Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám

Felsőoktatási együttműködés Csütörtök délután a ma­gyar felsőoktatás illetéke­seiből álló küldöttség élén Brüsszelbe érkezett Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár. Az általa veze­tett delegáció pénteken az Európai Közösség és a bécsi Emberi Tudományok Inté­zete által a közép-európai országok felsőoktatásának támogatására szervezett ta­nácskozáson vesz részt a hasonló lengyel és cseh­szlovák küldöttségekkel együtt. A tanácskozás célja an­nak felmérése, mit tehet az Európai Közösség a visegrádi hármak által már egy éve megkezdett felsőoktatási együttműkö­dés támogatására. Az érte­kezleten, amelynek színhe­lye a belga külügyminisz­térium kongresszusi köz­pontja, az Egmont-palota, a három balti ország és Bulgária megfigyelőkkel képviselteti magát, és részt vesz Erhard Busek osztrák tudomány- és kutatási ügyek minisztere. A tanácskozást péntek reggel Mario Pandolfi, az Európai Közösség bizottsá­gának alelnöke nyitja meg. Brüsszeli konferencia Jeszenszky Géza Kisinyovban Diplomádéi kapcsolatok Csütörtökön a moldovai fővárosba!» aláírták a Ma­gyar Köztársaság és a Mol­dovai Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételét rögzítő jegyző­könyvet, melyet Jeszenszky Géza magyar és Nicol ae Tiu moldovai külügymi­niszter látott el kézjegyé­vel. A külföldi államok kö­zül — Románia után — Magyarország létesített másodikként diplomáciai kapcsolatokat a független­né vált Moldovával. Jeszenszky Gézát néhány órás kisinyovi tartózkodása során fogadta Mircea Sne- gur köztársasági elnök. Vihar rázza a FÁK-at Kravcsuk vádol Moszkvában csütörtök délután újabb csúcstalálko­zót kezdtek a Független Államok Közösségének ve­zetői. A főleg katonai jelle­gű témák mellett a gazda­sági reformintézkedések összehangolása áll a kö­zéppontban. Értesülések szerint a nyitó ülésen csak hét állam képviselője vett részt. Leonyid Kravcsuk ukrán államfő azzal vádolta Oroszországot, hogy beavat­kozik Ukrajna belügyeibe, és ki akarja sajátítani ma­gának az egykori Szovjet­unió külföldi javait. A kije­Gamszahurdia Tbilisziben A fegyveresek élére étit Mintegy ötezer fegyveres híve élén elindult csütörtö­kön Zviad Gamszahurdia Az elnök grúz elnök Nyugat-Grúziá- ból Tbiliszibe, hogy elűzze a két hete őt menekülésre kényszerítő ideiglenes kor­mányt — jelentette a DPA hírügynökség örmény kor­mányforrás alapján. vi politikus a tokiói Aszahi Simbun című napilapban megjelent nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy az ukrán vezetés felülvizsgál­ja a Független Államok Közössége megteremtéséről aláírt megállapodásokat, ha egyes köztársaságok széle­síteni fogják jogkörüket a FÁK-on belül. Szavai sze­rint más köztársasági veze­tők ugyancsak elfogadha­tatlannak tartják Oroszor­szág magatartását, „sajnos azonban egyelőre hallgat­nak". Az ukrán elnök a minszki megállapodások megsértésével vádolta Jev- genyif Saposnyikovot, a FÁK fegyveres erőinek fő- parancsnokát, mivel a mar­sall a csapatokhoz küldött táviratában a korábbi alá­rendeltségi rendszer fenn­tartását követelte, miköz­ben Minszkben megegyezés született már az önálló uk­rán védelmi erő megterem­téséről. — Ilyen helyzetben a FÁK nem maradhat fenn sokáig — állapította meg. Ideiglenes üzemmenet Jan Carnogursky szlovák kormányfő a pozsonyi tele­vízióban azt nyilatkozta, hogy a csehszlovák fél szá­mára továbbra is a -bösi erőmű közös felépítése len­ne a legelőnyösebb, de ma- guar hajlandóság híján Csehszlovákia saját terüle­tén az ideiglenes üzembe helyezést lesz kénytelen vá­lasztani. Feg y vcrze tcsökken t&s Kevesebb is sok