló kutak, tisztítóművek jelen— Ne kerülgessük, ez a cég a PVCSV, amely alighanem visszaél azzal, hogy monopolhelyzetben van. Képes lesz-e az önkormányzat arra, hogy megtörje ezt a nemkívánatos egyeduralmat? — Ez bizony kemény diónak látszik. Legérzékel- hetőbben az támasztja alá, hogy a helybéli szolgáltatásoknál a PVCSV drasztikus áremelést hajt végre. Igaz, hogy kormányintézkedés alapján teszi, de ez mit sem változtat a lényegen. Meggyőződésem, hogy ha az említett objektumok a település tulajdonában és kezelésében lennének, biztosan nem kellene ekkora áremelést fontolgatni. Az alpolgármester elmondotta még, hogy az el következő hónapokban az egyik legfontosabb — elsőbbséget élvező — teendő mindenképpen a jogos ön- kormányzati vagyon birtokbavétele. Egyébként a víz és szennyvíz esetében a polgárokat méltánytalanul terhelik ezek a plusz- költségek. A város célja, hogy a lakosság minél kevesebb terhet érezzen. Az igaz, hogy csupa jóindulatból nem vállalhatja a tele pülés, hogy emiatt bármit veszteségesen üzemeltessen. De abban sem partnere senkinek, hogy egyetlen család is többet fizessen az indokolt összegnél. Birtokbavétel előtt Végezetül Fésűs Ferenc elmondotta, hogy a birtokbavétel ütemének felgyorsítása nem rajtuk múlik. Kezdeményezők, és mindent megtesznek azért, hogy a lehető leggyorsabban lebonyolítsák a dolgokat. Bízik abban, hogy a vagyonátadó bizottság és azok a szervek, amelyek ezzel foglalkoznak, feladatuk magaslatán állnak majd. S nem lesznek az átadás kerékkötői. F. F. Kedden Kézilabda A bajnoki rajtra készülő Biokontakt SE férfi kézilabdacsapata az egyhetes edzőtábort követően már előkészületi mérkőzéseket játszott. Először a Szolnok látogatott Ceglédre — az egyik összecsapást a ceglédiek, a másikat a szolnokiak nyerték —, most pedig újra NB I-es gárda, az Özd az edzőtárs. Kedden — január 28-án — ugyancsak két találkozóra kerül sor: a városi sportcsarnokban délelőtt 10, majd délután 13.30 órakor is pályára lépnek a csapatok. U. L. SIKERES EST A szellem szolgálóinak találkozója A szellem szolgálóinak egy csoportja tartott sikeres „osztálytalálkozót” a magyar kultúra napja előestéjén a ceglédi könyvtárban Velkey Imre tanár xír szíves kalauzolásával. Azokat a helybelieket — és elszármazottakat — hívták össze, akiknek a betű a kenyerük, több-kevesebb rendszerességgel publikálnak verset, prózát, tudományos munkát, újságcikket Szomorú Miklós, a művelődési, oktatási és sport- csoport vezetője mondott köszöntőt, majd sorra mikrofon elé citáltattak a vendégek. Ha mindazt a sok, érdekes, fontos dolgot leírhatnánk, amit elmondtak, kikerekedhetne egy kis ceglédi Ki kicsoda?, de sajnos erre most — terjedelmi okokból — nincs lehetőség. Ezért csak távirati stílusban villantjuk fel a szereplőket. Zimonyi Zita: költő és újságíró. Sokáig az asztalfióknak írta verseit, ám mostanában a Ceglédi Hírmondó felkarolja, és közli költeményeit, novelláit. Verset, szatirikus elbeszélést hallhattunk tőle. Fehér Ferenc: lapszerkesztő, író, két sikeres kötet szerzője, aki a zenétől, a versektől jutott el a prózáig. Patkós Irmáról szóló kötete éppúgy sikert hozott, mint a szociografikus indíttatású Szabadlábon című. Műhelyében készül, formálódik az újabb mű. Béres Károly: zeneiskolai igazgató, mint békéstarhosi diák azt a széliemet igyekezett meghonosítani munkájában. Fejezetek Cegléd város életének múltjából és jelenéből címmel publikált, majd társszerzőként részt vett — minisztériumi felkérésre — egy igazgatói