Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 19. szám
MEZŐGÉPÉSZ TANÁCSKOZÁS tw-wnrnrru,■imbb—mg—— IMII! Ilim ' i saBoammna rnwnrw; Tízen túliak vására Az Akadémia agrár-műszaki bizottságának gödöllői kutatási és fejlesztési tanácskozásán szerdán, a második napon szekcióüléseket tartottak, amit ke- rekasztalviták követtek. Sajnos az utóbbiakat is egy időben rendezték, megosztva az érdeklődőket. így csak kevesen vettek részt azon az eszmecserén, melyen a használt erő- és munkagépek alkalmazásának tapasztalatait beszélték meg. Mint elhangzott, két évvel ezelőtt senkinek sem jutott eszébe használt termelőeszközöket vásárolni. Napjainkban a használt gépek forgalmazása sajátos kísérőjelensége a mezőgazdaság átalakulásának. Nyugatról kedvező áron csak 10-20 éves gépeket tudtunk beszerezni és a vásárlóiak lehet, hogy a nagyjavítás lesz az első dolga. Ha a masina működésképtelen, akkor „csak” a vevőnek okoz kárt, a használhatók gyakran füstölnek. C H ti . m % Jf % . -“V' 1 Oktatórobotot fejlesztett ki, és a gyártására is vállalkozik a GATE mezőgazdasági gépészmérnöki karának mezőgazdasági gépek javítása tanszéke. Az IBM kompatibilis számítógéppel vezérelhető robotot a mezőgé- pész-tanácskozáson is bemutatták (Balázs Gusztáv felvétele) rombolják a talaj szerkezetét. A teljesítménybizonytalansághoz magas gazdasági kockázat is adódik, ezért többen úgy vélik, teljesen helytelen használt gépeket behozni az országba. Villanófény KISZÓRÁS Laikusként is azonnal észlelhető, miként fogyatkoztak meg a műanyagzsák-hegyek a tárolószínekben, a földtáblák végén. Ha a fogyatkozás a célszerűbb gazdálkodásnak lenne a jele, akkor öntelten akár arra is gondolhatna a hírlapíró, lám, lám, nem volt hiábavaló a sok morgolódás. A morgolódás a felesleges műtrágya-felhasználás miatt. A dombocskává lett zsákhegyek azonban legkevésbé a hírlapi kárhoztatásoknak a következményei, annál inkább a pénztelenségnek, az árak emelkedésének, a gazdálkodási bizonytalanságnak, a taktikázásnak, a kivárásnak ... ezer oknak. A ki nem szórt műtrágyával azonban akarva- akaratlanul mégis kiszórnak valamit a gazdaságok: a holnapi termés ésszerű megalapozását. Ha ugyanis, mint tapasztalhatom, a korábbinak az egyötödére(!) esett vissza a foszforműtrágyák földbe juttatása, akkor az már olyan mértékű csökkenés, amilyet messzire gyűrűző következmények nélkül aligha visel el a mezőgazdaság. A kálium hatóanyagú műtrágyák esetében sem sokkal jobb a helyzet, bár valamivel kisebb a zuhanásszerű csökkenés. Két év alatt, 1988 és 1990 között felére csökkent az egy hektár mezőgazdasági területre számított hatóanyag mennyisége, s ez az összezsugorodott halom is tovább töppedt tavaly, nem csekély mértékben, a számítások, a gazdaságokban vezetett kimutatások szerint 40-60 százalékkal... ! Veszedelmes rákmenet. Lényegében ennek a rákmenetnek a folytatódásával számolnak a szakemberek. Azért is, mert továbbra sem lesz pénz a kellő mennyiségű műtrágyára, s azért úgyszintén, mert az újonnan alakuló kis- és farmergazdaságokban még nincsen kellő szakismeret, gyakorlati tapasztalat a kemikáliák alkalmazásához. Az ésszerűen kisebb fel- használást üdvözölni kell, a célszerű korlátáit átlépő „megtakarítások” azonban figyelmeztető jelek. (M) Érvényben: 1992. január 22-től VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 137,77 140,57 Ausztrál dollár 57,43 58,67 Belga frank (100) 233,61 238.27 Dán korona 12.40 12,66 Finn márka 17,65 18,05 Francia frank 14,11 14,39 Görög drachma (100) 41,64 42,48 Holland forint 42.71 43,57 ír font 128,54 131,14 Japán yen (100) 61,87 63,07 Kanadai dollár 66,26 67,66 Kuvaiti dinár 264.10 269.60 Német márka 48.10 49.06 Norvég korona 12,26 12,50 Olasz líra (1000) 63,92 65,20 Osztrák schilling (100) 683.41 697,01 Portugál escudo (100) 55,78 56,88 Spanyol peseta TOO) 76,t7 77,69 Svájci frank 54.35 55,43 Svéd korona 13,23 13,49 USA-dollár 78,42 77,98 ECU (Közös Piac) 98,15 100,11 Egy kft. vezetője elmondta, nyugati partnerük nem is engedélyezte ezt a megoldást. Ök felújított gépekkel üzletelnek, de a vállalkozás nem csak ezen az egy lábon áll. A kerekasztalvita résztvevői megismerkedtek egy felmérés eredményeivel is. Eszerint 35 forgalmazót kerestek meg, 25-től kaptak használható információkat. Egy cég vállal féléves garanciát, kettő 48 órán belüli gyorsszervizt, nyolc gondoskodik