Csütörtökön folytatódtak Bécsben az európai hagyo- mányosfegyverzet-csökken- tési tárgyalások. A 22 or­szág részvételével zajló megbeszélések újabb for­dulójának központi témája a létszámcsökkentés, illetve az egykori Szovjetunió utódállamainak bevonása a leszerelési folyamatba — jelentette a DPA. A múlt héten a hagyo­mányos leszerelés által érintett európai államok a NATO együttműködési ta­nácsában állást foglaltak az 1990-es európai hagyomá- nyosfegyverzet-csökkentési megállapodásban foglaltak mielőbbi megvalósítása mellett. Szükségállapot Észtországban Szükségállapot kihirdetése mellett döntött csütörtökön az észt parlament az élel­miszerkészletek rohamos fogyása miatt. Bőst ercmi Szerb vezető nyilatkozata Kisebb Jugoszlávia alapozása megérkezett Csütörtökön délután meg­érkezett Algírba az elnöki hatalmat gyakorló új testü­let, a legfelsőbb államta­nács kinevezett elnöke, Mo­hamed Budiaf. A politikus, az algériai szabadságmoz­galom egyik volt vezetője, harmincévi száműzetés után tért vissza hazájába, ahol a Sadli elnök lemon­dása után keletkezett hely­zetben tekintélyére számí­tanak a hatalom gyakorlá­sában. A grúz elnök, aki szerdán hagyta el Örményországot, csütörtökön Zugdidi váro­sában bukkant fel, ahol részt vett egy tömeg gyűlé­sen. Az Interfax moszkvai hírügynökség jelentése sze­rint közben ismét feszültté vált a helyzet Tbilisziben. Gamszahurdia kétezer híve a vasútállomás előtti téren tüntetett, követelve az el­nök jogainak helyreállíását. Magában az épületben pe­dig harmincán éhségsztráj­kot kezdtek e követelés tá­mogatására. Jugoszlávia, továbbra is létezni fog mint állam, még akkor is, ha egyes köztársaságai függetlenné válnak — mondotta Slobo­dan Milosevic szerb elnök csütörtökön Athénban Konsztantin Micotakisz gö­rög miniszterelnökkel le­zajlott váratlan találkozója után. Az AFP jelentése szerint Milosevic bejelentette, hogy Szerbia és Montenegro megkezdte egy kisebb Ju­goszlávia megalapozását. Azt mondta, hogy senkinek sincs joga megszüntetni egy államot, letörölni Ju­goszláviát a térképről. Kormányszóvivői közlemény A jó együttműködés jegyében Antall József miniszter- elnük táviratban fejezte ki jókívánságait Egon Alfred Klepsch német politikus­nak az Európa Parlament elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. A ma­gyar kormányfő utalt párt­jaik — a CDU és az MDF —, valamint a kettejük kö­zött személy szerint is fennálló baráti kapcsola­tokra. Örömét fejezte ki, hogy az Európai Közösség és Magyarország társulási szerződésének megkötése után „régi és kipróbált ba­rát” került az Európa Par­lament élére, akivel jó együttműködésre számí­tunk. Antall József ugyancsak táviratban mondott köszö­netét Enrique Baron Cres- pónak, az Európa Parla­ment távozó elnökének, amiért hivatali ideje alatt előmozdította a társulási szerződés létrejöttét és az Európa Mozgalom magyar­országi szervezetének lét­rehozását. Egységes pilisi régió Hat szlovák összehajol (Folytatás az 1. oldalról.) A nemzetiségi létük alap­ját adó szlovák kultúrát a korábbinál elmélyültebben és közösen szeretnék ápol­ni, de — miként Telek Pál, Pilisszentkereszt polgár- mestere mondja — a val­lás, az oktatás, a sport és a közművelődés lehetőségeit is fokozottabban ki akarják használni. Erre a hat tele­pülés eddig gyümölcsöző szlovákiai . testvérvárosi kapcsolatai is módot adnak. Kulturális téren például művészi együttesek cseré­jét, vendégszerepléseket, egyúttal a szlovák nyelv hatékonyabb magyarországi oktatását szeretnék elérni a pilisi övezetben, ahol a hat település található. Ezenkívül még számos együttműködési lehetősé­gük