kézikönyv megírásában. Dr. Zsengellér Ferenc: nyugalmazott zeneiskolai igazgatóhelyettes. Valaha szalonzenekart alakított, sokat foglalkozott a magyar nótával, majd megírta a ceglédi zenekarok történetét. Nyolcvankét évesen még ma is tanít. Kürti Béla: testnevelő tanárként szerzett nagy szakmai tekintélyt, pedig magyar szakos is, de az igazi szerelme a történelem. Sporttörténeti tárgyú kutatásai a pályázatok díjnyertes munkái között szeTEKE Rájátszás A rájátszáson — a férfiteke NB I-ben tavasszal külön-külön vetélkednek az őszi eredményeik alapján csoportjukban az első három helyen-végzők, majd az őket követők — nem sikerült a Közgép rajtja, mert a többszörös bajnokcsapat otthonában 7-1 különbségű : vereséget szenvedett él. A ceglédiek most is nehéz feladat előtt állnak, hiszen a Pápát fogadják — szombaton 11 órakor, a Teleki utcai pályán —, azt a gárdát, mely fölényesen verte a Ferencvárost a tavaszi első fordulóban. n. l. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársak : Tamási Tamás és Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, Pl. 19. 2101. Telefax és telefon: (20) 11-401). • Telex: 22-6353. 6 Hirdetésfelvétel: Hitllapkiadó Vállalat Közöluségszolgálata, Cegléd. Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763. Csoportos csúszkálás i: ' ■ Megkezdődött a tanítás, öt tanulócsoportban a Táncsics-iskola rendelkezésére bocsátott épületben, a Pesti út és Selyem utca, volt Fürst Sándor utca sarkán. Két felső és három alsó tagozatos osztályt helyeztek itt el; a szünetben a frissen hullott hóban csúszkálnak, futkároznak a gyerekek (Apáti-Tóth Sándor felvétele) repelnek. Legújabban a sporttörténeti múzeum létrehozója. Dr. Kürti György: gimnáziumi igazgatóhelyettes, földrajztanítást szolgáló módszertani kiadványok szerzője, a csemői tanyavilágról jelentek meg tanulmányai, cikkei. Az új magyar nemzeti atlasz egyik szerzője. Tudományos konferenciák rendszeres előadója. Nagy Varga Vera: muzeológus, középiskolai tanár. A többi között a ceglédi kulákok sorsát kutatta. a Benedek Péter-gyűj- temény gondozója. Az úgynevezett komáromi láda elterjedését, útját követi mostanában, ezzel kapcsolatban néhány hónapig jugoszláviai gyűjtőúton is járt. Munkájából kiadványt tervez. Dr. Kocsis Gyula: múzeumigazgató, néprajzos, történész. Számos történeti, néprajzi tanulmánya jelent meg. Szociálantropo- lógus, a kis közösségek működésével, kapcsolatrendszerével foglalkozik. Valaha dr. Tóth Pál szemész főorvossal együtt szervezték az emlékezetes Ady- kiállítást és más fontos bemutatókat. Mácz István: Cegléd polgármestere, író. Eddig há-' rom kötetével ajándékozta meg olvasóközönségét. Bensőjéből fakadó erkölcsi erő sugárzik írásaiból. Műveiből olvasott fel, az örömről, ami a mindennapi kenyérhez kell, és a jóról, ami az embert teljessé teszi. Dr. Költői Ádám: főiskolai tanár, nyelvész, újságíró. Tehetségét az írás számos műfajában kipróbálta és bizonyította. A nyelvészetnél kötött ki, de nem lett hűtlen az újságíráshoz sem. A magatartás és a nyelvezet összefüggéseit kutatja, valamint a kép és a beszéd kapcsolatát vizsgálja. Számos tanulmánya látott napvilágot. Józsa Sándor: iskoláskora óta .versel, Petőfi a példaképe. Három kötete jelent meg a negyvenes években magánkiadásban. Azóta különböző kulturális és egyházi rendezvényeken hangzanak el költeményei. Műfordítással is vannak, amelyekből mi is hallhattunk. Hátkai János: városunkból elszármazott költő. A fővárosban él, de nem lett hűtlen szülővárosához, telke