alkatrész-utánpótlásról. A behozott 188 gép átlagéletkora 16,5 év. Igaz, a traktorok átlagára 350-400 ezer forint és újat bizony sokkal drágábban lehet beszerezni. Banki szakemberek nem vettek részt a vitában, pedig pénzszűkös világunkban megfelelő finanszírozási rendszer kialakításával lehetne új gépek vételére bírni a vállalkozókat. Olyan masinák megvásárlására, mint amilyeneket az egyetemi aula előtti téren állítottak ki ... Balázs Gusztáv ÖNCSŐD A MECHANIKANAL Eladják a dunakeszi gyár egy részét (Folytatás az 1. oldalról.) erő miatt a nagy távolságok ellenére is megéri neki, hogy itt dolgoztathasson. Tudja hogy van, az élelmiszerek iránt mindig van kereslet. Magyarország jó helyen fekszik, innen Nyugat-Európába is tudjuk teríteni az árut. Az adásvétel dolgában persze nem a vállalat, hanem az Állami Vagyonügynökség hivatott dönteni, s ilyenkor az a szabály, nyilvános versenytárgyalást kell kiírni. Probléma az — ezt persze már sokan elmondták —, hogy az állami vagyon fel- értékelése nem mindig reális, sokszor túlságosan magas árat kérünk az érré- kesítendő gépekért, épületekért. — Mondjuk, hogy sikerül magánkézbe adni a pörkö- löt, a gyár többi részében elképzelésük szerint mivel foglalkoznának? — Egy kis részlegben a speciális, hadiipari termelés megmaradna. Lenne egy úgynevezett szolgáltató- üzemünk, forgácsolók, lakatosok dolgoznának itt, valamint a kerti bútort gyártó részlegünk is. S az elképzelések szerint ez a részleg szolgáltatná a többiek számára a villamos- és hőenergiát. — Ezek a jövőbeni átszervezések hogyan érintik majd az ott dolgozókat? — A pörkölőüzemben jelenleg narmincan dolgoznak, de ha magánkézbe kerül. akkor elképzelhető, hogy felfut ott is a termelés. Az amerikai üzletembernek már konkrét elképzelései vannak, más magokat is szeretne pörköltetni, s a gépgyártást is növelni. Gondolom, ott mintegy száz ember kaphatna munkát, a szolgáltató részlegnél az alkalmazottakkal együtt háromszáz, a hadiipari üzemben pedig harminc-negyven dolgozó foglalkoztatása lehetséges. Ha a tervek megvaló:ulnának, olyan nagy létszámleépítésre —• jelenleg négyszázötvenen vagyunk — nem lenne szükség, minőségi cserékre viszont igen. Sajnos a középvezetőink egy része sem tud alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, s egyelőre még hiánycikk az úgynevezett menedzser típusú vezető. Persze a sorsunk alakulása attól is függ, mi lesz az eredménye az értékesítésnek. Január végén talán már többet tudunk. —hargitai—» Igazodás a világgazdasághoz (Folytatás az 1. oldalról.) gyón kezelőinek. Ahhoz, hogy a koncepció megvalósulhasson, természetesen elengedhetetlen a megvalósítását segítő eszközrendszer kialakítása is — fejtette ki a miniszter, aki közölte: napokon belül a kormány elé kerül a privatizációs törvénycsomag. Ez két új törvényjavaslatot, és több törvénymódosítást tartalmaz. Parlamenti elfogadásával lehetővé válik, hogy a privatizációs, illetőleg az állam vállalkozói vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatok elkülönüljenek. Az ipari és kereskedelmi miniszter elengedhetetlenÁtalakuld termelőszövetkezetek (II.) A termőföld vágyóimé vesítése Az átmeneti törvény szerint a szövetkezetek feladata kijelölni a tagok (velük azonos jogállású személyek és kívülálló tulajdonosok) és a magyar állam földje mellett a földtulajdonnal nem rendelkező tagok és alkalmazottak, valamint a kárpótlásra jogosultak földhöz jutását szolgáló területeket. Vételi jog illeti meg a szövetkezeti szakcsoport tagját és a haszonbérlőt, amennyiben legalább 5 éye használja az adott földet, valamint a volt szövetkezeti tagot a megváltott földjére. A törvény részletesen meghatározza a különböző földterületek kijelölésének szabályait annak érdekében. hogy egyik fél se jusson előnyhöz. így például a tagok és a kárpótlásra jogosultak számára meghatározott földeket úgy kell kijelölni, hogy azok lehetőleg azon a településen és a település azon részén legyenek találhatók, ahol azok a tulajdonosoktól a szövetkezet közös használatába kerültek. A földeket ezentúl úgy kell kijelölni, és ekkor az is szempont, hogy azok kataszteri jövedelme feleljen meg a részarány-földtulajdonosokat az ingatlan- nyilvántartás szerint megillető összesített aranykorona-értéknek. A földkijelölés ellenőrzése céljából az érdekeltek — a helyi önkormányzat, a kárpótlási igényt bejelentők és a