létezik, amelyet ki sze­retnének használni. A hatok nemcsak a pi­lisi régió és Szlovákia kap­csolatát szeretnék gyümöl­csözőbbé formálni, hanem egymáshoz és a magyar társadalom egészéhez fűző­dő regionális nemzetiségi viszonyukat is. Egységes pi­lisi szlovák nemzetiségi szemléletet szándékoznak kialakítani, amely az itteni szlovákság érdekeit úgy tükrözi, hogy konszen­zusra, megállapodásra tö­rekszik a magyar társada­lom egészével. A hat polgármester kö­zül öt már megvitatta, ön- kormányzatával el is fo­gadtatta és vissza is küld­te pilisszántói fő szervező polgármesternek az alapító okmány tervezetétEgye­dül Kesztölcről — nyilván a postai lassúság miatt — még nem érkezett meg az írásos beleegyezés. Am a polgármesterek eddigi te­lefonbeszélgetései alapján ennek ellenére bizonyos, a hatodik település is részt kíván venni a hatok tár­sulásában. Az utolsó bele­egyezés beérkezése után, várhatóan janisár végéig a végső akadály is elhárul az elöl, hogy megalakítsák a pilisi szlovák falvak önkor­mányzati társulását. — k. k. — MZ ELISMERÉS UTÁN MA! KOMMENTÁRUNK \ EURÓPA ÚJ ÁLLAMAI Képviseletek átrendeződése AZ UTCAKÉP Zágráb­ban és Ljubljanában na­gyon hasonlított ahhoz, ahogyan annak idején Ber­linben a fal megszűnését ünnepelték önfeledten. Zúg­tak a harangok, pezsgős­üvegek durrantak, autókon­vojok száguldoztak, embe­rek ezrei éltették új, im­már kontinensünk jelentős része által elismert függet­len államiságukat. De vol­tak különbségek is az egy­kori berlini ünneplés és a volt két jugoszláv tagköz­társaságban spontán szer­veződött örömünnep között. Zágrábban terepszínű egyenruhába öltözött hor- vát gárdisták úgy adtak le fegyvereikből sorozatokat a levegőbe, ahogyan Európá­ban 1945 májusában sok helyütt a második világhá­ború végét ünnepelték meg a katonák. Ez a fegyverdör­gés azt kívánta jelképezni, hogy remélhetőleg vége szakad majd annak a hábo­rúnak. amely Szlovénia és Horvátország diplomáciai elismeréseit megelőzte, s amely tavaly júniustól tíz­ezer vagy ki tudja meny­nyivel több emberéletbe került. Igen hosszú és véres volt az út, amíg sor kerülhetett a szerdai ünneplésre. Szlo­vénia népe még 1990 de­cemberében döntött népsza­vazással füTtrefen állami létéről, s Horvátország 1991. május 19-én voksolt önállóságának megteremté­se mellett. Június 25-e volt az a nap, amikor mindkét egykori tagköztár­saság kinyilvánította elsza­kadását Jugoszláviától, s Belgrád háborúval akarta megakadályozni a népaka­rat érvényesítését. Az Európai Közösség ál­lamai — amelyek különle­ges felelősséget viselnek kontinensünk békéjéért és biztonságáért, s amelyek szavára súlyuknál fogva odafigyel minden európai erő — igyekeztek a tárgya­lásos rendezés keretei kö­zé irányítani a véressé vált események menetét és rá­bírták Zágrábot és Ljubl­janát, hogy három hónapra függesszék fel függetlenségi határozatuk életbe lépését. Ezzel párhuzamosan Brio- ni szigetén, az EK égisze alatt, megállapodás jött lét­re a tűzszünetről és a csa­patok visszavonásáról. A nagyszerb törekvéseken azonban sorra meghiúsul­tak a következő fegyver- nyugvási megállapodások, s hiába folyt Lord Carrington elnökletével a hágai béke- értekezlet, a harcok oly he­vességgel dúltak Horvátor­szágban, amelyek elképzel­hetetlenek voltak korábban az ezredforduló felé közele­dő kontinensünkön. Miután a nagyszerb ál­lam megteremtésére törek­vőknek fel kellett ismer­niük, hogy nem sikerül fegyveres erőszakkal elfoj­taniuk a horvátok és szlo­vénok önálló államiságra való törekvését, s Szerbia népe is láthatóan belefá­radt a háborúskodásba, lét­rejött a tizenötödik tűzszü­net és úgy fest, hogy