van a Budai úton. Eddig három könyve jelent meg, két verses és egy no- vellás. Tanyasi emberek című versét és két rövid prózai írását olvasta fel. Nyújtó Ferenc: tudományos szakíró, könyvet és számos cikket publikált a kajszibarackról, ötven éve Az erdélyi föld sorsa című dolgozatával önképzőköri díjat nyert. Néprajzzal is foglalkozott, ceglédi fejfákról gyűjtve adatokat, s ezzel országos pályázatot nyert. A kertészek körében közismertek kutatásai. Hídvégi Lajos: tanár, helytörténeti kutató, újságíró. Mindig az izgatta, Cegléden mi történt a múlt nagy eseményei idején. Ez az olthatatlan érdeklődés sarkallta, hogy levéltárakban és könyvtárakban gyűjtsön adatokat szép számmal sorjázó könyveihez, cikkeihez, amelyek közül a Pusztabokrokat tartotta külön is említésre méltónak. Zsédely Gyula: egykor szalézi szerzetes, ma kanonokplébános, lapszerkesztő, egyházi író. írt misztériumjátékot, lefordította a Képes Bibliát, félmilliós példányszámban jelent meg A Mennyei Atya szeret minket című hittankönyve, amelyet Prohász- ka József illusztrált. Vasárnapi könyvünk című munkája háromkötetes, most jelent meg Miért ke- reszteltettem meg a gyermekemet című írása. A Szalézi Értesítőt szerkeszti. Dr. Surányi Dezső: kandidátus, tudományos kutató, szakíró. Jelentős részt vállal az ismeretterjesztésben, az oktatásban. Számos kötete után most rendezte sajtó alá Magyar gyümölcs című egyetemi jegyzetét. Következő kötete: Cegléd és környéke természeti értékei. Hamarosan megjelenik Biblikus természetrajz című munkája. A Katolikus lexikon számos szócikkének szerzője. Bárányt Ferenc: költő. József Attila-díjas, Man- továban az olasz irodalom magyarországi népszerűsítéséért részesült elismerésben. Eddig tizenhét önálló kötete jelent meg, továbbá Daniéról írt tanulmányt. Van egy kisregénye és számos vers- és operaszövegfordítása. „Ami keveset írtam, igazat írtam” — mondotta magáról. Versei adtak méltó befejezést a sikeres" estnek. <t. t.) Ceglédi apróhirdetések Cegléd központjában kétszobás, gázfűtéses, összkomfortos családi ház 180 n.-öl telekkel, beköltözhetően eladó. Bercsényi U. 12. (94 639/1K) KÖZLEMÉNYEK Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, munkatársaknak, CAT építőbrigád dolgozóinak, KÖZGÉP dolgozóinak, akik szeretett férjem, édesapánk, nagyapánk, testvérünk, SIPOS ISTVÁN elhunyta alkalmával részvétükkel vagy táviratilag, fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Köszönjük a sírjára helyezett koszorúkat és virágokat, külön köszönjük dr. Hollóisi Gizella kezelő orvosnő áldozatos munkáját. Gyászoló felesége Sipos Istvánné és családja, (94 651/1K) Ezúton mondunk köszönetét az Elegant Mode Rt. dolgozóinak, s mindazoknak, akik szeretett férjem és édesapám, MELEG ISTVÁN temetésén részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, a kegyelet virágait elhelyezték sírján. Meleg Istvánné és fia. (94 648/1K) Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen drága jó édesapám, nagyapám, dédnagy- apánlc, SÁRIK JÓZSEF temetésére eljöttek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, mély bánatunkban osztoztak. A gyászoló család. (94 628/1K) Köszönetnyilvánítás. Hálás szívvel mondunk köszönetét a rokonoknak, jó barátoknak és ismerősöknek, akik férjem, édesapánk, nagyapánk. Komáromi Károly temetésén megjelentek. méüy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, részvétüket nyilvánították''' áííjárá "koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. (94 646/1K)