szövetkezet képviselője — érdekegyeztető fórumot hozhatnak létre. A szövetkezet köteles a földalapok elkülönítésének tervezetét a fórumnak véleményezésre megküldeni, s ha a szövetkezet és a fórum között nem jön létre egyezség a tervezettel kapcsolatban, az illetékes kár- rendezési hivatal dönt a kérdésben. E határozat ellen az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz lehet fellebbezni, de a hivatal jogerős határozatának bírósági felülvizsgálatát is kérhetik az érintettek. A kárpótlási törvény termőföldre vonatkozó szabályainak végrehajtása után a szövetkezet tulajdonában maradó földet az általános szabályok szerint a tagok és az alkalmazottak tulajdonába kell adni. A közgyűlés arról is dönthet, hogy tulajdoni részarányt juttat volt tagjainak (azok örököseinek) és a szövetkezetnek rendszeres munkát végző segítő családtagoknak. A tagok között felosztott földet részarány és aranykorona-érték szerint a tagokra kell telekkönyvezni, s azt a tulajdonos részére bármikor ki kell adni. H. A. nek ítéli egyes szakágazatok helyzetének újraértékelését. Példaként az alumíniumipart említette, ahol most az 51 százalékos állami többségi tulajdon feladásának lehetőségéről kezdődött vizsgálat. Nevezetesen arról van szó, hogy külföldi befektetésekkel a Székesfehérvári Könnyűfémmű Közép-Európa egyik legmodernebb alumíniumfeldolgozó központjává válhat. A fejlesztendő ágazatok közé tartozik az autóipar is, hiszen az idén két jelentős beruházás: a Suzuki, valamint a General Motors is befejeződik, és megkezdődik a gyártás. A cél e területeken az, hogy a műszaki fejlesztés révén lehetővé váljék a magyar háttéripar, a beszállítók részarányának jelentős — 60, esetleg 70 százalékra — emelése. A válságágazatokról szólva a miniszter a kohászatot és az acélipart emelte ki. E területeken az idén csődeljárásokra, felszámolásokra és az ezzel sajnos együtt járó munkanélküliségre lehet számítani. A tárca vezetője 2-7 ezerre tette azok számát, akik az idén emiatt veszítik el munkájukat Észak- Magyarországon. Az utóbbi hónapok folyamatait figyelve megállapítható, hogy megindult egy kedvező folyamat is — mondotta Szabó Iván. A gépipar, amely elviselte a keleti piacvesztést, és két év alatt 70 százalékkal növelte nyugati exportját', tapasztalaton továbbra is képes újabb technológiák fogadására. A privatizáció révén az ágazatban a differenciálódás erőteljesebbé válik, ám a megmaradó cégek végül is sikeresek. A könnyűiparban a nagy hullámvölgy után vélhetően az idén fellendülési kezdődik — fejtette ki a miniszter, hozzátéve: a magyar textiliparnak perspektívát jelenthet, hogy sikerült megállapodni aa Európai Közösséggel a textilkvótákról. Az építőiparról szólva a tárca vezetője kijelentette: az ágazat az idén még nehéz év elé néz, de várhatóan enyhül a feszültség az elhatározott beruházások megkezdésével. Az út-, vasút-, sztrádaépítés az építőiparnak is számos megrendelést jelent, akárcsak a horvát újjáépítésbe való aktív bekapcsolódás, amelyről a legutóbbi napokban tárgyaltak a szakemberek a helyszínen — mondotta végezetül az ipari és kereskedelmi miniszter. JÓM, SEGÍTETT Újra startol a Start Az elmúlt esztendőben sokan aggódtak a Start-hitelért. A közgazdászok azt hangoztatták, nem tanácsos olyan hitelt támogatni, amely olcsóbb a többinél, mivel felborítja a piaci viszonyokat. Az élet ellenben azt igazolta: a Start-hitelkonstrukció jól segítette a vállalkozókat. Tavaly közel négy- milliárd forintot vehetett fel mintegy ezerötszáz vállalkozó. A német kormány által nyújtott 100 millió márka kedvezményes hitelből a múlt esztendőben 40 millió márkát hívott le az MNB, amelyhez a központi bank adta a pénz másik felét. A kedvezményes kölcsönt — hasonlóan az, eddigiekhez — az idén is azok a vállalkozók igényelhetik, akiknek vállalkozása három évnél fiatalabb, s a hitelt folyósító pénzintézetek közül a kisebbek hatvan-száz, míg a nagyobbak háromszáz-ötszáz millió for! tot oszthatnak szét. S mint tavaly, a kölcsönt igénylők az idén is számíthatnak arra, hogy a bankok inkább a termelőtevékenységet folytatók hitelkérelmét támogatják. Végül — előrejelzések szerint — a hitelek többsége ismét a két-, két és fél millió forint nagyságrend körül várható Összesen mintegy kétmilliárd forintos hitelkeret áll a kezdő, illetve a három évnél nem régebben működő vállalkozók rendelkezésére. 5