az ENSZ békefenntartó erők tervezett érkezése lehető­séget teremt a békés rende­zéshez. A diplomáciai elis­merések most megkönnyít­hetik ezt, hiszen azzal, hogy a nemzetközi közösség je­lentős része elismerte Hor­vátország és Szlovénia füg­getlenségét, immár nem belháborúban kell közvetí­teni, hanem önálló államok fegyveres viszályának meg­oldását kell elősegíteni. így a kék sisakosok szerepválla­lása egyértelműbbé válik. Persze bőven lehet felso­rolni bizonytalansági ténye­zőket és nyitott kérdéseket. Mennyire lehet például szá­mítani ezután véres provo­kációkra, hiszen az eddig kegyetlenül harcoló félkato­nai szervezetek nemegy­szer figyelmen kívül hagy­tak minden nemzetközi és emberiességi normát. Vagy hogyan állnak meg majd lábukon a független új ál­lamok? Mi történik Bosz­niában és Macedóniában, amelyek szintén önállósod­ni kívánnak, de amelyek még nem nyerték el az eh­hez szükséges diplomáciai elismerést? Nem jelenti-e azt a volt szövetségi csapa­tok kivonása Horvátország­ból, hogy ezután Boszniába vonulnak az ottani függet­lenségi erők véres elnyomá­sára? Mindmegannyi kér­dés, amelyre most még nem lehet válaszolni. A tény vi­szont tény marad: két új független állam jelent meg Európa térképén. HAZÁNK, amely tiszte­letben tartja a nemzetek népszavazással kifejezett akaratnyilvánítását, az EK- országok után alig néhány órával, hasonlóan elismerte az új államokat. Mint kor­mányfőnk kijelentette: mindent elkövettünk és el­követünk avégett, hogy megoldást találjanak Jugo­szlávia tagköztársaságai és nemzeti kisebbségei a de­mokratikus és békés megol­dás érdekében. Valóban ér­dekünk, hogy határainktól délre béke honoljon és jó kapcsolataink legyenek a térségben elterülő minden országgal. Árkus István Hazánk belgrádi nagykö­vetsége továbbra is műkö­dik, hatásköre azonban ér­telemszerűen nem terjed ki a szerdán elismert Szlové­niára és Horvátországra. A mag5-ar Külügyminiszté­rium illetékes főosztályve­zetője csütörtökön hivata­lába kérette Rudi Sovát, a jugoszláv szövetségi kor­mány által Budapestre akk­reditált nagykövetet, s kö­zölte vele: a magyar állás­Várhatóan a kormánynak hamarosan foglalkoznia kell a kereskedelmi bankok privatizációjával, hiszen múlt év óta alaposan meg­változott a helyzet, s ez új koncepciót igényel — tájé­koztatta a Magyar Távirati Irodát Botos Katalin tárca nélküli miniszter. A legnagyobb kereske­delmi bankoknál ugyanis a jogszabályban előírt felté­telek teljesítéséhez növel­ni kellene a tőkeellátottsá­got. Ezt a kormány első­sorban privatizáció révén kívánta megoldani. A jogszabály előírja ugyanis, hogy a ban­pont szerint ő már nem képviseli Horvátországot és Szlovéniát. Horvátországi nagykövetségünk ügyvivő­je, Bagi Gábor Ljubljaná­ban átadta a hivatalos jegyzéket Szlovénia elisme­réséről, s így nagyköveti szintű diplomáciai kapcso­lat létesült Szlovéniával is. Átmenetileg a zágrábi nagykövetség intézi a Szlo­véniával kapcsolatos ügye­ket — mondta Herman János külügyi szóvivő. kokban az állami tulaj­don nem haladhatja meg a 25 százalékot. Az ezen felü­li részvények eladására a törvény a magyar állam­nak 1997-ig haladékot biz­tosít. Ám lényeges, hogy ezek a pénzintézetek mi­nél előbb megfeleljenek a törvényi előírásoknak, s így a kormány privatizá­ciós programjának kialakí­tásakor már ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni. Ez pedig azt je­lenti, hogy várhatóan a kormánynak a kereskedel­mi bankok tervezettnél gyorsabb ütemű privatizá­ciója mellett kell állást fog­lalnia. KERESKEDELMI BANKOK PRIVATIZÁCIÓJA Gyorsabb ütemben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom